Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-30 / 230. szám
1986. SZEPTEMBER 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Eszmei, cselekvési egységben Lakatos Ernő könyve az agitáció időszerű kérdéseiről A Velünk élő történelem című televíziós sorozat készítői tegnap a szolnoki rádióstúdióban forgattak. Felvételt készítettek Demcsák Katalinnal és Kövér Gyulával, akik mindketten jelen voltak az 1956 november elején megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívásának közlésekor, amelyet a szolnoki stúdióból közvetítettek. Felvételünkön Demcsák Katalin a forgatás előkészületei közben (Fotó: Mészáros) Az oktatási intézmények nyitottságáért Űj szervezet az iskolatanács A változások korát éljük. Ami tegnap még új és jó volt, az mára elavultnak hat. A gazdasági-társadalmi életben is gyorsan változnak a körülmények, a módszerek. Szükség van tehát a jó tájékozottságra, a politikai, gazdasági ismeretekre és az együttes cselekvésre. Hogyan tudjuk azonban befogadni az újat, a jövőt? Ez sokat vitatott téma. Mit lehet tenni, hogy az emberek felismerjék a változás szükségességét és magukévá tegyék az új módszereket. Milyen elvi alapról politizáljunk, fogadjuk el az újat? A pártnak van világos, közérthető programja, elképzelése a jövőről. Ahhoz, hogy magunkévá tudjuk tenni ezt a politikát, szükség van az emberek meggyőzésére. Vagyis meg kell velük ismertetni a párt politikáját, a jó módszereket, amelyet maga az élet kíván meg. Milyen legyen ez az agitáció, propagandamunka? Erre próbál választ adni könyvében Lakatos Ernő, pártunk Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának; vezetője. A kötetet a Kossuth Kiadó jelentette meg a Meggyőzés az egységes cselekvésért címmel. A kötet tartalmazza azokat az írásokat és interjúkat, amelyeket a szerző különböző lapokba írt illetve különböző lapoknak adott, valamint néhány előadását. Egybegyűjtve teljes képet kapunk a párt agitációs és propagandamunkájáról, arról, hogy a párt milyen elvi alapon fejti ki véleményét az időszerű politikai munkáról. Az ideológiai munkák célja — mondja egyhelyütt Lakatos Ernő — o párt eszmei-politikai egységének erősítése, befolyásának kiterjesztése, az ellenséges nézetekkel szembeni tudatos kiállás intellektuális bázisának gazdagítása, az önálló eligazodáshoz szükséges feltételek megteremtése. Célunk eléréséhez gondosan számba vesz- szük azokat a gyengeségeket is, amelyek akadályozzák ideológiai munkánk erőteljes Űj állandó és időszaki kiállításokkal, változatos köz- művelődési programmal várják a látogatókat októberben a hazai múzeumok, a most huszonötödik alkalommal sorra kerülő múzeumi és műemléki hónap rendezvényein. Az elmúlt negyedszázad során immár hagyományos kulturális rendezvény- sorozattá vált múzeumi hónap legfőbb szándéka, hogy időről időre felhívja a figyelmet a múzeumok tevékenységére, képet adjon a tervszerű gyűjtő- és feldolgozó munkáról. Az elmúlt időszakban nemcsak a múzeumlátogatók száma nőtt folyamatosan, hanem gazdagodott a múzeumi hálózat, s kiépült a szak- és tájmúzeumok, a helytörténeti gyűjtemények rendszere is. Megkezdődött a jelentős nagy gyűjtemények és múzeumok műemléki helyreállítása, s a korszerű műtárgyvédelmi szempontoknak megfelelő műszaki felújítása. Az idén új bemutatókkal, várják a közönséget a legnagyobb budapesti múzeumok. A budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban a holland kulturális napokhoz kapcsolódóan nyílnak tárlatok, amelyek az elmúlt évtizedek holland építészetét, az 1917 és 1931 között működő avantgarde művészcsoport, a De Stijl munkásságát, valamint a holland irodalom egy sajátos vonulatát idézik fel. A Munkásmozgalmi Múzeumban a neves művész és kibaintakoztalááát. Elengedhetetlennek tartjuk a politikai-ideológiai érzékenység, a reagálókészség, a vitakészt- ség fejlesztését. E gondolatokhoz tartja magát Lakatos Ernő, amikor kifejti véleményét az említett kérdésekben. Nem marad meg pusztán csak az ideológia vagy az agitáció síkján, van mondandója a gazdasági fejlődésünkről, a gazdaság- irányítás továbbfejlesztéséről, csakúgy mint a műszaki fejlesztésről, a társadalmi haladásról, az ideológia, a köztudat, a közélet formálásáról. Természetesen mindegyiket az agitáció, a propaganda, az ideológia oldaláról közelíti meg. Véleményt formál a politikai agitáció vonásairól is. Hangsúlyozza, hogy a kommunista pártoknak egyik fő eszközük a harcban, munkájukban mindig az emberek meggyőzése, megnyerése, a tömegek közötti politizálás, az agitáció volt. Ma sincs másképpen. Egyik beszédében pedig azt mondta el, hogy történelmi, ismeret, történelmi tudat nélkül nem tudjuk igazán megismerni a mai valóságot. Ezért szükség van múltunk jobb megismerésére, a történelmi tapasztalatok birtokbavételére. Egy másik felszólalásban viszont már a gazdaságfejlesztés segítésének a formájáról beszélt, hangsúlyozta, hogy az agitá- ciónak, a propagandamunkának lépést kell tartania gazdasági fejlődésünkkel. Ezzel kpcsolatban elmondta, hogy a jövőben az agitációs és propagandamunkában nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szocialista erkölcsi normák betartását elősegítő tudati nevelésre. A propaganda határozottan álljon ki és bizonyítsa, hogy a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztésében olyan társadalmi környezetet kell teremteni, olyan gazdasági kényszert kell kialakítani, amelyben szükségszerűvé válik a gazdálkodás eredményességét növelő módszerek bevezetése, az erőforrások ésszerű és tapolitikus, Bíró Mihály születésének 100. évfordulójára rendeznek új bemutatót, a Szépművészeti Múzeumban az európai grafika hat évszázadából válogattak tárlatot, a Természettudományi Múzeumban pedig a Halley- üstökös és a Vega-program címmel nyílik kiállítás. A műemlékvédelem eredményei és tervei is jelentősek. Az 1981-ben megindult kastélyprogram részeként hat kastély helyreállítása fejeződött be, közülük az egyik leginkább figyelemre méltó a Vas megyei Káldy-kastély felújítása: itt a helyi lakosság támogatása is hozzájárult egy műemléki gyógyszertár megmentéséhez. Megkezdődött továbbá a gödöllői Grassalkovich-kastély, az edelényi L’Huillier-kastély és az óbudai Zichi-kastély felújítása, valamint a budai, az esztergomi, az egri, a sárospataki, a soproni, a veszprémi és a visegrádi vár védelmi rendszerének megóvása. A városközpontok rehabilitációján belül Győrött. Pécsett, Debrecenben és Kőszegen kezdődtek jelentős rekonstrukciós munkák. Szolnok megyében hagyományosan a honismereti mozgalom eseményeivel bővül a rrí,úzeumi és műemléki hónap rendezvénysorozata. A Szolnok megyei megnyitót október 3-án (pénteken) Ti- szaföldváron rendezik: abból az alkalomból, hogy most 30 éve, hogy megalapították a Tiszazugi Földrajzi Múzeumot. A megnyitó ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődik karékos kiaknázása, a jövedelemteremtő képesség biztosítása. Nem kerül meg olyan kényes kérdéseket, sem, mint a nyolcvanas évek kapitalizmusa. Ezzel kapcsolatban egy elméleti tanácskozáson kifejtette: nem elég hajtogatni, hogy a kapitalizmus túlhaladott rendszer, szüli a burzsoáziát, reakciós, imperialista, hanem reálisan kell értékelnünk. Nem szabad abba a hibába esnünk, mint egyesek teszik, amikor túlbecsülik a kapitalizmus tartalékait, lehetőségeit, figyelmen kívül hagyják a belső ellentmondásokat és a külső korlátokat. Vagyis reálisan kell értékelnünk, miközben gazdagítani és reálisabbá tenni a szocializmusról kialakult felfogást a közgondolkodásban. Külön írásban foglalkozik a sajtómunkával. Hangsúlyozza, hogy a tömegtájékoztatásnak nagy szerepe van az emberek meggyőzésében, a közvélemény formálásában. A jó tájékoztatás legfőbb alaptétele: a nyugodt lelki ismerettel vállalhat!^, képviselhető politika adott. Semmilyen akadálya nem lehet annak, hogy a fő irányvonal következetesen érvényesüljön a sajtópolitikában. S mindehhez hozzáteszi: nem a tömegtájékoztatás mozgatja a világot, de gyorsíthatja vagy fékezheti az előrehaladást. Gyorsíthatja, ha melléáll mindannak, ami előrevisz — fékezheti, hogy minden dolognak csak a fonákját mutatja meg. Ha elkedvetlenít, ha szürkít, és lehangol. Tehát a szerző az 1983. és 1986. közötti válogatott írásaival, előadásaival értékes segítséget, érvanyagot nyújt a propagandistáknak, s mindazoknak, akiket érdekel a közvélemény formálása, a párt eszmei-politikai egysége, akik keresik a meggyőzés, a tömegek közötti politizálás korszerű módszereit, agitációs vonásait. a múzeumban: ekkor nyílik meg az Őslények a szolnoki Tisza-tájon kiállítás. Fél tizenkettőkor a nagyközségi tanács házasságkötő termében tudományos ülés kezdődik, melynek előadói a Tiszazugi Földrajzi Múzeum történetét, eredményeit méltatják, s megkísérlik fölvázolni a múzeumi munka korszerű, a tudományos kutatásokat és a közművelődési tevékenységet egyaránt szolgáló modelljét. A tiszaföldvári megnyitóval gazdag eseménysorozat veszi kezdetét a megye településein. Kunhegyesen október 9-én településtörténeti tanácskozást rendeznek a nagyközség alapításának 700. évfordulója alkalmából. Ugyancsak tanácskozáson ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a jászapáti honismereti szakkör. Több kiállítás is nyílik. A szolnoki Damjanich múzeum közművelődési termében, a Szolnok Megyei Levéltár gyűjteményében levő régi térképeket mutatnak be, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban természettudományi jelentőségű kiállítás nyílik, Karcagon pedig a Kunok régészeti emlékei Magyarországon című kiállítást láthatják az érdeklődők. A múzeumi, műemléki és honismereti hónap eseményeihez kapcsolódva számos ismeretterjesztő előadás hangzik el, a múzeumok és kiállítóhelyek pedig múzeumi órákra várják a tanuló ifjúságot. A szeptember elsején hatályba lépett új oktatási törvény tervezetét már jóval korábban megismerték a pedagógusok, egyúttal a javaslataikat is elmondták róla. Most, hogy a hatályba lépés óta eltelt egy hónap, a törvény végrehajtási utasításait tanulmányozzák, ízlelgetik az iskolákban: keresik a megoldás útjait. Kétségtelen, hogy még mindig felmerülnek bizonytalanságok, de nem ritka az olyan intézményvezető sem, aki — feltehetőleg az előző években szerzett kellemetlen tapasztalatai alapján — a törvény paragrafusainak némelyikét fenntartásokkal fogadja. Nem minden alap- és középfokú iskolában tapsolták meg például az iskolatanács létrehozásáról szóló intézkedést. Aggályaik alapja, hogy úgy vélik, a törvény az eddiginél nagyobb beleszólási jogot ad az iskola munkájába olyan kívülállóknak, akik pedagógiai felkészültség híján természetesen nem hozhatnak szakmailag minden oldalról alátámasztott döntéseket. De hát voltaképpen mi az iskolatanács lényege? A közoktatásban hagyományok nélküli szervezet célja a társadalmi környezet és az iskola kapcsolatának erősítése, az oktatási intézményeket Október 4-én jelentős esemény zajlik Szegeden, amelyről a televízió is beszámol. Nyolcévi újjáépítési munkák után megnyílik a Szegedi Nemzeti Színház. 1719 május 2.1-én III. Károly szabadsági évéiben engedélyezte Szegeden színház építését. Az épületet 1735 augusztusi 1-én avatták, első magyar nyelvű előadásukat 1757-ben tartották. 1806 október 18-án indult az első teljes évad. A Szegedi Nemzeti Színház sok viszontagságot élt meg. 1879-ben a nagy árvíz pusztította el, az új 1800 férőhelyes épületet 1883 október 14-én avatták fel a király jelenlétében,. Működése ráfizetéses volt. 1885 április 22-én tűz pusztított, szerencsére a biztosító fizetett, így már a következő évben ismét új épületet avattak, ezúttal 1500 férőhelyes nézőtérrel. A Tanácsköztársaság idején, háromtagú direktórium irányította a színháza*: Juhász Gyula, Ocskay Kornél és Baróthy József. Rövid egy hónapig tartó munkásságuk idején olcsó jegyárak, munkáselőadások jellemezték a színház működését. Ezután nehéz idők következtek, volt, segítő társadalmi erők ösz- szefogása. Ha ebben a formában újdonságnak számít is az iskolatanács, „csírájában” régóta létezett. Hiszen aligha van az országban társadalmi támogatásokat nélkülöző iskola, amelynek ne lett volna eddig is patronáló üzeme, gyára, s ne fordulhatott volna bizalommal a környezetében működő gazdasági, társadalmi szervezetekhez segítségért. Az iskolatanácsban mindezek a „mecénások” együtt szerepelnek majd; a Hazafias Népfront irányításával közösen dönthetnek az iskolának nyújtott társadalmi támogatás fel- használásáról. Véleményezési jogkörrel rendelkeznek az iskola munkatervének és a tanév rendjének meghatározásában, a működési szabályzatnak az iskolatanácsot érintő rendelkezéseire, a pályairányítási tevékenység értékelésére és a tanulók egészségügyi ellátására. Talán mindezekből is kiderül, hogy az iskolatanácsok létrehozása nem igazolja az aggályoskodókat, hiszen a pedagógusok oktatónevelő munkáját nem hogy nem akadályozza, sokkal inkább segíti. Egyébként is a Hazafias Népfront helyi bizottsága, mint az iskolatanács társadalmi irányítója, az iskola amikor a színház bezárásának gondolata ds felmerült. A harmincas évek újabb fellendülést hoztak. A felszabadulás pedig a színház újjáéledését jelentette, hisz Bu- tyenko városparancsnok egyik első kérdése volt: van- e színház, és ha igen, miért nem játszik? A színházat 1945. augusztus 28-án államosították. Helyszűke miatt lehetetlen felsorolná, milyen előadásokat tartottak az évszázad alatt, emlékezzünk inkább néhány nagy névre az igazgatók, művészek közül. Az 1800-as évekből említsük Beregi Oszkárt, Tóvölgyi Mar- gitot, Janovics Jenőt későbbiekből Fedák Sárit, Ódry Árpádot, Rátkay Mártont, Hegedűs Gyulát. A 40-es évek végétől már tájbemutatókról, kamara- színházi előadásokról, a 70-es években Stúdióról, Kisszín- házról. Zenés Színházról is szól a krónika. A felszabadulás óta eltelt négy évtized igazgatói, zeneigazgatói között találjuk Gi- ricz Mátyást. Lehotay Árpádot, Both Bélát, Lendvay Ferencet, Pál Tamást, Vaszy Viktort, Rübányi Vilmost, Oberfrank Gézát Rendezett igazgatójával egyetértésben határozza meg az iskolatanács összetételét. Az elnököt, akinek személyére kettős jelölésben a Hazafias Népfront tesz javaslatot, a tagok titkos szavazással választják meg. Ugyancsak a demokratikus elvek bizonyítéka, hogy az iskolatanács maga határozza meg munka- programját és működési rendjét. A tagok között hivatalból szerepel az igazgató, s mellette a KISZ, az úttörőcsapat, a szülői munka- közösség, az iskola dolgozóinak szakszervezeti szervének és a diákotthon nevelő- testületének képviselői. A többi tagot az iskola felkérésére az érdekelt külső szervek, üzemek delegálják. Az intézmény nagyságától, sajátosságaitól függően a tagok száma tíz-húsz lehet, ügyelve arra, hogy az iskola képviselői legyenek kevesebben. Az iskolatanács fogalmával ezekben a hetekben ismerkednek és barátkoznak meg az érintettek, így tehát most még sem jó, sem rossz példát nem hozhatunk fel mutatóban. Annyi azonban bizonyos, hogy az új szervezeti forma működése várhatóan fejleszti majd az iskola nyitottságát, a társadalmi környezet és az iskola gyümölcsöző kölcsönhatását. a színházban, a többi között Szendrő József, Abonyi Tivadar, Adóm Ottó, Bozóky István Békés András. A hatalmas színésznévsorból hálátlanság bárkit kihagyni, ezért azok közül soroljunk fel néhányat, akik már nem élnek: Ajtay Andor, Dajka Margit, Dómján Edit, Rajz János, Ráday Imre, Süli Manyi. A magánénekesek között is jeles neveket találunk, például Bende Zsoltot, Karakó Terézt, Komlóssy Erzsébetet, Lehoczky Évát, Mol- dován Stefániát, Gregor Józsefet, Simándy Józsefet, Réti Csabát, Zsadon Andreát, a magántáncosoknál a többi között Lakatos Gabriellát. A televízió 2-es programjában október 4-én délután 18 óra 50 perckor vetítik az Egy színház száz éve című filmet. A színházavató ünnepség kezdete 20 óra. Ünnepi beszédet mond Pál Lé- nárd, az MSZMP KB titkára. A műsorban közreműködik Bessenyei Ferenc, Kállai Ferenc, Komlóssy Erzsébet, Mensáros László, Páger Antal, Simándy József, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, zenekara, ének- és balettkara, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar. A rendező Sándor János. Gall Sándor Megyei megnyitó Tiszaföldváron II múzeumi és műemléki hónap eseményeiből B. J. Kameraközeiben A Szegedi Nemzeti Színház
