Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-30 / 230. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: A júniusi fordulat A pavilon építése jövöre kezdődik Tájékoztató a házadé szabályozásáról Eszmei, cselekvési egységben r Uj szervezet az iskolatanács Lázár György Belgiumba utazott Megkezdődtek a tárgyalások — A két miniszterelnök eszmeoseróje Tegnap délelőtt Brüsszelbe érkezett Lázár György és fe­lesége, valamint a magyar miniszterelnök kíséretében lévő személyek. A magyar kormányfő Wilfried Martens belga mi­niszterelnök meghívásának tesz eleget, viszonozva a belga kormányfő 1984-ben tett magyarországi látogatását. Ez az első eset, hogy a Magyar Népköztársaság kormányfője Belgiumba látogat. A magyar kormányfő és vendéglátója Wilfried Martens belga miniszterelnök a tárgyalások megkezdése előtt az Egmont palotánál (Telefotó — KS) A Lázár György vezette magyar delegáció tagjai: Tö­rök István külkereskedelmi, Szabó Imre iparügyi állam­titkár, Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke, Kovács László külügy­miniszter-helyettes, valamint Németh József, Magyaror­szág brüsszeli nagykövete, aki a belga fővárosiban csat­lakozott a küldöttséghez. A magyar kormányfőt és a küldöttséget Brüsszel repülő­terén Gróf Vilain nagykövet, a külügyminisztérium proto­kollfőnöke fogadta és innen a szálláshelyre, a Stuyven- berg-kastélyba kísérte. A hivatalos fogadás a kora délutáni órákban volt a fő­város belterületén fekvő Eg- mont-palota díszudvarán. Lázár György miniszterel­nök és kísérete 14 óra 45 perckor érkezett az Egmont- palotába. A magyar és a belga nem­zeti zászlókkal fellobogózott díszudvaron a magyar kor­mányfőt vendéglátója, Wilf­ried Martens miniszterelnök fogadta és köszöntötte. A fo­gadáson jelen volt Leo Tin- demans külügyminiszter, Willy Tilemans budapesti belga nagykövet, a külügy- és a külkereskedelmi mi­nisztérium, valamint a mi­niszterelnöki kabinet több vezető tisztviselője, továbbá Brüsszel és Brabant tarto­mány több polgári és katonai vezetője. A zenekar eljátszotta a magyar Himnuszt és a Bra- banconne-t, a belga nemzeti himnuszt. Ezután Lázár György fogadta Deconinck tábornok, a brüsszeli katonai körzet parancsnoka jelenté­sét és a felsorakozott dísz­század tisztelgését. A minisz­terelnök főhajtással tisztel­gett a csapatzászló előtt. Ezt követően Wilfried Martens és Lázár György kölcsönösen bemutatta egymásnak kísére­te tagjait. Mindjárt a fogadást köve­tően megkezdődtek a hiva­talos magyar—«belga tárgya­lások. Lázár György és Wilf­ried1 Martens előbb mintegy félórás négyszemközti eszme­cserét folytatott, majd — a tárgyalások egyik eredmé­nyéként is — a két kormány­fő jelenlétében aláírták azt a jegyzőkönyvet amelyik a Magyar Népköztársaság és a Belga—Luxemburgi Gaz­dasági Unió közötti gaz­dasági, ipari és mű­szaki együttműködés fejlesz­téséről 1975-ben kötött egyez­mény hatályát hosszabbítja meg újabb tíz évvel. A gaz­dasági kapcsolatainknak to­vábbi tíz esztendőre keretet adó megállapodás kifejezés­re juttatja a felek szándé­kát, hogy a kölcsönös elő­nyöknek megfelelően tovább bővítik kapcsolataikat, s en­nek elősegítésére biztosítják egymásnak a legkedvezőbb elbánást az együttműködés egyezményben is megjelölt területein, mindenekelőtt a vegyi-, gyógyszer-, elektroni­kai-, gép- és élelmiszeripar­ban, és a szolgáltatásokban. A jegyzőkönyvet Török István és Herman de Croo látta el kézjegyével. Ezután a teljes üléssel folytatódó tárgyalásokba be­kapcsolódtak a két küldött­ség tagjai is: Bányász Rezső, Szabó Imre Török István, Kovács László és Németh Jó­zsef, illetőleg Leo Tindemans külügyminiszter, Herman de Croo közlekedési és külke­(Folytatás a g. oldalon) Kongresszusra készülnek a szövetkezeti szövetségek Az OKISZ kezd! e sort A szövetkezeti szövetségek a negyedik negyedévben rendezik meg országos kong­resszusaikat. Az ipari szö­vetkezetek küldöttei október 10—11-én, a fogyasztási szö­vetkezetek képviselői novem­ber 14—15-én, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek küldöttei pedig december 12—13-án adnak számot az elmúlt kongresszus óta eltelt időszak eredményeiről, elem­zik a felmerült gondokat és meghatározzák a soron kö­vetkező feladatokat. Hol tartanak a kongresszu­si előkészületekkel? — erről kapott tájékoztatást az MTI munkatársa a három szövet­kezeti központban. Az OKISZ-ban elmondták, hogy az ipari szövetkezetek­ben az év első negyedében tartott mérlegzáró és kül­döttválasztó közgyűlésekkel vette kezdetét a kongresszusi felkészülés időszaka. Június­júliusban a budapesti és a megyei szövetségekben a küldöttválasztó gyűlésekre került sor. Ezeken a kong­resszusi küldötteken kívül az országos tanács tagjainak többségét is megválasztották. Az elmúlt kongresszus óta a 730 hagyományos ipari szö­vetkezetei felölelő mozgalom mintegy 1000 kisszövetkezet­tel gyarapodott. A küldöttek számát azonban nem növel­ték, a szövetkezetek számá­nak és a foglalkoztatottak létszámának arányában kép­viseltetik magukat a kisszö­vetkezetek is. A megyei és a fővárosi küldöttgyűléseken 651 küldöttet és 110 országos tanácstagot választottak, a kongresszuson további 24 küldött és 15 tanácstag kap bizalmat. A fogyasztási szövetkeze­tek kongresszusának előké­születei májusban kezdődtek; a SZÖVOSZ elnöksége akkor vitaanyagot bocsátott ki, amelyet időközben megtár­gyaltak valamennyi szövet­kézéiben. A júniusban és jú­liusban tartott, kibővített tes­tületi üléseken több mint 50 ezren voltak jelen. Minden negyedik résztvevő hozzá­szólt: elmondta véleményét például a gazdálkodás javí­tásának és a szövetkezeti ön- kormányzat erősítésének le­hetőségeiről. A megyei kül­döttértekezleteket augusz­tusban és szeptemberben tar­tották. Az az országos tanács­tagok többségét a legtöbb he­lyen ezúttal már kettős jelö­léssel választották meg. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a decemberi kongresszusra májusban irányelveket adott ki, ame­lyek nagyüzemi vitájában egyebek között a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a pénzügyi helyzet megszilár­dítását, valamint az érdek- képviseleti szervek munkájá­nak erősítését szorgalmazták a hozzászólók. A vitában fel­vetődött az is, hogy tovább növekedtek a szövetkezetek között a termelésben mutat­kozó különbségek. A kedve­zőtlen adottságú térségekben működő gazdaságokban to­vább romlott a jövedelmező­ség, amihez az is hozzájá­rult. hogy az elmúlt három évben aszály sújtotta a nagy­üzemeket. A termelőszövet­kezetek megyei szövetségei­ben október 4. és november 15. között tartják a küldött- közgyűléseket, amelyeken előreláthatóan 600 küldöttet választanak. Az országos ta­nácsba 107 tagot delegálnak a megyék, s további 18 ta­nácstagot a kongresszuson választanak meg. A fegyveres erők napja alkalmából Koszorúzási és kitüntetési ünnepségek A fegyveres erők napján tegnap katonai tiszteletadás­sal koszorúzási ünnepséget tartottak Budapesten a Hő­sök terén, a magyar 'hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársa­ság fegyveres erői névéiben Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminisz­ter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezte el a ke­gyelet és a megemlékezés vi­rágait. Koszorúztak a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa, a Magyar Ellenállóik, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága, a Budapesten akk­reditált véderő-, katonai és légügyi attasék, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport Parancsnoksága és a Magyar Honvédelmi Szövetség képvi­selői is. Az ünnepség az internacio- nálé hangjaival és a katonai díszszázad díszmenetével ért véget. A fegyveres erők napja al­kalmából a Parlament kupo­lacsarnokában ünnepséget rendezett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács. Pontban 12 órakor kürtszó horsant a kupolateremben, Elikán Károly vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancs­noka jelentést tett Losonczi Pálnak, aki ezután ünnepi Az Elnöki Tanács a fegy­veres erők napja alkalmából, eredményes munkája elis­meréseként Zsemberi Ist­ván ezredest vezérőrnaggyá nevezte ki. A haza védelmében rájuk háruló feladatok ellátásában, a közrend biztosításában, va­lamint a szolgálat teljesítésé­ben elért kimagasló eredmé­nyeik elismeréseként többen a Szocialista Magyarországért zaszeretet és az internacio­nalizmus. Az ünnepi beszéd után Majoros Károly kitüntetése­ket adott át. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fo­kozatát kapta Szepesi Gyula, a kisújszállási városi párt- bizottság titkára és Tőkés János, a karcagi városi párt- bizottság munkatársa. Ugyanennek a kitüntetésnek Majoros Károly átadja a kitüntetést Szepesi Gyulának Érdemrendet vehették át, így Konyhás Mihály ezredes is. Tegnap megyénkben is folytatódtak a fegyveres erők napjának ünnepségei. A me­gyei honvédelmi bizottságnál tartott megemlékezésen részt vett Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, a megyei honvédelmi bi­zottság elnöke és Mohácsi bronz fokozatát dr. Péter Já­nos, a tiszafüredi városi ta­nács vb-titkára vette át. Hárman részesültek Honvé­delmi Érdemérem kitünte­tésben, többen pedig tárgy- jutalomban. A kitüntetettek nevében Szepesi Gyula mon­dott köszönetét. Tegnap délelőtt Szolnokon, koszorúzási ünnepségen — a Damjanich-szobornál 'efrnlé­A Damjanich-szobornál elhelyezik a helyőrségparancsnokság koszorúját beszédet mondott, melyben az MSZMP Központi Bizottsá­ga., az Elnöki Tanács és a Minisztertanács nevében kö­szöntötte a miagyar néphadse­reg, a BM határőrség, a rendőrség és a munkásőrség tagjait. Kiemelte beszédében, hogy a szocialista közösség, mindenekelőtt a Szovjetunió, újabb és újabb béketkezde- ményezésakkel válaszol a szélsőséges imperialista kö­rök nem egyszer provokációs lépésedre. Ugyanakkor nem engedhetjük veszélybe so­dorni vívmányainkat. Pár­tunk és kormányunk honvé­delmi politikánknak, szövet­ségi kötelezettségeinknek megfelelően biztosítja hon­védelmi képességünk szilár­dítását, gondoskodik annak feltételeiről, s dolgozó né­pünk támogatásával mindent megtesz szocialista hazánk védelméért. Losonczi Pál ezután kine­vező okiratokat és kitünte­téseket adott át. Ottó, a megyei tanács elnö­ke. Rábold Gábornak, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetőjének megnyitó szavai után Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára méltat­ta a ’48—49-es szabadságharc példát mutató és erőt adó eseményeit. Hangsúlyozta, hogy a néppel összefogó had­sereg erkölcsi többlettel rendelkezik, aminek segítsé­gével úrrá lehet minden ve­szélyen. Napjainkról szólva azt húzta alá. hogy nálunk a béke és a haladás fogalma összetartozó, jövőnket meg­határozó. A nemzetközi reak­ció mesterkedéseit említve kiemelte, hogy erőnket, biz­tonságunkat megsokszorozza az a tény, hogy tagja va­gyunk a szocialista országok közösségének,: Befejezésül arról szólt, hogy építőmun­kánk eredményei és fegyve­res erőink helytállása egy­aránt azt bizonyítják, hogy népünkben mélyen él a ha­keztek meg a fegyveres erők napjáról. Az ünnepség — melyen jelen volt Varga Sán- dorné, a városi pártbizottság első titkára és Bálint Ferenc városi tanácselnök — tíz órakor díszőrségváltással kezdődött, majd a helyőrség- parancsnokság képviseleté­ben Mészáros László őrnagy idézte fel a polgári átaílaku- lás forradalmi vívmányait és a nemzeti függetlenséget vé­delmező honvédség első csa­tájának dicső emlékét. A megemlékezés után a politikai, társadalmi és tö­megszervezetek nevében a Tiszamenti Vegyiművek dol­gozói koszorúzták meg az em­lékművet. őket a fegyveres erők és testületek követték. Koszorúikat katonai tisztelet- adás mellett helyezték el a szobor talapzatán a helyőr­ségparancsnokság, a rendőr­ség, a munkásőrség, az MHSZ és a hazánkban ideig­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom