Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
1986. OKTÓBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A mzoolallzmus megújulásának útja 9 A konszolidálódás folyamata 1957 tavaszára az eszmei- politikai zűrzavaros állapotot fokozatosan a tisztulás folyamata váltotta fel. Lassan és persze nem ellentmondások, visszaélések nélkül a félrevezetett, megtévesztett tömegekben is tapasztalható volt a kijózanodás. Vége volt már a disszidálási hullámnak is, amely több mint 200 ezer magyar állampolgárt vetett idegenbe. (Egyötödük néhány hét vagy hónap múlva visz- szatért). A normális rend helyreállásában, a konszolidádási folyamat kibontakozásában jelentős szerepe volt annak, hogy a párt és a kormány — miközben nagyon határozottan fellépett minden ellen- forradalmi cselekedet, és az ellenforradalmi szellemet konzerválni próbáló új taktika, mindenekelőtt a munkástanácsoknak hatalmi-politikai szervekké alakítása ellen — megértést tanúsított és a vitát, a tömeges felvilágosító szót alkalmazta a téves eszmék hatása alá került tömegek tisztánlátása érdekében. A felszabadítást követő első évek óta soha olyan pezsgő, türelmes, kommunista politikai tömegmunka nem folyt az országban, mint ezekben a hónapokban! Erre annál is inkább nagy szükség volt, mert a tömegek bizalmának visszaszerzéséért a régi mulasztásokat is helyre kellett hozni. Az 1948-as fordulat után a pártvezetés — különböző hibás meggondolásokból és a sikerektől megrészegülten — nem érzékelte, hogy a magyar társadalomban bizonyos polgári eszmék és illúziók csak háttérbe szorultak, de a felszín alatt tovább élnek és hatnak. Így aztán nem is vitték végbe a nacionalizmus, a különböző harmadikutas nézetek. a vallásos világnézet mélyreható elemzését, és főleg nem alakították ki azt, hogy miképpen kell velük marxista módon vitába szállni, hogyan lehet velük befolyásukat csökkentő, eredményes eszmei küzdelmet folytatni. A jelszószerű, nagyhangú és dogmatikus szellemű kinyilatkoztatások az „ellenséges eszmék ellen” nem pótolták ezt a mulasztást, sőt ezek, különösen az éntelmiség körében, inkább a kétkedést, olykor a megbélyegzett nézetek iránti szimpátiát növelték. A politikai torzulások pedig kedvező talajt teremtettek a téves eszmék és hordozóik számára, az ellenforradalom zavaros eseményei tovább hatványozták hatásukat (például a nacionalizmusét és szov- jetellenességét) még olyan körökre (párttagokra) is kiterjesztve azt, amelyek korábban szemben álltak velük. A konszolidációnak és a párt tömegbefolyása növelésének fontos eszköze volt a rendteremtés a szakszervezetekben is. Ennek állomása volt a Szakszervezetek Országos Tanácskozása 1957 január végén, az ellenforradalmi, revizionista befolyás utat tört magának a munkásosztály e tradicionális szervezeteiben is. Mindenekelőtt a szakszervezetek függetlenségének jelszavával kellett szembenézni. Ez rokonszenves volt sok öreg szaki szemében, mert emlékeztek a Rákosi-féle vezetőség lépésiéi re, amelyek elrabolva a szakszervezetek autonómiáját, azokat az állami feladatok puszta végrehajtóivá próbálták degradálni. Tisztázni kellett tehát a szakszervezetek helyét, feladatát az újjá formálódó szocialista rendben. A párttól, mint a szocialista építés vezető erejétől független — vagyis politikamentes — szakszervezeti mozgalmat elvetette a SZOT-nak ez az ülése. Nyomatékosan állást foglalt viszont a szakszervezetek önállósága mellett, önállóan. saját hagyományaiknak megfelelően és saját eszközeikkel kell küzdeniük a szervezett dolgozók követeléseiért és céljaiért, hatványozott erőt fordítva az érdekvédelmi munkára. Minél erőteljesebben és eredményesebben kéipviselik tagságuk napi és távlati érdekeit a szakszervezetek, annál inkább hozzájárulhatnak a párt politikájának érvényesítéséhez a bérből és fizetésből élők körében. A szakszervezetek döntésének a hátterét és realitását az adta meg, hogy az MSZMP változtatott az MDP-nek a szakszervezetekkel kapcsolatos elvein és gyakorlatán. Határoza* született, hogy pártszervek és szervezetek semmiféle szinten nem hozhatnak kötelező döntést a szakszervezetek egészére vagy annak valamelyik alapszervezetére. A párt vezető szerepe csak a benne dolgozó kommunisták közreműködése révén érvényesülhet a szakszervezetekben. Vagyis e vonatkozásban is a fő eszköz a meggyőzés. Nem kevésbé égető gond és bonyolult feladat volt a párt ifjúsági politikájának kimunkálása. Közismert, hogy az ellenforradalmi eseményekbe — tetszetős, megtévesztő jelszavak és programok nyomán — igen nagy számban sikerült fiatal embereket bevonni. November 4-e után, részben már az események idején, az egységes ifjúsági szervezet. a DISZ felbomlásából létrejött rétegszövetségekbe tömörítették az ifjúságot. Külön szervezete volt az ifjúmunkások, a parasztifjúságnak, az egyetemistáknak és a középiskolásoknak. 1957 elejére ezekben a szervezetekben a kommunisták, vagy az MSZMP politikai irányvonalát magukévá tevő erők lettek a hangadók. A pártvezetés azonban úgy látta, hogy a rétegszervezeteken keresztül az ifjúság befolyásolása, szervezése, nevelése nem valósítható meg megfelelő szinten és állást foglalt a párt egységes ifjúsági szervezetének létrehozása mellett. Ezt az álláspontot még a kommunista ifjúsági veze- ők egy részével is csak viták árán sikerült érvényesíteni, mert sokan vallották, hogy a rétegszervezeteken át jobban el lehet jutni a fiatalsághoz, érdeklődését és érdekeit ezeken keresztül .meggyőzőbben lehet képviselni. Végül is az egységesítő álláspont kerekedett felül. és március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján megtartotta alakuló ülését a KISZ. A konszolidálódás jelei az élet normális rendjének visz- szaállásáiban is mutatkoztak. Míg 1956 decemberében az egy évvel azelőtti időszakhoz képest az ipari termelés csak 30 százalékos volt, 1957 első három hónapjában a megfelelő 1956. évi három hónapnak már 80 százalékát érte el. Az év második negyedében már 96 százalékos volt az arány. A mezőgazdaságban ütemesen folyt a munka. Megemlítendő, hogy még a termelőszövetkezetekben sem okozott jóvátehetetlen károkat az ellenforradalom. Igaz, hogy az 1956 októberi 3 ezer 954 tsz-ből, amelyekben a családok száma 235 ezer 571, a taglétszám 298 ezer 474, az összterület 2 millió 268 ezer 175 katasztrális hold volt, 2 ezer 570 maradt, 96 ezer 940 családdal, 122 ezer 296-os taglétszámmal és 1 millió 187 ezer 219 hold területtel. És ez az ellenforradalom okozta vihar nagyságához mérten meglepően kedvező kép volt. A belső helyzet tulajdonképpen páratlanul gyors megszilárdulásának megkapó demonstrációja volt az 1957-es május elseje, különösen a budapesti tömegdemonstráció és nagygyűlés. Négyszázezer budapesti vonult fel a Hősök terére. Joggal mondhatta a gyűlés szónoka, Kádár János: „Ha a harc eredményeit számba vesszük, megállapíthatjuk, anélkül, hogy az önteltség bűnébe esnénk, hogy eredményeink igen jelentősek... Van nálunk még hiányosság annyi, hogy kölcsön is tudnánk adni belőle. De ha a november harmadika anarchikus viszonyaira gondolunk, amikor a dühöngő ellenforradalom és imperialista irányító gazdái már kezükben érezték a hatalmat és az egész országot, amikor a szocializmus ügyéhez hű hazafiak üldözött vadakká váltak saját hazájukban, amikor a népgazdaság teljesen megbénult állapotban volt, és így nézünk vissza a meg1- tett útra, nem tévedünk, ha megállapítjuk, hogy a fő irány, amelyet azóta követünk, feltétlenül helyes és nagyok az eredmények”. Nemes János (Következik: Az országos pártértekezlet I cakorrépatermesztést tanulmányozzák KülföMI szakemberek a GITR-nél Az Európai Cukorrépatermesztők Szövetségének (nemzetközi rövidítése: CI- BE) küldöttsége háromnapos tapasztalatcserére érkezett hazánkba. Itt tartózkodásuk előzménye, hogy tavaly az osztrák cukorrépatermesztők delegációja járt hazánkban, és a tapasztalatokról beszámolt Párizsban. A számukra szokatlanul nagy táblák, a nagyüzemi termesztés felkeltette a figyelmet hazánk cukorrépatermesztése iránt. A delegáció háromnapos programja hétfőn kezdődött Budapesten, ahol tájékoztatást hallhattak a magyar mezőgazdaságról. Tegnap Szolnokra is ellátogatott a CIBE küldöttsége. A Szolnoki Cukorgyárat tekintették meg a szakemberek, valamint a Gabona és Iparnövények Termelési Rendszerének tevékenységével is megismerkedhettek. A GITR megyénk cukorrépatermő területének több mint 50 százalékán koordinálja a termelést. Ma a delegáció Hatvanba utazik, ahol a Mátravidéki Cukorgyár tevékenységével ismerkednek, a külföldi szakemberek utána pedig Jászboldogházán a helyi termelőszövetkezet látja vendégül a szakembereket. luhállomány- fejlesztési akció A juhtenyésztés fejlesztése érdekében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a mezőgazdasági nagyüzemek részére akciót hirdetett az anyajuh-állomány gyarapítására, értékének, minőségének javítására. Az akció keretében a te- nyészjerke vásárlás, illetve a saját nevelésű jerke tenyésztésbe állítása miatt bekövetkezett tartós készletnövekedéshez a mezőgazdasági nagyüzemek a Magyar Nemzeti Bank területileg illetékes fiókjától forgóalapmegelőlegezési hitelt igényelhetnek. Észt vendégeink tegnapi programjából Politikai fórumon a jelenről, a jövőről — Önök jól tudják, hogy az SZKP XXVII. kongresz- szusa a gyorsítást tűzte ki célul. Ez a szándék az élet minden területén hat, nálupk Észtországban is. Elsősorban a termelésben vár ránk sok fontos feladat. Az ipari termelést 15, a mezőgazdaságban a növénytermesztést 16, az állattenyésztést pedig 11 százalékkal kell növelnünk ebben az ötéves tervben. Nos, mi észtek a termelés eredményeiben az élenjáró köztársaságok közé számítunk. Azért nekünk is van mit tennünk, például növelni a nem raktáron maradó hanem kelendő ipari, közszükségleti cikkek gyártását. Javítanunk kell az állattenyésztés hozamain, s tudnunk kell, a munkafegyelemben rengeteg tartalék rejlik nálunk is. — A XXVII. kongresszus kimondta azt is, hogy 1990- ig minden szovjet családnak legyen önálló lakása, vagy saját családi háza. Nálunk az Észt SZSZK-ban a lakásépítés üteme nagy, de minden költségét nem képes az állam fedezni. Persze, hogy van nálunk is — és a legtöbb a fővárosunkban, Tallinnban — szövetkezeti lakás, a falvakban pedig a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok segítik különféle kölcsönökkel, támogatással dolgozóik családi ház építését. Esztóniában az elmúlt öt év alatt 14 ezer lakás épült, 314 ezer ember jutott jobb lakáskörülmények közé. Tal- linban az összes lakás közül 35—40 százalék a szövetkezeti formában felépült és értékesített. A köztársaságunkban az idén 8 ezer családi ház építése kezdődött el. A legújabb lakásépítési forma az „ifjúsági ház”. Ezek olyan épületek, amelyeket először Szibériában építettek ifjú családok. Lényege, hogy az állam által biztosított telken, a munkahelyek anyagi segítségével, maguk a lakásnélküliek építik fel otthonukat, s a házakban szociális intézmények — bölcsőde, óvoda — valamint könyvtár is helyet kap. Ezt a módszert most Tallinnban is meghonosítjuk, egy régi házat így újítanak föl maguknak ifjú családok. Rengeteget építünk, különben, de nem eleget. Tudják, 1984-ben, a Moszkvai Olimpia idején nekünk is jutott a világversenyekből: az evezős bajnokságok nálunk zajlottak. Nos, akkor Tallinn óvárosa, régi házai külsőleg megújultak — már városnegyedenként korszerűsítjük a lakásokat is. Ebben lengyel munkások is segítenek nekünk. — Az oktatásban a kötelező alapfokú oktatásra térünk át, miközben változott az iskolakötelesek alsó korhatára. Eddig csak kísérletképpen néhány helyen, nem a korábbi hét, hanem hatéves korban kezdték meg tanulmányaikat a gyerekek. Ez már általános. A középfokú műveltséghez a szakközépiskolák és technikumok bizonyulnak megfelelőnek. A tanulók kétharmada észt, egy- harmada orosz nyelvű iskolába jár — anyanyelve szerint. A pedagógusok helyzete, de különösen a pályakezdőké nálunk is nehéz. Alacsony a kezdőfizetés, nehéz a lakáshozjutás. Társadalmi érdek, hogy változzék, terveink is vannak erre. • • • Politikai fórumot tartottak tegnap délután az észt küldöttség és a barátságvonat vezetői részvételével a Tudomány és Technika Házában Szolnokon. A fórum háziasszonya Berki Ferencné,a városi pártbizottság titkára volt, a meghívottak pedig szolnoki propagandisták, agitátorok. Az észt életet, a mindennapokat érintő kérdésekre Maia Leoszk, a delegáció Vezetője, N. Ivanov, az Észt KP Központi Bizottságának osztályvezetője, J. Truusa, a Minisztertanács osztályvezetője, H. Kruger miniszter, A. Meeri a közoktatásügy ismert szaktekintélye, az Észt—Magyar Baráti Társaság elnöke és O. Szööt, az Inturist igazgatója felelt. Ketten a barátságvonat utasai közül A ffejőnö vi munkásnő a Szocialista Munka Hőse kitüntetés tulajdonosa, az Észt SZSZK Pärnu járásában található Variéra Állami Gazdaság fejőnője. — Járt már nálunk, Magyarországon? — Először látom a testvéri országot, amelyet televíziós adásokból, újságokból már ismerek. Nagy izgalommal vártam ezit az utat. Ittlétünk pár napja alatt sok jó tapasztalatom gyűlt össze. Vendég- szeretőek az itt élő emberek. Bárhol is jártunk, mindenütt szívélyesen, kedvesen fogadtak bennünket. Ügy érzem, mintha otthon lennék, nem külföldön. Leginkább az tűnt fel, hogy mindenütt végeláthatatlan síkságok, szántóföldek vannak. Az jutott eszembe, hogy mennyire könnyebb lehet ezeken a földeken dolgozni. Nálunk Észtországban a földművelők életét, munkáját néhezíti a rendkívül köves talaj, s a köztársaság déli részén pedig a sok dim- bes-dombos terület. Tapasztalatból tudom mindezt, mert a férjem traktorvezető, ugyanabban a gazdaságban, ahol én is dolgozom. Jómagam naponta 56 szarvasmarhát fejek, évente tehenenként 5600—5700 liter tejet kell fejnünk. — A családiban kik dolgoznak még a mezőgazdaságban ? — Három gyermekünk van. A lányom állatgondozó. A kisebbik fiam sem tudott teljesen elszakadni a földtől. Bár még szakmunkásképző intézetben tanul, de ha végez, talajjavító gépkezelői bizonyítványt kap. A nagyobbik fiú lett csak „hűtlen” a családi hagyományhoz, ő egy szőnyegkészítő vállalatnál dolgozik. Eglon Malle a tall inni 55-ös középiskola igazgatónője. az észt nyelv- és irodalom tanára. Amikor megkérdezem, mi újság Esztóniá- bam, az idén bevezetett iskolareformról beszél. — Korábban a gyerekek hétéves korukban kezdték általános tanulmányaikat a tízosztályos rendszerben. Az idén azonban már a hatéveseket is beiskoláztuk, így egy évvel megnőtt a képzés időtartama. Mostantól új oktatási terv és program szerint tanítunk iskoláinkban. Nagy szerepet kapnak az új tantárgyak is, mint pl. az etika, a pszichológia, a családi életre nevelés, valamint az informatika, amelynek keretében a számítógépes rendszerekkel is megismerkednek diákjaink. A refőrmsoro- zatot a kor követelményeihez való jobb alkalmazkodási, a hatékonyabb nevelés reménye hívta életre. Fokozott jelentőséget kap a munkára való nevelés. Az igazgatónő elmondja még, hogy férje is oktatási ügyekkel foglalkozik, a minisztériumiban. Két lányuk van, mind a kettő tanul még. — Magyarországon először járok, és már idáig is nagyon kedvező véleményem alakult ki országukról. Kellemesen meglepett az emberek barátságossága, közvetlensége. Végezetül elmondja, azon szorgoskodik, hogy itt tartózkodása alatt megteremtse egy Szolnok megyei társintézettel a testvérkapcsolat alapjait. A tanárnő A budapesti Annáim Ipari Szövetkezet részére készítenek különböző tömítőgyűrűket a mezőtúri Dózsa Tsz két- pói melléküzemágában. Havonta több mint egymillió tömítőgyűrűt szállítanak Budapestre Fotó: T. K. L.