Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
1986. NOVEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében.. Tájékoztatót hallgatott meg a lap munkájáról, és a baráti találkozó keretében elbeszélgetett a szerkesztőség munkatársaival. Kádár Jánost elkísérte Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. Számítógépludományi kongresszus Szolnokon pH SS-Í A kongresszus ideje alatt a művelődési központban az érdeklődők megismerkedhettek a számítástechnika Szolnok megyei alkalmazásának eredményeivel. A standokon a Zagyvarékasi Béke Tsz rendszerfejlesztő munkáját, az NKFV-nél és a Cukorgyárban alkalmazott módszereket ismerhették meg á látogatók. A legnagyobb kiállító a SZUV Szolnoki Számítóközpontjának gazdag bemutatója már az első nap sok érdeklődőt vonzott (Folytatás az 1. oldalról) Udovecz Gábor, a Minisztertanács Titkárságának főosztályvezetője a mezőgazdaság és az elektronizáció kapcsolatáról tartott előadást. Néhány, élenjáró külföldi példával vázolta fel a követendő irányt; Franciaországban az élelmiszergazdaságban működő vállalatok 40, az NSZK-ban 50, Nagy- Britanniában 60 százalékában hasznosítják általánosan az elektronikai eszközöket, az esetek felében az anyagfelhasználás mérséklésére, 70 százalékában a minőség javítására. Az NSZK mezőgazdaságában az elektronika alkalmazásának három legfontosabb területe; a gépi folyamatok irányítása, az állattenyésztő telepek autqmatizá- lása, az üzletmenet „gépesítése”. Nálunk viszont a még viszonylag elöl tartó élelmiszeriparban is csak 7 százalék a részlegesen, és 2 százalék a teljesen automatizált termelő berendezések aránya. Márpedig — hangsúlyozta az eladó — élelmiszer- gazdaságok versenyképességét megőrizni, helyreállítaj ni, csak az elektronika kínálta lehetőségeket felhasználva tudunk. SzurdiIstván köszöntése Szurdi István, nyugalmazott belkereskedelmi minisztert 75. születésnapja és párttagságának 50. évfordulója alkalmából tegnap Kádár János, az MSZMP főtitkára köszöntötte. Jelen volt Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Berlinben és Moszkvában Budavox-bemutató A Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Rt, ipari partnereivel együtt decemberben több híradás- technikai bemutatót tart legnagyobb szocialista partnereinél, ily módon is előkészítve a jövő évi exportmegrendeléseket. Mindenekelőtt a legújabban kifejlesztett berendezéseket ismertetik vásárlóikkal, amelyekből 1987- ben már szállítani is tudnak. Berlinben a BHG Híradás- technikai Vállalatnál készülő korszerű elektronikus telefonközpontokat állítják ki, Moszkvában az Orion új display-rendszereit mutatják be. Rendezvények közgazdáknak A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezete az elkövetkező napokban több, a szakemberek körében érdeklődésre számot tartó rendezvényt szervez. November 19-én Kunszentmártonban, a BVM gyárának klubjában Beré- nyi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a vállalatok önálló külkereskedelmi jogáról, november 20-án 14 órakor Szolnokon, a Technika Házában Wiegand Győző, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelőség igazgatója energiagazdálkodásunk időszerű kérdéseiről, november 21-én ugyancsak Szolnokon a Technika Házában Kádár József építésügyi államtitkár az építőipari szabályozórendszer változásairól tart előadást. A szolnoki Technika Háza ad otthont november 26-án annak a rendezvénynek is, ahol az érdeklődők Kemenár Jánosnak, a Pénzügyminisztérium oszályvezető-he- lyettesének a jövedelemszabályozásról és az adórendszerről szóló előadását hallgathatják meg. Gazdasági jelzőtábla A fejlődés főbb adatai SZOCIALISTA IPAR A termelés A foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó termelés A foglalkoztatottak havi átlagbére KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési munkák értéke Az összes foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési tevékenység A foglakoztatotbak haivd átlagbére mezőgazdasAg !ert7saSmarha állomány pénz- és áruforgalom A lakosság pénzbevételei a fontosabb forrásokból összesen Mezőgazdasági termeléssel összefüggő bevételek — mg. tsz-től származó — felvásárlásból bevételek Kiskereskedelmi eladási forgalom összehasonlítható folyó áron Ezen belül: élelmiszerek és élvezeti cikkek ruházati cikkek vegyes iparcikkek 1986. I—III. negyedév (Az előző év azonos időszakának %-ában) a megyében országosan 105,4 100,9 100,1 99,4 105,3 101,5 108,6 108,4 109,8a/ 99,9 88,8 96,7 123,7 103,3 104,7 109,0 96,5 95,5 103,1 102,1 107,1W 109,6 106,1 104,3 101,4 107,2 103,7 104,8 108,1 108,6 106,5 108,4 104,8 106,6 110,5 110,4 a/A megye székhelyű vállalatok és szövet kezetek adatai alapján b/ A MNB előzetes, nem teljeskörű adatai alapján A KSH Szolnok Megyei Igazgatósága Emlékezés a szénbányászat államosítására Apró Antal mondott beszédet Negyven esztendeje történt Az Ipari Minisztériumban tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a szénbányászat államosításának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen ott voltak az államosítással létrehozott egykori Magyar Állami Szénbányák veteránjai, az emlékezetes széncsaták képviselői, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett bányászok, Kossuth-, Állami- és Eötvös Loránd-díjasok. Résztvett a megemlékezésen Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ballai László, az MSZMP KB osztályvezetője, ott voltak a bányászszakszervezet és a MTESZ vezetői. Havrán István, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Apró Antii, az MSZMP KB tagja — aki annak idején munkásképviselőként vett részt az államosítás nemzetgyűlési vitájában — mondott ünnepi beszédet. Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a bányászokat és az ünnepség résztvevőit. Bevezetőben felidézte a 40 évvel ezelőtti történelmi eseményekhez fűződő személyes élményeit, rövid történeti visszatekintésben vázolta a felszabadulás utáni közvetlen gazdasági, politikai viszonyokat, az ország demokratikus újjászületését szolgáló reformokért folytatott harcokat. Hangsúlyozta, hogy a forradalmi átalakulás első soraiban ott voltak a bányászok is. — Mi már a bányák államosításáról szóló törvény előkészítése során, sőt előbb, az 1944 decemberében megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlésen tervbe vettük az államosításokat — folytatta. Ennek megvalósításához azonban erőt kellett gyűjteni. A Magyar Kommunista Párt széles körű felvilágosító munkával tájékoztatta a bányászokat és az ország közvéleményét az államosítás fontosságáról. Javaslatunkat támogatta a magyar szakszervezeti mozgalom is. A népgyűléseken támogatást kapott a két munkáspárt, a baloldali blokk a lakosságtól, a bányászoktól és a többi munkásoktól egyaránt. A lerombolt ország újjáépítése volt a cél, de ez nem ment simán. A Kisgazda Hart jobboldaláról tiltakozásokat küldtek a kormányhoz az államosítások ellen. A tömegek viszont kérték, hogy a bányászat adjon több szenet, az erőművek adjanak több energiát. Ezekben a nehéz hónapokban indult meg a széncsata a tatabányai bányászok kezdeményezésére, amelyet széles körű szervező munkával bontakoztatott ki a Kommunista Párt. Már 1945 júliusában láttuk, hogy számos helyen spekulációt folytatnak a szénnel, ezért született meg a döntés a szénértékesítés állami irányításáról. Ezzel megszűnt e fontos energia- hordozó szabadpiaci értékesítése és az iparügyi miniszter a szükségletek alapján döntött az eloszlatásról. Ezt kívánta akkor az egész ország érdeke. Az MKP javaslatára szénkormánybizottságokat hoztak létre, amelyekben a bányászszakszervezet vezetői is képviseletet kaptak. Ilyen bizottságok működtek Ajkán, Kazincbarcikán, Dorogon, Óz- don, Pécsett, Salgótarjánban és más helyeken. — Most, negyven év után is — mondotta — tisztelettel emlékezünk a széncsaiták hőseire, az első bányászsztahanovistákra, a Kossuth- díjasokra, a veteránokra, azokra, akik becsülettel megtettek mindent azért, hogy az ország talpra álljon, legyen mindig elégendő szén, fűtőanyag. — Jól tudjuk valamennyien — mondotta —, hogy az államosítás óta többször is kritikus helyzetbe került szénbányászatunk, voltak keserű napjaink, heteink, hónapjaink, de mindig kilábaltunk e gondokból. A négy évtized során több bányászgeneráció " váltotta egymást és ma már szinte el sem képzelhető az egykori bányászsors. Mindvégig megmaradt azonban: a bányász szolidaritás, a bányászbecsület. Kormányunk legutóbb újabb kedvezményeket adott a magyar szénbányászainak. Ma is szükség van a bányászokra ugyanúgy, ahogy negyven évvel ezelőtt volt. Most, amikor a bányák államosításának évfordulójáról, a munkáshatalomért vívott harc győztes csatáira emlékezünk, azt kívánom, hogy a magyar bányászat töretlenül fejlődjön tovább, szolgálja még sokáig a magyar ipar, a népgazdaság törekvéseit — fejezte be beszédét Apró Antal. Ezután Kapolyi László kitüntetéseket adott át veterán bányászoknak, majd fogadást adott a kitüntetettek tiszteletére. Folyékony műtrágya a TVM-ből Felhasználása já ütemben terjed Gyártók, tnrgalmazók és alkalmazók tapasztalatcseréje A Tiszamenti Vegyiművek belföldi árbevételének csaknem 44 százalékát teszi ki a közvetlenül a mezőgazdasági nagyüzemnek értékesített műtrágyaféleségek értéke. A gyár egy évi 30 ezer tonna kapacitású szuszpenziós műtrágyát gyártó üzem kialakításával vállalkozott arra, hogy elősegítse a megyében a folyékony műtrágyázási technológia meghonosítását, elterjesztését. Az újszerű tápanyag-visszapótlási eljárás, a szuszpenziós műtrágya-gyártás és -értékesítés eddigi tapasztalatairól, valamint a fejlesztési elképzelésekről váltottak szót tegnapi tanácskozásukon a gyár, a kemikáliát forgalmazó Ag- roker Vállalat és a mezőgazdasági nagyüzemek képviselői. Vécsey Zoltán, a TVM kereskedelmi vezérigazgató helyettese, és Pinkert Gábor a Szolnok Megyei Agroker Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese arról tájékoztatták a megjelent mintegy száz növénytermesztési és tápanyaggazdálkodási szakembert, hogy az idén 12 mezőgazdasági nagyüzem csatlakozott ahhoz a négyhez, amelyekben tavaly megkezdték a folyékony műtrágyázást. Ezeknek a gazdaságoknak a többségében megteremtették a folyékony műtrágya időleges tárolásának feltételeit, ötven és száz köbméteres Graboplast tartályokból kialakított fogadótelepek építésével. Bár az aratást követő tápanyagvisszapótlási munkák kezdetén, az egyszerre jelentkező igények torlódása miatt nem tudták minden megrendelőnek a megelégedésére biztosítani a szükséges kemikáliát, végül is a tervezett kapacitást meghaladó mennyiségű, csaknem 40 ezer tonna szuszpenziós műtrágyát értékesített idén a TVM a nagyüzemeknek. Amint azt a tanácskozáson megtudtuk, a gyár ezt a forgalmazó Agrokerrel való együttműködés szervezettebbé tételével, a tervezett egy műszak helyett három műszakos gyártással, és folyamatos, napi 16 órás, vasárnaponként sem szünetelő kiszolgálással tudta elérni. Az üzemrész kapacitásának még jobb kihasználását nem tette lehetővé az, hogy bár a TVM tízmilliós kiegészítő beruházással megteremtette a folyékony nitrogéngyártás feltételeit is, a nagyüzemek részéről nem jelentkezett tavasszal kellő igény erre a műtrágyaféleségre. Az idei gyártási és szállítási tapasztalatok alapján a TVM és az Agroker képviselői azt javasolták a gazdaságoknak, hogy a zavartalanabb ellátás érdekében jövőre már július elején kezdjék meg a szuszpenziós műtrágyák kiszállítását, és kerülve a torlódást okozó munkacsúcsokat, a lehetőségek szerint nyújtsák a kemikália kijuttatásának idejét. Ehhez természetesen — hangoztatták az érdekeltek — szükség van arra is, hogy a szállítások nagyobb részét bonyolító Volán Vállalat idejében felszerelje járműveire a tartályokat, és üzembiztos tehergépkocsikat állítson munkába a kampány idejére. 'Feltételezve, hogy a folyékony műtrágyázási technológia agrotechnikai és pénzügyi előnyeinek — egyenletesebb kijuttatás, kevesebb munkaráfordítás, kedvezőbb készletgazdálkodás és környezetkímélés — ismeretében jövőre újabb gazdaságokban térnek át az újszerű tápanyag-visszapótlásra, fejlesztési stratégiát dolgozott ki a TVM. Rövid távú elképzeléseik szerint már a jövő évi szezon kezdetére, azaz június végére mintegy 60—80 százalékkal növelni tudja a gyár a folyékony műtrágyagyártó kapacitását egy újabb reaktor üzembe helyezésével, a tartálykapaci- tások bővítésével, a kiszolgáló sor stabilizálásával, valamint a technológiában még fellelhető veszteségidők kiküszöbölésével. Hosszabb távon pedig mezőgazdasági nagyüzemekkel társulva, egy világbanki leányvállalat finanszírozásával, 90 vagy 150 ezer tonna kapacitású gyártó üzemrészt, valamint 50 kilométeren kívüli körzetben hét, egyenként 500—800 köbméteres tranzit tároló megépítését tervezik. Eddig négy megyei gazdaság mutatott készséget arra, hogy tőkéjével társuljon a gyártó és tárolókapacitás fejlesztésére a TVM-mel. A jelenlévő mezőgazdasági szakemberek is beszámoltak a tegnapi tanácskozáson a folyékony műtrágyázás tapasztalatairól. Jónak értékelték a folyékony nitrogénnek a fejtrágyázásra történő alkalmazását, és a szuszpenziós műtrágyáknak a növényvédő szerekkel egy menetben történő kijuttatását is. Felvetették a felhasználók, hogy az új technológia csak akkor tud kellő ütemben elterjedni, ha a folyékony műtrágyák árai versenyképesek lesznek a hagyományos, szilárd kemikáliákéval. T. F.
