Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-21 / 248. szám
1986. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 BODOR PÁL: Haldoklás anyanyelven A legmélyebben azt ismerjük a világból, ami a vérünkké válik belőle. Amiről nem tudjuk, hogy édesanyánktól kaptuk-e, olvas- tuk-e valahol, vagy édesapánk mesélte valamelyik téli estén. Mindenesetre, az önmagunkba és a világba vetett hit összetapasztja a tudás szemcséit, s ebből minden emberben valami más, valami nagyon érdekes áll össze. Bodor Pál budapesti születésű ötvenhat éves író és újságíró élete nagy részét Erdélyben töltötte, irodalmi lapok munkatársaként. Közel négy éve dolgozik itthon, a Magyar Nemzet „Diurnus”-aként mindig figyel, mindig „ügyelef’-ben van; minden napra ír valami kis jegyzetet. Könyveinek száma tizenöt. Az Élet és Irodalom idei 35. számában így ír: ,3iztos vagyok benne, hogy soha a sors és a nyelv oly gyönyörű feszültségével nem írhatok Erdélyről, mint Sütő András — mégis rendre írom, a magam módján, erdélyi regényeimet. ..” Ebben a legújabb kis kötetben édesapja regényét veti papírra, aki egy budapesti kórházban töltve élete utolsó napjait, fia kívánságára magnóra mondja életét: kisebb-nagyobb lélegzetű történeteit, azok tanulságait. Teljes szellemi frissességgel, kedves humorral adja elő a szomorúan komoly históriákat családjáról, környezetéről, amelyek mögött ott húzódik a legújabb kori történelem minden sorsfordulója, amikor is a viharos körülmények között nem mindig a legbecsületesebbek voltak a legszerencsésebbek. Fábián Józsi bácsi emlékeinek néha zabolátlan áradása erős folyamként ragadja magával az olvasót. Az öregember betegsége, a kórház néhol naturális leírása éppúgy előfordul a regényben, mint az esszészerű me- ditálás politikáról, nyelvről, irodalomról, a hétköznapok apró-cseprő gondjairól, örömeiről: bevásárlásról, nőkről, ivásról, munkáról, életről, halálról... A regény formájának külön érdekessége, hogy egymás után rakosgatott tömbökben ábrázolja a jelenben történő eseményeket és az idős ember emlékeit. Az olvasót szinte szégyenkezés fogja el, hogy — már nem kívülállóként — mindent tud a szereplők magánéletéről: hogy a „tékozló fiú”, Fábián Barnabás csak néha gondol haldokló apjára; hogy az édesapa testi és lelki fájdalmaival egyidőben ő részegre issza magát, elveszti pénzét, közönyösen hallgatja főnöke és felesége szóáradatát... Bodor Pálnak a teljes élettel szembeni örökös hiányérzete olyan mint az a reputáció utáni fájdalom. „Az ember legmegrázóbb felfedezése, hogy nem halhatatlan. .. A gyereket harcra hozzák, nem a világra... Nem a halál rossz, hogy félni kell tőle, hanem a halálfélelem. ..” Az író átélt, csodálatos felfedezése és újrafelfedezése az, hogy csak anyanyelvűnkön fejezhetjük ki igazán belső gondolatainkat; „— a nyelv sajátos szerkezete olyannyira visz- szahat az emberre, mint a választott tornaszer az izomzatra”... —, s az ember belül gazdagabb, mint kívül...” És sehol másutt nem lehet lélekben igazán otthon az ember, mint ahol az ő nyelvét beszélik. Bodor Pál: Haldoklás anyanyelven című kisregényét a Magvető könyvkiadó adta ki — azoknak, akik szeretik a kristályosán modern, érthető magyar prózát. K. J. Akadómial támogatással Történettudományi kutatások A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetéiben folytatódnak a jelenlegi legnagyobb vállalkozásnak, a 10 kötetesre tervezett Magyarország történetének munkálatai, s emellett több részterületről készüli összefoglaló munka, illetve forráskiadvány. A Magyarország története című kézikönyv elKő, harmadik, ötödik, hatodük, hetedik és nyolcadik kötete már megjelent. Jelenleg rendezik sajtó alá a második, a negyedik kötetet, s előkészítésre vár a befejező kötet. Ez utóbbi tartalmazza majd a magyar történetírás történetét. valamint az összesítő, a sorozat egészére vonatkozó név- és tárgymutatót. Az 1945—1962 közötti időszakot feltérképező kilencedik kötet az MSZMP KB Pártftör- téneti Intézetében készül. A Történettudományi Intézet 1990-ig szóló tervében fontos, elemiként szerepel a magyar történelem forrásainak rendszerezése, tematikus feldolgozása és kiadása. Ennek jegyében lát majd napvilágot Urbán Aladár és Pajkossy Gábor munkája, amely az 1848—49-es forradalom és szabadságharc diplomáciai iratait adja .közre. Győnffy György az Árpád- kori Magyarország történeti földrajzát foglalja kötetbe. Videokölcsönzé8 szerződéssel Variációk maszek mozira Komoly küzdelmet vív a legfiatalabb művészet, a film amióta megjelent a televízió, most pedig a videózás hódit még nagyobb teret el előle. Egyre több videokazettát forgalmaznak a moziüzemi vállalatok, s egyre több családnak van otthon színes televíziója, videomagnója. Szenvedélynek, igényes szórakozásnak számit ma már a video, s ezt igyekszik kihasználni a legtöbb filmszínház és a filmforgalmazás is. Régebben a MOKÉP videotékájából kikölcsönzött kazettákért ezer forintot kellett letétbe helyezni, amelyet a visszahozatalkor ismét kézhez kapott az ember. Az idén október 1-től megváltozott ez a rendszer. Figyelem- bevéve a forgalmazási tapasztalatokat, az előírásokat és a kölcsönvevők igényeit, sokkal ésszerűbb módszereket választottak. Aki rendszeresen szeretne videokazettákat kölcsönözni, azzal az első jelentkezéskor megállapodást kötnek, s ez a bérlet tartalmazza a filmek kölcsönzési feltételeit. Ezek közül a legfontosabb, hogy a bérlőnek a kazetta gondatlanságból következő károsodásakor az újragyártási költséget meg kell fizetnie: s ha valaki elveszti a filmkazettát, magyar vagy szocialista országból származó műsor esetén a kereskedelmi ár kétszeresét, tőkés országból behozott mű esetén a beszerzési ár háromszorosát kell megtérítenie. A szerződés megkötésekor egy évre kétszáz forintért lehet kölcsönözni a kazettákat, az igazolvány felmutatásával. Három év után a törzstagoknak kedvezményes díjakat biztosítanak. Jövőre mindenkinek küldenek katalógust a filmekről, az Újdonságaink című, negyedévenként megjelenő kiadvánnyal együtt. Az érdeklődőknek szórólapot is készítenek, amely tartalmazza a videó- kölcsönzés módját, feltételeit. formáját, és egyéb fontos információkat is. A Szolnok Megyei Mozi- üzemi Vállalat nemrég szerződéses videomozi lehetőséget is hirdetett, amelyre máris rengeteg a jelentkező. Sajnos szinte csak helyből és a város környékéről, pedig talán éppen a kisebb falvakba kellene bevinni ezt az új szórakozási lehetőséget. Érdekes, új lehetőség adódik azoknak, akiknek van otthon videomagnójuk és színes televíziójuk, hiszen ők is berendezhetnek „maszek” mozit. A moziüzemi vállalat ajánl néhány helyiséget, de mindenki maga is kereshet, sőt akár a saját lakásában is mozizhat, szerződésben. A vállalat biztosítja a filmeket, a többi feltételről önállóan kell gondoskodni. Most még csak kevés videokazetta áll rendelkezésre, s nem tűi nagy a filmválaszték sem, így egyelőre időbeli bonyodalmak, torlódások, kölcsönzési nehézségek adódhatnak. Reméljük viszont, hogy ez csak a kezdet kezdetét jellemzi.. — k. j. — Meggyőzően, szépen magyarul Az SZMT Ságivári Endre Művelődési Központja a szafcmu nlkástanulók számára újra meghirdette az immár hagyományos politikai szövegmondó versenyt,, amelynek elsődleges célja a köz- életiséigre .nevelés, a közéleti szereplés 'gyakorlása, az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. A résztvevők a háziversenyeken megadott 'témakörökből választhatnak, ihogy miről akarnák előadást, ünnepi beszédet stb. tartam. A megyei döntőn — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — a zsűri által meghatározott témaikörölkből kell a helyszínen megírni az előadások vázlatát, — tanári segítség médltoüi1,. A megyei döntőt november 29-én Szolnokom tartják. A fennállásának 700. évfordulóját ünneplő Kunhegyesen a közelmúltban avatták fel a Gyepszél utcai tájházat. A kettős oszlopos, tornácos épület a kunsági építészet jeles alkotása. A házban kiállított berendezési tárgyak, használati eszközök a századforduló évei módosabb paraszti családjának otthonát idézik (Fotó: T. K. L.) Talpalatnyi föld A tizenhét évvel ezelőtt elhunyt háromszoros Kos- suth-díjas rendező filmjeiből indított sorozatot televíziónk. Bán Frigyes meghatározó egyénisége volt a felszabadulás utáni filmgyártásnak, akinek nevéhez fűződik a ma már méltán filmtörténeti jelentőségű Talpalatnyi föld. Katonának készült, húszéves korában mégis a filmművészet vonzásába került, és annak különböző területeit megjárva jutott el a rendezésig. Volt felvételvezető, segédrendező, vágó, forgatókönyvíró. önálló rendezéssel 1939-ben mutatkozott be (Mátyás rendet csinál). A felszabadulásig tizennégy sikeres filmet forgatott, köztük egy Háry János adaptációt és Az 5-ös számú őrház című filmet. 1948-ban készítette Szabó Pál írásából a Talpalatnyi földet. „A paraszti világ olyan mélységeit tárják fel a szereplők (Mészáros Ági, Orbán Viola, Lehotay Árpád, Vízvári Mariska, Egri István, Bánhidi László stb.), melyre természetesen csak a felszabadulás után nyílt alkalom, mikor nemcsak az elnyomott szegénységet, hanem a paraszti élet rétegződését, egymás között feszülő indulatait is érzékeltetni lehetett. .. Szirtes Ádám huszonhárom éves volt. második éve járt a főiskolára, mikor Góz Jóska azóta legendássá vált szerepét megkapta. „Szirtesben szerencsésen egyesültek azok a külső és belső adottságok, amelyeket a szerep megkívánt” — írta Veress József A magyar film három évtizede című kiadványban. Munkája ma is klasszikus értékű. Első nagy realista alkotásunk, amely hűen ábrázolja a magyar falu életét, és magával ragadó lendülettel örökíti meg jobb sorsra hivatott fiatal hősének. Góz Jóskának vergődését. Későbbi filmjei közül meg kell említeni Móricz Zsigmond Űri murijának filmváltozatát, a megváltozott paraszti élet problémáival foglalkozó Tűzkeresztséget, a romantikus Rákóczi hadnagyát és a mulatságos Felmegyek a miniszterhez címűt, amely a falu szocialista fejlődésének lújabb állomását mutatja be csípős szatírában. Október 26-án a Talpalatnyi földdel indítják a Bán Frigyes rendezői munkásságát bemutató sorozatot. A válogatásban további kilenc film szerepel: Az Űri muri, a Csendes otthon, a Rákóczi hadnagya, a Császár parancsára. a Semmelweis, a Szegény gazdagok, a Felmegyek a miniszterhez, a Rangon alul és a Kár a benzinért. A bemutatások sorrendje nem követi a filmek elkészültének sorrendjét, a válogatás inkább a műfaji sokféleséget Bán Frigyes filmleibíl sorozat indul a tévében tükrözi. Hisz történelmi filmet, életrajzot, regényadaptációt, vígjátékot, társadalombíráló alkotást és szatírát egyaránt találhatunk a felsoroltak között. Bán Frigyes alkotásai közül nem egy fesztiválokon is sikerrel szerepelt, így a Talpalatnyi föld 1949-ben Marianske Lazne- ban (ott volt a Karlovy Va- ry-i fesztiválokat megelőző szemle) munkadíjat kapott. A Semmelweis 1950-ben Karlovy Varyban a legjobb életrajzfilm díját nyerte el. Külön öröm, hogy a sorozat filmjeiben számos közkedvelt, rég látott, esetleg már rég halott színész játékát élvezhetjük. Mészáros Ágit, Lehotay Árpádot, Zenthe Ferencet, Makláry Zoltánt, Apáthy Imrét, Bara Margitot, Benkő Gyulát. Sulyok Máriát, Ráday Imrét, Kibédi Ervint, Pécsi Sándort és Major Tamást láthatjuk sok más kitűnő színész között. A Bán Frigyes filmjeiből válogatott sorozatból tehát elsőként a Talpalatnyi földet vetítik október 26-án délután 14.05 órakor a televízió 1-es programjában. A díjon! magyar napok kiállítására Holló László népi iparművész tervei alapján készítik Jászdózsán a termékeket. A Dosart cikkeit a Népi Iparművészeti Tanács zsűrizi, ezután kerülnek a népművészeti boltokba, ahol a keresett áruféleségek közt tartják számon. A dijoni magyar napokat szervező Népművészeti Vállalat ezért vonta be a jászdózsai népművészeket a kiállításba. Képünkön készül a Holló-féle kék alapszínű festett tojás (Fotó: T. K. L.) Madrid halárán... Kiállítás a magyar internacionalistákról Magyar internacionalistáik a spanyol polgárháborúban címmel vándorkiállítást készített a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Távirati Iroda közösen. A kiállítás novembertől igényelhető a munkásmozgalmi múzeum közművelődési osztályán. Fényes Mull képei Gyulán Gyula városára hagyaté- kozta 120 festményből álló igen értékes gyűjteményét dr. Bene Lajos ügyvéd. A gyűjteményben — amelyet most a Dürer teremben állítottak ka. — több. eddág ismeretlen helyen lévőnek vélt Fényes Adolf-festmény is szerepek
