Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-02 / 232. szám

2 SZOLNOK MEOYEI NÉPLAP 1986. OKTÓBER 2. Tanszékvezetők tanácskozása Moszkvában Mihail Gorbacsov megnyitó beszóde A szovjet felsőoktatási intézmények társadalomtudomá­nyi tanszékeinek vezetői kezdtek tanácskozást a moszkvai Kremlben. Az ülésen megvitatják az egyetemek és főiskolák társadalomtudományi tanszékeinek feladatait az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok fényében. A ta­nácskozást Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyitotta meg. Az SZKP Központi Bi- kedési stílusok között. A né­ző ttságjámialk: szilárd meggyő­Biztató lelek Várakozás, megeLégede tt­ség, remény kedés — így le­hetne tailán a legtömörebben összefoglalni a világ szánté minden tájáról érkező hírek tartalmát, azokat a hivatalos, nemegyszer 'kormánynyilat­kozat-szintű reagálásokat, amelyek a jövő heti Reagan —Gorbacsov találkozó beje­lentése nyomán születtek. S a megkönnyebbülés jogos is, hiszen feszültségtől, kölcsö­nös vádaskodástól terhes he­tek után röppent világgá a reykjavíki találkozó híre. A két külügyminiszter, Shultz és Sevardnadze négy­szeri találkozója, a beható tárgyalások bebizonyították, hogy kellő rugalmassággal, a közös, valóban jelentős kér­dések előtérbe helyezésé­vel el lehet hárítani a két­oldali viszonyt zavaró bár­milyen akadályt, örvendetes tény, hogy most már a Da- niläff-, illetve Zalharov-ügy kellemetlen ballasztjától mentesen készülhet a két ál­lamférfi a jóval lényegesebb, az egész emberiség jövőjét érintő ügyek megtárgyalásá­ra. arra, hogy a tavalyi gen­fi csúcs szellemében folytas­sák a megegyezés lehetséges területeinek felkutatását, mindenekelőtt a fegyverkor­látozás terén változatlanul fennálló ellentétek felszámo­lását, vagy legalább is szű­kítését A munkatalálkozának be­harangozott izlandi csúcs épp ilyen szempontból igazán je­lentős. Tükrözi ugyanis, hogy mindkét fél érdekelt egy le­endő megállapodás megköté­sében, s ennek érdekében adott esetben hajlandó bizo­nyos engedményekre is. A nagy kérdés, hogy mekkora esélye van a sikerre a szov­jet pártfötifkámak és az amerikai elnöknek? Hiszen a __ nevezzük így — „köz­b ülső csúcsra” nyilvánvalóan azért van szükség, mert az egyéb két- és többoldalú tárgiyalósi fórumokon mind­eddig nem tudtak áttörést el­érni a két felet szembeállító kérdésekben. Moszkvában változatlanul azt vallják, hogy a következő. Washing­toniba tervezett csúcson ér­demi megegyezés t kellene el­érni, akár a nukleáris rob­bantások moratóriuma, akár a közép-hatótávolságú raké­ták, akár az űrfegyverkezés témakörében. A reykjavíki csúcs beje­lentése azért számít egyér­telműen biztató jelnek, mert !— a meglevő, említett nézet- különbségiek ellenére — esélyt mutat arra, hegy e legégetőbb kérdésekkel kap­csolatban előrelépés történ­het. Ez megteremtené a le­hetőséget Gorbacsov soron levő amerikai útjához, s az ott .kötendő átfogó jellegű egyezmények aláírásához. Ha ez valóra válik, akkor az ed­dig jobbára csupán gejzírjei­ről és vulkánjairól ismert kis északi szigetország, Izland a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából kiemelke- |dő fontosságú politikai szín­hellyé válna. Szegő Gábor USB Újabb kísérlet a müholdelháritó rendszerrel Az Egyésült Államokban kedden újabb kísérletet haj­tottak végre az ASAT mű­holdelhárító rendszerrel. Mint a washingtoni hadügy­minisztériumban közölték, a műholdvadász, más néven műholdromboló rakétát egy F—5-ös vadászgép fedélzeté­ről indították. A gép a kali­forniai Vandenberg flégitá­maszpontról szállt fel. A ra­kéta infravörös célkövető rendszerében egy csillagot programoztak be feltételezett célpontul. A műholdromboló komple­xummal végrehajtott keddi kísérlet sorrendben az ötödik volt 1984. januárja óta. zodese, hogy a gyorsítás, az átalakítás, a szovjet társa- dalóm minőségileg új álla­potának megteremtése el­képzelhetetlen az eszmei és elméleti tevékenység élénkí­tése, a szocializmus társadal­mi viszonyainak tökéletesíté­sét szolgáló lépések megbíz­ható tudományos megalapo­zása nélkül — mondotta Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a szovjet felsőokta­tási intézmények társadalom­tudományi tanszékvezetőinek országos tanácskozásán al- hangizott beszédében. Hangsúlyozta: a párt szá­mit a közgazdaságtudomány nagyobb szerepvállalására abban a munkában, amely­nek célja a termelőerők fej­lesztése. az élenjáró techno­lógiák alkalmazása, a terme­lési viszonyok minőségi ja­vítása, a gazdálkodás és az irányítás fonmáiinak megvál­toztatása. Enélkül nem lehet­séges a gyorsítási, s legfon­tosabb eleme, az emberi té­nyező „működésbe hozatala”. Felhívta a figyelmet, hogy az átalakítás, az élet meg­újítása folyamatában éles, nem mindig nyílt, ám kö­nyörtelen harc folyik az esz­mék, a gondolkodási és visel­(Folytatás az 1. oldalról) séklettel a rakétavédelem te­rületén”. A cikk úgy vélekedik, hogy a két fél az izlandi találko­zón meg akar győződni ar­ról* lehetségesek-e külön­böző megállapodások s „a vezetők hajlamosak arra, hogy elhalasszák kölcsönös látogatásukat mindaddig, amíg az ilyen látogatások mind Moszkvában, mind Wa­shingtonban nem csillognak majd eredményektől”. Az elmúlt napok tamúlsá- gait elemezve a vezércikk le­szögezi: különösen a fegyver­zetkor látozás. a leszerelés te­rületén „csak olyan megál­lapodás lehet tartós, amely mindkét felet kielégíti s egyiknek sem teszi lehetővé; hogy győztesnek kiáltsa ki magát”. Az amerikai közvélemény egyébként nagy megelégedés­sel fogadta az izlandi mun­katalálkozóról született meg­állapodást. A különböző rá­dió- és televíziós műsorok­ban megszólaltatott politiku­sok, közéleti személyiségek túlnyomó többsége úgy véle­kedett a feszültséget kivál­tó problémákban hasznos megoldás született s a leg­főbb eredmény az, hogy a párbeszéd most a legmaga­sabb szinten folytatódik. A reykjavifci szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó hírét üd­vözölte Hains-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügy­miniszter annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsoOataiinak vár­ható javulása a két német állam viszonyának további elmélyítése szempontjából is kedvező nemzetközi Légkört teremt. Steingrimur Hermannsson, a házigazda Izland minisz­terelnöke kijelentette: öröm­mel és büszkeséggel tölti él, hogy a két nagyhatalom ve­zetője éppen aiz izlandi fő­várost választotta újabb ta­lálkozója színhelyéül, ami a Nagyfokú bizalom megnyil­vánulása haizája és az izlan­di nép iránt. A találkozóról szóló bejelentést követően gi nem adja meg magát harc nélkül, s a skolasztikus csű- rés-csavarásban megtalálja az élet dinamizmusához va­ló alkalmazkodás új formáit. Néha még a „gyorsítás” és az „átalakítás” fogalmait is be akarják szorítani a lejárt dogmák és sztereotípiák ke­retébe, megfosztva őket ezzel újdonság voltuktól és forra­dalmi lényegüktől. A párt ezért veti fel Olyan élesen az „igazság pillanatának” kér­dését, azt, hogy az életben és a tudományban is gyökeret keld vernie az igazságnak — mutatott rá Mihail Gorba­csov. A társadalomtudósok leg­főbb féladata ma az, — foly­tatta a szónok —, hogy fel­számolják az élet támasz­totta követelményeiktől való elmaradást. Az elméletnek a gyakorlat előtt kell járnia, a jelenségeket szélesebb ösz- szefügigiéselkben, mélyebben kell szemléimé, meg kell lát­nia azt, „amit betakart az idő”. A tudományra ott és azért van szükség, ahol formálni, nevelni, fejleszteni lehet a fiatalságnak ári a képességét, hogy önállóan és alkotó mó­don gondolkodjék — hívta tartott sajtóértekezletén Her­mannsson elmondta, hogy a reykjavíki szovjet nagykö­vettől hétfőn értesült a hely­színre vonatkozó javaslatról, amit rövid idő múlva elfoga­dott. A találkozó megtartásá­nak konkrét helyéiről még nincs végleges döntés;, de várhatóan a reykjavíki dip­lomáciai negyed közelében fekvő modem „Soga” szállo­dában folytat majd megbe­széléseiket a két vezető. A nemzetközi közvélemény megelégedéssel vette tudo­másul az októberi találkozó híréit, s a világ azt várja, hogy a Reykjavükiban foly­tatandó szovjet—amerikai párbeszéd elvezet a két ál­lam közötti kölcsönös megér­téshez, elősegíti a nukleáris fegyverkezési hajsza megfé­kezését, valamint a hagyo­mányos fegyverkészleteik csökkentését jelentette ki New Yorkban az izlandi ENSZ-küldöttség megbízott vezetője. Margaret Thatcher brit miniszterelnök. Londonban fel a figyelmet, majd rámu­tatott: a társadalomtudomá­nyok oktatásának, tanításá­nak ma alkalmazott formái és módszerei nem kis mér­tékben elősegítik annak kia­lakulását, amit dogmatizmus- nák skolasztikának neve­zünk. A hajlam, hogy „az írott igazságokban” az élet minden esetére érvényes re­cepteket keressünk, abból a helytelen gyakorlatból fakad, amely nem az alkotó gondol­kodásra, hanem az általános megállapítások bemagolására nevel: Mindenütt el kell érni, hogy az újat kereső, az al­kotó, az átalakítás élvonalá­ban haladó emberek szaba­dabban érezzék magukat, gyümölcsözőbben dolgozhas­sanak és jobban éljenek. Ez vonatkozik a termelésre, a tudományra, a művészetekre és a társadalmi tevékenység minden területére — hang­súlyozta a szónok. A főtitkár végezetül emlé­keztetett rá: az átfogó, nagy­méretű és hosszútávú társa­dalmi és gazdaságfejlesztési programok végrehajtása el­képzelhetetlen a társadalmi, műszaki és természettudomá­nyok képviselői 'közötti együttműködés erősítése nél­kül. A túlzott, a nagyon szűk szakosodás, a más tudomá­nyos területeken elért ered­mények figyelmen kívül ha­gyása jelentősen fékezheti az egész tudomány, így a társadalomtudományok fej­nyilváinosságra hozott nyilat­kozata szerint a bejelentett munkatalálkozó a két félnek azt az akaratát tükrözi, hogy jelentős haladást érjenek el a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításában. Üdvözöljük a találkozót, ami konstruktiv előrelépés egy olyan csúcs- találkozó irányában, ame­lyet az egész világ kíván — hangzik a 'nyilatkozatban. Egy magas rangú brit kor­mánytisztviselő közölte, hogy Thatcher személyes üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól, pnnak tartalmáról azonban nem volt hajlandó nyilatkoz­ni. Javier Pérez de Cuellar,, az ENSZ főtitkára annak a vé­leményének adott hangot, hogy az izlandi találkozó le­hetőséget teremt a két nagy­hatalomnak kapcsolatai meg­javításához. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy ez elve­zet a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti jóbb kölcsönös megértéshez, mindénekelőtt leszerelési kérdésekben. lődését Kedvező értékelések világszerte A Reagan—Gorbacsov találkozó színhelye az izlandi fővá­rosban a Saga hotel lesz (a képen a magas épület) (Telefotó • — KS) Kádár János fogadta Vitalii Ignatyenkit Kádár János, az MSZMP adott a lap számára. A talál- főtitkára tegnap fogadta Vi- kozón részt vett Barabás Já- talij Ignatyenkót, a Novoje Vremja című szovjet hetilap nos> a Központi Bizottság főszerkesztőjét és interjút osztályvezető-helyettese. Alessandro Natta elutazott hazánkból (Folytatás az 1. oldalról) tény, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megál­lapodott a Gorbacsov főtit­kár és Reagan elnök közötti találkozó közeli időpontjá­ban — mondotta az olasz fő­titkár, majd arról szólt, hogy tárgyalópartnereivel meg­vitatták a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, köztük a leszerelés, az enyhülés és a különböző országok közötti együttműködés témakörét. A megbeszéléseken abból a meggyőződésből indultak ki, hogy nemcsak a nagyhatal­mak, hanem a közepes és kis országok — mint amilyen Olaszország és Magyarország — is fontos szerepet játsz­hatnak a világpolitikai fo­lyamatokban, ösztönözhetik a feszültség, a fegyverzetek csökkentését, a gazdasági együttműködés elmélyítését. Ezzel összefüggésben az OKP főtitkára hangsúlyozta: bár a két ország eltérő poli­tikai és katonai rendszerhez tartozik, mindkét állam tanú- bizonyságát adta annak, hogy képes az együttműködést szolgáló konstruktív kezde­ményezésekre. Kérdésekre válaszolva Alessandro Natta kijelentet­te: a kommunista párt sú­lyos politikai hibának ítéli az olasz kormány lépését, amely szerint bejelentette, hogy az ország csatlakozik a csillagháborús tervhez. Mint megállapította: ez a tény nem segiti az európai enyhü­lés folyamatát. Pártja min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy a közvélemény ha­tására a parlament határoz­zon e kérdésben. Az OKP tevékenysége a továbbiakban is arra irányul — szögezte le a főtitkár, — hogy kezdemé­nyezésekkel, konkrét progra­mokkal segítse elő az Olasz­országban meglevő kérdések megoldását. A Szovjetunióból Hazaérkezett a magyar pártmunkásküldöttség A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására szeptem­ber 29-től október 1-ig Be- reczky Gyulának, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesé­nek vezetésével magyar párt­munkásküldöttség tartózko­dott Moszkvában. A delegá­ció megbeszéléseket folyta­tót az SZKP XXVII. kong­resszusa határozatainak meg­valósítását segítő agitációs és propaganda munkáról, külö­nös tekintettel a tömegtájé­koztatás időszerű feladatira. A küldöttség ellátogatott a szovjet televízióhoz és az Iz­vesztyija szerkesztőségébe. A küldöttséget fogadta Ju- rij Szkljarov, az SZKP KB osztályvezetője. Sevardnadze Kanadában A kanadai Ottawában megbeszéléseik kezdődtek Eduard Sevardnadze1 az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyimini sziteme és Joseph dank kanadai kül­ügyminiszter között. A feleik a kétoldalú kon- zúltácáókról szóló jegyző­könyv értelmében tárgysze­rű, nyílt légkörben véle-“ ményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet számos kérdéséről, elsősorban a veszélyes mér­tékű feszültségek enyhítésé­nek és az átfogó biztonság kialakításának lehetőségiéi­ről. Eduard Sevardnadze fel­hívta partnere figyelmét a szovjet leszerelési kezdemé­nyezések kample x urnára, amelyeknek megvalósítása lehetővé tenné, hogy a világ az évezred végére megszaba­duljon a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverektől. 'Hangsúlyozta: a leghatéko­nyabb gyakorlati lépés a nukleáris háború veszélyének elhárítása a nukleáris fegy­verekkel folyó kísérletek be­szüntetése lenne. GENF Genfben tegnap megkezdő­dött a szovjet—amerikai ál­landó konzultatív bizottság soros ülésszaka. A konzulta­tív bizottságot a két állam kor­mányai között 1972. decem­ber 21-én született megálla­podás értelmében hozták lét­re, annak érdekében, hogy elősegítse a hadászati fegy­verzet korlátozásáról és az atomháború veszélyének csökkentéséről létrejött szov­jet—amerikai szerződés cél­jainak megvalósítását. BONN A hivatalos látogatáson az NSZK-ban tartózkodó Sarlós Istvánt, az MSZMP PB tag­ját, az Országgyűlés elnökét tegnap fogadta Richard von Weizsäcker, az NSZK állam­fője. A nyugatnémet elnök, aki a közeljövőben Magyar- országra látogat, négyszem­közti megbeszélést folytatott vendégével. BELGRAD Az Európai Kultúra Társa­ságának Belgrádban tanács­kozó 18. közgyűlése Köpeczi Béla művelődési miniszter kezdeményezését elfogadva úgy határozott, hogy támo­gatja a tavalyi budapesti kulturális fórum javaslatai­nak megvalósítását. BEJRÜT A libanoni fővárost ketté­szelő zöld vonal mentén késő estétől reggel hatig tartott a hadsereg muzulmán és ke­resztény alakulatainak tü­zérségi párbaja. Nincsenek adatok az áldozatokról, az éjszaka folyamán pedig — immár hagyományos módon — négy tűzszünetet kötöttek, melyek mindegyike holt be­tű maradt. A délelőtt folya­mán már csak szórványos lö­völdözés volt hallható — a felek kifáradtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom