Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám

1986. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kezdeményező iskoláknak, közösségeknek Ösztöndíj a kutató munkához Létrehozták a megyei nevelési-oktatási tudományos alapot Az utóbbi éveikben a me­gye iskoláiban igen örvende­tesen meiginöveikedett az al­kotói ktedv. Tantestületek., munkaközösségeik, de a peda­gógusok egy része egyénileg iis bekapcsolódott országos, regionális kísérletbe vagy pe­dig önállóan indított útjára valamilyen a nevelés-oktatás ügyét szolgáló, jobbító kez­deményezést. Kísérletről, kísérletre A Tenger titkai címmel nyílt kiállítás a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban. Párdi Mi­hály kunhegyesi nyugdíjas gyűjtő, mintegy 20 ezer darabos kollekciójából látható né­hány ezer kagyló, csiga, tengeri csillag, koráit november 20-ig Fotó: T. K. L. Szovjst filmkultúra napjai a megyében is Bemutatók, videoprogramok, kiállítások Hat évtizede lépett új út­jára, hozott új témáikat, új hősöket a világ filmművésze­tébe a Szovjetunió, a nagy októberi szocialista forrada­lom 69. és a Szovjet—Magyar Kuttlturáilis Szerződés 30. év­fordulója tiszteletére rende­zik meg miegyénikben is a szovjet filmkultúra napjait és a Szovjet Filmek Feszti­válját. A rendezvénysorozat célja a szovjet filmművészet legújabb alkotásainak bemu­tatása, az ország művészeti és kulturális, életének mé­lyebb megismerése a moz­góképek segítségével. A szovjet filmkultúra nap­jainak megyei megnyitó ün­nepsége november 5-én, sízier- dóm este hatkor fesz a szol­noki Tallin moziban, ame­lyen Anatoli j Bormatov, a Szovjet Tudomány és Kultú­ra Házának igazgatója mond beszédet. Fellép a szolnoki Családi Intézet Bartók kóru­sa; majd bemutatják a Bo­csáss meg, Madárijesztő! cí­mű új szovjet filmet. Novem­ber 9-én,, déiledőtt tízkor a Tisza moziban fesz a Ki tud többet a szovjet filmművé­szetről? — vetélkedő megyei döntője, ahol középiskolások versengenek. A Talilli.nin mozi nagytermében orosz nyelvű bisfilmeket az előcsarnokban pedig video- és mesefilmeket vetítenek. Ugyanitt este fél 8-kor észt grafikai kiállítás nyílik. Utána pedig a Szol­nokon éflő orosz anyanyieiLvű- eikniek szovjet filmet vetíte­nek. A programok, közben egész délután orosz teaikülön- legességefcet főznek a szol­noki vendéglátóápari főisko­lások. A Tisza moziban dél­után 3-kor fotókiállítás nyí­lik Környezetvédelem a Szovjetunióban címmel', ame- lyfeit Hídvégi Péter mutat be. Ezt követően környezetvé­delmi kisfiiillmeket nézhetnek az érdeklődőik. November 11-én délelőtt tízkor a Moziíizemi Vállalat központjában Veress József, a Magyar Filmintézet igaz­gatóhelyettese tart előadást a szovjet filmről; és levetítik a Sztrájk című Eizenstfein rendezte filmet. Este hatkor a Tisza moziban video- és kisfillmeket láthatunk a Szov­jetunió tájiadról!, s utazási ta­nácsokat is ad az Express és a Tiszatour. November 12-én délután 2Jkor a Moziüzemi Vállalat központjában beszél­getésre várják az érdeklődő­ket. A video helye a népék egymás közti barátságában mimmel. Az eszmecserén részt vtesz M. Mliihajlovics. a Szov­jet Tudomány és Kultúra Házának video-osztályvezető- je is. Végül november 13-án a Tallinn moziban Az első lovas­hadsereg című új kétrészes film bemutatójával ér véget a fiilimnapok rendezvénysoro­zata. Közlekedési eszközök története Magyar családélet és háztartás Hz ÁKV-reprint újdonságai Az év hátralévő két hó­napjában újabb könyvek je­lennek meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat re- print-Sorozatában. Az 50 kö­tetre tervezett hasonmás-so­rozat jövőre tíz mű újraki­adáséival zárul. A vállalat a napokban ad­ta közre Csíkvári Jákó két kötetes munkáját, A közleke­dési eszközök történetét. A szerző korabeli magyar és külföldi források alapján a szervezett hírközlés és hír­csere kezdetleges formáitól követi nyomon a változáso­kat a közutak, a vasutak, a közhajózás kialakulásáig, a posták és a távírdák egyre korszerűbb kiépüléséig. Be­számol valamennyi konti­nens korabeli közlekedési jellegzetességeiről, a hazai viszonyokról. A könyv első kötete 1881-ben, a második pedig 1883-ban jelent meg a Franklin Társaság kiadásá­ban. Hamarosan a boltokba ke­rül Zoványi Jenő A reíor­máczió Magyarországon 1565-ig című munkája, amely az 1921-ben megjelentetett kötet változatlan kiadása. A mű a magyar egyháztörténet- írás egyik legfontosabbika, a magyarországi protestantiz­mus kialakulásának kezde­téről számol be. Közreadják Rapaics Raymund A magyar­ság virágai című, 1932-ben megjelent írását. Az olvas­mány megismertet a növé­nyek gyógyászati alkalmaz­hatóságával is. A kötetet 125 szövegközi ábra és fénykép, valamint négy színes mellék­let illusztrálja. Radvánszky Béla Magyar családélet és háztartás a XVI—XVII. században című kultúrtörténeti munkáját a Helikon Kiadóval közösen adja ki az ÁKV. A háromkö­tetes munka eredetileg 1896- ban jelent meg. Ennek első részét most a Helikon gon­dozza. A vállalkozás érde­kessége, hogy a hasonmás­kiadást fotókkal színesíti a kiadó. Nemzetkfizi eszmecsere három napon át Cirkuszigazgatók tanácskozása Első ízben rendezik meg Budapesten a szocialista or­szágok cirkuszigazgatóinak nemzetközi tanácskozását. A tegnap megkezdődött három­napos eszmecserén bolgár, csehszlovákiai, koreai, kubai, lengyel, mongol, magyar, NDK-beli, szovjet és vietna­mi cirkuszvállalatok igazga­tói vitatják meg a cirkusz- művészet fejlesztésének fel­adatait és általános tenden­ciáit. A tanácskozáson több ja­vaslat is elhangzott: közöt­tük egy nemzetközi cirkusz- szeirvezet létrehozására vo­natkozó elképzelés is Vladis­lav Krizsszkij a Szojuzgosz- cirk vezérigazgatója, ismer­tette a Moszkvában 1989-ben megrendezendő nemzetközi cirkuszfesztivál eddigi előké­születeit. A konferencia szerdán jegyzőkönyv aláírásával ér véget. Eredményesein vesz (részt, évek óta, országos kísérlet­ben a Szolnoki Taliinin Ál­talános Iskola, nemzetközi UNESCO-kutatásban a Szol­noki Varga Katalin Gimná­zium. Az új tanévben a me­gye tizenkáillenc általános is­kolájában vezették be Zsol­nai József nyelvi, irodalmi és kommunikációs alternatív tantervét. A Szolnoki Ko­dály Zöltáin Ének-Zene Ál­talános Iskolában pedig va­lamennyi tantárgyat a Zsol­nai-program szerint taníta­nak. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kísérletben vesz részt a Szol­noki Mátyás király Üti, a Karcagi Zádór úti, a Túrlke- vei Petőfi Sándor Általános Iskola, illetve a Ványai Ambrus Gimnázium és Szak­középiskola. Speciális mate­matika első osztályt indított az idén a Verseghy Ferenc Gimnázium, a Szolnoki Sár­vári Körúti Általános Iskola és Óvoda mellett a pedagó­gus továbbképzés gyakorló intézménye lett a Varga Ka­talin Gimnázium is, ahol már, akárcsak a Jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumiban ké­a kétnyelvű oktatásra szülnek. A felsorolás korántsem tel­jes). jobbára csak azokat az intézményeket említettük amelyekben a kísérlet aiz is­kolai munka egészét érinti, die folytathatnánk a sort hosszasan az újító imuinkakö- zősségékkel és természetesen a tudós kutató tanárokkal. Már ennyiből is látszik azon­ban, hogy nem lesz könnyű döliga majd a Szolnok Megyei Nevelési-Oktatási Tudomá­nyos Alap „ösztöndíját” oda­ítélő bizottságnak. Az alapot 1987. januártól létesíti a megyei tanács az­zal a céllal, hogy anyagi tá­mogatással is segítse az is­kolák szábmaá-pedaigösian fejlesztő tevékenységét, a hdlyi kezdeményezések to­vábbá a megye fcözofctatás- fejileszitési programijániak rrtegyalósítását. Az alap ösz- szege évente egymillió fo­rint, s pályázat útján része­sülhetnek belőle mevelésti-dk- taitásii intézmények, munka­közösségeik,, meghatározott feladatna llétrehozott munka­csoportok és természetesen egyéni kutató. kísérletező pedagógusok. Pályázat december 31-ig A pályázatokat minden év december 31-ig kell benyúj­tani, majd ezt követően me­gyei, regionális illetve orszá­gos szakmai intézmények szakemberei döntenek az álláp elosztásáról. A támoga­tás nagyobb részié bérjellegű, de a pályázatban részlete­zett indokok alapján példá­ul útiköltségre, anyagköltsége re is igényelhető pénz az ö&z- szeg legfeljebb 20 százaléká­ig. Ugyancsak a bizottság dönt majd áriról), hogy milyen módon folyósítják a támoga­tást havi ösztöndíjként, tisiz­teletdíjként, félévenként, évenként, résztémák vagy az egész téma lezárásakor egy összegben. A támogatás elnyerése után természetesen szerző­dést kötnek az érintettekkel^ s a téma lezárásakor a már említett bizottság értékeli a feladat teljesítését, dönt a terjesztéséről, illetve a kuta­tás, kísérlet további folyta­táséról, az „ösztöndíj” meg­hosszabbításáról . A pályázatra — amelyet egyébként a közeljövőben postáznak a megyéi nevelési­oktatási intézményeibe — ne­vezhetnek az iskoláik, közös­ségék, egyéni kutatók már elkezdett munkájukkal, illet­ve tervezett elképzeléseikkel is. Emellett úgynevezett pá­lyázati témákat is ajánl a művelődési osztály. Elsősor­ban, természetesen' olyan, te­rületeket javasolnak, ame­lyek javítása jelentős mér­tékben fejleszti a megye ok­tatásügyét. Témák, ajánlatok Ilyen, időszerű téma példá­ul a differenciált képesség- fejlesztést szolgáló tanítási, tanulási illetve nevelési programok kidolgozása., gya­korlati megvalósítása. Ugyan­csak javasolt .terület az ered­ményesebb idegenmyeűvofcta- tás szervezési, módszertani eljáráséinak kutatása, adaptá­lása. Hosszú évek gondját oldaná meg illetve fokozná a tankötelezettségi törvény végrehajtásának eredtmé-, nyességét, ha az iskolák il­letve közösségek, kutatók az óvodáiból az első osztályba való átmenetet hatékonyan segítő 'programot dolgozná­nak ki. A javaslatok között szerepel a videotechnika és a számítógép alkalmazási le­hetőségeinek kutatása is. A nevelési feladatok közül pe­dig elsősorban, a világnézeti és a munkára nevelést ajánl­ják a pályázók figyelmébe. A nevelési-oktatási tudo­mányos alap .létrehozása or­szágosan úttörő kezdemé­nyezésnek számít s hiányt pótol, hiszen mi.ndezi dóiig, jószerével megoldatlan volt az innovatív iskolák, közös­ségek tudós tanárok munká­jának anyagi elismerése és Persze segítése, hiszen a ku­tatás. a .kísérletezés eléggé i^litaésas vállalkozás is. A jö­vő évtől életbelépő támoga­tás minden, bizonnyal tovább növéli maid a kutató, tudo­más vos munkával foglalko- 7Ő iskolák, pedagógusok szá­mát. Munkájuk azonban nemcsak az adott közösség, hanem a megye az ország köznevelését ás gazdagít ja. majd1. T. G. Ketten a múzeumból Október; múzeumi hónap. Tálas László megyei múzeum­igazgató szerint az elmúlt években jelentős szellemi erő hal­mozódott föl intézményükben. A huszonhat tudományos munkatársnak több mint kétharmada fiatal, harmincöt év alatti. Sőt nagyrészük huszonéves. Kérdés persze, hogy a vá­ros, a megye meg tudja-e tartani őket? A szerény anyagi juttatásokat ellensúlyozza-e a szakmaszeretet, az elhivatott­ság, és az erkölcsi megbecsülés amit a múzeum nyújtani tud? Az elmúlt két esztendőben heten szereztek doktori foko­zatot a fiatalok k,özül. Ez alkalommal ketten vallanak mun­kájukról, magukról. Egy hónapja régészdoktor szakból találtunk házakat és sírokat, telepeket és temető­ket. A legfontosabb a rézko­ri, a vaskori (szkíta), a ró­mai-kori, valamint a nép­vándorláskori (gepida és avar) leletegyüttes. Cseh János tagja annak az erősödő, nyolc-tíz év múlva szakmai-tudományos teljesí­tő képességének csúcsára ju­tó csapatnak, amiről az igaz­gató beszélt. Munkáján és a jó közösségen kívül ideköti baráti köre, lakása is. Sokat ír, s a megyei kiadványokon túl, immár az országos szak­mai folyóiratok is megnyíl­nak számára. Dolgozata már nyomdában van Cseh János egy hónapja kapta meg régész1 doktorá­tusát a pesti egyete­men. — Mi­lyen út vezetett a gepida királyság korába, a disszertáció anya­gáig? — Már általános iskolában érdeklődtem a történelem iránt, oly annyira, hogy nyol­cadikos koromban első let­tem egy országos történelmi versenyen. Szerencsém volt, a szolnoki Varga Katalin Gim­náziumban kitűnő tanárok közé kerültem. Harmadikban egy Rákóczi korabeli napló elemzésével foglalkozó dol­gozatommal második lettem az Országos Középiskolai Ta­nulmányi Versenyen, így gz. egyetemi fölvételim megol­dódott. Nyolcvanháromban végeztem az ELTE régészet­történelem szakán. Nyaranta, már eddig is sokszor „előfor­dultam” a szolnoki múzeum­ban. — dolgoztam a nagyré- vi, a kengyeli leletmentése­ken, így amikor a Tisza-par- ti város mellett döntöttem, hazajöttem. A múzeum egyik aprócska, szakkönyvekkel, cserepekkel és a zsákokba csomagolt le­letekkel telizsúfolt, raktár­szerű szobájában ülünk. A fiatal régész terepöltözetben, éppen a Zagyva-parti ásatá­sokhoz készül. — A Kötivizig nagy gép­parkkal rendelkezik, gépei gyakran bolygatják a talajt. Megyünk a földmunkák után, ha találunk valamit, lezárjuk a területet, bemérjük és föl­térképezzük, majd követke­zik az ásatás. A leleteket le­rajzoljuk, fotózzuk, utána zsákokba csomagolva átad­juk a restaurátoroknak. Mi­után ők megtisztították, ren­dezték az anyagot, újra mi következünk; pontosítjuk a lelet korát, jelentőségét, stb. A mostani Zagyva-parti ása­tások igen jelentősnek ígér­keznek. Szinte minden kor­T. Be- reczki Ibolya éppen szülési szabad­ságon van második gyer­meké­vel, három­hónapos kisfiával. Négy esztendeje végzett a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem történelem­néprajz szakán. Azóta volt már KISZ-titkár is, s közben — úgy mellesleg — 1984-ben doktorált. Dolgozatában a hétköznapi és ünnepi táp­lálkozást vizsgálta a megye parasztságának körében. Ki­hagyhatatlan a kérdés: — Mivel eteti gyermekeit, s mint háziasszony, mennyi­re híve a népi táplálkozás­nak? — Főzni sokat szoktam, fő­leg, mióta itthon vagyok, bár a hagyományos paraszti éte­lek elkészítéséhez a lehető­ségek nem mindig adottak, de azért nem vetem meg a jó birkapörköltet és a fris­sen sült lángost. — A hajdani verseghysta, hogyan került a néprajz bűv­körébe? — Gimnazista koromban egy országos pályázatra saját családom három generáció­jának történetét írtam meg. A paraszti életformát vizs­gáló dolgozat óhatatlanul érintett szociográfiai, illetve néprajzi kérdéseket is. így ismerkedtem meg Szabó László tanár úrral (avatott Jászság-kutató, a néprajzi tudományok kandidátusa), akinek szakmai segítsége, és hivatásszeretete meghatároz­ta sorsom alakulását. Nya­ranként gyűjtéseken, vettem részt, s szolnoki kötődésem a debreceni évek alatt is megmaradt. Szép emlékeket őrzök a tiszakürti alkotótábo­rokról, ahol a festőktől a fa­faragókig és a néprajzosokig nagyon sokan dolgoztunk. Sainos, ezek a táborok meg­szűntek. Ibolya hosszasan mesél arról, mi minden érdekli még a népi táplálkozáson kívül. Foglalkozik a fényképezés történetével, s társszerzője a Szolnok megye népművésze­tét földolgozó, hamarosan bol­tokba kerülő monográfiának is. Arról, hogy saját kötete mikor jelenik meg, szerényen hallgat, bár disszertációjának anyaga már a nyomdában van. Jenei Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom