Szolnok Megyei Néplap, 1986. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. NOVEMBER 13. |A tudomány világa 1 A poróxum gáxbeton Gazdaságos építőelem Gazdaságosabb kivitelezés, kevesebb szakember — ez a két ismertetőjele az egyre jobban terjedő úgynevezett YTONG építési módszernek. Az YTONG- gázbeton előállítása az 1930- as években Svédországban kezdődött. A gázbeton jellemző tulajdonságai: jó hőszigetelő, szilárd és könnyű építőanyag. A porózus anyag olyan könnyű, hogy úszik a víz színén, testsűrűsége köbméterenként 600 kg. Alkotórészei — például a kvarchomok, a mészkő és a víz — könnyen hozzáférhető nyersanyagok. Kedvező, hogy a gyártásnál olyan anyagok is jól hasznosíthatók, amelyek más iparágakban hulladékként jelentkeznek. Ilyen például az erőművi pernye, így környezetvédelmi szempontból is hasznot hajt ennek felhasználása révén. A téglagyártáshoz viszonyítva rendkívüli előnye, hogy fajlagosan lényegesen kevesebb energiát igényel. Az elemek famegmunkáló szerszámokkal vághatók, fű- részelhetők. A gázbetonba helyezett, — korróziógátló bevonattal ellátott — vasalással az elemek teherbírása növelhető, és nagyfesztávú födémpallók is készíthetők belőle. A nyersanyagokat megőr- lik, egyenlő arányban összekeverik, majd vizet és alumíniumport adnak hozzá. Ezt a masszát formákba ön- tik, melyben az alumíniumpor hatására az anyag megduzzad, és megkapja a kellő porozitását. Azután speciális drótfűrészekkel a kívánt nagyságú blokkokra vágják, majd autoklávokba helyezik, ahol kb. 18 órán át 180 C- fokon megkeményítik. Ezzel a kezeléssel kapja meg a kívánt keménységét. Végül fóliába csomagolják és szállítják. Az YTONG részvénytársaságnak az NSZK-ban nyolc gyáia van, mintegy egymillió köbméter évi kapacitással. Az YTONG International Kft az egész világon tíz országban 29 gyárat üzemeltet Nagy-Britanniától Japánig és Svédországtól Egyiptomig. A cég kidolgozta a modulgyárak terveit napi 300—800—1200 köbméter termelésre, kézi szabályozásra, félautomatikus és teljesen számítógéppel vezérelt rendszerben. Az egyes gyárak tervei nagymértékben rugalmasak: az igények bővülésével és módosulásával átalakíthatok nagyobb termelésnek megfelelően, illetve vasalást készítő üzemrészszel kiegészíthetők. Az YTONG cég képviselőivel magyar részről is tárgyalások folynak az üzleti kapcsolatok felvételéről. Ismert, hogy Kazincbarcikán már hosszabb idő óta működik egy könnyűbeton falazóelemeket előállító üzem, a Mátra gázbetongyár pedig a közelmúltban kezdte meg műAz YTONG gázbetonból falazóelemek, vasalva pedig kiváltók és födémelemek állíthatók elő. Felhasználható hőszigetelésre és tűzvédelmi célokra is, mivel vegyileg kötött vizet tartalmaz. Az építési módszernek külön nagy előnye, hogy a kivitelezésnél nem igényel vizet, az elemeket különleges anyaggal ragasztják. A hagyományos építkezésnél minden köbméter anyaghoz 31 liter víz szükséges, ez egy 100 négyzetméteres családi háznál 20 000 litert tesz ki, ami sok helyen, különösen télen, gondot okoz. Képünkön betonvasrács készítése kétméteres lemezhez az egyik YTONG-gyár vasalást készítő üzemében. Technikatörténeti érdekességek Great Western mozdony A vasút fejlődésének rendkívül sok összetevője van és számos, nagyszerű elme munkájára volt szükség ahhoz, hogy ez a közlekedési eszköz a mai formáját elérje. Mégis a gőzmozdony feltalálását azok miatt a szellemes megoldások révén, melyekkel a gőzgépet sikerült előremozgásra, vontatásra fognia, az angol Step- hensonnak tulajdonítjuk New York államba 1971- ben vizsgálatot kezdtek, hogy megállapítsák, van-e a kábítószer-fogyasztóvá válásnak „menetrendje”, s ha igen, milyen az? A vizsgálatot úgy végezték el, hogy nyomon kísérték 1325 serdülőnek az életét 24—25 éves korukig. A vizsgálat, amely (1829), Az ő találmánya révén a vasút hőskorszakában Anglia mindig élen járt a mozdonygyártásban. Az itteni Great Wester Railway vasúttársaság 14 0 évvel ezelőtt 1 8 4 6-ban gyártott mozdonyai, az óriási hajtó- kerekeikkél, felépítésükben egyre inkább hasonlítottak a később általánosan használt lokomotívokra. persze a kérdéskörnek csak egy viszonylag szűk szeletére terjedt ki, azzal az eredménnyel zárult, hogy azok a tizenévesek, akik dohányoznak és alkoholt fogyasztanak, jóval valószínűbben fognak marihuánát szívni, mint nem dohányzó, és alkohollal sem élő társaik. Új szer a csótányok ellen A csótányok mintegy 350 millió éve léteznek, ám az embernek eddig nem sikerült kipusztítania őket. Most a svájci Sandoz cég kaliforniai leányvállalata lúj eljárással próbálkozik: ez nem mérgezi meg a csótányokat —, hiszen azok csodálatos gyorsasággal ellenállóvá válnak a rovarirtó szerekkel szemben! — hanem meggátolják a szaporodásukat. E célra a csótányokban talált juvenil hormon hatását utánzó hidroprént használnak. Ennek már egészen kis mennyisége is leállítja a csótányok fejlődési folyamatát, összecsavarintja a szárnyaikat, úgyhogy mind a hím, mind a nőstény képtelenné válik a párosodásra. a szaporodásra. Minthogy a hidroprén csak a csótányoknak a hormonrendszerét om- lasztja Össze, az emberre és minden más emlősre, de a madarakra és a halakra is teljesen ártalmatlan. üvegekbe zárt nyomelemek Nagy-Britannia birkái és szarvasmarhái ezentúl tablettákat „szednek” majd, hogy a tehenek és az anyajuhok még termékenyebbé váljanak. A tabletták oldódó üvegből készülnek, s a legelők füvéből gyakran hiányzó, ám az állatok egészsége szempontjából fontos három nyomelemet, kobaltot, rezet és szelént foglalnak magukban. A kérődzők előgyomrába kerülő tabletták ott fokozatosan feloldódnak. úgy hogy az állatok egész éven át hozzájutnak a nyomelemek szükséges mennyiségéhez. Az angliai Great Western Railway vasúttársaság 1846-os mozdonya. A londoni Science Museumban lévő rajz után I Kábftószerfogyasztás „ menetrendje” Vízszintes repülési sebesség Szuperszonikus gépek aerodinamikája A legkorszerűbb repülőgépek teljesítmény, súly- és méretadatai lenyűgözőek. Az óriási szállítógépek például 80—100 tonna hasznos terhet emelnek a magasba, miközben felszálló tömegük 300 tonna. A sorozatban gyártott vadászbombázók tartós vízszintes repülési sebessége eléri a hangsebesség két- háromszorosát, ez másodpercenként 600—1000 métert jelent. (A puskagolyó másodpercenként 600 métert, a tüzérségi lövedékek 750—780 métert repülnek.) A leggyorsabb vadászrepülőgépek csúcsmagassága eléri a 20—25 kilométert. A polgári repülésben menetrendszerűen közlekedő Concorde, ha drágán is, de néhány óra alatt átszeli az óceánt. Ezekhez az eredményekhez rendkívül sok és bonyolult problémát kellett leküzdeni. A repülőeszközök sebességének és repülési magasságának jellemzésére az úgynevezett Mach-számot (M) használják. Ez a szám arról tájékoztat, hogy egy bizonyos magasságban repülő test sebessége hányszorosa az ugyanabban a magasságban mérhető hangsebességnek. A repülőgépre haladási irányával ellentétes irányú erő is hat — a közeg- ellenállás. Minél nagyobb a gép sebessége, a haladás irányára merőleges felülete és a levegő sűrűsége, annál nagyobb az ellenállás is. Az egyenletes sebességgel haladó repülőgép hajtóművétől akkora teljesítményt kívánunk meg, hogy vele a közegellenállást is kiegyenlíthessük. ,A Föld közelében — minthogy itt a legsűrűbb a levegő — nagyobb a közegellenállás, és azonos sebesség eléréséhez nagyobb teljesítményű hajtóműre van szükség, mint a Földtől távolabb. A közegellenállást a repülőgép és a levegő molekuláinak ütközése, súrlódása okozza. Az ütközés. a súrlódás következtében a levegő molekulái elveszítik mozgási energiájuknak egy részét, s az hővé alakul át — a repülő test felmelegszik. Ez az aerodinamikai felmelegedés nagy sebesség esetében a ritka légrétegekben is olyan mértékű, hogy a hagyományos szerkezeti anyagok már megolvadnak tőle. A Concorde típusú gépeknél (2,2M) a felmelegedés még csak olyan mértékű, hogy lehetővé teszi a mai repülőgépek fő szerkezeti anyagának, a dúralumí- niumnak az alkalmazását. A szuperszónikus gépeknél leggyakrabban háromszög alakú, úgynevezett „delta” alaprajzú szárnyat alkalmaznak. Aerodinamikai szempontból ennek több előnye van. A Concordenak jellegzetesen lekerekített deltaszárnya van, ami a hossztengely körüli repülési tulajdonságok javítását célozza, mivel a karcsú deltaszárny kis sebességen e tekintetben előnytelen. Kis sebességen nagy állásszöggel repül a gép, s ekkor a szárny körüli áramlás a mellső, meredekebb szakaszán „átborulva”, tölcsér alakú, igen stabilis örvényt hoz létre a szárny belső felületén. Képünkön aerodinamikai vizsgálat szuperszónikus repülőgépen Izmos reszelfinyelv Kitinből limit kevesen tudnak a csigákról Akár találós kérdésnek, rejtvénynek is feladhatnánk az itt közölt képet, és valószínűleg nem sok helyes megfejtés érkezne be. Kevesen gondolnának arra, hogy ez a furcsa képződmény nem más, mint egy csigának az úgynevezett reszelőnyelve. A csigák szájnyílásának belsejében izmos nyelv van, amelynek felületén reszelős kitin-fog- rendszer helyezkedik el, s a szájnyílás felső részén ugyancsak kemény kitinfelület van. A kiöltögetett nyelvvel reszelgeti el a táplálékát a csiga, amely a hosz- szú bélcsatornájában emésztődik meg. A csigák táplálkozásáról viszonylag keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy legnagyobb részük száradt és korhadt növényi részekkel él. Viszonylag sok csiga/aj fogyaszt zöld növényzetet és kalapos gombákat is, ezek helyenként károkat okoznak. Vannak ragadozó fajok, amelyek más csigákkal, férgekkel, alacsonyobb rendű állatokkal táplálkoznak. Ezeknek méregmirigyeik vannak, amelyek váladékával megbénítják áldozataikat, majd elreszelgetik, elfogyasztják azokat. A csigák különben közönséges, gyakori állatok, mégis jószerével csak a házukat ismerjük, mert azt láthatjuk legkönnyebben, életmódjuk azonban a kívülállóknak rejtve marad. Érdekes a szaporodásuk is. Javarészt himnősek, tehát mindkét ivarszerv megvan a testükben, de vannak olyan csoportjaik is, amelyek egyedi egyivarúak, és a ház alapján meg lehet különböztetni, hogy hím vagy nőstény van-e a kezünkben. Petékkel szaporodnak, és az egyes csigaféléknél nagyon különböző, hogy milyen a szabadba kerülő petékben az embrió fejlettségi foka. A fialló csiga például olyan petéket bocsájt ki, amelyek azonnal felpattannak, és belőlük kimászik a fiatal állat, ezért nevezzük őket „elevenszülőknek”. A hímnős állatok kölcsönösen termékenyítik meg egymást, de nem egyszerre. Sok faj ivarszerv-rendszere igen bonyolult, s a testüregnek csaknem egyötödét kitölti. Az ilyen fajok jelentős részénél találunk úgynevezett párzótáskát, amelynek az a szerepe, hogy a pete kellő érési fokáig tárolja a megtermékenyítő egyed spermiumait. Igen érdekes járulékos ivarszerv az úgynevezett nyíltok és a benne lévő kis mészkő nyilak; ez csak a magasabb fejlettségű csigákra jellemző. Találó magyar neve a „szerelem nyila”, mert a párosodási megelőző játékban az állatok ilyen mészkő nyilacská- kat lövöldöznek egymásba, ami valószínűleg fokozza a nemi ingert. A boncolás során néha 6—10 kis mésznyi- lat is lehet találni a csigák testében, a legkülönbözőbb testtájakon. A közismert éticsiga nyilai 8—10 mm-es, szabad szemmel is látható, négyélű mészpálcikák. A magyar éti-csiga jelentős exportcikk nyugat felé, hiszen ott csemegének számít. A kivitt éti-csigák gyűjtés útján kerülnek raktárakba, mert a tenyésztésük nincs megoldva. Ez a faj csak teljes kifejlődése után, kb. 5 évig tart, viszont az exportméreteket már 3—4 éves korában eléri, így tehát a kivitt állatok az utódokról való gondoskodás előtt elpusztulnak. Részben ennek, részben az élőhelyeiket jelentős rendezetlen, bokros, nedves erdőszélek és árokpartok felszámolásának tulajdonítható, hogy számuk jelentősen meggyérült. Képünkön: a csiga reszelőnyelve erős nagyításban. A ráspolyos szerkezet világosan felismerhető (KD)
