Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-06 / 210. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. SZEPTEMBER 6. iHeti világhíradó I Zimbabwe fővárosában, Hararéban tartotta 8. csúcskonfe­renciáját az el nem kötelezett országok mozgalma. A képen: az ülésterem VASÁRNAP: Sikeresen halad egy kompromisszumos meg­állapodás felé a stockholmi konferencia, Ahromejev mar­sall, szovjet vezérkari főnök a svéd fővárosban tárgyalt — Elhunyt Kekkonen volt finn elnök. HÉTFŐ: Hararéban megnyílt az el nem kötelezett orszá­gok nyolcadik csúcsértekezle­te — Ojabb áldozatok és újabb megszigorító intézkedé­sek Déi-Afrikában — Kad­hafi beszéde Libia nemzeti ünnepén, Vernon Walters amerikai különmegbízott kőr­útján a NATO-szövetségese- ket próbálja Tripoli ellen csatasorba állítani. KEDD: Rizskov szovjet kor­mányfő találkozója Armand Hammcrrel — Tízhónapos szünet után kormányülés Li­banonban, Szíriái közreműkö­déssel újabb tűzszünet! meg­állapodás — Heves harcok Irak és Irán között. SZERDA: Szovjet—amerikai konzultáció Moszkvában ázsiai kérdésekről, köztük az Afganisztán körül kialakult helyzetről — A belga kor­mányfő az NDK-ban, a sváj­ci külügyminiszter Moszkvá­ban. CSÜTÖRTÖK: Magyar—len­gyel kormányfői találkozó Budapesten — Megkezdődik a chilei szolidaritási hét, letar­tóztatások az ország főváro­sában — Voroncov, a szov­jet külügyminiszter első he­lyettese a francia elnökkel folytat konzultációt Párizs­ban. PÉNTEK: ÜJabb szovjet­amerikai szakértői megbe­szélések: Washingtonban a nukleáris és ürfegyverekröl, Bemben a vegyi fegyverek­ül — Kudarcba fulladtak Murphy amerikai különmeg- blzott kísérletei a Camp Da- vid-1 tárgyalások felújítására. Mi a célja a folyamatban lévő szovjet—amerikai kon­zultációsorozatnak? Egy hét, három helyszín, három konzultáció. Moszk­vában ázsiai kérdésekről, fő­ként az Afganisztán körül kialakult helyzetről, Wa­shingtonban a nukleáris- és űrfegyverekről, Bemben a vegyi fegyverekről folytat­tak. illetve még folytatnak eszmecserét szovjet és ame­rikai szakértők, általában magas beosztású diplomatáik. S volt egy nem hivatalos, mégis rendkívül fontos talál­kozó: Rizskov kormányfő fo­gadta Armand Hammert. Az örökifjú üzletembert, ma­gas korát meghazudtolva is­mét Moszkvába érkezett (először akkor járt ott, ami­kor még Leninnel tárgyalt, legutóbb pedig — Sale pro­fesszor társaságában — a csernobili katasztrófa után) és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytatott meg­beszélést. ' A szovjet—amerikai tár­gyalási mechanizmus tehát kétségkívül magasabb sebes­ségfokozatra kapcsolt: más­fél hónap alatt összesen ti­zenegy szakértői megbeszé­lésre került vagy kerül sor, ezek felölelik a világpolitika legfontosabb kérdéseit, a válságpontokat s a kétolda­lú viszonyt. Mi történt ér­demben a zárt ajtók mögött, ezt egyelőre nem tudja a világ, miután az eszmecse­rék bizalmas keretek között folytatódnak. Hamarosan azonban többet tudhatunk majd, hiszen nem egészen két hét múlva sor kerül Se- vardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter ta­lálkozójára, amikor a szep­tember harmadik keddjén nyíló ENSZ-közgyűlési ülés­szak kereteit felhasználva, a szovjet diplomácia vezetője (New York-ban tartózkodik majd. Előreláthatólag ezen a találkozón mondják ki a végső szót az esedékes csúcs- értekezlet időpontjáról vagy elhalasztásáról. Az amerikai sajtóban ugyan napvilágot láttak különböző dátumok, ezek szerint Mihail Gorba­csov november végén, de­cember elején utazna Wa­shingtonba (nem sokkal a november elején lebonyolí­tott félidős kongresszusi vá­lasztásokat követően), de ennek csupán találgatás-ér­téke lehet. Szovjet részről többízben hangsúlyozták, hogy egy újabb csúcstalálkozónak nin­csenek feltételei, de jogos követelmény, hogy azon va­lamilyen haladás történjék. Tehát nem látják értelmét egy olyan „televíziós talál­kozónak”, ahol a vezetők csupán egymásra mosolyog­nak és kezet fognak. Több területen kirajzolódtak a le­hetséges kompromisszumok körvonalai. Kézenfekvő len­ne a szovjet moratórium pél­dát követve a nukleáris kí­sérletek eltiltását célzó meg­állapodás (sőt az amerikai kongresszusban, közbeeső lé­pésként felvetődött a rob­bantási nagyságrend-küszöb leszállítása); a közép-ható­sugarú rakéták korlátozása; a csillagháborús terveket akadályozó ABM-szerződés megerősítése a rakétaelhárí­tó eszközök szabályozásáról; a vegyi fegyverkezés visz- szaszorítása. Kedvezően befolyásolhat­ja a légkört egy megegyezés a stockholmi konferencián, ami egyben jó startot biz­tosíthat a november elején összeülő bécsi Európa-kon- ferenciának. A svéd fővá­rosban csaknem minden akadályt vettek már, de a ta­pasztalatok arra intenek, hogy várjuk ki a végét, saj­nos. előfordult már, hogy az utolsó pillanatban borul­tak fel megállapodások a helsinki folyamat álllomá- sain. Mit eredményezett a hara- reai csúcsértekezlet? Nyolcadik csúcsértekezle­tét tartotta Zimbabwe fővá­rosában, Hararé-ban az el nem kötelezettek éppen ne­gyedszázada alakult mozgal­ma. 1961-ben, Belgrádiban huszonötén voltak az „alapí­tó atyák”, köztük Tito, Neh­ru. Nasszer, Nkrumah és mások. Most 101 tagja van a mozgalomnak, ami az ENSZ tagállamok csaknem kétharmadát jelenti. Ez a gyors ütemű, szembe­tűnő gyarapodás egyszerre ereje és gyengéje a mozga­lomnak. Már a számszerű­ségek révén is olyan erőt je­lent, amire oda kell figyel­ni, ugyanakkor az összekötő kapcsok mellett sok minden elválasztja, sőt szembeállít­ja ezeket az országokat. Ha­raréban sem volt máskép­pen. Abban mindenki egyet­értett — s ez sem mellékes tényező —. hogy a dél-afri­kai fajüldöző rendszert fel kell számolni. Számos kér­dést viszont eltérőleg ítéltek meg, s ez nem meglepő. Hiszen az el nem kötele­zettek mozgalmának éppúgy tagja Kuba, Nicaragua, vagy Vietnam, mint Pakisztán vagy Szaúd-Arábia. Heves nézeteltérések robbantak ki az öbölháború kapcsán, mi­közben mind Irak, mind Irán képviselői helyet fog­laltak a teremben. Kadhafi pedig Líbia kilépési szándé­kára célzott, amikor a szo­lidaritás kellő fokát hiá­nyolta. A nehézségeket mu­tatja, hogy Kambodzsa he­lye ismét üres maradt. A tagállamok a törvényes Phnom Penih-i kormányt, mások az ellenforradalmi szövetséget ismeri el. Ugyan­csak vitákat válthatott ki, hogy a következő csúcsérte­kezlet színhelyeként Mana- guát javasolták, ami egyben azt is jelenti, hogy Mugabe után Daniel Ortega lesz az el nem kötelezettek soros el­nöke: ezt a tisztséget min­dig a vendéglátó ország kép­viselője tölti be. Márpedig ez nemcsak a mozgalom an- tiimperialista töltetét erősít­hetné, hanem Nicaragua te­kintélyének emelésével ne­hezíti az amerikaiak beavat­kozási terveit. Miért sikerült balul Murp­hy küldetése? Űjabb amerikai ingázás zajlott a Közel-Keleten, Ri­chard Murphy, a térség ügyeiben tapasztalt diploma­ta tárgyalt többször Egyip­tomban, Jordániában és Iz­raelben. Célkitűzései elég­gé nagyratörőek voltak: Jor­dánia valamilyen formában történő csatlakozása a jövő hétre tervezett egyiptomi— izraeli csúcstalálkozóhoz, majd Shultz külügyminiszter személyes részvételével an­nak deklarálása, hogy foly­tatódnak a Camp David-ben megkezdődött tárgyalások. Amman azonban nem ta­lálta alkalmasnak, vagy ko­rainak találta ezt a formu­lát, s nem kívánta kinyilvá­nítani különtárgyalási szán­dékát. Shultz ezért nem vál­lal közel-keleti utat, s Murphy legfeljebb az egyip­tomi-izraeli békítgetést szolgálhatta, a csúcstalálko­zónak ugyanis vannak még akadályai. (Peresz minisz­terelnök, egy hónappal a kormány élén esedékes vál­tás előtt szeretne újabb dip­lomáciai eredményeket fel­mutatni, de egyúttal óvakod­nia kell az engedményektől, nehogy jobbról „kiárusítás­sal” vádolják). Bizonytalan a libanoni helyzet is. A hét keddjén — tízhónapos szünet után — összeült a libanoni nemzeti egységkormány, ha nem is hivatalos formában s lépé­seket tett a megbékélés irá­nyába. Tűzszünetet is hir­dettek, egyesek szerint a 191.-et a tizenegyedik éve tartó polgárháborúban, ám vannak, akik már a kétszáz­harmincas sorszámot emle­getik. Kétségtelen, ez a mos­tani tűzszünet az utóbbi idők legszélesebb részvétel­lel történt megállapodás, él­vezi Szíria támogatását, ál­talában a szembenálló felek s főként maga az ország a kifáradás jeleit mutatják. A közel-keleti körkép nem lenne teljes a szovjet diplo­mácia lépéseinek említése nélkül. Rövid időn belül a Legfelsőbb Tanács elnökihe­lyettese és három külügymi­niszter-helyettes folytatott megbeszéléseket nyolc arab országban, s tett erőfeszíté­seket egy béke-konferencia érdekében. Réti Ervin BERN Bernben csütörtökön és pénteken megtartották a vegyifegyverek elterjedése megakadályozásának kérdé­sével foglalkozó vélemény- csere második fordulóját. A tanácskozások összehívásá­ról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök tavalyi találkozóján született megállapodás. CAPE CANAVERA A Pentagon képviselőjének bejelentés^ szerint tegnap űrfegyverkísérletet hajtot­tak végre az Egyesült Álla­mokban. Az AP hírügynökség értesülése szerint egy „Del­ta” hordozórakétával két ob­jektumot juttattak a világűr­be. Az egyik tárgy a célpont, míg a másik a műholdrom­boló szerepét tölti be. A kí­sérlet célja kipróbálni, mi­ként semmisíthető meg űr­béli objektum összpontosított lézesrugárral. ROMA A jószándékú emberek összefogását, a hívők és nem hívők közötti együttműkö­Líbiában nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték meg a forradalom 17. évfordulóját. A képen: Kadhafi ezredes üdvözli a résztvevőket Becsben rendezték meg a 2. hungarológiai kongresszust. A képen: az eseményen részt vevő Csehák Judit miniszterelnök- helyettest fogadta Franz Vranitzky, Ausztria kancellárja is Véget ért a lengyel miniszterelnök magyarországi látogatása (Folytatás az 1. oldalról) zánk varsói nagykövete és Tadeusz Czechowicz, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A lengyel kormányfő a délelőtt folyamán rövid sé­tát tett a Belvárosban. A Duniakorzóról a budai oldal panorámájában gyönyörkö­dött, majd megtekintette a Vörösmarty teret és a Váci utcát. A Március 15. térnél a római kori romkert kötötte le a figyelmét. A nap során parlnertárgya- lások is kiegészítették a de­legáció programját. Marjai József és Jozef Koziol a Par­lamentben tárgyalt. Az Or­szágos Tervhivatalban Hoós János államtitkár és Franci- szék Kubiczek a Lengyel Tervbizottság elnökhelyette­se, a Külügyminisztériumban pedig Barity Miklós külügy­miniszter-helyettes és Hen­ryk Jaroszek külügyminisz­ter-helyettes folytatott meg­beszélést. Zbigniew Messner és kísé­rete kétnapos hivatalos, ba­ráti látogatását befejezve pénteken délután elutazott Budapestről. A Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökét és feleségét a Ferihegyi re­pülőtéren Lázár György és felesége, Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint Bi- czó György hazánk varsói nagykövete búcsúztatta. A búcsúztatáson részt vett Mar­jai József, valamint politikai, társadalmi és gazdasági éle­tünk több vezető személyisé­ge. Jelen volt Tadeusz Czechowicz Lengyelország budapesti nagykövete is. A szeptember t-1 országos tiltakozó napon a Plnochet-recslm ellen tüntetnek a chilei fővárosban. (Telefotó — KS) Drámai órák karacsi repülőterén Négy fegyveres a karacsi repülőtéren tegnap reggel hatalmába kerítette a Pan American, légitársaság Boe­ing 747 típusú utasszállító gé­pét. A pakisztáni repülőtéri biztonsági alakulat kék egyenruháját viselő géprab­lók a felszálló utasok közé vegyülve hatoltak be az óri­ásgépbe, miközben automata dést sürgette Pimen, Moszk­va pátriárkája, az orosz or­todox egyház feje az Olasz Kommunista Párt lapjának a L’Unitának tegnapi számá­ban megjelent nyilatkozatá­ban. A közös cél Pdmen sza­vai szerint az atomkataszt­rófa elhárítása. A nemzetkö- zji kapcsolatoknak a világ népei közötti kölcsönös bi­zalom, valamint a népek szuverén jogainak tiszte­letben tartásán kell alapúi niuk. BUKAREST A munkás önigazgatás el­veinek következetes alkal­mazásáról, a termékek anya­gigényességének csökkentésé­ről, a termelés hatékonysá­gának növeléséről, az éssze­rű energiafelhasználásról volt szó egyebek között teg­nap a Román Dolgozók Or­szágos Tanácsa III. kongresz- szusának második napján. A népes bukaresti fórumon az ország minden részéből ér­kezett több mint 11 ezer kül­dött vesz részt. BRIGHTON Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a kö­vetkező kormányzási idő­szakra ne válasszanak ismét konzervatív kormányt. En­nek jegvében ért véget teg­nap a brit Szakszervezeti Egyesülés, a TUC 118. kong­resszusai, fegyvereikből vaktában so­rozatokat adtak le. A géppisztolylövedékek megsebesítették a földi ki­szolgáló személyzet közelben álló két tagját. Az APP pa­kisztáni hírügynökség érte­sülése szerint a fegyveresek — már a gépen — megölték az egyik indiai utaskísérőt. Hírügynökségi jelentések szerint a géprablók új, arabul beszélő repülősze­mélyzetet követelnek, s en­nek fejében a nőket és a gyermekeket készek elen­gedni. A többi utasról nem nyilatkoznak. (Az amer'kai gép 13 főnyi személyzetéből a három amerikai pilótának egy kötéllhágcsón a pilóta­fülke tetején lévő nyíláson keresztül még sikerült elme­nekülnie). A géprablók a Cipruson bebörtönzött társaik szaba­don engedését követelték. A Pan Am amerikai légi­társaság szerint a Karacsi- ban elrabolt Boeing 747-es gépének fedélzetén 345 utas és 13 fős személyzet tartóz­kodott. Az utasok között a legtöbben indiai állampol­gárok, szám szerint 194-en, a túszok között sok pakisztá­ni, amerikai, olasz, nyugat­német és brit állampolgár is volt. Magyar állampolgár — amint azt a Pan Am által közzétett utaslista is megerő­sítette — nem volt az utasok között. Közép-európai idő szerint tegnap este egy pakisztáni biztonsági egység megroha­mozta az amerikai repülőgé­pet Az egymást gyorsan kö­vető újabb és újabb infor­mációkból késő este az de­rült ki, hogy legkevesebb 15 utas meghalt és sokan meg­sebesültek, a géprablók kö­zül kettőt elfogtak, egy meg­halt, egy társukat még ke­resték a gépen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom