Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
1986. SZEPTEMBER 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Papi Lajos jubileumi kiállítása A közönség lelkesen ünnepelte a 65 éves szobrászművészt A megyei művelődési központiban tegnap délután nyitották meg Papi Lajos jubileumi kááliliitiásált. A Kisújszállásom élő szobrászművésznek utoljára négy évvel e7eliőtit volt kiállítása a Szolnoki Galériában* a mostanit a művész. 65. születésnapján jubileumi tártait - ként rendezték.. A tegnap diái után megnyitott foemuitaitó — amennyiben ez szobrász esetéiben egyáltalán lehetséges — az életmű keresztmetszetét adja. A kiállítás legrégebbi műtárgya a művész édesapjáról készített (1953, bronz) portré, a legújabb pedig a vörösmárvány kúitfigura, amely Szolnokon kerül majd felálMiásma. Több mint félszáz szobor, kisplasztika, majd ugyiamany- nyi érem jelzi Papi Lajos művészi életútjának alakulását A hdátusök — említettük — szemlbetűinőek. Az országban és a szomszédos államokban köztéren álló Papi -szobrokról csak a fényképfelvételek mondanak valamit. De ha netán egyiküknek, másd lkuknak ott a kicsinyített mása a kiállításon, ezek akkor sem adják azt az élményt, hatást, mint a miliőbe jól elhelyezett szobrok. Az ország tizenegy városában áll Papi-szobor, néhány tLBngyelarszáglban, Cseihszlo- vákiábam és Ausztriában. A közönség elé került műtermi anyag '— méretedben talán éppen egyik legsikerültebb, az í. István a legnagyobb — gazdagsága talán pótolja a köztéri szobrok természetes távollétét. Papi Lajos eddigi életműve gazdag és sokféle érzésvilágból ered. A gyökér a Kunsághoz köti, dia művészeti stúdiumait Papi Lajos az ország különböző vidékein, kétkezi emberek között járta kn. A Szovjetunióban éltölitött évei sem Zsigmond Ferenc professzor mellszobra (bronz, 1985) Kútfigura (vörösmárvány, 1986) múltak hatástalanul, hiszen az auriüdaktia szobrász számára új anyagokkal, művészeti elképzelésekkel ismerkedett meg. Hazatérése után különböző miunikahelyefcen dolgozott, de fajtájának jellemző kun makacsságával élete legnehezebb éveiben sem mondott le arról, hogy a belső énjében már megkomponált, csupa vitalitás figuráit kőbe faragja, bronzba öntse. Nagyon nehéz óletutait járt meg; az indulás éveiben majdhogy nélkülözött családijával. A Papi életút krónikása 1968-ban még A kiskenyerű gazdag ember címmel írt a művészről, de 1972-ben már „a gránit prófétájának” tarthatta a mestert. Nagyon megharcolt Papi Lajos a megérdemelt elismerésért, önmaga tette a féjóre a koronát. Nagyon jó hogy így történt, mert művészi elkötelezettségét csak erős hite befolyásolja, semmi más. Az életmű keresztmetszetét adó tárlat témáiban és azok megvalósításában egyaránt bizonyítja a realista művész ragaszkodását népéhez, elvéhez, s azt is, hogy a nézők, akikiben él a művészi szép iránti igény, mennyire értik és becsülik Papi Lajos munkásságát. Abból a megközelítésből is jubileumi a tárlat, hogy hozzávetőlegesen e(z a szobrász ötvenedik, nagyobb kiállítása. S néhányszor megtörtént, hogy a nagy érdeklődésire való tekintettel a Papi-tárlat nyitvatartási idejét meg kéllett hosszabbítani. Az életműre ez a legnagyobb dicséret. Kiemelt feladat Gyermekvédelem a pedagógia eszközeivel Csupa vidám, kékköpenyes diák zsivalya tölti be nap 'mlint nap az iskolákat. Fiatalok, gyerekek; látszólag egyformák, gondtalanok. Sajnos csak látszólag. Többségük jó hangulatú családi este, reggel után érkezik az iskolákba, ám évről évre nő azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek az élete tele van szorongással, mert az otthonuk igazából nem otthon. Hazatérve zilált légkör, veszekedések, perpatvarok fogadják őket. Azt hinné az ember, hogy megváltás számukra az óvodába, iskolába járás, hiszen legalább napközben távol vannak a családtól. Tény, hogy az óvodában, iskolában tisztaság, jóleső melegség, érdeklődés, megkülönböztetett figyelem veszi őket "körül. Ám az otthoni nyomaszt) élményekét nem tudják elfelejteni, s a családi környezet, háttér rányomja bélyegét magatartásukra, tanulmányi munkájukra is. ök rendszerint nem tartoznak az eminensek közé, többnyire nehezen nevelhetők, vagy — már a köztudatban is elterjedt elnevezés szerint — veszélyeztetettek. Noha minden korábbi — nevelésüggyel kapcsolatos — párt- és állami dokumentum kiemelt feladatként jelölte meg az iskolák számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatékonyságának növelését, az új oktatási törvény az eddiginél hangsúlyosabban kezeli a pedagógia e speciális területét. A gyermekvédelem kérdéseit érinti a törvény egyik alapelve, a továbbiakban pedig számos jogszabállyal kiegészítik az iskola ezirányú tennivalóit. Eszerint a gyermek- és ifjúságvédelem minden pedagógusnak feladata. Munkájukat valamennyi intézményben úgynevezett gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök irányítják, koordinálják. Ezen túl természetesen kapcsolatban állnak a gyámhatóságokkal, tanácsokkal, egészségügyi szervekkel, együttműködnek a veszélyeztetett helyzetű családokkal s_ azok munkahelyeivel is. Az új tanévben jelentős mértékben megnövekedett a megyében a gyermekvédelmi felelősök száma. Az óvodákban nyolcvanöt, az általános iskolákban hetvenöt, a középfokú intézményekben pedig harminc nevelőt bíztak meg e cseppet sem könnyű feladattal. Jelenleg az óvodákban háromszáz, az általános iskolákban kétszáz, a középiskolákban pedig hetven pedagógus foglalkozik a veszélyeztetett gyerekek, kamaszok sorsával, illetve a megelőzéssel, hiszen ez a gyermekvédelem legalapvetőbb célja. Nagyon is érthető tehát, hogy elsősorban az óvodákban dolgozik a legtöbb gyermekvédelmi felelős. Talán ott még nem késő jó irányba terelni a gyermekek sorsát. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyógypedagógiai iskoláztatásra javasolt tanköteles korú gyerekek negyven százaléka egyáltalán nem, vagy csak rend- szertelenül járt óvodába. Az új oktatási törvény ugyan ötéves kortól kötelezővé teszi az óvodáztatást, de a veszélyeztetettek számára a gyermekintézményben töltött egy év kevés. A későbbi kudarcok megelőzésében leginkább az segítene, ha hároméves kortól óvodában készülnének az iskolára, egyáltalán az életre. S ha mindenféle pedagógiai hatás ellenére sem képesek a szülők a gyermek megfelelő ellátására, akkor célszerűbb lenne már óvodás korban kezdeményezni az állami gondozásba vételt. Ez utóbbit természetesen megteheti az óvodai vagy az iskolai gyermekvédelmi felelős. Hogy mégis ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, talán érthető. Hiába nyújtanak a nevelő otthonok a gyermek számára a családnál jobb körülményeket, a veszélyeztetettség ezzel legfeljebb egy időre csökken. (Köztudott, hogy az állami gondozottak milyen nehezen tudják megalapozni életüket, egzisztenciájukat az otthonokból kikerülve, a felnőttkor küszöbén!) Noha a családok s benne a gyerekek többsége a szülők felelőtlensége miatt jut veszélyeztetett helyzetbe, az is előfordul, hogy a család önhibáján kívül került a társadalom perifériájára. Ebben az esetben aligha az a legjobb megoldás, ha állami gondozásba veszik a gyerekeket. Ezek mindennapos dilemmái a gyermekvédelmi felelősöknek, de a többi nevelő számára is. Igazából nem tudnak segíteni a veszélyeztetett helyzetbe jutott családokon, hiszen csak pedagógiai eszközeik vannak. Ettől viszont a családnak még nem lesz megfelelő lakása, a gyerekeknek ruhája, ennivalója... A gyermekvédelmi felelősök ennek ellenére is a szó legnemesebb értelmében küzdenek a veszélyeztetettekért. Döntő többségük — 65—70 százalékuk — évtizedek óta látja el iskolájában ezt a cseppet sem derűs, s nem túl gyakran eredményes feladatkört. Anyagi eszközök híján sok helyen a pedagógusok saját pénzükön vesznek ceruzát, füzetet, az effélékben sem túl „pedáns” gyerekeknek, az óvodákban még az is előfordul, hogy ruhát vásárolnak a veszélyeztetett apróságoknak. A tapasztalatok szerint az iskolából kikerülő gyerekek jelentős részéről mégis „lepereg” a pedagógusok hatása, s az otthon, a családban, az elsődleges környezetben látott minta lesz számára a mérvadó. Leginkább talán azért, mert másfajta életmód, életlehetőség megteremtéséhez nincs elég anyagi alapja, ereje. Amig az óvodából jelzik a tanítóknak, hogy kik a veszélyeztetettek, (és igy tovább az általános iskolából a középiskolának,) az utolsó lépésnél már megszakad az összeköttetés. Munkahelye válogatja, hogy hol, mennyire törődnek a tulajdonképpen változatlanul nehezen kezelhető, nehéz sorsú fiatallal. A gyermekvédelmi felelősök munkáját hatékonyan segítik a gyámhatóságok, a védőnők, a gyermekorvosok, a nevelési tanácsadók, a családsegítő központok, a munkahelyek egy része, s a tanácsok. Ez igaz fordítva is. A sok-sok erőfeszítés ugyan nem hoz látványos változást, mégsem hiábavaló. Hiszen a társadalmi összefogás révén már számos veszélyeztetett család illetve gyermek sorsa oldódott meg megnyugtatóan. S ezek a sikerek adnak erőt a pedagógusoknak — s valamennyi érintett szervnek — a további munkához. T. G. Kongresszusra készülnek az áfészek Szellemi játék — a gondolatok férnma Megyei vetélkedő a MÉSZÖV székházéban Szabolcs vezér (bronz, 1985) Eredmónyt hirdettek „Majd ha katona leszek” Felvételünkön az előtérben a győztes karcagi csapat A Szolnoki Helyőrségi Művelődési Ház többéves hagyománya már, hogy a fegyveres erők napja tiszteletére általános iskolás gyerekek számára rajz- és fogalmazáspályázatot hirdet. Az idei pályázat eredmény- hirdetését tegnap tartották meg. A jelenlegi katonaéletről, a saját leendő katonáskodásukról háromszázhat- vanhatan küldték el rajzaikat, festményeiket, huszonkilencen pedig írásaikat. A rajzpályázaton, amelyen tizennyolc iskola képviseltette Hatodik évadját kezdte meg a budapesti Lézer Színház csütörtökön este a népligeti Planetáriumban. Az évad első bemutatóját az — „Egy óra ...” sorozat második darabját — a világhírű Pink Floyd együttes felvételeinek felhasználásával, okmagát, a korcsoport szerinti kategóriákban a fődíjat Halasi Beatrix (Szolnok, Beloiannisz úti Általános Iskola), Kádár Mónika (Szolnok, Beloiannisz úti iskola), valamint Busi János (Szolnok, Délibáb úti Általános -Iskola) szerezte meg. A fogalmazási pályázaton indultak közül a zsűri a jászdó- zsai általános iskola hatodik osztályának kollektíváját jutalmazta az első díjjal az így éltek ti című szerkesztett műsoráért. tóber 18-tól láthatjuk. Az előadás egyik különlegessége, hogy ez az első előadás Magyarországon, amelyben a lézeres — Compact Disc — hangrögzítési eljárást használják fel a zenei kollázs készítése közben. Tiszai Lajos Magyar filmek külföldön Kedvezőtlen fogadtatásban részesült a spanyol vezető napilapok filmkritikusai részéről a San Sebastian- ban bemutatott magyar versenyfilm. András Ferenc „A nagy generáció” című alkotását a vele egy napon vetített görög filmmel együtt unalmasnak és fáradtan nosztalgikusnak minősítik Madridban. Az El Pais filmkritikusa szerint a magyar és a görög versenyfilm az idei fesztivál színvonalától elmarad. Madridban pedig e héten ér véget a helyi filmmúzeum Jancsó Miklós munkásságát bemutató egyhónapos programja. A világhírű magyar filmrendező műveit a Filmoteca nézőközönsége igen nagy elismeréssel fogadta. Novemberiben tartják a fogyasztása szövetkezeteik tizedük kongresszusát, amelynek tiszteletére vetélkedőket is remtíleznelk. A megyei döntőire tegnap a Mészöv székházá- bam került sör. A megyei verseny előtt házibajnokságokon döntötték el a fogyasztási szövetkezetek — áiflészek, lakás- és takamék- szövetkezetek —, hogy kik (képviselik őket a megyei „megméretésen”. A vetélkedő kérdéseinek, feladatainak »összeállítói mündenekélőtt az öt év előttá kongresszus óta eltelt időszak gazdasági eredményeinek ismeretét feltételezték a résztvevőktől, de szerepelt a kérdések között általános műveltségre vonatkozó feladat is. Az áfészek —‘ az Egyesült Jászsági, a Karcag és Vidéke, a Kunszentmárton és Vidéke, a Mezőtúr és Vidékié, a Ti- szafoldrvér és Vidéke, a Tiszafüred és Vidéke, valamint a tűrkevei — mellett elküldte öt-öttagú csapatát a Sagarin és a Jubileum Lakás- szövetkezet, a jászflónyszarui és a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet is. A vetélkedő egyúttal fórumot biztosított a szövetkezeteiket képviselő versenyzőknek, hogy elmondják saját közösségük véleményét, javaslatéit a kongresszusi vitaanyaghoz. Szóba került a tagsági érdekeltségi alap felhasználása, a szakcsoportok támogatásának formája, mértéke, a tagi érdekeltség továbbfejlesztié- séne|k iránya, vagyis hogy váltsanak-e a tagok célrészjegyet, mennyi legyen az aláprészesedés. Mintán a fogyasztási szövetkezetek nagy része az utóbbi öt esztendőben ünnepelte megalakulásának negyvenedik évfordulóját, a versenyzők hozták magjukkal a szövetkezetük fejlődését, eredményeit bemutató tárgyakat és tablókat, amelyekből rögtönzött kiállítást nyitottak. A vetélkedőben első illett a Karcag és Vidéke Áfiész kis kodJefctíivája, a második helyen a Jászfénysaairu és Vidéke Takarékszövetkezet, a harmadikon pedig a Kunszentmártoni és Vidéke Áfész öttagú csapata végzett. Évadkezdés a Lézer Színházban
