Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
.1986. OKTÓBER 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az Országgyűlés ipari bizottságának napirendjén Az energetika hosszútávú fejlesztése Hosszú, forró nyár után Tiszaburán 3. Eltartani a tagokat, megtartani a népességet , Az Országgyűlés ipari bizottsága Gorjanc Ignác elnökletével tegnap ülést tartott. Kapolyi László ipari miniszter előterjesztésében a .képviselők az energetika .hosszú távú fejlesztéséről, .valamint az atomenergetikád pák a hazai villamosenergia-, igények kielégítésében betöltött szerepéről tanácskoztak. , Ezt követően a képviselők .tájékozódtak arról, hogy az iparnak milyen feladatai vannak a Magyar Posta szolgáltatásainak fejlesztésében. lAz írásos beszámoló, valamint Valter Ferencnek, a Magyar Posta elnökhelyettesének szóbeli kiegészítése alapján a testület megállapította, hogy a magyar ipar és a posta közötti kapcsolat általában megfelelő. A vállalatok igyekeznek kielégíteni a posta igényeit, ám a további fejlesztési munka sikere csak úgy biztosítható, ha a posta és az iparválLaLatbk közötti viszonyban is megújulás következik be. Valter Ferenc szólt arról, hogy a VII. ötéves tervidőszakban a posta 44,6 milliárd forintot fordíthat fejlesztésre, ez 75 százalékkal több mint amennyi a VI. tervidőszakdiginél jóval szélesebb körben, s egyszerűbben válthatják be a Magyarországra érkező külföldiek eurocsekkjei- ket. Mind általánosabb a tő- |kés országokban, hogy a külföldi útra indulók nem kész- pénzt^ hanem — ezt helyettesítő — csekket vagy hitelkártyákat visznek magukkal. A Szolnok Megyei Tanács Építőipari Vállalata, a Szot- év is lezárta harmadik negyedévét. A gyorséritékelés- ről talán csak annyit, hogy 1986-ban két terv is készült a vállalatnál. Az első a szokott tervezési időszakban, a múlt esztendő végén, a második viszont valamivel később, a gazdálkodás feltételeinek újraértékelése nyomán. Ez jóval feszítettebb, mint az előző, ám az esztendő eddig eltelt időszakában e magasabb tervkövetelményeknek is sikerült eleget tenniük. Különösen a tervezési, valamint az építési és szerelési munkák hoztak jó eredményeket. Azez- évi főbb munkáik közül kiemelkedik — a tervezettnél három hónappal korábban átadott — Keskeny János úti 125 garzon, a Martfűn épített 22, és a tiszafüredi 40 lakás. A Szotév évek óta növekvő nagyságrendben foglalkozik — a hagyományos építőipari profilján túl — más ipari tevékenységgel is. Kezdetben a meglévő szakipari kapacitás teljes lekötése tette szükségessé e kezdeményezéseket, azóta viszont már rég kinőtték az eredeti méreteket, s jól jövedelmező, önálló ágazat alakult ki, évi 80 milliós termelési értékkel. A nemrégiben lezajlott BNV-n két termékükkel vettek részt, s mindkettővel sikeresen „piacoltak”. Légtechnikai rendszereiket nem először mutatták be vásáron — jártak vele külföldön, Hannoverben és Prágában is — s ezzel párhuzamosan nőtt a kereslet e termékcsoport iránt. Lakossági és ipari szükségletre egyaránt gyártanak ezekből a hideg és meleg levegő vezetésére egyformán alkalmas csövekből, s a hozzájuk szükséges és a távközlés ban állt a posta rendelkezésére. Kiemelt helyet kapott a távközlés: 33,3 milliárd forint jut ennek korszerűsítésért, bővítésére. Különösén fontos, hogy a hazai ipari háttér is megfelelően lépést tartson a követelményekkel, hiszen a szükséges műszerek, berendezések túlnyomó részét a magyar iparvállalatoktól szeretné beszerezni a posta. Az elnökhelyettes hiányosságként említette, hogy még mindig nem sikerült megvalósítani a komplex ipari fő- vállalkozást a postai beruházásoknál. Igaz, hogy egy-egy Iparvállalat ma már vállalkozik az általa gyártott termékek szállítására, helyszíni szerelésére és üzembe helyezésére, olyan fővállalkozó azonban még nem jelentkezett, amely kulcsrakészen vállalta volna egy-egy (beruházás lebonyolítását. A Magyar Posta fejlesztéseihez, s főként szolgáltatásai szélesítésének szükséges, hogy Újabb hazai iparvállalatok [kapcsolódjanak ‘be a posta háttériparába, a partnervál- lalatoik pedig növeljék a szállítások pontosságát, üte- (mességét, folyamatosságát. A Magyarországot felkereső .nyugat-európai turisták jelentős része eurocsekket kí- ,ván beváltani. Az Európa legnépszerűbb pénzt helyettesítő eszköze elsősorban a [nemzetközi tuiristiajforgalom- iban, de több nyugati országiban belső fizetési eszközként is elfogadják, illetve ihasználják. idomokból. Tervezi a vállalat, hogy a következő esztendőtől teljes rendszerek beépítését is vállalják, megrendelésre. Kislakás-tulajdonosok gázbevezetési törekvéseit szolgálja a Szotév a körkeresztmetszetű csöveivel, amelyekkel a hagyományos módon megépített kémények alkalmassá tehetők gázfűtésre. Ára mindössze egyötöde a hasonló célra használt, francia importból származó csöveknek. Az őszi BNV egyik slágere volt az a C—200-as típusú gyorslakóház, amelyet a vállalat a budapesti Csőszerelőipari Vállalattal, valamint az Architektúra Kisszövetkezettel kooperálva gyárt. Könnyűszerkezetes, gyorsan szerelhető, úgynevezett „szendvicspanelból” készülő házak ezek, amelyeknek az építési gyorsaság mellett, a viszonylagos olcsóságuk a legfőbb erényük. Jelenleg a 130 négyzetméter Az eddiginél jobban kellene élniük a licenc-vásárlások lehetőségeivel, valamint a lízingek igénybevételével is. A vitában felszólalók közül többen rámutattak, hogy a .távközlés által biztosított információnak, mint egyfajta új erőforrásnak meghatározó szerepe van a népgazdaság fejlődésében. Éppen ezért különösen fontos az adat- és információ-átviteli rendszerek fejlesztése, hiszen amint azt egy OMFB-íaniul- ,mány is kimutatja: a hazai távközlés elmaradottsága a VII. ötéves tervidőszak alatt 60—70 milliárd forintnyi veszteiséget okozhat a népgazdaságnak. Elhangzott a vitában az is: ha a .távközlés elsőbbséget élvez a fejlesztések között, iákkor indokolt lenne, hogy az ezt szolgáló ipari üzemek is prioritást kapjanak a postai fejlesztések szempontjából szükséges beszerzéseiknél. Az egyik képviselő javasolta, hogy a telefonok elosztásánál a jelenleginél igazságosabb rendszert vezessenek be, vonják be a tanácsi és a társadalmi szerveket az igények rangsorolásába. Nemzetközi közgazdásztalálkozú , Nemzetközi közgazdászta- .láikozó kezdődött Budapesten. A Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete szerve- .zésében, s a SZOT értelmiségi tanácsa támogatásával [megrendezett háromnapos .tanácskozásra több mint fél- száz szakembert, hívtak meg a világ 16 országából. hasznos területtel bíró modell fal- és tetőszerkezetének ára — a beépített nyílászárókkal együtt — 374 ezer forint. Mivel könnyű- szerkezetes épületről van szó, olcsóbb alapozás is elegendő hozzá, összeszerelésük könnyű, néhány hozzáértő ember egy hétvégén boldogulhat vele. Fiatal házasok számára érdekes lehet, hogy a szerkezeti elemek felállítása után, fokozatosan is lakhatóvá tehető, az anyagi lehetőségek függvényében. Jelenleg mintegy huszonöt ilyen lakás áll már az országban, a BNV-s érdeklődés azonban ettől sokkal többet sejtet, már a jövő esztendő elejétől. A G—200-as gyorslakóház természetesen megfelel az új hőtechnikai szabványoknak, nem kell tehát fagyos- kodniuk azoknak, akik lakásukat ilyen módon szándékoznak majd felépíteni. Kísérőm, akivel juhászati témában „utazom” a tiszabu- rai határban, a beszélgetésünk elején valami ilyesmit rrjondott: tíz évvel ezelőtt, amikor még ő is aktív téesz- tag volt. Horváth Emil„pasz- szivitásáról” annyit: az önmagában is egész embert kívánó juhászati brigádvezetői teendők ellátása mellett ő szervezi a közös gazdaság háztáji földjein folytatott termelést is. Visszatérőben a juhtelepről szót váltunk erről is. Mindenki a saját szerencséjének is kovácsa. Nem mindegy, hogy ki hányszor kapál, hogy idejében kezdi-e a betakarítást, kellő gondot for- dít-e az áru válogatására. — Burán jártomban-kel- temben hallottam, az idevalósiak mindig többre becsültek három meggyfát, mint egy malacot. Ma is így van? — Egyre többen tartanak mostmár jószágokat a portájukon. A fiatalabbja, mert hogy házra, autóra kell a pénz, az idősebbje meg nyugdíjkiegészítés miatt. A kisüzemi termelés nálunk kialakult szokása szorosan kapcsolódik a közösben folytatott háztáji termeléshez. Kevesen tartanak Burán azért kocákat, hogy meghízlalják a szaporulatot. Több mint fél esztendőn át sok munkával, gonddal-bajjal jár a hizlalás. Elvonná a szabadidőt a hagyma, a dinnye vagy az olajtök ápolásától. Nyolc hétig tartják a malacokat, azután hízóalapanyagként értékesítik. Egy részét a szomszédos tiszagyendai téesznek. a többit persze a szabadpiacon. Az ország nem látja kárát annak, hogy a kevésbé kockázatos és munkaigényes sertéstartást választják a tagjaink. Ugyanannyi jószág kerül ki a portáikról, legföljebb máshol hizlalják föl. A szövetkezet gazdálkodási mutatóinak ismeretében tudom, úgy vastagodik ez a kenyér, ahogyan stabilizálódik a nagyüzem pénzügyi helyzete. A három évvel ezelőtti 56 ezerről 69 ezer forintra nőtt az egy tagra jutó jövedelem. Vajon, az anyagiakban is gyarapodó téesz — tudakolom a tanácselnöktől — mit tesz a tagok eltartásán t)úl a népesség megtartásáért? — Minden tőle telhetőt megtesz — nyugtat meg Szekeres János. — De hadd térjek még vissza a cigányok helyzetére. A hetvenes évek elején az akkor félezer té- esztag közül húsz volt a cigány. Most a kétszázhúsz aktív tagból ötven. Olyanok, akik rendszeresen végig dolgozzák az évet. Ezek biztos anyagi helyzete, a magyar lakosságéhoz hasonló lakás- körülményeik, ha nem is látványosan, de húzóhatást gyakorolnak a cigánylakosság egy részére. Telefoncsörgés szakítja meg a társalgásunkat. A Debreceni Postaigazgatóság szakemberével folytatott beszélgetés befejeztével mosolyogva teszi le a kagylót a tanácselnök. — Éppen most akartam rátérni a telefon ügyre. Attól lett ügy, hogy lehetőségünk adódik bekapcsolni Tiszabu- rát az országos crossbar rendszerű távbeszélő hálózatba, de nincs hozzá három és félmilliója a tanácsnak. Azazhogy nem volt. A téesz egymillió forintért úgymond megvesz tíz vonalat. Nekünk van egymillió kétszázezer forintunk. A többit tíz esztendő alatt, évi háromezer forintjával kifizetik a telefont igénylő lakosok. Ha nem száll be a téesz, 40—45 ezer forintba került volna egy-egy magántelefon. így csak 30 ezerbe, ötvenhatan igényelték, hogy kössék be a lakásukat a hálózatba. Többen úgy fogalmaztak: kibírható az az évi 3000 forint. Legalább nem leszünk annyira elzárva a közelebb-távolabb elő rokonoktól, a városban tanuló gyerekektől. Településfejlesztés a téesz támogatósával — Már elnézést, de biztos, hogy szükség van, éppen egy ekkora községben egy téesznek tiz új telefonvonalra? — Nem az az ember H. Nagy István, aki megalapozatlan javaslattal odaáll a vezetőség elé. És a testület se adná az áldását fölösleges költekezésre. A hivatalos helyiségeinek telefonellátását is bővíti, korszerűsíti, de emellett a szolgálati lakásait látja el új vonalakkal a szövetkezet. Egyre több szakemberének adódik ugyanis lehetősége saját ház, lakás építésére. A felszabaduló szolgálati lakásokra, merthogy kialakulóban egy Tisza-menti üdülőövezet, egyre több városi vevő akad. A telefon növeli a később eladásra kerülő lakások értékét. Addig pedig a munkaszervezésben nagy segítség, hogy jobban elérhetők lesznek a szakvezetők. — Ügy tudom, nem az első településpolitikai feladat a telefonhálózat korszerűsítése, amelyhez a téesz anyagi segítséget nyújt. — A közös gazdaság egy és negyedmilliós segítségével épült meg a vizmű is Burán és Pusztataskonyban. Évi 50 ezer forintot tud biztosítani a gazdaság a művelődési háznak. Most éppen megelőlegezték két évre a támogatást, hogy tudjanak vásárolni a fiataloknak egy videót. Ezzel. a több szórakozási lehetőséggel is jobban kötődnek talán a településhez. A téesz meg úgy van vele, ki tudja hányukból lesz majd jó mezőgazdasági szakember. Persze, nem itt kezdődnek a szövetkezet tag- és szakmunkásutánpótlási törekvései. Temesközy Ferenc (Következik: Csak pontosan. szépen — és csak előrelátóan) Egymásra hat háztáji és kisüzem — Sajátos, a szövetkezetnek és a tagoknak egyaránt kedvező formáját alakítottuk ki a háztáji területek hasznosításának. Az értékesítés biztonságát tartjuk legfontosabbnak. Éppen ezért csak olyan növényeket és csak akkora területen termelünk, amire biztos, hogy szüksége van az országnak. Éppen ezért tisztességesen meg is fizetik az árát. Hagyma, olajtök és dinnye termesztésére vállalkozhatnak a tagjaink. Mindenki mindenre csak a háztáji területének a felén. — így előfordulhat, hogy egy család mind a három növényt termeszti... — Pontosan ezt tartjuk jónak a közös meg a tag szempontjából is. Nem egy időben érik be a termés, tehát a betakarítás se kampányszerű. Nem megy a közösben végzett munka rovására. A gazdáknak pedig azért előnyös, mert ugye egyik évben ez, a másikban az a növény jön be jobban. Nem rontja így a hangulatot egyesek csalódása, esetleg mások szerencséjének irigylése. így is van olyan tagunk, akinek a hagymaföldje 15 ezer forintot hozott, meg olyan is, akié csak kilencezret. Nemcsak az égi áldáson múlik ám, hogy mennyi és milyen a termés. Ha Tiszabura, akkor cigányok? Akár sose legyen aktívabb téesztag, és sok-sok esztendeig legyen még hozzá jó egészsége — ezzel búcsúzom Horváth Emiltől. Szekeres János tanácselnökkel „randevúzunk” a tanácsházán. Ugyan mivel is kezdhetném mással a beszélgetést: ha Tiszabura, akkor cigányok? — Növekszik az arányuk a lélekszámban. Jelenleg akét- ezernyolcszázötvenhét burai lakos 37 százaléka cigány. Szociális elmaradottságuk, objektív és szubjektív foglalkoztatási problémáik a községbeli közhangulatra tett hatásuk nem kevés terhet ró ránk. Sokat vállal ezekből magára a termelőszövetkezet. Már csak azzal is, hogy jószerivel az egyetlen helybeli stabil munka- és kereseti lehetőséget jelenti a településen. Véges persze, mint minden gazdaságnak, a Lenin téesznek is az eltartó képessége. Kétszázhúsz aktív és 170 nyugdíjas tagnak tudnak egész évben munkát biztosítani. Ha a családtagokat is számításba vesszük, ennél jóval többen, a lakosság majd egyharmada eszi a téesz kenyerét. A Minta Női Szabó Szövetkezet jászladányi üzemében jelenleg főként tőkés bérmunkát végeznek. NSZK-beli megrendelésre női blúzokat, kosztümöket, szoknyákat, nadrágokat varrnak. A szövetkezet éves termelési értéke várhatóan eléri a 18 millió forintot (Fotó: T. Z.) Korszerűbb eurocsekk-renriszer 1987. január 1-jétől az edA vásárok segítik az üzletet Ház épül négy nap alatt Eredményes háromnegyed év a Szotév-nél Martfűn három C—200-as gyorslakóház is áll már, amelyeket a hagyományos módon készült első szintre építettek tulajdonosaik. Hat ember egy-egy hétvégén állította össze a falakat, illetve a tetőszerkezetet (Fotó: Mészáros)
