Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-16 / 244. szám

1986. OKTÓBER 16­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szeptember elején kezdték el a Szotév dolgozói a tornaterem építését Tiszakürtön, amely az augusztus végén átadott új iskolához illeszkedik majd. A dekoratív külsejű, részben könnyűszerkezetes épületet december végén vehetik birtokba az iskola diák­jai (Fotó: Mészáros) A Szekuritás maradt a gazda Mosás, tisztítás újra a Patyolatban Az átszervezés talán mérsékli a ráfizetést A Szekuritás Ipari Vállalat 1984 nyarán (akkor még Ve­gyesipari Szolgáltató Válla­lat néven) új szolgáltatással bővítette tevékenységét: a Szolnok Megyei Patyolat Vállalattól átvette a Jászság­iján a mosást és vegytisztí- tást. Erre nem is annyira a jászberényi, mint a szolnoki vállalatnak volt szüksége, mert gazdaságtalanság miatt a Patyolat a „tiszta” mellé csak veszteséget termelt. Csupán a jászberényi szalon a környékbeli felvevőhelyek­kel együtt 1983-ban 1,1 mil­lió forint veszteséget „‘ho­zott”. Nem csoda tehát, hogy a Szekuritás nem két kézzel kapott az új feladatért. A szolgáltatást azonban nem lehetett megszüntetni, így a Jászságiban a legilletékesébb gazdasági egység vette gond­jaiba az igények kielégítését Néhány hónap volt csak a felkészülésre, a feladatok át­vételére és ’84 második fél­évétől a jászberényi mosó, vegytisztító szalon a 8 felve­vőhellyel új gazdánál folytat­ta a munkát. A körülmények nem sokat változtak, bár a Szekuritás eleinte még bí­zott abban hogy a vesztesé­geket teljesen le tudja farag­ni. A kért központi támoga­tás azonban elmaradt, így a viszonylag rossz állapotú gé­pek felújítása lassan haladt. A felvevőhelyeken bevezet­Az elmúlt esztendő legjobb fotóiból nyílt kiállítás tegnap az OFOTÉRT bemutatóter­mében. A tárlaton annak az országos fotópályázatnak a legkiemelkedőbb munkáit tárják a közönség elé, ame­lyet az OFOTÉRT, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, a Magyar Reklám Szövetség, a Fotó című szaklap szerkesz­tősége, valamint számos más intézmény és tömegszervezet tavaly hirdetett meg. Az első alkalommal meg­rendezett Magyar fotográfia ’86 pályázatra 348 szerzőtől több mint háromezer fotó ér­kezett. A hivatásos és az amatőr fotósok, a fotóművé­szek és a legfiatalabbak — az úttörő korosztály — képei kö­zül öttagú zsűri választotta ki a tárlaton szereplő több mint 200 fotográfiát, vala­mint a különböző kategóriák­ban kiadott mintegy hetven díj nyerteseit. Az OFOTÉRT Vállalat értékes különdíját, az Arany kamerát ezúttal ték a vállalati hulladékanya- goik árusítását, a dolgozókat pedig anyagilag is érdekeltté tették a jobb, gyorsabb mun­kában. Az elmúlt években a költ­ségek tovább növekedtek, fejleszteni pedig nem tudott, egy idő után pedig jelentő­sen már nem is akart a vál­lalat, mert elég volt más ága­zatokban kigazdálkodni a mosás, vegytásztítás veszte­ségét. — Két év alatt ez a tevé­kenység 1,9 millió veszteséget hozott a vállalatnak, mely­nek harmada a községi fel­vevőhelyekről származott — mondta Horváth József igaz­gató. — A feladatokat eddig sem tudtuk helyben megol­dani. mivel a Szövetkezet úti szalon eleve nem az egész jászsági igények kielégítésé­re épült. A nagy közületek mosásait, valamint a bőr, szőrme és szőnyeg tisztítást Szolnokra szállítottuk, de a gyakori gépimeghibásodások idején is csak ott kaptunk se­gítséget. Előfordult, hogy a vállalt határidőket nem tud­tuk teljesíteni, amiért jog­gal méltatlankodtak az ügy­felek. A megyei vállalatból Szol­nok környékivé zsugorodott Patyolatnál ugyanakkor a gé­pek kihasználatlanul vára­koztak. A kényszer és a le­hetőségek mérlegelése után a Szekuritás úgy döntött, hogy Nagy Péter győri amatőrfo­tós kapta, különleges művé­szi-technikai megoldású kol­lekciójáért. A tárlaton sorakozó magas színvonalú fekete-fehér fo­tográfiák között megtalálha­tók szinte valamennyi képi műfaj reprezentánsai. A har­monikus szépségű, hangula­tos város- és tájképek, csend­életek, a művészi erejű port­rék, a kultúra, a szabadidő és a sport világát megörökítő életképek, valamint a társa­dalom és a közélet jelensé­gei iránti erőteljes érzékeny­ségről valló riportfotók és kollekciók áttekintést nyúj­tanak egyben a hazai fo­tográfia tematikai és műfaji sokszínűségéről, szerzőik technikai felkészültségéről. A tárlatot — amelyet Pálfy József, a MUOSZ elnöke nyi­tott meg — november 16-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők az OFOTÉRT Asbóth ut­cai bemutatótermében. Jászberényben teljes egészé­ben megszünteti a mosást és vegytisztítást. A Szövetkezet úti szalont felvevőhellyé ala­kítja át és a szolgáltatás töb- bi részét bérmunkában Szol­nokon végezteti el. Öllé Csa­ba, a szolnoki Patyolat Vál­lalat igazgatója elmondta, hagy a ’84-es átszervezés óta kisebb létszámmal dolgoz­nak. Gazdaságosabban is és a szabad kapacitásuk pedig lehetővé tette a teljes jász­sági igények vállalását. Októberben fokozatosan temek át a bérmunkára, majd azután átalakítják a Szövetkezet úti szalont ahol januártól jolbb körülmények között történik a ruhák, ágy­neműk átvétele. Minden hét­főn és csütörtökön érkezik és szállít az autó, így a rövid (3 napos) határidők teljesíté­sével se lesz gond várhatóan. A korábbi feltételek mellett törlőruha és fehér ágynemű kivételével (továbbra is ma­rad a fehérnemű bérlemény és) csak a vegytisztításnáil várható 10 százalékos ár­emelkedés. a mosás, a vegy- tisztítás gazdája a Jászság­ban továbbra is a Szekuritás lesz, csak a ruhákat utaztat­ja. Az átszervezéssel mind­össze a ráfizetések csökken­tésére és nem nyereségre számítanak, de bíznak _ ab­ban, hogy a módosítás a la­kosság érdekeit is szolgálja. L. P. Szolnok megyei szakemberek részvételével Név­tudományi konferencia A magyar névtudomány je­les eseménye zajlott le a múlt héten, a napokban Za­laegerszegen. A város nagy szülöttjére, Pais Dezsőre em­lékezve rendezték meg a rendkívül gazdag anyagot bemutató országos tanácsko­zást. A konferencia kiemel­kedő eseménye volt, hogy Szabó T. Attila, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár szerkesztője kapta meg a Pais Dezső-dijat, aki Kolozs­várt dolgozik. A kutatások eredményeit sokoldalúan tük­röző előadássorozatot és meg­emlékezést göcseji kirándulás zárta. Megyénkből öt kutató számolt be munkájának egy- egy részletéről. Amatörök és profik versenye Magyar fotográfia ’86 Vállalkozás a közösségért Akár százforintos órabór is megkereshető A KISZ tevékenységében — az alapszervezetek akció- programjában — mindig je­lentős helyet foglaltak el a ter­melő munkában való részvé­tellel, a népgazdasági terv céljaival, s az aktuális válla­lati gondok megoldásával összefüggő feladatok. Az utóbbi években azonban a tevékenység hatékonysága, a hagyományos forma mozgó­sító ereje jelentősen csök­kent; a társadalmi munkaak­ciók egyre kevésbé tudtak konkurálni a jelentős több­letjövedelemmel járó, új vállalkozási formákkal — A KISZ Központi Bizottsá­ga ezért nemrégiben új „ki- szes vállalkozási forma” sza­bályait dolgozta ki, a Pénz­ügyminisztérium egyetértésé­vel. Azért az idézőjel, mert ez a forma azért jelentős kérdésekben eltér a klasszi­kus vállalkozások sajátossá­gaitól. A neve is ezt tükrözi: a KISZ-szervezetek szerződé­ses közösségi munkavállalá­sa. Mit is takar tulajdonkép­pen ez az új lehetőség? A jogi1 személyiséggel „fgjru- házott” KISZ-szervezetek — bizottságok és közvetlen irá­nyítású alapszervezetek — bi­zonyos munkák elvégzésére vállalkozási szerződést köt­hetnek. E munkák, hasonlóan a korábbi, hagyományos tár­sadalmi munkákhoz, csak főmunkaidőn kívül végezhe­tek. A közösségi munkaválla­lásnak számos olyan jelleg­zetessége van, ami miatt — helyes tartalommal töltve — hasznos lehet a közösségnek A megyei KISZ-bizottság nemrégiben összehívta a me­gyében dolgozó KlSZ-vezető- ket, hogy a szerződéses kö­gmk-k és vgmk-k — ugyan­akkor a termelést segítő moz­galmak is hullámvölgybe ke­rültek. Ezzel párhuzamosan, egyre élesebb kérdésként vetődött fel az ifjúsági szövetség be­vételeinek növelése, mivel ma már csak a korábbinál nagyobb anyagi erőforrások segítségével képes igazán megújulni, s cselekvőén részt venni a fiatalok gondjainak megoldásában, legyen az la­káskérdés, vagy akár a sza­badidő kulturált eltöltésének igénye és lehetősége. és a munkában résztvevők­nek egyaránt. A munkáért kifizetett munkadíjat a vállalat terme­lési költségként számolhatja el — ez tehát jó a megbízó cégnek, mert nem borul fel a bérgazdálkodása. A „meg keresett” összeg meghatáro­zott része (minimálisan 40 százaléka) a szerződő KISZ- szervezetet illeti, amit az po­litikai céljainak megvalósítá­sára fordíthat. A fennmara­dó összeget a munkavégző fiatalok között lehet felosz­tani, akik ezzel kiegészítő jö­vedelemhez jutnak. (A mun­kában való részvétel nincs KISZ-tagsághoz kötve!) A sportban azt mondják, hogy minden taktika annyit ér, amennyit a pályán meg­valósítanak belőle. Az új munkavégzési forma sikere, vagy kudarca is azon múlik, majd, hogy miként sikerült értelmes és jövedelmező munkákat találni, milyen lesz a kapcsolat a gazdálko­dó szervezetekkel, s hogyan sikerül egyeztetni az egyéni és a közösségi érdekeket. zösségi munkavállalás részle­teiről és lehetséges gyakor­latáról tájékoztassák őket. Erre a beszélgetésre két olyan budapesti KlSZ-bizott- ság titkárát is meginvitálták — a KÉV Metróét és a Skála- Coopét, — amelyeknél már sikeresen „beüzemelt” az új forma. Tapasztalataik tehát érdekesek és figyelemre tart­hatnak számot. A KÉV Metró KlSZ-bizott- sági titkára az új közösségi mód erényeként említette, hogy ahol a fiataloknak ne­héz bekerülni a vállalati gaz­dasági munkaközösségekbe, ott ezt a jövedelmet pótolhat­ja — legalább részben — az ifjúsági szövetség szervezésé­ben végezhető munka. (Jól megválasztott és hatékonyan megoldott feladatok esetén száz forint körüli órabérnek megfelelő egyéni jövedelem is elérhető.) Saját gyakorla­tukból tippeket is adott a szervezetnek járó pénz fel- használására: lakásépítési és -támogatási alapot hoztak létre, autóbuszt vásároltak és hasznosítanak, újításokat menedzselnek, társasház-épí- tést finanszíroznak a befolyt pénzből. Tehát, ők újabb és újabb vállalkozásokkal „for­gatják” és szaporítják a pénzüket. Kockázattal ia jár Természetesen óvatosan és fokozatosan szabad ilyen jel­legű gazdasági tevékenységbe fogni, mert ennek már nem­csak a haszna nagyobb a ha­gyományos társadalmi mun­káénál, hanem a kockázata is. A kérdés persze óhatatla­nul felvetődik: KlSZ-eg gmk-k alakulnak tehát? Nem, másról van szó. Alapvetően politikai célú munkavégzés­ről, amelyet meghatározott mozgalmi és közösségi fel­adatok megoldása érdekében szerveznek, de amelyből tisz­tes kiegészítő jövedelemhez juthat a munkát végző fiatal is. A politikai célok és a gazdasági módszerek tehát jól megférnek együtt, L. M. L. Szerződést köthetnek Ahoi már éltek vele Mától csütörtökönként a képernyőn Velünk élő történelem Jó néhány év óta erősen megszaporodtak a magyar történelem egy-egy korsza­kával foglalkozó munkák. Régebbi és újabb korok, ese­mények, személyek jelennek meg az irodalomban, regény­ben és népszerű-tudományos munkában, színpadon, film­vásznon. Ez a múltábrázolás nemcsak az annyit emlege­tett azonosságkeresést szol­gálja, és célja sem csak az, hogy esetleg parabolisztiku- san „üzenjen” a múlt a je­lennek. Ezek az alkotások valóságos igényt elégíte­nek ki. Ugyanígy van a történe­lemmel a televízió is, amely­nek vezetése állandóan figye­li a nézettségi mutatókat. Elég itt utalni a Századunk sorozatra, pár éve a második világháborús magyar rész­vételt. a Donnál elvérzett 2. magyar hadsereg szomorú sorsát sokoldalúan megvilágí­tó sokrészes filmre, és nem utolsó sorban a Velünk élő történelem ciműre. Mind­egyiknek kimagaslóan nagy volt a nézettsége. Az utóbbi az elmúlt évnek talán a leg­nagyobb figyelemmel kísért adássorozata volt: hét folyta­tásban izgalmasan, érdekesen szólt közelmúltunkról, hitele­sen eligazított, segítette a tisztánlátásunkat. Ez a siker ösztönözte az alkotóhármast — Berecz Jánost, Radványi Dezsőt és Mátray Mihályt, hogy folytassák munkájukat. Hogy mivel, arra vonatko­zóan kézenfekvő volt a vá­lasztás: az 1956-os ellenfor­radalom napjainak feldolgo­zásával. 1986. október 16-ától hat héten át jelentkezik 60 per­ces filmekkel a Velünk élő történelem folytatása, amely igyekszik történelmi hiteles­séggel bemutatni részben a 13 drámai napot, amely olyan viharos és tragikus volt, majd a konszolidáció küzdel­meit és a továbbhaladást. — Hosszú előkészítés előz­te meg a véglegesítését — mondotta Radványi Dezső, a Tv szerkesztőségvezetője, akivel a vágás munkálatai közben találkoztunk. — Rendkívül sok emberrel be­szélgettünk, akik megjelen­nek a képernyőn. Rajtuk kí­vül rengeteg más résztvevő­vel is készítettünk felvétele­ket — az elkészült mű egyik alaptényezője az ő vissza­emlékezésük. Természetesen nagyon sok korabeli doku­mentumot — filmet, fotót, írásos anyagokat — kutat­tunk fel, összeállításuk igé­nyes munkát kívánt. A har­madik tényező, hogy nem­csak a három történész, aki­nek neve a sorozat főcímén megjelenik: Hollós Ervin, Kornidesz Mihály és Molnár János, segített. Sok más magyar történész publiká­cióiból merítettünk. Ezért reméljük, hogy a sorozat tényszerű, hiteles, közérthe­tő lesz. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Velünk élő történelem ne képeskönyv legyen, hanem néznivaló, te­hát mozi. Bizonyos, hogy a 30 évvel ezelőtti tragikus napokat fel­idéző sorozat tovább él majd a nézőkben beszélgetésekben, a személyes emlékek megele- venedésében is. A Velünk élő történelem című hatrészes sorozat első részét tehát ma láthatjuk a televízió 1-es programjában, 20 óra 05 perces kezdettel. (erdős) Nógrád és Pest Két megye együttműködési megállapodása Együttműködési megálla­podást kötött szerdán a Nóg­rád megyei és Pest megyei tanács. A két megye mintegy száz kilométeres határvidé­kén tizennégy Pest megyei és tizenöt Nógrád megyei tele­pülés található, összesen nyolcvannégyezer főnyi la­kossággal. A szomszédságon, a földrajzi fekvésen túlme­nően más tényezők, így pél­dául az egymáshoz kapcsoló­dó országos közutak, vasutak, energiavezetékek is indokol­ják az együttműködést. A Börzsöny-vidék a Dunaka­nyar összehangolt fejlesztése ugyancsak közös érdek. Az együttműködési megállapo­dás kinyilvánított célja az érintett térség együttes fej­lesztése, a lakosság életkörül­ményeinek javítása. A meg­állapodás a többi között elő­írja a területi és településfej­lesztési tervek egyeztetését, megvalósításuk folyamatos ellenőrzését, az együttműkö­dést az egészségügyi ellátás­ban, a középfokú és szak­munkásképző oktatásban, to­vábbá vízellátásban, vala­mint vízvédelmi, ár- és helyi vízkárelhárítási rendszer ki­dolgozásában. Egyeztetik a természetvédelmi tennivaló­kat, megoldást keresnek a közlekedési kapcsolatok javí­tására és szoros együttműkö­dést alakítanak ki a munka­erőgazdálkodásban. A két megye megállapodá­sát szerdán Salgótarjánban Balogh László, a Pest me­gyei, illetve Devcsics Miklós, a Nógrád megyei tanács el­nöke írta alá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom