Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
jnzxm SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁFUALEGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 252. az., 1986. okt. 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Am OsmI ülósssak második napján flz Országgyűlés elfogadta a családjogi törvény módosítását A Posta munkájáról tanáoskoMtak a képviselők Tegnap délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke. Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Miután a családjogi törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslathoz hozzászólásra több képviselő nem jelentkezett, — s a vitát ezért már csütörtökön berekesztették — ismét megadta a szót dr. Markója Imre igazságügyminisztemek. Or. Markója Imre mindenekelőtt a Miirmisztertainács névében köszönetét mondott a gondolatgazdag felszóCailiá- sokért. EDtanondita, hogy a paiüa- rneniti vita során a törvény tervezetéhez két konkrét javaslat hangzott el, amelyeket az Országgyűlés jogi, igazgatása és igazságügyi bizottsága — a tegnapi ülés kezdetét megelőzően — megvitatott. Erről — a Minisztertanács és a bizottság megbízásából is — Markója Imire a következőkeit mondotta: — Javasdom, hogy a családjogi törvény megfelelő paragrafusának módosításával a házasságkötés előtti 30 napos várakozási időt 'három hónapira emeljük fel. Ez az előzetes viták során nem merült fel, a módosítást a parlamenti vitában indítványozta egy képviselő, s az országgyűlési bizottság döntött az elfogadása mellett. A második javaslat: a törvény rendelkezzék úgy, hogy a szülő a gyermeke örökbefogadására irányuló hozzájáruló nyilatkozatát ne két hóna®, hanem hat hónap elteltével tehesse meg- Itt az eredeti szándék az volt, hogy az örökbefogadási eljárás rövidebb legyen,, a plenáris vita alapján azonban a jogi bizottság úgy foglalt állást, — s ezzel a kormány is egyetért, — hogy fél év Hegyen a szobám forgó időtartam. Tte- hát e két indítvány elfogadását jlavaslom az Ország- gyűlésnek. A konkrét észrevételekre és javaslatokra — témakörönkénti csoportosításban — Markója Imre így reagált: — Több képviselő is úgy védte, hogy tallán jobb lett volna, ha az Országgyűlés együtt tárgyalja a kormány családpolitikai akcdóprognam- ját, illetve intézkedési tervét és a törvénymódosítást. Nem kivárnunk e véleménnyel vitatkozni csupán arra hívom fel a figyelmet, hogy hasznosítani fogjuk a képviselők elhangzott tanácsait, s annak sem llesz akadálya, hogy az intézkedési tervről tájékoztassuk a Parlament illetékes bizottságait. — Számos képviselő fejezte ki aggályait a törvénynek az állami gondoskodásról, valamint a gyámhatóságok hatásköréről szóló — tervezett — új rendelkezéseivel kapcsolatban. Érthető, hiszen a megszokotton, több évtizedes gyakorlaton kell változtatni. ezt a lépést meg keld tennünk. Lehet, hogy nehezebb lesz gyámhatóságaink munkája. bizonyos, hogy megnő a bíróságok munkatérbe — úgy vélem azonban, hogy nem szabad sajnálni a fáradságot, ha ezzel gyermekvédelmi munkánk hatékonyságát fokozhatjuk; és az edddglnéll jobban szolgálhatjuk a gyermekek érdiekéit. A szóban forgó döntéseik — mind az örökbefogadással, mind a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermekek intézeti nevelésével kapcsolatban — olyan alapvető emberi, áír- 'lampoLgári jogokat érintenék, amelyekben az állásfoglalásokat csak messzemenő törvényességi garamcdók- kal biztosított eljárásiban lehet megnyugtatóan meghozni, ide értve a bírósági hatáskör bővítését is. Határozathozatal következett : az Országgyűlés előbb a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásiban, illetőleg az ülésszakon szóban beterjesztett módosító indítványait öt tartózkodással; majd az 1952. évi IV. törvény módosítására vonatkozó javaslatot — egészében és részleteiben is— egy ellenszavazat és hét tartózkodás mellett elfogadta. Mégis úgy gondoljuk, hogy Tóth Illés államtitkár beszámolója Ezután — a napirendnek megfelelően — az Ország- gyűlés rátért a Magyar Posta munkájáról szóló beszámoló •tárgyalására. Tóth Illés államtitkár, a Magyar Posta elnöke kapta meg a szót. Elöljáróiban utalt arra, hogy a posta most első íáben számolhat be tevékenységéről az Országgyűlésnek, majd emlékeztetett arra, hogy a világháború pusztításai nyomán tönkrement a kor színNapjainikfban a Postának olyan sajátos arculata alakult ki. amelyben együtt vannak a jelen, s múlt eszközei és a jövő technikájának egyes eleméi. Az államtáitikár ezután a hagyományos postai szolgáltatásokról szólt. — Munkánk során évente mintegy 870 millió levélpostai küldeményt továbbítunk, 1,3 milliárd sajtóterméket értékesítünk, az ország készpénz-forgalmának 98 százalékát bonyolítjuk le. Ezek a számok érzékeltetik: mekkora feladatot jellent az a tény, hogy az egy lakos által feladott küldemények száma az elmúlt évtizedekben megkétszereződött. A küűdlamények feldolgozásának gyorsítását szolgálta a lakosság és a közületiek együttműködésével . bevezetett irányi tószám-reindszer, amely lehetővé tette Budapesten az első levélárányító automata üzembe helyezését. Ezzel elkezdődött és tovább folytatódik az országos feldolgozó hálózat építése. Az alkalmazott technika a folyamatos korszerűsítés eredményeként a rádió és a televízió műsorait európai színvonalon továbbítja. — Eljutottunk ahhoz a kritikus szolgáltatási águnkhoz, amelynek alapján — a többi szolgáltatások elfoigad- haitó eredményei ellenére — munkánkat megítélik: ez pedig a telefon. A tényék e téren azt mutatják, hogy hosz- szú és nagyon kemény munr ka vár ránk. A hálózat elavult. csaknem fele cserére szorul. A központok túlterheltek. Ennek következményeit érzik a telefonok használói. A telefonra várakozók száma évről évre növekszik, hazánkban ma 450 ezer család viár telefonira; közülük sokan 10—15 éve. A teHefom- gomdok kihatnak a társadalom életére, a gazdasági fejlődésre. A telefon-ellátót t- ság és a — működőképesség, a kialakult állapot tarthatatlansága, a változtatás kényszere, a feszültségek feloldására való törékvés és ezek konkrét teendői messze túlnőttek a Magyar Posta gondjain. napjainkra társadalmi üggyé és közös feladattá váltak. Nem öncél a telefon iránti felfokozott igény. Éppen ezért a kormány hírközléspo- liitilkójában — kiemelkedő jelentőségének megfelelően — központi szterepet szán a távközlés fejlesztésének. A kormányzat a VII. ötéves tervben a távközlés fejlesztését az ezredfordulóig tartó új pályáira állította. Ennék lényege, hogy a jelenlegihez hasonlóan bővülő beruházási lehetőségiek mellett a 90-es évek végiére felszámoljuk távközlési hálózat tóinknak az ország társadalmi-‘gazdasági fejlettségéhez viszonyított elmaradását. Ez egyúttal szélesre nyitja a kaput a számítástechnika al(Folytatás a 3. oldalon) vonalának megfelelő postai hálózat jelentős része. — Az ország újjáépítésének első feladatai közé tartozott a különböző országrészek hírközlő hálózatának újjátie- remtiése, a posta működésének megindítása — mondotta. — Ennek megoldásával olyan postai szolgáltatási rendszert építettünk ki, amely a reá háruló feladatokat jó színvonalon látta efl. — Az újjáépítést követő túlfeszített iparosítás, a<z ennek nyomán kialakult pofli- tákaí problémák emberi és gazdasági következményei, később a nagy befektetést igénylő mezőgazdasági kol- Jekti vízállás és a felhalmozódott szociális gondok megoldásának szükségessége miatt kevés pénz juthatott az infrastruktúra, benne a hírközlés fejlesztésére. Mindez azt jelentette, hogy az 50-es évek közepétől a hírközlés fokozatosain elvesztette 'kedvező induló helyzetiét. Számottevően elmaradt a népgazdaság általános fejlődési ütemétől, és már a társadalmi-gazdasági fejlődés gátjává vált Az ülésteremben: Maróthy László, Lázár György, Havasi Ferenc, Óvári Miklós, Gáspár Sándor, Németh Károly. (Telefotó — KS) »■ l i '•55 •■$*•*•* - 1 Józanságra ítélve Új MTESZ-egyesiilet alakult Gazdag zsákmány, őszi veröffényben A tények beszélnek Szentivánéji álom Barangolás a megyében Kádár János fogadta a Palme-bizottság tagjait Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tegnap a Parlamentben fogadta a Budapesten ülésező Palme-bizottság tagjait. A szívélyes légkörű találkozón — amelyen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára —véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, az európai biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseiről. A Palme-bizottság háromnapos tanácskozását a kormány vendéghózában Egon Bahr, a Német Szövetségi Köztársaság Nemzetgyűlésének tagja, a Bundestag leszerelési albizottságának, valamint a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökségének tagja, illetve az ülés elnöke nyitotta meg, majd Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte az európai biztonság és leszerelés kérdéseivel foglalkozó tizenhét tagú csoport jelenlevő tagjait. Ezután a bizottság megkezdte az eszmecserét, mindenekelőtt az európai biztonságról és a nukleáris kísérletekről. Este Várkonyi Péter külügyminiszter fogadást adott a bizottság tagjainak tiszteletére a kormány vendégházában. Építő párbeszédet! Főtitkári felhívás az ENSZ napján A világ országai mondjanak le a szembenállásról és folytassanak építő szellemű párbeszédet — sürgette Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, a világszervezet 159 tagállamához intézett üzenetében. Az ENSZ napja alkalmából született okmány szövegét tegnap tették közzé New Yorkban. Olyan világban élünk — tartalmazza egyebek között az üzenet —, amelyet a túl- fegyverkezés, a nukleáris fenyegetés, az erőszak, a terrorizmus veszélyeztet. A világban emberek milliói szegénysorban és elnyomás alatt élnek. A világ problémáira csakis a nemzetközi közösség ösz- szefogásával lehet megoldást találni — mutat rá Pérez de Cuellar, kitérve az ENSZ pénzügyi problémáira, amelyeknek — mint az üzenet hangsúlyozza — elsősorban politikai okai vannak.
