Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

10 1986. OKTÓBER 4. Kulturális kilátó Budapesti Tavaszi Fesztivál hetedik alkalommal Kultúra ás idogenforgalom — elegánsan „Ezer rendezvény tíz nap alatt — ... az utcai zenélés­től kezdve az operarendezé­sig: mindez úgy hat, akár egy óriási vontatóháló, amelyben minden- és ezáltal mindenkinek valami —fenn­akad. Emellett még annak sem könnyítették meg a vá­lasztást, aki a túlkínálatban pontosan tudta, mit érdemes meghallgatni. Nincs találóbb szó ezekben a napokban a magyar főváros hangulatá­nak jellemzésére, mint az a jelző, amit egy tévébemondó­nő a Budapesti Tavaszi Fesz­tiválról szóló majd minden­napos tudósítások egyikén használt: elegáns ...” — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung 1986. április 9-én. Joggal kérdezheti a kedves olvasó: miféle aktualitása le­het most, október elején, ko­ra ősszel, a csaknem fél év­vel korábban lezajlott fesz­tiválnak — illetve a külföl­di sajtóból az esemény kap­csán kiszemelt rövid híradás­nak? A magyarázat egysze­rű. Az ez évben volt és a jö­vőre leendő rendezvénysoro­zat közötti félidőben, szep­temberben értékelték az érintettek: — a BTP védnöki értekezlete — a ’86-os feszti­válról készített jelentést, és ezzel egyidejűleg megkezdték az új ’87-es program előké­szítését. A jövőre hetedik alkalom­mal sorra kerülő fesztivál előzetesen kiadott műsorter­vének célja változatlan: egy­re több helyen ismerjék meg a magyar kultúra kimeríthe­tetlen kincsesházát. A ma­gyar jelleg és a sokszínűség jegyében összeállított prog­ramok között vezető helyen szerepelnek ismét a hangver­senyek: olyan zenei géniu­szok, mint Liszt, Bartók, Er­kel, Kodály mellett Bach, Verdi, Dvorák, Chopin, Haydn, Mozart, Prokofjev műveit adják elő világhírű magyar és külföldi vendég- művészek. Fellép az angol, a jereváni, a salzburgi kama­razenekar és az I Musici di Roma is. Rajtuk kívül ameri­kai, angol, francia, nyugat­német, osztrák és szovjet elő­adóművészeket vár a feszti­vál: köztük Sharon Isbin gi­tárművészt, Michel Beroff és Sztanyiszlav Bunyin zongo­raművészeket. Gregorián éne­kekkel lép színpadra majd a Little Singers. A főváros drá­mai-, opera- és operettbemu­tatók egész sorát Ígéri: ven­dégjátékra érkezik a bécsi Volksteater és a szovjet Zsi­dó Zenés Kamaraszínház. Is­mét fellép — Bartók est című műsorával a Győri Balett. A népzene, a jazz és a pop ked­velői mellett a fiatalabb kor­osztály: a gyermekek számá­ra is kínál majd szórakoztató programokat a Tavaszi Fesz­tivál. Az európai és a tengeren túli képzőművészeti élet rep­rezentánsai személyesen és műveiken keresztül is talál­kozhatnak majd Budapesten. A fővárosban — és a hozzá immár hagyományosan csat­lakozó három vidéki város­ban : Szentendrén, Kecske­méten és Sopronban — mint­egy negyven kiállítás nyílik: köztük a legérdekesebbnek ígérkezik a salzburgi gyűj­teményből érkezett Kokosch­ka-válogatás és a Borbereki Kovács Zoltán szobrászmű­vész műveiből rendezett Vi­gadó Galéria-beli kiállítás. A közös nyelv megtalálását se­gíti majd az Art Fórum is. Az Utazás ’87 turisztikai börzéje mellett sportrendez­vények, szakmai találkozók, kirakatrendező verseny — várja az érdeklődőket. Nem­zetközi találkozón vehetnek részt a színházi kritikusok, a képzőművészek, a kultúr- és kongresszusi központok ve­zetői és a patinás szállodák portásai. A világ filmalkotá­sainak legjobbjait vonultat­ja majd fel a Filmglóbusz ’87. A gasztronómiai rendez­vények közül a „legízlete- sebbnek” az Intercontinentál Szálló egyhetes kóstolója, a francia nemzeti hét ígérke­zik. A száz helyszínen ezer programról idén így írt a Volkstimme: „... nincs szó sem arról, hogy az idegen- forgalmat valamely megkér­dőjelezhető elit kultúrával próbálnák fellendíteni, sem arról, hogy a művészeti szín­vonalat feláldozzák az üzleti siker érdekében.” |gy legyen jövőre is. Afrikai tárgyak a második vitrinben Fotó: K. S. Egzotikus és modern műtárgyak gyűjteménye Patkós Imre hagyatéka Győrben Rendkívül értékes köz- gyűjteménnyel gyarapodott Győr. A régi városnegyed­ben, a szépen felújított Vas- tuskós házban a közelmúlt­ban megnyitották és átadták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát, amely a jövőben állandó kiállításon látható. Az 1983-ban elhunyt újság­író vásárlásai és művészba­rátainak ajándékai teremtet­ték meg a gyűjtemény alap­ját: Hosszú időt töltött kül­szolgálatban, így lehetővé vált, hogy távoli tájak lakói­nak kultúráját tanulmányoz­za. Tudatosan tartós értékek gyűjtésére törekedett a gyo­mai születésű történész, mű­vészettörténész diplomát szerzett publicista. Patkó Imre magángyűjte­ménye halála után a közössé­get szolgálja, állandó kiállí­táson láthatják az érdeklő­dők a győri Xantus János Múzeumban. A Művelődés- ügyi Minisztérium, a megyei és a városi tanács támogatá- tával Győrbe költöztetett anyag tartalmaz modern ma­gyar és nyugat-európai kép­zőművészeti alkotásokat. E tárgykörben a 789 műalkotás közt 518 grafika, 171 fest­mény található. Az úgyneve­zett európai anyag 180 hazai, 56 nyugati és 26 külföldön élő magyar művész alkotása. Megtalálhatók a kiállításon az 1920-as években keletke­zett szocialista irányzatú mű­vek, zömük azonban a '60-as, hetvenes évek gazdag termé­séből valók. Nem kisebb ne­vekkel találkozhatunk múze­umi sétánk során, mint Pab­lo Picasso, Jean Cocteau, Marc Chagall, Victor Vasa­rely, Nicolas Schöffer. A ho­niak közül Anna Margit, Amos Imre, Derkovits Gyu­la, Dési Huber István képe­it láthatjuk. Győrött lelt ott­honra Kondor Béla Darázs­királya is, mintegy jelzése­ként annak, hogy az örökha­gyó jószemű és értő gyűjtő­nek bizonyult. A gyűjtemény másik nagy egysége a Távol-Keleten, Kí­nában, Tibetben és Vietnam­ban szerzett képző- és ipar- művészeti alkotások serege. A legnagyobb érték köztük a kínai festészet számos darab­ja. Hetvenhét képzőművésze­ti és negyvenkilenc iparmű­vészeti alkotás sorakozik eb­ben az egységben. Végül af­rikai és óceániai néprajzi munkák zárják a sort a ma­gángyűjtemény harmadik nagy részeként, amelyek a szakemberek ítélete alapján kényes mennyiségi és minősé­gi igényeket egyaránt kielé­gítenek. A száznegyvennyolc műtárgy közt fa, agyag, fém és kőszobrok, kultikus tár­gyak: urnák, maszkok, paj­zsok találhatók. Az új, állandó kiállítás va­rázsát jócskán emeli a XVII. századi három szintes barokk műemlék épület. Az első és a második emeletet a ma­gyar és az európai képzőmű­vészeti alkotások foglalják el, Mravik László rendezésében. A távol-keleti, az afrikai— óceániai tárgyak kiállítása a múzeum munkatársainak ke­ze nyomát őrzi. E tárgyak a padlástérben kaptak helyet. Nem azért, mert ezek a mű­tárgyak nem érdemeltek jobb helyet, hanem azért, mert a XVII. századi fedélszék-épí­tészet különleges látvány az oda belépőnek. így a tár­gyak talán az átlagosnál is különlegesebb környezetben tárulhatnak az érdeklődők szeme elé. V. L. D. Dióhéjban I kulturális élet hírei Kilencven éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, amelynek gyűjteményeit a budapesti Városligetben 1896- ban megrendezett milleneumi kiállítás mezőgazdasági anya­ga alapozta meg. A jubileum alkalmából a múzeum törté­netét bemutató időszaki kiál­lítás mellett három állandó tárlatot nyitottak meg ezen a héten az erdőgazdálkodás a természetvédelem illetve a halászat honi történetéről. Filmajánlat októberre: Ter- novszky Béla csaknem egy­órás rajzfilmjét, a Macska­fogót mutatják be ebben a hónapban a mozik. A kalan­dos történet megelevenítésé- ben Béres Hona, Pálos Zsu­zsa, Szombathy Gyula és Kern András vett részt, a magyar—nyugatnémet- kanadai koprodukcióban ké­szült film forgatókönyvírója Nepp József. Bemutató előadások a fő­városi színházakban: szep­tember 26-án a Nemzeti Színházban Békés András rendezésében, a főiskolás Ke­rekes Éva főszereplésével mutatták be Móricz Zsig- mond Légy jó mindhalálig című regényének kétrészes színpadi változatát. A Víg­színház műsora Dosztojevsz­kij Ördögök című regényé­nek színrevitelével bővült. Az Asher Tamás rendezte előadás főbb szerepeiben An- dorai Pétert, Darvas Ivánt, Kern Andrást, Törőcsik Ma­rit és Hegedűs D. Gézát lát­hatjuk. Október 9-én a Pesti Színház mutatja be Hamp­ton—Laclos: Veszedelmes vi­szonyok című darabját, az Ödry színpadon október 10- én a francia forradalom tör­ténete elevenedik meg, a Bábszínház Maskarások cí­mű új műsorának bemutató­ja október 6-án lesz. Finta Sándor szobrászmű­vész tizenkét alkotását te­kinthetik meg október 12-ig az érdeklődők Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Ma este 8 órakor nyitja meg kapuit újra a Szegedi Nemzeti Színház. A nyolc évig tartó átépítés után köl­tözik be újra a Szabadság Filmszínházból az operatár­sulat, a Horváth Mihály ut­cai kamaraszínházból pedig a prózai tagozat a megszépült, és a modern igényeket is ki­elégítő épületbe. A színház- avatót a televízió is közvetí­ti. ,Kfllfinls ismertetőidé: közismert?” A teljes értékű Liszt-portré Beszélgetés Forral Mikléssal Nincs a földnek olyan tájéka, ahol valamit ne tudná­nak Lisztről. Tisztelik zongoravirtuózként, zeneszerző­ként, zenepedagógusként. Napjainkban fantasztikusnak tűnik a hozzá hasonlóan zseniális, kortársai előtt az egész világon népszerű, végtelenül termékeny, egyben elmélyült és sokrétű művész és ember. Mint minden sé­mában, a Lisztről másfél évszázad folyamán kialakult felszínes és leegyszerűsített „imázsban” is rejlik valami­féle igazság. A nagy feladat mégis az, hogy a teljes és valóságos Liszt váljon ismertté. A Liszt Ferenc nevét vise­lő Zeneművészeti Főiskolán a Liszt Ferenc Társaság fő­titkárával, Forrai Miklóssal beszélgetünk. A falon Liszt- portrék, relikviák között egy megsárgult okmány. „ ... 12205 számú Ütlevél... Dr. Liszt Ferenc úr részére... Termete közép, haja ősz, ar­ca kerekded, szeme szürke, orra rendes... 1874. Ferencz József...” De itt egy másik útlevél is, amelyben ez áll: „Ismertető jele: közismert”. — Ekkor Liszt már hat­vanhárom éves volt. Hogyan lehetséges, hogy miközben nagyszabású műveknek ára­datát alkotta — köztük ze­nekari-, kórus-, oratórikus-, zongora-, kamarazenei és nagyzenekari müveket, dalo­kat, átiratokat és megszám­lálhatatlan, más műfajú szer­zeményeket — még annyi mindenre maradt idő Liszt számára? Elég, ha csak a vi­lágjáró pianistára gondo­lunk. Ez mai szemmel valóban alig felfogható. De hát ebben is zseniális volt, mint min­denben, amihez köze volt. A Zeneakadémán nyolc kötet­nyi levelét őrizzük, volt olyan év, amikor ezerötszáz levelet írt — s mindez csak a számon tartott levelezése! És tudjuk, írásművei is szá­mottevők. S mert jólelkű volt, mindig lelkesedő; bár­mikor, bárhol ínség, baj volt, jótékony célú koncertet is adott. A pesti árvízi hangver­senye mai pénzre átszámítva két és fél-, három millió fo­rintot hozott! Tele a térkép: ennyifelé járt! Szeretett vol­na egyszerre mindenütt lenni, s valami vajákos szövetség­ben volt a nagybetűs idővel is: valami ördögi módon szin­te egyidejűleg mindenütt ott volt. A kettős jubileum évé­ben ismét köztünk van. A vi­lág minden pontján kutatják az arcát. Furcsa fordulat: ha Liszt nem annyira — ahogy ma mondanánk — Európa- centrikus, akkor ma lemez­ről hallgathatnánk virtuóz zongoraelőadását is. Ugyanis csábították Amerikába. Évi egymillió dollárt ígértek, négy-öt fellépés fejében. — Nincs, uram, annyi pénze...! utasította el a pazar ajánla­tot a sikert nemcsak pénzben mérő Liszt. Ha kimegy, Edi- son-fonográfon bizonyára megörökítik. De talán többet, igazabbat mond róla. hogy ez nem történt meg. — Liszt a maga korában körülrajongott muzsikus volt, szerzőként az maradt mind­Múzeum a hangversenyteremben A XIII. századi ősi tallinni Niguliste templom a restaurálás után mint mú­zeum és hangversenyterem működik. Itt található az Észt Állami Művészeti Múzeum részlege, ahol a középkori mesterek alkotásait állították ki. Egyik értékes darabja a lübecki Germán Ro­de műhelyében, a XIII—XIV. század­ban készült főoltár. A volt templomban hangversenyeket is rendeznek. A góti­kus falak között nemcsak észt muzsiku­sok lépnek fel, hanem vendégszerep­lésre érkező művészek is. A Niguliste múzeum és koncertterem a város egyik legjelentősebb nevezetes­sége. Restaurálásában tallinni, moszk­vai és lengyel szakemberek vettek részt. A Niguliste múzeum és koncertterem nézői a középkori festészet remekében, a templom főoltárában gyönyörködnek máig. De a közkedveltség sokszor a felszínességgel egyenlő. Vajon Liszt Ferenc esetében is így van? — Arra is kell egy-egy ju­bileum, hogy világnagyságok igaz és teljes arculatát fel­tárja. A világ keresi Lisztet. Liszt Ferenc Társaság műkö­dik Ausztriában, Rómában, Párizsban, Mexikóban, Wa­shingtonban, közel-távol mindenütt. Nincs a világnak olyan muzsikusa, akiről annyi portré, festmény, rézkarc, szobor készült volna, mint ró­la. De Liszt nemcsak szobor, hanem máig ható kimeríthe­tetlen invenció is. Korunk ze­nei élete tőle örökölte a leg­több ösztönzést, s ez hatvá­nyozottan érvényes a magyar zenekultúrára. Liszt indítvá­nyára, az ő Andrássy úti la­kásán létesült az első Zene- művészeti Főiskola. Liszté a fő érdem zenei intézmény- rendszerünk kialakulásában is. És életműve — nemcsak muzsikája — él. Bartók úgy folytatta Lisztet, hogy szelle­mének örököseként annak ellenében alkotott. Aki forra­dalmat csinál, nem dogmati­kus utánzóiban leli folytatá­sát, hanem egyenértékű el­lentéteiben. Liszté az érdem, hogy tanítványai és tanítvá­nyainak tanítványai ma meg­becsült vendégművészek a világ nagy koncertpódiuma­in. — Az átlagos zenei mű­veltségű közönség is tudja: Liszt emberi, muzsikusi két­arcúsága nehezen értelmez­hető, értékelhető. Sikerül-e közelebb kerülnünk a való­sághoz most, a jubileumi év eseményei jóvoltából? — Minden igyekezetünk erre irányul. Tudnivaló, hogy Liszt Társaságot már életé­ben, 1870-ben is alakítottak, de ez — akárcsak a későbbi­ek — rövid életű volt. A mai, 1973-ban megalakult Liszt Ferenc Társaság egyenes folytatása az előzőknek; az 1893-ban kitűzött célokat és alapelvet, Liszt szellemének örökös ápolását vallja ma­gáénak. Ezt szolgálja — számtalan más tevékenység között — az 1974-ben alapí­tott Nemzetközi Hanglemez Nagydíj, amelyre évente kül­dik a pályázati lemezeket — zongora, zenekari, vokál és orgonaművek felvételeit — Japántól Dél-Amerikáig. Amennyire tiszta és egyértel­mű a Liszt Társaság fő célja, nem kevésbé az a pályázat egyetlen kritériuma is: Liszt­műveket játszani magas mű­vészi színvonalon. A teljes­értékű Liszt-megismerésében szövetségeseink a hazai és külföldi koncerteket rende­ző Országos Filharmónia és az Interkoncert; a Liszt-élet­művet — közte ritkaságokat és az újonnan felfedezett műveket is — kibocsátó Hungaroton Hanglemezgyár­tó Vállalat, valamint a zené­tudomány bel- és külföldi képviselői. Hatalmas feladat az, amire közösen vállalkoz­tunk. P. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom