Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 13. Kommentár Új szálak Európai kőrútjának harmadik állomására érkezik ma Raul Alfonsin, argentin államfő. Az első két megálló, Madrid és Párizs volt, az igazi érdekesség azonban csak most következik: Dél-Ameri- ka egyik legtekintélyesebb politikusa Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal. Nem mindennapi teherrel a vállain kezdte meg kormányzását Alfonsin. A népharag által távozásra kény- szerített tábornokok súlyos örökséget hagytak a polgári vezetőkre: áldatlan gazdasági helyzet, elégedetlen társadalmi rétegek, külső és belső feszültségek nehezítették Alfonsin munkáját. Noha a tömegek szimpátiája sok probléma megoldásában segített, a kétmillió munkanélküli, és a még mindig évi 67,5 százalékos infláció bizony erősen igénybe veszi az elnök társadalmi bázisának szilárdságát. Alfonsin mindenesetre jó irányban fogott hozzá a megújuláshoz. Mindenekelőtt leszámolt az egymást váltó katonai junták bizonyíthatóan bűnös tagjaival, s ezzel emberek millióinak adta vissza az igazságba, a törvényességbe vetett hitét. Az új valuta, az austral bevezetésével megpróbálta legalább fékezni az infláció ütemét, s egy sor gazdasági intézkedéssel igyekezett élénkíteni a fejlődést. Megoldódott a Chilével évtizedek óta húzódó határvita, és csitulni látszanak a kedélyek a Falkland (Malvin)- szigetek ügyében is. Alfonsin mint a „Hatok” egyike, aktív részt vállal a világpolitikából is, és sok esetben kifejezetten szimpatikus nézeteket vall a válságok megoldásának lehetséges módozatairól. Argentína például tevékeny részt vállal a közép-amerikai konfliktus békés rendezésének előkészítésében is. Argentína a Szovjetunió régi kereskedelmi partnere. A britekkel folytatott háború idején a Kreml elítélte a londoni kormány magatartását, és kiállt Buenos Aires mellett. Ezt nyilvánvalóan nagyra értékeli a jelenlegi argentin elnök is — akit kényszerítő erővel szorítanak hazája gazdasági érdekei, no- meg a közhangulat is. Alfonsin moszkvai tárgyalásai jó alkalmat szolgáltatnak a két ország közti kapcsolatok új szálakkal való megerősítéséhez. Argentína, mint Latin-Amerika egyik legerősebb, legbefolyásosabb állama, jótékony hatással lehet az egész térség gazdasági és társadalmi fejlődésére. A Szovjetunióhoz fűződő jó viszony ápolása feltétlenül segíti az országot közeli és távolabbi céljainak megvalósításában. Horváth Gábor Salvador! földrengés H főváros romokban Súlyos pusztítást végzett a péntek este lezajlott, nagy- erejű földrengéssorozat a közép-amerikai Salvadorban. Szombat reggelig összesen három nagyobb földmozgást és tucatnyi erős útórezgést észleltek. Az első három rengés erőssége az 5,2-es és a 7- es szint között mozgott, a Richter-skála beosztásán. Hivatalos veszteséglistát szombat reggelig nem tettek közzé, de helyi rádióje- lentések szerint a halottak száma jóval meghaladja a kétszázat. A San Salvador-i tízemeletes kereskedelmi központ is összeomlott, s a benttartózkodó ezer személy közül eddig 150-nek a holttestét ásták ki a romok alól. A többiek sorsáról egyelőre nincs megbízható információ. Gorbacsov és Reagan tárgyalásai (Folytatás az 1. oldalról) Nagyjelentőségű, azonnali és közvetlen hatású, történelmi megállapodások megkötésének lehetőségét tette semmivé az Egyesült Államok kormányzata azzal, hogy nem mondott le a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési programjának a laboratóriumi kísérleteken túlmenő folytatásáról — derült ki Mihail Gór bacsó vnak, az SZKP KB főititkárának reyk- javíki sajtóértekezletén elmondott szavaiból. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió összefüggő nagyjelentőségű javaslatokat tett. amelyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál nagyobb méretű engedmények megtételére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is született a konkrét megállapodás a reykjavíki találkozó során, az űrfegyverkezés kérdésében mutatkozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a megnyílt utakat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyverek kérdésében sikerült például megállapodni abban, hogy a hadászati fegyver- rendszerek mindhárom ösz- szetevőjét, tehát a szárazföldi telepítésű, földrészközi ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáró fedélzeti ballisztikus rakétákat és a hadászati bombázó repülőgépek számát egyaránt 50 százalékkal csökkentik. Mint Mihail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet készről (jelentős engedmény lett volna, hiszen a csökkentés jelentős részben érintette volna az amerikai felet leginkább nyugtalanító szovjet nehézrakétákat is. Ráadásul' a Genf ben született megállapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadászati fegyvernek minden egymás területét elérni képes eszközt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a megállapodás lényege az lett volna, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszámolnak minden közepes hatótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számát a jelenlegi szinten befagyasztanák és haladéktalanul tárgyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyidejűleg Ázsiában csak 100 robbanótöltet maradna rendszerben a szovjet közepes hatótávolságú Ihoirtíozóeszközökön, s ugyanannyi robbanótöltettel rendelkezhetne az Egyesült Államok is hasonló eszközein, saját területén. Egyidejűleg teljesen levették volna a napirendről a brit és francia nukleáris erőik kérdését, amellyel (kapcsolatban Géniben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszközök p jövőben megállapodásig nem korszerűsíthetők. Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodás, javasolta Ronald Reagan-nek, hogy erősítsék meg a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról kötött, lejárati idő nélküli szovjet—amerikai megállapodást: mindkét fél vállalja, hogy tíz éven belül nem mondja fel a szerződést és szigorúan betartja előírásait. Kötelezzék magukat arra is, hogy a rakétaelhárító fegyverek kifejlesztése érdekében kezdett kutatásokat csupán laboratóriumi körülmények között folytatják. E témakörben rendkívül éles hangú vita bontakozott ki — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Ronald Reagan a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy űrfegyverkezési programját folytatva az Egyesült Államok a világűrben is kipróbálhasson új rakétaelhárító fegyvereket, lehetőséget nyerve ezzel a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére. Az amerikai elnöknek ez a hajlíthatatlan magatartása semmissé tette a már létrejött megállapodást a hadászati, a közepes és kisebb hatótávolságú fegyverek számának lényeges csökkentéséről is. Felhívtam rá az elnök figyelmét, hogy történelmi lehetőséget szalasztónk el, hiszen álláspontjaink soha nem voltak még ilyen közel egymáshoz — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Közölte azt is, hogy Reagan elnök álláspontjából világossá vált: az Egyesült Államok, s főleg annak az elnök döntéseire is meghatározó hatást gyakorló katonai -ipari komplexuma a technológiai fölényben bízva mindenáron 'katonai fölényt akar kivívni a Szovjetunióval szemben. Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a megállapodások ellenére sem lehet kudarcnak tekinteni a reyk- Ijlajvíkj találkozót. A csúcsértekezlet egy hosszú, nagyon nehéz folyamat újabb, mindkét fél számára tanulságokkal járó állomása volt. Korunknak azok a realitásai, amelyek szükségessé tették a találkozót, továbbra is érvényben maradnak, azokkal mindenki kénytelen számolni, s ezért nem lehet abbahagyni a fegyverkezési pírbblémák rrtegoldási módijainak felkutatására kezdett munkát. A párbeszédre tehát, bármilyen nehéz ás legyen az, még nagyobb szükség van, mint eddig — szögezte le a főtitkár, hozzáfűzve, hogy ha mindkét fél jól átgondolja álláspontját, a reykjavíki megbeszélés tanulságait, akkor nem veszett el a fegyverkezési Ihaijsza megállításának esélye. Ezzel összefüggésben utalt Gorbacsov tervezett Egyesült Állaimok-beli látogatására is, leszögezve: úgy érzem, folytathatjuk Reagan elnökkel a megkezdett eszmecserét. Reagan amerikai elnök elutazása előtt rövid beszédet mondott az Izland szigetén lévő amerikai támaszpont, a keiflaviki légitámaszpont személyzete előtt. Az elnök kijelentette: a Szovjetunió „azt akarta, hogy csupán laboratóriumi kísérletekre korlátozzák” az űrfegyverkezési kutatást, ez pedig „megölte volna védelmi pajzsunkat”. Reagan szerint igen jelentős előrehaladás történt a tárgyalások közben a hadászati fegyverek korlátozásának megoldásában, előrehaladás mutatkozott a nukleáris kísérletek megszüntetése kérdésében, de a tárgyalások végén „egy olyan terület maradt, ahol változatlanul fennálltak a nézeteltérések. A Szovjetunió ragaszkodott ahhoz. hogy miközben a két fél keresi annak lehetőségét, miként csökkentse az egész világot fenyegető nukleáris rakéták és robbanófejek számát, írjunk alá olyan megállapodást, amely lehetetlenné tette volna számomra és az eljövendő elnökök számára tíz évre szólóan azt a jogot, hogy kifejlesszük, kipróbáljuk és (telepítsük a nukleáris rakétáik elleni védelmi eszközöket, amelyek a szabad világ védelmét szolgálják. Ezt nem tehettük meg és nem is tesszük meg” — jelentette ki Reagan. „A béke előmozdítására jöttünk Izlandra és az eddigi legmesszebbmenő fegyverzetellenőrzési javaslatokat tettük le az asztalra. A főtitkár elutasította ezeket. Ennek ellenére nagyon jelentős erőfeszítéseket tettünk Iz- landon nézeteltérései nk nagy részének megoldásában és folytatjuk az erőfeszítéseket” — hangoztatta Reagan. Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével megtartott sajtókonfe- renciáján — amelyet az amerikai televíziós hálózatok adásukat megszakítva közvetítettek —, a kétnapos tanácskozás amerikai szemszögből „csalódást keltő” mérlegét vonta meg és a Szovjetuniónak az űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartását igyekezett felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért „A Szovjetunió célja az volt, hogy megölje a hadászati védelmi kezdeményezés programját” — tette szóvá az amerikai külügyiminiszter . Ezt azzal akarta elérni, hogy változást — a szovjet megfogalmazás szerint erősítést — akart elérni a rakétaelihárí- tó fegyverekkel kapcsolatos SALT—I szerződésben. Ez annyira korlátozta volna a szerződés keretei között elvégezhető kutatómunkát, hogy a program nem haladhatott volna erőteljesen előre. Az elnök, bármily keményen dolgozott az ilyen rendkívüli nagy terjedelmű és fontosságú egyezmények érdekében, egyszerűen nem adhatta fel az Egyesült Államok és szövetségesei, a szabad világ biztonsági érdekeit, azzal, hogy felhagy ezzel a lényegét tekintve védelmi programmal. Az elnöknek figyelembe kellett vennie, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés programja volt az egyik legfőbb kiváltó oka annak, hogy lehetőségünk nyílt az ilyen megállapodásokra, s azt is, hogy a program folytatása és lehetősége feltétlenül szükséges annak biztosítására, hogy a létrejött megállapodásokat hatékonyan végrehajtják. A külügyminiszter szerint a reykjavíki találkozón elhangzottak alapján Genfben folytatódnak majd a leszerelési tárgyalások, de nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a találkozó után van-e esély például a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésére. Mint mondotta, az izlandi fővárosban a különböző fegyverfajták csökkentéséről és felszámolásáról „egymással összefüggésben” volt szó. Shultz kifejezte reményét, hogy Gorbacsov a jelenlegi tárgyalások eredménytelensége ellenére ellátogat majd az Egyesült Államokba, de azt mondotta, erről csak kevés szó esett Reykjavíkban és nem állapodtak meg ilyen útban. Vendégünk dr. Richard von Weizsäcker Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke 1920. április 15-én született Stuttgartban. Népiskolai, majd gimnáziumi tanulmányokat végzett Berlinben és Bernben. Sikeres érettségi vizsga után 1937-töl jogi és történelmi tanulmányokat folytat az oxfordi, grenoblei és göttingeni egyetemen. Katonai szolgálatot 1938. és 1945. között teljesít. Ezt követően 1945-től 1953-ig ismét egyetemi hallgató, majd joggyakornok, leteszi az első és a második jogi államvizsgát. Iparvállalatoknál dolgozik 1953-tól 1966-ig, 1954-ben jogi doktorátust szerez Göttin- genban. Ekkor lép be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU). 1964. és 1970. között a Német Evangélikus Eay- házgyülés elnöke, 1966-tól 1984-ig a CDU szövetségi elnökségének tagja. A Német Evangélikus Egyház Szinódu- s&nak és Tanácsának tagja 1969. és 1984. között. A Szövetségi Gyűlés (Bundestag) soraiban 1969-től 1981-ig tevékenykedik. 1971—1974-ben a CDU Alapelvi Bizottságának, majd 1974—1977. között a párt Alapelvi Programbizottságának az elnöke. A Szövetségi Gyűlés alelnöki tisztét 1979-től 1981-ig tölti be, majd Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere és a nyug at-berlini képviselöház tagja lesz 1981-től 1984-ig. 1984 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Szűrös Mátyás Svédországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a svéd kormány meghívására tegnap Stockholmba utazott. Szűrös Mátyás búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren (megjelent Anders Ragnar Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Hazaérkezett a magyar ifjúsági delegáció Széfiábél Szombaton hazaérkezett Szófiáiból a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának delegációja. amely Hámori Csaba első titkár vezetésével, a Di- mitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség meghívására tartózkodott Bulgáriában. A tárgyalások során a két ifjúsági szervezet vezetői megbeszéléseket folytattak a szervezeteik előtt álló feladatokról, tevékenység ülk megújításáról, valamint a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. Hámori Csaba és Andrej Bund- zsulov, a Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség KB első titkára a megbeszélések zárásaként 1986—1990. évekre szóló együttműködési megállapodást írt alá. Hámori Csabát fogadta Csudomir Alek- szandrov, a BKP KB tagja, a Központi Bizottság titkára. Hz angol királynő Pekingben Tegnap, helyi idő szerint a késő délutáni órákban külön- repülőgéppel Pekingbe érkezett II. Erzsébet angol királynő. aki Lá Hszien-nien elnök meghívására egyhetes látogatást tesz a Kínai Nép- köztársaságban. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak az angol királynő látogatásának és rámutatnak, hogy ez az első ilyen magas szintű látogatás Kínában a két ország kapcsolatainak történetében. Az angol királynőt és férjét, Fülöp herceget, aki egy másik repülőgéppel félórával korábban érkezett, a pekingi repülőtéren Vu Hszüe- csien kínai államtanácsos és külügyminiszter üdvözölte Li Hszien-nien, a Kínai Nép- köztársaság elnöke nevében. Az angol királynő válaszul kijelentette, nagyon örül annak, hogy Kínában van. Az üdvözlés után a királynő és kísérete pekingi szállására, a kínai kormány ven- dégházáha hajtatott. A repülőtéren és a vendégház bejáratánál lelkes kínai tömeg, zömében kínai fiatal üdvözölte a ritka vendéget. BUDAPEST A KISZ Központi Bizottságának meghívására tegnap többnapos látogatásra hazánkba érkezett a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának küldöttsége. A delegációt Liu Jen-tong, a KKISZ KB másodtitkára vezeti. MAPUTO Dél-afrikai támadástól tartva szombaton teljes készültségibe helyezték Mozam- bikban az ország fegyveres erőit, a népi milícia egységeit. A maputói 'kormányközlemény éberségre szólította fel a lakosságot, mivel értesülések szerint a dél-afrikai fajüldözőik Samora Machel elnök megdöntésére készülnek, bábkormányt akarnak hatalomra juttatni. ÜJ-DELHI Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Indiának — akár termelési együttműködés keretében — korszerű fegyverrendszerek gyártásához védelmi képessége növelésére. Ezt a kijelentést Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter tette szombat este Űj-Delhiben Rad- zsiv Gandhi kormányfővel tartott megbeszélése után. A tárgyaláson nemzetközi kérdéseket, a szubkontinens biztonsági tényezőit és technológia-átadási lehetőségeiket vitattak meg.
