Szolnok Megyei Néplap, 1986. október (37. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-14 / 242. szám
1986. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Játékosan oroszul, angolul, németül Idegennyelv-tanérok konferenciája Szolnokon 0 TIT IdegennyeUO oktatási választmánya, a megyei szervezet idegen nyelv- oktatási szakosztálya és a megyei pedagógiai intézet regionális konferenciát rendezett a nyelvtanároknak szombaton, a Kereskedelmi és Vendóglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán. A tanácskozáson a Szolnok megyei nevelőkön kívül a környező megyék tanárai vettek részt. A konferenciával tulajdoniképpen folytatódott a hagyomány, hiszen egy évvel ezelőtt — az akkori eszmecsere sikerén felbuzdulva — határozták el -hogy minden ősszel ankétra hívják meg az idegennyéivet tanító pedagógusokat. Az évenkénti tanácskozás időszerű és igen hasznos kezdeményezés, hiszen köztudott, hogy idegennyelv tudásunk enyhén szólva számos .kívánnivalót hagy maga után. Az iskolákban már- már krónikus a nyelvszakos tanár hiány, kevés az óraszám, néhány kivételtől eltekintve nem jók a tankönyvek. Ennek ellenére igen örvendetesen megnövekedett a diákok körében a nyelvtanulás iránti érdeklődés, a felnőttek közül viszont kevesebben iratkoznak be a TIT, s a művelődési intézmények, vállalatok tanfolyamaira. Nem véletlenül, hiszen munka mellett már nehezebb a tanulás, kevesebb az idő. a szorgalom is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a körülmények ellenére is hatékonyabbá váljon az iskolai nyelv- oktatás. S a konferenciának éppen az volt a célja, hogy segítséget adjon a pedagógusóknak az eredményesebb tanításhoz. A tanácskozáson előadások hangzottak el a pécsi általános nevelési központ komplex idegennyelv tanítási kí- Isénletétről, |a középiskolások nyelvtanulási lehetőségeiről, a játék és video alkalmazásáról, módszereiről. A tíz éve kezdődött pécsi kísérletről szóló beszámolót igen nagy érdeklődéssel1 fogadták a pedagógusok. Nem csoda hiszen az országos irányelvektől eltérően a nevelési .központban már óvodáskortól klezdve tanítanak oroszt. így a gyerekek nyolcadikos korukig összesein tíz évig tanulják a nyelvet; s hetedik osztályban a Szovjetunió földrajzát oroszul sajátítják el. Emellett ötödik osztálytól második idegen nyelvként németül is tanulnak. A kísérlet tapasztalatai szerint az orosz tanulásálban az óvodai középső csoporttól harmadik osztályos korig terjedő szakasz — ekkor még csak beszélni tanulnak oroszul a gyerekek — a legeredményesebb. Természetesen játékos formában tanulják meg a szavakat, kifejezéseket mondatokat. Jelenetekeit játszanak el, párbeszédeket alkotnak. A nyelv tanulása iránti motiváció később ugyan kicsit csökken, de a diákok még nyolcadikos korukban is a legkedlveltebb tantárgyaik közé sorolták az orosz nyelvet. Hogy a kísérletből miikor lesz általános gyakorlat? Sajnos úgy tűnik aligha mosta- nálban. Az oktatásügyet irányító mini szítén um ugyanis enyhén szólva nem javasolja az óvodában az idegen nyelv oktatását. Ettől függetlenül persze országszerte jó néhány óvodában tanítanak oroszt. Nem beszélve arról, hogy a nemzetiségi óvodákban eleve két nyelven nevelik a gyerekeket. Az is biztos viszont, hogy az óvodai idegennyelv oktatásnak akkor van értelme, ha az általános iskolában már az első osztálytól kezdve folytaódik a tanítás. Ennek a feltételei azonban .nincsenek meg, de a pedagógiai szempontok is ellene szálnak, a tehetséges gyerekeknek — a szakemberek szerint óvodáskorban megbízhatóan megállapítható, hogy kinek van, kinek nincs nyelvérzéke — illetve szüleiknek így nincs más választásuk mint a különóra vagy tanfolyam, bár jó- néhány iskolában harmadik osztálytól kezdve folytatódik Lik idegennyelv tanulásra. Ez természetesen a diákoknak csak kisebb hányadát érinti, akárcsak a gimmázi urnákban, a kétnyelvű oktatás. A tervek szerint a jövőben a Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban és a Jászberényi Lehel1 Vezér Gimnáziumban is néhány tantárgyat idegien nyelven tanítanak majd. fl diákok túlnyomó többsége azonban az általános tantervben meghatározott módon, óraszámban, esetleg szakkörben tanul oroszt, németet, angolt, franciát. S hogyan lehetne eredményesebbé tenni az órákat? A konferencia résztvevői úgy vélték, fontos lenne, hogy az osztálylétszámökniáil kisebb, megközelítőleg azonos felkészültségű tanulókból álló csoportokban .történjen az oktatás, természetesen a legváltozatosabb módszerekkel, szemléltetési eszközökkel, s játékkal. Játékosan még a középiskolában és a felnőtt tanfolyamokon is. A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy a különböző eljátszott történetek, szituációk révén jobban rögződnek az idegein kifejezések, szófordulatok, mondatok. Ilyenformán több fantáziával, a különlböző módszerek váltogatásával, az egyszerre több érzékszervre is iható audiovizuális eszközök használatával hatékony lőhet a nyelvoktatás az adott keretek között is. Feltéve persze, ha a diákokban valóban meg van a hajlandóság a kötelező illetve a választott idegen nyelv elsajátítására,. T. G. Napjaink-estet rendeztek pénteken a szolnoki sajtóklubban. A Miskolcon megjelenő irodalmi és művelődési folyóiratot Papp Lajos főszerkesztő, Feledy Gyula grafikus, valamint Kalász László és Serfőző Simon költők képviselték. Rövid bemutatkozásuk után, a késő esti órákig tartó, oldott légkörű beszélgetés és vita kerekedett, amelynek tartalmát leginkább a vidék és művészete címszó alatt sűríthetnénk (Fotó: H. L.) Megújul a közgazdász- képzés Elkészült a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem képzési rendszeréneik átfogó korszerűsítési programja. Az intézmény 2000-ig szóló fejlesztési tervének részeként kimunkált, a . társadalom, a gazdaság és az oktatáspolitika új követelményeihez igazodó tartalmi és szervezési változások nyomán a jövőben megújul az egyetem arculata és dkitatási rendje egyaránt. Az új képzési rendszer rugalmasabban követi majd a vállalatok és irányító szervek igényeit. ,s differenciáltabban épít a különböző közgazdasági szákmák eltérő képzési sajátosságaira. Az újfajta képzés tantervi szinten is figyelembe veszi a hazai gazdasági felsőoktatási intézményhálózat rendszerét, az üzemgazdász-, az okleveles-közgazdász — valamint az egyetem utáni szakképzés különlböző fokozatait, s lehetővé teszi más szakterületeken végzettek számára is a közgazdasági ismeretek megszerzését. Módot ad továbbá a képzési irányok és szintek mainál lényegesen nagyobb kombinációjára, a hallgatók képességeinek és adottságainak megfelelő képzési utak szabad megválasztására, valamint más egyetemek felől is nyitottá teszi a képzést. Az új szisztéma részletes tantervi-tantárgyi kimunkálása már megkezdődött, a tervek szerint az 1988—89-es tanévben vezetik be. Az új egyetemi képzést két szintre, egy alapozó és egy további elmélyülést, szakosodást biztosító felső szintű képzésre tagolódik majd. Az első szinten tanulók főiskolai diplomát is kaphatnak, illetve főiskolai oklevél megszerzése nélkül' folyamatosan léphetnek át az egyetemi képzés második szintjére. Swann szerelme Amikor a gyakorlott mozi- néző elolvas egy-egy jó regényt, felmerülhet benne: milyen film készülhetne ebből a könyvből. Akiben megvan a kellő fantázia, netán hozzá is kezd — esetleg be is fejezi ! — a film rendezéséhez. Érthető ez, hiszen mindenkiben, vagy majdnem mindenkiben megvan a készség ahhoz, hogy saját igénye, ízlése szerint rendezzen filmet. „Belső mozinak” szokták mondani ezt a készséget, amely rendszerint akkor „lép működésbe” ha az igazii moziban látott film nem elégítette ki a néző igazságérzetét, szépérzékét stib. Hajlamosak vagyunk netán arra is, hogy a tragédiából — rokonszenvünk alapján — érzelmes történetet fabrikáljunk, amelyben boldog lesz, aki megérdemli. Tehát „mozizgatunk”. s .gondolatban rendezőnek is felcsapunk. Nem hiszem viszont, hogy bármelyikünk is — a képzelet talaján — vállalkozott már arra, amire Volker Schlöndorff a valóságban: a Broust-regény, Az eltűnt idő nyomában megfilmesítésére. De Proust is milyen előzmények után: „Régóta elvesztettem gátlásaimat az irodalommal szemben"... — nyilatkozta. Tényleg gátlástalanná vált volna a Katharine Blum, a Bádogdob stb. világhírű rendezője? Nevezzük inkább alkotói bátorságnak cselekedetét, nevezetesen. hogy Proust világába „bemerészkedett”. A (regény egésze xnegfilimesíthetetlen, mondjuk a köznapi szóhasználattal: itt és most. De bizonyosak vagyunk abban, hogy egyszer majd Proust zsenialitásának egésze filmvászonra kerül. Egyelőre csák arról van szó. hogy Schlöndorff megragadta a regény egyik szálát és abból, Charles Swann szerelméből, készített filmet. Ennyiből talán tényleg .gátlástalannak kellett lennie, hogy ezt meg merje tenni. S, jó hogy „elvesztette gátlásait”, mert remekművet készített a prousti folyam egyik erecskéjébőd. Tehette — állapítjuk meg talán tú- lon-túl is könnyedén, hiszen nagyszjerű alkotársakra talált. Jeremy Irons — a főszereplő — Proust regényéből lépett ki, de Ornellia Mutti is igencsak az a filmen, akinek az író megálmodta regényében. S még nem szóltunk Alain Delonról, a párizsi éjszakák filmbéli császáráról! És az operatőr? A rendező aligha találhatott volna jobb partnert Sven Nykvistnél. aki számos Bergmann-film operatőreként talán még mindig ő tudja legjobban a világon a „lelket” fényképezni. Hogy mit szólna Az eltűnt idő nyomában írója a film láttán? Biztosan tetszene neki. Swann szerelme, de netán megkérdezné: és a könyvemet mikor filmesiti meg, SoMöndorff úr? Hogy a rendező mit válaszolna neki, nem tudjuk, de azt igen, hogy Swann szeneimét nagyszerűen belopta a moziba. — ti — Könnyűzenei koncertek a közeljövőben Hamarosan több, a közönség érdeklődésére számot tartó programot szervez az Országos Rendező Iroda az Erkel Színházban. November 3-án 17.30 és 20.30 órai kezdettel A magunk részéről... címmel Markos György és Nádas György önálló estjét rendezik meg. Az Interpop fesztivál ’86 címmel november 17-én 17.30 és 21 órakor kezdődő koncerteken a júliusi siófoki könnyűzenei vetélkedő hazai résztvevői lépnek színpadra, többek között hallható lesz a nagydíjas Napoleon BLD és az előadói díjas Z’zi Labor együttes is. A programot a Dolly Roll együttes gálaműsora zárja. December 1-én Koncz Zsuzsa lesz az Erkel Színház vendége. A 17.30 és 20.30 órakor kezdődő koncer - teken fellép Bródi János is. A Budapest Sportcsarnoknak ismét világhírű vendége lesz november 13-án; az osztrák Falco koncertjét 18.30 illetve 21 órakor hallhatja a magyar közönség. A koncertekre az ŐRI jegyirodáiban, a Színházak Központi Jegyirodájában, a Magyar Média jegypénztárában, továbbá az Erkel Színház, a Budapest Sportcsarnok pénztárában és a megyei idegenforgalmi hivatalokban és Express-irodákban válthatók belépők. Hosvai Varga István a Kunságban A napokban nyitották meg Ilosval Varga István érdemes és kiváló művész emlékkiállítását a kunhegyesi tanácsháza nagytermében. E sorok írójának nem sokkal halála előtt is — 1978- ban hunyt el — alkalma volt találkozni az 1935- ben Szentendrén véglegesen letelepedett mesterrel. Igaz ugyan, hogy gyakorlati kapcsolatai szülőföldjével az 1920-as évek végére megszakadtak — 1926-ban Budapestre költözött, néhány évig — főleg nyaranta — Nagybányán festett, 1932-ben pedig már vendég- művész Szentendrén, de festői gondolatvilágában még hosszú évtizedekig visszavisszatér kunsági korszakának téma, tartalom és színvilága. Az 1935-ben már Szentendrén festett Kapások az 1936-ban készült Asszonyok a mezőn, az 1938-as Szegényember és az 1940-ben alkotott Napszámosok pályája első évtizedének szintézisét adják. Az idős mester mindig remélte, hogy életműkiállítá/ít haza viheti oda, ahonnan vétetett, Kunhegyesre. E vágyakozásában nem a magamutogatás szándéka bujkált, sokkal inkább az a vágy, hogy a Kákát vidékén festett képeit összegyűjtve viszontláthassa. Érthető, hogy csaknem egy félévszázad távlatából már maga a mester sem tudta, hol vannak korai képei. Kitűnő életrajz írói — Kampis Antal, Csapó György és mások — is csak az 1926- os Kunhegyest utcával tudták jelezni a kezdeti stációt, s a még korábbi, 1916-os Három birs-sel. Kunsági táj Sajnálatos, de tény, hogy Ilosvai Varga István életművének értékeléséből a korai remekművek kimaradtak. Pedig a művész 1922-ben visszatért szülőföldjére. „A múlt vasárnap ért véget Kunhegyesen Ilosvai Varga István festőművész harmadik kiállítása... A tárlat 40 képe közül igen sok elkelt, az egyik legsikerültebb képét a Fészek tolvajok-at a vármegye vette meg” Idéztünk a Jász-Nagykun Szolnok megyei lapok 1924. november 6-i számából. A most nyitva tartó kun- hegyesi tárlat az Ilosvai Varga István a Kunságban címet viselheti. A szűkebb pátria és a kiállítást rendező Kaposvári Gyula érdeme, hogy harmincegynéhány olyan Ilosvai Varga-festményt láthat a közönség, amelyeket együtt a kiállításlátogató még sohasem nézhetett végig. Ez a tárlat ugyanis az 1924-ig bemutatott három kiállítás fennmaradt anyagával, a szentendrei múzeum, valamint a művész hagyatékából válogatott képekkel együttesen adja a művész kunsági ihletésű alkotásainak keresztmetszetét. A képek többsége magántulajdonban van, főleg kunhegyesi otthonokból került a kiállítóterem falára. Számuk és művészi értékük alapján nem túlzás talán az a megállapításunk, hogy Ilosvai Varga István alkotásai révén soha, egyetlen percre sem hagyta el szülőföldjét. Részlet a művész emlékezéséből: „A falu elfogadott engem festőjének, mindent megvásárolt, amit megmutattam a lakosságnak". A kiállítás iránt Kunhegyesen óriási az érdeklődés. Jogos is, nemcsak történeti értékéből következően, hanem azért is, mert Ilosvai Varga István életművében az itt bemutatott festmények igen előkelő helyen vannak, megkockáztatjuk: jónémelyik képet a mester legjobb munkái között véljük. Tiszai Lajos Haxatórtok a kora! művök A hót filmiaiböl
