Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám
10 1986. OKTÓBER 4. Kulturális kilátó Budapesti Tavaszi Fesztivál hetedik alkalommal Kultúra ás idogenforgalom — elegánsan „Ezer rendezvény tíz nap alatt — ... az utcai zenéléstől kezdve az operarendezésig: mindez úgy hat, akár egy óriási vontatóháló, amelyben minden- és ezáltal mindenkinek valami —fennakad. Emellett még annak sem könnyítették meg a választást, aki a túlkínálatban pontosan tudta, mit érdemes meghallgatni. Nincs találóbb szó ezekben a napokban a magyar főváros hangulatának jellemzésére, mint az a jelző, amit egy tévébemondónő a Budapesti Tavaszi Fesztiválról szóló majd mindennapos tudósítások egyikén használt: elegáns ...” — írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung 1986. április 9-én. Joggal kérdezheti a kedves olvasó: miféle aktualitása lehet most, október elején, kora ősszel, a csaknem fél évvel korábban lezajlott fesztiválnak — illetve a külföldi sajtóból az esemény kapcsán kiszemelt rövid híradásnak? A magyarázat egyszerű. Az ez évben volt és a jövőre leendő rendezvénysorozat közötti félidőben, szeptemberben értékelték az érintettek: — a BTP védnöki értekezlete — a ’86-os fesztiválról készített jelentést, és ezzel egyidejűleg megkezdték az új ’87-es program előkészítését. A jövőre hetedik alkalommal sorra kerülő fesztivál előzetesen kiadott műsortervének célja változatlan: egyre több helyen ismerjék meg a magyar kultúra kimeríthetetlen kincsesházát. A magyar jelleg és a sokszínűség jegyében összeállított programok között vezető helyen szerepelnek ismét a hangversenyek: olyan zenei géniuszok, mint Liszt, Bartók, Erkel, Kodály mellett Bach, Verdi, Dvorák, Chopin, Haydn, Mozart, Prokofjev műveit adják elő világhírű magyar és külföldi vendég- művészek. Fellép az angol, a jereváni, a salzburgi kamarazenekar és az I Musici di Roma is. Rajtuk kívül amerikai, angol, francia, nyugatnémet, osztrák és szovjet előadóművészeket vár a fesztivál: köztük Sharon Isbin gitárművészt, Michel Beroff és Sztanyiszlav Bunyin zongoraművészeket. Gregorián énekekkel lép színpadra majd a Little Singers. A főváros drámai-, opera- és operettbemutatók egész sorát Ígéri: vendégjátékra érkezik a bécsi Volksteater és a szovjet Zsidó Zenés Kamaraszínház. Ismét fellép — Bartók est című műsorával a Győri Balett. A népzene, a jazz és a pop kedvelői mellett a fiatalabb korosztály: a gyermekek számára is kínál majd szórakoztató programokat a Tavaszi Fesztivál. Az európai és a tengeren túli képzőművészeti élet reprezentánsai személyesen és műveiken keresztül is találkozhatnak majd Budapesten. A fővárosban — és a hozzá immár hagyományosan csatlakozó három vidéki városban : Szentendrén, Kecskeméten és Sopronban — mintegy negyven kiállítás nyílik: köztük a legérdekesebbnek ígérkezik a salzburgi gyűjteményből érkezett Kokoschka-válogatás és a Borbereki Kovács Zoltán szobrászművész műveiből rendezett Vigadó Galéria-beli kiállítás. A közös nyelv megtalálását segíti majd az Art Fórum is. Az Utazás ’87 turisztikai börzéje mellett sportrendezvények, szakmai találkozók, kirakatrendező verseny — várja az érdeklődőket. Nemzetközi találkozón vehetnek részt a színházi kritikusok, a képzőművészek, a kultúr- és kongresszusi központok vezetői és a patinás szállodák portásai. A világ filmalkotásainak legjobbjait vonultatja majd fel a Filmglóbusz ’87. A gasztronómiai rendezvények közül a „legízlete- sebbnek” az Intercontinentál Szálló egyhetes kóstolója, a francia nemzeti hét ígérkezik. A száz helyszínen ezer programról idén így írt a Volkstimme: „... nincs szó sem arról, hogy az idegen- forgalmat valamely megkérdőjelezhető elit kultúrával próbálnák fellendíteni, sem arról, hogy a művészeti színvonalat feláldozzák az üzleti siker érdekében.” |gy legyen jövőre is. Afrikai tárgyak a második vitrinben Fotó: K. S. Egzotikus és modern műtárgyak gyűjteménye Patkós Imre hagyatéka Győrben Rendkívül értékes köz- gyűjteménnyel gyarapodott Győr. A régi városnegyedben, a szépen felújított Vas- tuskós házban a közelmúltban megnyitották és átadták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát, amely a jövőben állandó kiállításon látható. Az 1983-ban elhunyt újságíró vásárlásai és művészbarátainak ajándékai teremtették meg a gyűjtemény alapját: Hosszú időt töltött külszolgálatban, így lehetővé vált, hogy távoli tájak lakóinak kultúráját tanulmányozza. Tudatosan tartós értékek gyűjtésére törekedett a gyomai születésű történész, művészettörténész diplomát szerzett publicista. Patkó Imre magángyűjteménye halála után a közösséget szolgálja, állandó kiállításon láthatják az érdeklődők a győri Xantus János Múzeumban. A Művelődés- ügyi Minisztérium, a megyei és a városi tanács támogatá- tával Győrbe költöztetett anyag tartalmaz modern magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotásokat. E tárgykörben a 789 műalkotás közt 518 grafika, 171 festmény található. Az úgynevezett európai anyag 180 hazai, 56 nyugati és 26 külföldön élő magyar művész alkotása. Megtalálhatók a kiállításon az 1920-as években keletkezett szocialista irányzatú művek, zömük azonban a '60-as, hetvenes évek gazdag terméséből valók. Nem kisebb nevekkel találkozhatunk múzeumi sétánk során, mint Pablo Picasso, Jean Cocteau, Marc Chagall, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer. A honiak közül Anna Margit, Amos Imre, Derkovits Gyula, Dési Huber István képeit láthatjuk. Győrött lelt otthonra Kondor Béla Darázskirálya is, mintegy jelzéseként annak, hogy az örökhagyó jószemű és értő gyűjtőnek bizonyult. A gyűjtemény másik nagy egysége a Távol-Keleten, Kínában, Tibetben és Vietnamban szerzett képző- és ipar- művészeti alkotások serege. A legnagyobb érték köztük a kínai festészet számos darabja. Hetvenhét képzőművészeti és negyvenkilenc iparművészeti alkotás sorakozik ebben az egységben. Végül afrikai és óceániai néprajzi munkák zárják a sort a magángyűjtemény harmadik nagy részeként, amelyek a szakemberek ítélete alapján kényes mennyiségi és minőségi igényeket egyaránt kielégítenek. A száznegyvennyolc műtárgy közt fa, agyag, fém és kőszobrok, kultikus tárgyak: urnák, maszkok, pajzsok találhatók. Az új, állandó kiállítás varázsát jócskán emeli a XVII. századi három szintes barokk műemlék épület. Az első és a második emeletet a magyar és az európai képzőművészeti alkotások foglalják el, Mravik László rendezésében. A távol-keleti, az afrikai— óceániai tárgyak kiállítása a múzeum munkatársainak keze nyomát őrzi. E tárgyak a padlástérben kaptak helyet. Nem azért, mert ezek a műtárgyak nem érdemeltek jobb helyet, hanem azért, mert a XVII. századi fedélszék-építészet különleges látvány az oda belépőnek. így a tárgyak talán az átlagosnál is különlegesebb környezetben tárulhatnak az érdeklődők szeme elé. V. L. D. Dióhéjban I kulturális élet hírei Kilencven éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, amelynek gyűjteményeit a budapesti Városligetben 1896- ban megrendezett milleneumi kiállítás mezőgazdasági anyaga alapozta meg. A jubileum alkalmából a múzeum történetét bemutató időszaki kiállítás mellett három állandó tárlatot nyitottak meg ezen a héten az erdőgazdálkodás a természetvédelem illetve a halászat honi történetéről. Filmajánlat októberre: Ter- novszky Béla csaknem egyórás rajzfilmjét, a Macskafogót mutatják be ebben a hónapban a mozik. A kalandos történet megelevenítésé- ben Béres Hona, Pálos Zsuzsa, Szombathy Gyula és Kern András vett részt, a magyar—nyugatnémet- kanadai koprodukcióban készült film forgatókönyvírója Nepp József. Bemutató előadások a fővárosi színházakban: szeptember 26-án a Nemzeti Színházban Békés András rendezésében, a főiskolás Kerekes Éva főszereplésével mutatták be Móricz Zsig- mond Légy jó mindhalálig című regényének kétrészes színpadi változatát. A Vígszínház műsora Dosztojevszkij Ördögök című regényének színrevitelével bővült. Az Asher Tamás rendezte előadás főbb szerepeiben An- dorai Pétert, Darvas Ivánt, Kern Andrást, Törőcsik Marit és Hegedűs D. Gézát láthatjuk. Október 9-én a Pesti Színház mutatja be Hampton—Laclos: Veszedelmes viszonyok című darabját, az Ödry színpadon október 10- én a francia forradalom története elevenedik meg, a Bábszínház Maskarások című új műsorának bemutatója október 6-án lesz. Finta Sándor szobrászművész tizenkét alkotását tekinthetik meg október 12-ig az érdeklődők Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központ kiállítótermében, hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Ma este 8 órakor nyitja meg kapuit újra a Szegedi Nemzeti Színház. A nyolc évig tartó átépítés után költözik be újra a Szabadság Filmszínházból az operatársulat, a Horváth Mihály utcai kamaraszínházból pedig a prózai tagozat a megszépült, és a modern igényeket is kielégítő épületbe. A színház- avatót a televízió is közvetíti. ,Kfllfinls ismertetőidé: közismert?” A teljes értékű Liszt-portré Beszélgetés Forral Mikléssal Nincs a földnek olyan tájéka, ahol valamit ne tudnának Lisztről. Tisztelik zongoravirtuózként, zeneszerzőként, zenepedagógusként. Napjainkban fantasztikusnak tűnik a hozzá hasonlóan zseniális, kortársai előtt az egész világon népszerű, végtelenül termékeny, egyben elmélyült és sokrétű művész és ember. Mint minden sémában, a Lisztről másfél évszázad folyamán kialakult felszínes és leegyszerűsített „imázsban” is rejlik valamiféle igazság. A nagy feladat mégis az, hogy a teljes és valóságos Liszt váljon ismertté. A Liszt Ferenc nevét viselő Zeneművészeti Főiskolán a Liszt Ferenc Társaság főtitkárával, Forrai Miklóssal beszélgetünk. A falon Liszt- portrék, relikviák között egy megsárgult okmány. „ ... 12205 számú Ütlevél... Dr. Liszt Ferenc úr részére... Termete közép, haja ősz, arca kerekded, szeme szürke, orra rendes... 1874. Ferencz József...” De itt egy másik útlevél is, amelyben ez áll: „Ismertető jele: közismert”. — Ekkor Liszt már hatvanhárom éves volt. Hogyan lehetséges, hogy miközben nagyszabású műveknek áradatát alkotta — köztük zenekari-, kórus-, oratórikus-, zongora-, kamarazenei és nagyzenekari müveket, dalokat, átiratokat és megszámlálhatatlan, más műfajú szerzeményeket — még annyi mindenre maradt idő Liszt számára? Elég, ha csak a világjáró pianistára gondolunk. Ez mai szemmel valóban alig felfogható. De hát ebben is zseniális volt, mint mindenben, amihez köze volt. A Zeneakadémán nyolc kötetnyi levelét őrizzük, volt olyan év, amikor ezerötszáz levelet írt — s mindez csak a számon tartott levelezése! És tudjuk, írásművei is számottevők. S mert jólelkű volt, mindig lelkesedő; bármikor, bárhol ínség, baj volt, jótékony célú koncertet is adott. A pesti árvízi hangversenye mai pénzre átszámítva két és fél-, három millió forintot hozott! Tele a térkép: ennyifelé járt! Szeretett volna egyszerre mindenütt lenni, s valami vajákos szövetségben volt a nagybetűs idővel is: valami ördögi módon szinte egyidejűleg mindenütt ott volt. A kettős jubileum évében ismét köztünk van. A világ minden pontján kutatják az arcát. Furcsa fordulat: ha Liszt nem annyira — ahogy ma mondanánk — Európa- centrikus, akkor ma lemezről hallgathatnánk virtuóz zongoraelőadását is. Ugyanis csábították Amerikába. Évi egymillió dollárt ígértek, négy-öt fellépés fejében. — Nincs, uram, annyi pénze...! utasította el a pazar ajánlatot a sikert nemcsak pénzben mérő Liszt. Ha kimegy, Edi- son-fonográfon bizonyára megörökítik. De talán többet, igazabbat mond róla. hogy ez nem történt meg. — Liszt a maga korában körülrajongott muzsikus volt, szerzőként az maradt mindMúzeum a hangversenyteremben A XIII. századi ősi tallinni Niguliste templom a restaurálás után mint múzeum és hangversenyterem működik. Itt található az Észt Állami Művészeti Múzeum részlege, ahol a középkori mesterek alkotásait állították ki. Egyik értékes darabja a lübecki Germán Rode műhelyében, a XIII—XIV. században készült főoltár. A volt templomban hangversenyeket is rendeznek. A gótikus falak között nemcsak észt muzsikusok lépnek fel, hanem vendégszereplésre érkező művészek is. A Niguliste múzeum és koncertterem a város egyik legjelentősebb nevezetessége. Restaurálásában tallinni, moszkvai és lengyel szakemberek vettek részt. A Niguliste múzeum és koncertterem nézői a középkori festészet remekében, a templom főoltárában gyönyörködnek máig. De a közkedveltség sokszor a felszínességgel egyenlő. Vajon Liszt Ferenc esetében is így van? — Arra is kell egy-egy jubileum, hogy világnagyságok igaz és teljes arculatát feltárja. A világ keresi Lisztet. Liszt Ferenc Társaság működik Ausztriában, Rómában, Párizsban, Mexikóban, Washingtonban, közel-távol mindenütt. Nincs a világnak olyan muzsikusa, akiről annyi portré, festmény, rézkarc, szobor készült volna, mint róla. De Liszt nemcsak szobor, hanem máig ható kimeríthetetlen invenció is. Korunk zenei élete tőle örökölte a legtöbb ösztönzést, s ez hatványozottan érvényes a magyar zenekultúrára. Liszt indítványára, az ő Andrássy úti lakásán létesült az első Zene- művészeti Főiskola. Liszté a fő érdem zenei intézmény- rendszerünk kialakulásában is. És életműve — nemcsak muzsikája — él. Bartók úgy folytatta Lisztet, hogy szellemének örököseként annak ellenében alkotott. Aki forradalmat csinál, nem dogmatikus utánzóiban leli folytatását, hanem egyenértékű ellentéteiben. Liszté az érdem, hogy tanítványai és tanítványainak tanítványai ma megbecsült vendégművészek a világ nagy koncertpódiumain. — Az átlagos zenei műveltségű közönség is tudja: Liszt emberi, muzsikusi kétarcúsága nehezen értelmezhető, értékelhető. Sikerül-e közelebb kerülnünk a valósághoz most, a jubileumi év eseményei jóvoltából? — Minden igyekezetünk erre irányul. Tudnivaló, hogy Liszt Társaságot már életében, 1870-ben is alakítottak, de ez — akárcsak a későbbiek — rövid életű volt. A mai, 1973-ban megalakult Liszt Ferenc Társaság egyenes folytatása az előzőknek; az 1893-ban kitűzött célokat és alapelvet, Liszt szellemének örökös ápolását vallja magáénak. Ezt szolgálja — számtalan más tevékenység között — az 1974-ben alapított Nemzetközi Hanglemez Nagydíj, amelyre évente küldik a pályázati lemezeket — zongora, zenekari, vokál és orgonaművek felvételeit — Japántól Dél-Amerikáig. Amennyire tiszta és egyértelmű a Liszt Társaság fő célja, nem kevésbé az a pályázat egyetlen kritériuma is: Lisztműveket játszani magas művészi színvonalon. A teljesértékű Liszt-megismerésében szövetségeseink a hazai és külföldi koncerteket rendező Országos Filharmónia és az Interkoncert; a Liszt-életművet — közte ritkaságokat és az újonnan felfedezett műveket is — kibocsátó Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat, valamint a zenétudomány bel- és külföldi képviselői. Hatalmas feladat az, amire közösen vállalkoztunk. P. G.
