Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

1986. OKTÓBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Országos akció Fokozott közúti ellenőrzés A BM Országos Rendőr- főikapitányság a közúti for­galom segítése, a közlekedé­si fegyelem megszilárdítása, a balesetek megelőzése érde­kében a fővárosban és a me­gyékben fokozott közúti el­lenőrzést rendelt el. A na­pokban megkezdődött akció­ban részt vesznek a Közle­kedési Minisztérium és a na­gyobb közlekedési vállalatok munkatársai, valamint a rendőrség önkéntes segítői. Az akciót indokolja az is, hogy a közúti közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló negatív tenden­ciákat az elmúlt időszakban 6em sikerült megállítani: közútjainkon gyakori jelen­ség az agresszivitás, a köz­lekedési szabályok szándé­kos, durva megszegése. A járművezetők közül sokan továbbra is az út, az időjá­rási és a forgalmi viszonyo­kat figyelmen kívül hagyva közlekednek: a lehetségesnél gyorsabban hajtanak, elmu­lasztják az elsőbbségadást, a tilos jelzésen haladnak át, szabálytalanul kanyarodnak. Sajnálatos, de még mindig sokan vezetnek járművet it­tasan. A forgalomban részt vevő .gépjárművek egy ré­szének tovább romlott a műszaki állapota, a tapasz­talatok szerint sok járműve­zető használ a közlekedés biztonságát veszélyeztető, műszakilag kifogásolható gépjárművet. Az akció során fokozott fi­gyelmet fordítanak a közle­kedési szabálysértők, az ittas vezetők felderítésére, a vas­úti átjárók, a jelzőlámpák­kal ellátott útkereszteződé­sek forgalmára, a biztonsági öv használatára és a környe­zetvédelmi előírások betartá­sára. Ellenőrzik a gyalogos közlekedés, a személyi- és áruszállítás szabályainak megtartását is. HABITAT­világnap Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztériumiban tegnap Jantner Antal mi­niszterhelyettes sajtótájékoz­tatón jelentette be, hogy ok­tóber 6-án világszerte elő­ször rendezik meg a HABI- TAT-világnapot. Az elneve­zés az ENSZ Embieri Telepü­lések Bizottságára, a HAB1- TAT-ra utal, amelynek nem­zetközi településfejlesztési munkájában 56 tagország vesz részt közöttük kezdettől fogva Magyarország is. Az ENSZ október első hétfőjét HABITAT-világnappó nyil­vánította, hogy ilyenkor min­den évben valamennyi föld­részen a közfigyelem előte­rébe kerüljön a települések építésének és fejlesztésének ügye, a meglevő gondok és a megoldandó feladatok össze­gezése. Mi van I alatt? Jászberényben a ’60-as, ’70-es években megszaporo­dott geodéziai munkákat már nem lehetett a megyeszék­helyről kijárva elvégezni. Abban az időben megkezdőd­tek a Szövetkezet úton az építkezések és újabb lakóte­lepek előkészítésén is dol­goztak. A Budapesti Geodé­ziai és Térképészeti Vállalat (RGTV) szolnoki irodája ezért 1972 decemberében Jászberényben kirendeltséget hozott létre. Munkájuk ké­sőbb is akadt bőven, manap­ság pedig az utcanyitások, te- liekosztások, kitűzések mellett a város közműtérképeinek elkészítése köti le energiá­juk legnagyobb részét. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium 1979- ben rendelkezett az egysé­ges közműnyilvántartás el­készítéséről és folyamatos vezetéséről. Már meglehető­sen későn ahhoz hogy a föld alatt rendet találjanak, mert a közművek mintegy száz éve kezdődött tömeges építé­se óta egyre sűrűblbjen hálóz­ták be az utcákat, tereket, a különböző vezetékek. Később aztán a közművek gazdái ugyan gondot fordítottak sa­ját vezetékeik nyilvántartá­sára, de a térképek szinte vállalatonként különbözőek voltak, és a pontosságuk se felelt meg a követelmények­nek. A nagyvárosokban még ma is külön gondot okoz egy- egy nagyobb építkezés elő­készítése során a föld alatti „titkok" felderítése. Az ÉVM utasítás alapján Jászberényben 1980-ban kez­dődöd meg a munka. A ki- rendeltség dolgozói, Kormá­nyos Mihály vezetésével, elő­ször a közmű-alaptérképet készítették el. A korábban pontosított 1:1000 méretará­nyú várostérképét helyszíne­lés után 1:500 méretarányúra átszerkesztették. Ezek a rész­Egységes nyilvántartás a közművekről Jászberényben letesebb szelvények, közmű- alaptérképek, az épületek­ben, telekhatárokon túl áb­rázolnak valamennyi föld fe­letti létesítményt, fasorokat, burkolatokat is. Később az alaptérképek másolati példá­nyaira rajzolták fel fajtán­ként külön-külön a közmű­vezetékieket. Ezek a víz, szennyvíz, csapadékvíz, gáz, távhő, elektromos- és postai vezetékeket ábrázoló szak­ági helyszínrajzok megad­nak minden információt a közművekről. Az üzemeltetők részére készülő rajzok pon­tos képet festenek a légve­zetékekről és a föld alatt kí­gyózó csővekről, a jelzések pedig utalnak az anyagra, átmérőre, töréspontokra, tér­beli vonalvezetésre. Végül az előbbiek felhasználásával összeállítják az egységes közműtérképet, amely együtt tartalmazza valamennyi föld alatti és feletti vezeték el­helyezkedését. Jelenleg a szakági hely­színrajzokon dolgoznak a BiGTV dolgozói Jászberény­ben. A meglévő vezetékek felmérése sok gondot okoz, mert hiányosak vagy teljes­séggel hiányoznak róluk az adatok. ' A műtárgyakból, aknákból kell következtetni a helyükre, de sokszor még azokat is burkolat fedi. A fé­mes vezetékeket ugyan 1—2 deciméter pontossággal a műszer megtalálja, de a csa­tornákra, műanyagvezetékek­re csak ásóval, lapáttal buk­kannak rá. Ez nemcsak a költségeket növeli. hanem időigényes is. Éppen ezért a jogszabály előírja, hogy a le- flekfetett ikoziműveket bete­metés előtt kell bemérni, vagyis az építők addig nem folytathatják a munkát, amíg a geodéták meg nem látogat­ták a terepet. A kivitelező számlája addig nem is ren­dezhető, amíg a bemérést nem tudja igazolni, sőt elő­fordulhat, hogy újból ki kell ásni a gödröt (Szandaszőlő- sön volt erre is példa). Kummer Mihály, a BGTV szolnoki irodájának a veze­tője elmondta, hogy az úgy­nevezett nyíltárkos beméré­sekben a kivitelezők általá­ban segítik a földmérőket. A BGTV is rugalmasan alkal­mazkodik az igényekhez, és az értesítés után legkésőbb 3 napon belül beméri az elké­szült vezíetékszakaszt. Előfor­dul, hogy az építőik anyaghi­ány vagy műszaki okok miatt késnek a fektetéssel, de gond csak akkor van, ha a már bemért szakaszon végeznek újabb munkát. Ezzel ugyan­is a térkép megbízhatóságát rontják. A 7—8 millió forint költsé­gű, nagyszabású munkával Jászberényben a tervidőszak végére készülnek el. Szolno­kon hasonló ütemben halad a térképezés és 1992-re való­színűleg a megye többi váro­sában is elkészül a közmű­nyilvántartás'. A földmérőik munkája ezzel nem ér vé­get, mert a változásokat fo­lyamatosan vezetni kell, az illetékesek jó együttműködé­sével azonban az eddigiek­nél sokkal könnyebb lesz a térképek karbantartása. Az egységes közműnyilvántar­tás alapján pedig azután nem lesz többé titok, hogy mi van a föld alatt. L. P. Javult az ügyintézés színvonala 66,9 százalék igen a településfejlesztési hozzájárulásra ülést tartott Szolnok Várom Tanácsa Tegnap ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. A ta­nácsülésen beszámoló hangzott el a vb-titkár hatáskörébe tartozó feladatok ellátásáról, különös tekintettel a ható­sági ügyintézés törvényessége érdekében kifejtett tevé­kenységéről, valamint a hatósági munka ellenőrzéséről. Dr. Hingl József megyei tanácstag beszámolt a megyei tanácstagok tevékenységéről. Az előterjesztések között szerepelt Társadalmi Munkáért kitüntetések adományo­zása és a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos előzetes egyetértés felülvizsgálatához ideiglenes bizottság alakítása. Dr. Szénási István, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak titkára beszámolójában több közérdeklődésre számot tartó téma szerepelt. Ilyen például a szakigazgatási szer­vek munkája. A szakigazga­tási szervek évente mintegy 45 ezer hatósági jellegű ügyet intéznek. Az ügyek 20—25 százalékában kell határoza­tot hozni, amelyben az állam­polgár jogot nyer, engedélyt kap valamire, kötelezik va­lamilyen magatartásra, vagy tartózkodnia kell attól. Az elsőfokú határozatok az ügy­felek kérelmére indult eljá­rásokból születnek. A hiva­talból keletkezett ügyek ará­nya évente néhány százalék­kal csökken, viszonylag ke­vés a fellebbezések száma. Ez is mutatja a lakosok bizal­mát a szakigazgatási szervek munkája iránt. Ehhez hozzá­járul az is, hogy javult az ügyintézés színvonala. Mint a vb-titkár beszámo­lójában említette, az ügyin­tézés összességében törvé­nyes. Az ügyintézők általá­ban jól ismerik a jogszabá­lyokat és az egyéb rendelke­zéseket és egyre javuló szín­vonalon alkalmazzák őket ha­tározataikban, eljárásaikban. A hibák azonban figyelmez­tetnek, hogy még jobban kell ismerniük a jogszabályokat. Milyen az ügyfelek tájé­koztatása ? Általában szak­szerű és türelmes — minősíti dr. Szénási István beszámo­lója. — Időnként azonban gondot jelent a megfelelő he­lyettesítés létszámhiány vagy az ügyintéző hosszabb távol­léte miatt. Az ügyfélfogadási renddel többnyire elégedet­tek az emberek. A kibővített ügyfélszolgálati iroda és az aktuális korrekciók eredmé­nye, hogy javult a szakigaz­gatási szervek tevékenysége, kapcsolatai, az ügyiratkeze­lés, és -védelem. Az ügyinté­zésnek a nehézségek ellené­re gyorsnak és törvényesnek kell lennie. Évről évre csök­ken azoknak az ügyeknek a száma, amelyek nem intéződ­nek el határidőn belül. Több mint 60 százalékukat 8 napon belül elintézik a szakigazga­tási szervek. Arra töreksze­nek, hogy az ügyek intézése lehetőleg ne munkaidőben történjék. El akarják, érni, hogy a személyes meghallga­tások idejét az ügyfélnek legkedvezőbb időpontbaji vá­lasszák meg. Az állampolgári fegyelem jónak mondható, — folytató­dott a városi tanács vb-tit- kárának beszámolója. Erősí­tését, valamint a társadalmi tulajdon védelmét szolgálja a szakigazgatási szervek sza­bálysértési tevékenysége. Év­ről évre növekszik a társada­lomra fokozottan veszélyes szabálysértések száma, külö­nösen a tulajdon elleni elkö- vetetteké. Kevés azoknak a feljelentéseknek a száma, mely a vásárlók megkárosítá­sa, árdrágítás, ipari, keres­kedelmi szabálysértés miatt történik. Ennek elsősorban a felderítő munka hiányossága az oka. Eredményesnek mondható az adóigazgatási tevékenység, amely a speku­láció, a munka nélkül szer­zett jövedelem visszaszorítá­sára hivatott. Évente általá­ban 25—30 műhelyt ellenő­riznek. Tavalyelőtt 780 eset­ben, tavaly 1094 esetben tör­tént adóellenőrzés. A vb-titkár beszámolt a tavaly januárban a városi ta­nács által létrehozott Közte­rületfelügyelet munkájáról. A felügyelet feladata, hogy ja­vítsa a köztisztaságot, a köz­terület rendjét. A helyszíni ellenőrző munkák során 2700 figyelmeztetést adtak. 600 esetben bírságoltak. A tanácsülés a vb-titkár to­vábbi feladataként határoz­ta meg: kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy fel­tárják a tanácsi testületek munkáját segítő vagy hát­ráltató tényezőket; nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanácstagok időbeni folyama­tos, széles körű tájékoztatá­sára; elő kell segíteni, hogy az igazgatási, hatósági mun­ka nyitottabb, demokratiku­sabb legyen, hogy a társadal­mi ellenőrzés hatása jobban érvényesüljön a testületek , döntéseiben. A beszámolókat követő vi­tában hatan szóltak hozzá. A tanácsülés a vb-titkár be­számolóját kiegészítésekkel, a további feladatok ellátásáról szóló határozatot változatla­nul elfogadta. Ezután dr. Hingl József megyei tanácstag beszámolt a megyei tanácstagok tevé­kenységéről. Elmondta, hogy tavaly a Szolnok Város Taná­csa által megválasztott hat megyei tanácstag részt vett a megyei tanács ülésein és be­kapcsolódott a vitákba. A megyei tanács végrehajtó biJ zottságában tevékenykedő ta­nácstagok igen aktívak, kér­deznek, véleményt nyilvání­tanak, javaslatokat teszpek. Néhány példát is említett dr. Hingl József. A tanácstagok javasolták például, hogy in­tézkedjenek a gyermekváros­ban dolgozó nevelők nagyfo­kú fluktuációjának megszün­tetésére, javasolták a kitün­tetések átadási módjának szabályozását, hangot adtak annak, hogy nem értenek egyet az olyan lakásfelújítá­sokkal amelyeknek költsége eléri, vagy meghaladja az új lakások építésének költsé­gét. Indítványozták, hogy a vállalatok is követeljék meg dolgozóiktól a munkaidő tel­jes kihasználását. A településfejlesztési hoz­zájárulással kapcsolatos elő­zetes egyetértés felülvizsgá­latához ideiglenes bizottság alakítását javasló előterjesz­tés szóbeli kiegészítésében Czibulkáné dr. Németh Emí­lia, a városi tanács általános elnökhelyettese beszélt a teho tervezésének jelenlegi állásáról. Elmondta, hogy a szeptember 30-án befejező­dött szervező munka eredmé­nyeképp eddig a város la­kosságának 66,9 százaléka szavazott igennel A 67 ta­nácstagi körzetből 60-ban a lakosság több mint fele mon­dott igent. Tanácselnökök értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) mindennapi munkában, így a tanácsi tevékenységben is a tetteknek kell következni­ük. A cselekvést ahhoz a rendező elvhez szükséges iga­zítani, hogy világosan elha­tárolódjanak azok a felada­tok, amelyek központi dön­tést igényelnek és amelyek — a hatékonyabb munka- megosztás folytán — a taná­csokra tartoznak. Az állam, illetve a kormányzat nem vonul fci a szociálpolitikai kérdések területéről, viszont a mai és a holnapi gondok megoldásában az eddiginél nagyobb önállóságot ad a ta­nácsoknak, s el is várja tő­lük, hogy saját kezdeménye­zésiük, ötleteik, lehetősége­ik alapján ténylegesen ja­vítsák a szociálpolitikai mun­kájukat — mondotta Csehák Judit. Ezt követően a szo­ciálpolitikai munka jó érte­lemben vett decentralizálá­sáról. szólva kifejtette; ezt úgy kell értelmezni, hogy a kormány által kijelölt fel­adatok megoldásának ugyan­csak felelős letéteményesei a helyi szervek. Alapvető kö­vetelmény fent is, lent is —, hogy a most szűkösen ren­delkezésre állói eszközöket a legnagyobb körültekintéssel kell felhasználni. Túl kell tenni magunkat azon a me­rev szemléleten, hogy egyes részterületek — például gyermekügy, nyugdíj, szoci­ális segélyezés, megváltozott munkaképességűek foglalkoz­tatása — bizonyos miniszté­riumokhoz vagy más főha­tósághoz, esetleg a megyék­hez vagy a vállalatokhoz tar­toznak: ehelyett minenhol fel kell vállalni a gyermekes családok, az idős korúak, a hátrányos helyzetűek segíté­sét. A szociális ellátásban, gon­doskodásban jócskán javít­hatja a helyzetet, ha a vál­lalati döntések szférájába is ügyelteimbe veszik majd ezt a szemléletet. Tehát, ha nem mindent a tanácstól vagy a központi intézkedésektől vár­nak, vagy nem ragaszkodnak görcsösen például egy ki­használatlan vállalati üdülő­höz, esetleg valamilyen fel nem használt „alaphoz”, ha­nem ezeket átengedik tágabb közösségek részére, akár köz­vetve, akár közvetlenül. Ma­ga a kormányzat is igyek­szik rugalmasan eljárni ha­sonló ügyeikben. Például eb­ben az esztendőben a szociál­politikai célokra rendelkezés­re álló összégek egy tekinté­lyes hányadát oda adta a megyei társadalombiztosítási szervezeteknek, döntsenek ott arról, hogy kinek, miben, mennyivel tudnak segíteni. Kibővítették például a taná­csi hatáskörbe tartozó szoci­ális segélyezés lehetőségiéit is, ugyanakkor „oldották” a for­mákat is. Létjogosultsága van minden új kezdeménye­zésnek, életre való ötletnek. Jó példaként említette Cse­hák Judit a pécsi nevelési központban, illetve a fővá­ros XIV. kerületében műkö­dő családi tanácsadó szolgá­latot. Ezekben az intézmé­nyekben nemcsak pszicholó­gusok, meg más szakemberek véleményét hallhatják az emberek, hanem egyhen ta­lálkozhatnak hasonló gon­dokkal birkózókkal is, legyen szó gyermeknevelési problé­mákról, környeztet! ártalmak kiküszöböléséről, vagy más Ügyes-bajos dolgokról. Végezetül a Miniszterta­nács elnökhelyettese rámu­tatott: a szociálpolitika hosz- szú távú programjában meg­fogalmazódott feladatokat éves „menetrendre” kell le­bontani, s ebben meg van a teendője a kormányzatnak csak úgy, mint a tanácsi ap­parátusnak. Végezetül Papp Lajos ál­lamtitkár. a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke időszerű tanácsi feladatok­ról adott tájékoztatást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom