Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-26 / 227. szám

1986. SZEPTEMBER 26 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Vagyon, nyereség, árbevétel Ami nem maradhat titok A szolnoki Tisza Bútorgyár egyik legkeresettebb terméke a Nicoletta lux típusú elemes konyhaszekrény. Az idén közel százmillió forint értékben szállítanak az üzemiek ebből a bútorfajtából a hazai kereskedelemnek Ünnepi állománygyülések, előléptetések, bemutatók, katonai eskü A fegyveres erők napja alkalmából Közeleg a fegyveres erőik napja, amikor a fegyveres testületeknél, az úttörő és az Ifjú Gárdában, az iskolák­ban és a muntaaihellyielkm megemlékeznek a dicső kato­naelődökről, kitüntetik a munkában, a szolgálatban élenjárókat. Az alakulatok­nál a hét végén tesznek es­küt az egy hónappal ezelőtt bevonult újoncok, akik az alapkiképzés után, mostan­tól válnak „igazi” katonák­ká. Ilyenkor tüntetik ka azo­kat az édesanyákat is. akik nagyszerű katonaifjakat ad­tak a hazának. Fehér Bernát- né törökszentmiklósi édes­anya szerdán Budapesten, a Honvédelmi Minisztériumban rendezett ünnepségen vette át a Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát, anyai és állampolgári köte­lezettségei példamutató tel­jesítéséért, gyermekei gon­dos neveléséért, és fiai kato­nai szolgálatra való felkészí­tése érdekében végzett mun­kája elismeréseképpen. Tegnap délután tartalékos tiszteket léptettek elő Szol­nokon, a Helyőrségi Művelő­dési Otthonban rendezett ün­nepségen. Ma délelőtt tartalékos tiszthelyettesek kapnak ma­gasabb rangot Szolnokon, és még két édesanya veszi át kitüntetését a Megyei Had­kiegészítő és Terülietvédeli­mi Parancsnokságon. A pa­rancsnokság délután 1 óra­kor kezdődő ünnepi áldo- mánygyűlésén a honvédelmi nevelőmunkában kiemelke­dő munkát végzett polgári személyeiket tüntetnek ki. Ugyancsak ma tartja a fegy­veres erők napja alkalmá­ból rendezett ünnepséget a Munkásőrség és a Polgári Védelem megyei parancsnok­sága. A Munkásőrség megyei kitüntetésátadási ünnepségé­re délelőtt 10 órától kerül sor a Helyőrségi Művelődési Ott­honban, a Polgári Védelem megyei parancsnoksága ün­nepségére pedig délután 3 órától a megyei tanács nagy tanácstermében. A Magyar Honvédelmi Szövtetség megyei vezetősé­ge ma délelőtt 10 órától ren­dezi ünnepi áUománygyűilé- sét az MHSZ megyei székhá­zának dísztermében. A Killián György Repülő Műszaki Főiskolán délután 2-lkor tartják az ünnepi ál­lománygyűlést, ahol előlépte­tésekre kerül-sor. Ugyancsak ma, délután 4 árakor nyílik az a kiállítás a MÁV Szolnoki Járműjavító Üzem kulturházában amelyet a Munkásőrség megalakulá­sának 30. évfordulója alkal­mából rendezték. A kiállítás szeptember 29-től, hétfőtől, október 3-ig, naponta dél­után 4 és 6 óra között te­kinthető meg. A fégyveres erők napja tiszteletére rendezett ünnep­ségek sorozata hétfőn folyta­tódik a tűzoltóság megyei pa­rancsnokságán, a megyei rendőr^főkapitányságon, a megyei honvédelmi bizottság­nál. Délelőtt 10 órakor koszo­rúzás! ünnepség lesz Szolno­kon, a Damjanich szobornál, ahol. a fegyveres erők és tes­tületek, valamint az üzemek képviselői helyeznek el ko­szorúkat a szobor tailapza- tára. A megye településein a hétvégén ünnepségeken, har­ci túrákon, baráti találkozó­kon emlékeznék meg a fegy­veres erők napjáról. Török- szentmilkióson vasárnap dél­előtt a sportpályán, a KRESZ-parkban és a lőtéren úttörőgárda- Ifjú Gárda, munkásőr találkozót szervez­nék, amelyre meghívást kap­tak a város és környéke út­törőcsapatai, a munkásőrség ess a határőirfciLüb tagjai. A program sárkányrepülők lé­gibemutatójával kezdődik, majd megismerkedhetnék az érdeklődők a munkásőrök fegyvereivé!, a tüzérség ne­héz fegyverzetével, a harci szállítójárművekkel, a vegy­védelmi felszerelésekkel. Lesz még karate bemutató, aszfaltrajzverseny, segédmo­toros és kismotoros ügyességi verseny is. A szakszervezetek és a KISZ együtt Tanulók érdekvédelme Ifjú szakemberek találkozói Iskolák patronálása Megfogalmazta javaslatait az ifjúsági tanács Mindenki megtekintheti Nyugodtabb kötvényvásárlók Kivel ülünk tárgyalóasztalhoz? A Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ Megyei Bizottsága 9 évvel ezelőtt kö­tött együttműködési megál­lapodása jól szolgálta a me- igye ifjúságának szocialista szellemiben való nevelését, az ifjúság érdékeinék védelmét, érdékképvi sóletének ellátá­sát — állapította meg tegnap délután a Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett mű­ködő ifjúsági tanács — és ja­vaslatot tett a szakszerveze­tek és a KISZ együttműkö­désének középtávú feladatai­ra. A fiatalok a gazdasági ópí- tőmunkában való hatéko­nyabb részvétele érdekében például az ifjúsági tanács és a KISZ megyei bizottsága évente közös ajánlással for­dul majd a munkahelyi szer­vezetekhez. A műszaki fej­lesztés meggyorsítása érde­kében elemzik a munfcaver- fifanymozgaiam ifjúsági for­máit és az alkotó ifjúság pá­lyázat tapasztalatait és nép­szerűsítik a közösségi válla­lásokat. Jó ötlet, hogy a fiatal szakemberek nyaranta úgy­nevezett „innovációs” tábo­rokban találkoznak, ahol bővíthetik ismereteiket, ki­cserélhetik tapasztalataikat, ötleteiket. A szakmai, a mozgalmi ha­gyományok megismertetése, a szakmaszeretet elmélyítése céljából magyei találkozókat szerveznek. Az első ilyen ta­lálkozó a vendéglátóiparban és a kereskedelemiben dolgo­zó fiataloké lesz ez év decem­berében. a következő a falun élő fiataloké jövőre május­ban. A szakszervezetek figyel­me a tanulók közül elsősor­ban a szakmunkástanulókra irányul; fontos, hogy segít­sék a munkássá válás fo­lyamatát. Ezért évente érté­kelik a szakmunkástanulók munlkakörülményeiikkel, munkahelyi viszonyaikkal, mozgalmi tevékenységükkel kapcsolatos érdekvédelem megvalósulását. A legfiatalabb korosztály, a gyerekek körében végzett mozgalmi munka során az „egy üzem — egy iskola” mozgalom részéként szorgal­mazzák az „egy szocialista brigád — egy úttörő- vagy kisdobosrajz” kapcsolatának fejlesztését. Az ifjúság nevelése érde­kében a KISZ és a szakszer­vezet ösztönzi a szakszerve­zeti ifjúsági tagozatokat és a KISZ-alapsizervezeteket a társadalompolitikai és a gaz­dasági fórumok szervezésére, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa iskolája, illetve a KISZ Megyei Bizottságának Politikai Képzési Központja tanfolyamain a tisztségvise­lők kölcsönösen tájékoztat­ják egymást. Az ifjúsági tanács javas­latát a következő hetekben továbbgondolja még a KISZ megyei bizottsága mellett működő értelmiségi fiatalok tanácsa, illetve több más ta­nácsadó szerv, munkabizott­ság is,, végiül a javaslatban megfogalmazottakat a két testület — a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága —■ közösen fogadja majd el. A gazdaságirányítás kor­szerűsítése, az egyre önál­lóbbá váló vállalatok gaz­dálkodásának biztonsága az utóbbi években újfajta igényt támasztott, a cégek egyre több információt próbálnak szerezni egymás tevékenysé­géről. E törekvés teljesen érthető, hiszen mind több új vállalat és szövetkezet ala­kul, amelyekkel az üzletkö­tés sokkal kockázatosabb, mivel alig ismerik őket a pi­acon. Ám az üzleti élet tisz­tasága a másik oldalon meg­követeli, hogy az informáci­ók ne sértsék a vállalatok jogos érdekeit, ne rontsák hitelüket. E két, olykor egymásnak ellentmondó feltételrendszer közti kompromisszumot tük­rözi az a pénzügyminisztéri­umi rendelet, amely néhány hete látott napvilágot, s mó­dosította a vállalatok törzs­könyvi nyilvántartásáról, va­lamint a mérlegbeszámolóról szóló korábbi jogszabályt. A következő év január elseje után a vállalati gazdálkodást tükröző három adatot; a va­gyon, az árbevétel és a nye­reség számait ezentúl min­denki megtekintheti, akinek gazdasági érdeke fűződik az információ megszerzéséhez. Sok vagy kevés ez a há­rom adat? Sőt, egyáltalán szükség van-e arra, hogy bárki hozzáférhessen a ko­rábban szigorlúan őrzött in­formációkhoz? E kérdésről csaknem egy éven keresztül vitatkoztak az illetékesek. Megerősítik a védelmi vonalakat Őszi vízügyi szemlék a Közép-Tisza vidékén Tiszai bejárással csütörtö­kön megkezdte az általános őszi szemlét a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság. Szakemberek, mérnökök, technikusok a Tisza középső, 570 kilométeres szakaszán, továbbá a mellékfolyóin vizsgálják felül az árvédel­mi rendszerek, gátalk állapo­tát, a vízügyi szolgálat fel- készültségét, ütőképességét, valamint a térségben folyó, az árvízvédelem biztonságát növelő folyamszabályozási, partbiztosítási munkák hely­zetét. A folyami szemlék, az árvízvédelmi főművek ellen­őrzését követően sor kerül a vízrendezési beruházások, lé­tesítmények szemléjére, fe­lülvizsgálják a belvízvédelmi szivattyútelepeket, csator­nákat, a mezőgazdasági ön­tözést szolgáló vízkivételi műveket, vízszolgáltató csa­tornahálózatot. Ebben az időszakban vizsgáztatják a vízminőségvédelem felké­szültségét egy esetleges na­gyobb Vízszennyezések elhá­rítására. A vízügyi igazgatóság 1986-ban 170 millió forintot fordít árvízvédelmi, folyam­szabályozási, fejlesztési és fenntartási program végre­hajtására. A Tisza több pont­ján megerősítik a védelmi vonalakat, folyamszabályo­zást végeznek. A Zagyva Szolnok és Zagyvarékas kö­zötti 11 kilométeres szaka­szán az eddig mért legma­gasabb árvízszinthez mérve még plusz egy méter magas­ságig megemelik a gátakat és 600 méteres szakaszon ki­egyenesítik a folyót, levág­ják a veszélyes, jégtorlódá­sokat okozó kanyarokat. A kiskörei víztározóban a víz tisztaságának a megóvására öblítőcsatornákat építenek, kotrásokat végeznek. Az egyik csoport vélemé­nye szerint egyáltalán nincs szükség arra, hogy egy vál­lalat stratégiai fontosságú adataihoz a versenytársak hozzáférjenek. Ez rontja nemcsak az üzleti tárgyalá­sok, hanem a vállalat ver­senyképességét is. A másik vélemény szerint — amely végül megfogalmazódott a rendeletben — az üzleti élet biztonsága megköveteli, hogy tudjuk, kivel ülünk egy tár­gyalóasztalhoz. Nyereséges vagy veszteséges-e, s mekko­ra a vagyona, amely garan­ciát jelenthet egy üzleti bal­siker esetén. Ám az sem mindegy, hogy milyen információkat lehet a vállalat gazdálkodásáról megszerezni. E három adat arra elég, hogy az érdeklődés eldöntse, körülbelül mekko­ra hatékonysággal gazdálko­dik a leendő üzlettárs. Ám továbbra is titokban tartja a vállalat fizetőképességét, és azt sem árulja el, hogy mek­kora hitelből gazdálkodik. S rpég következtetni sem le­het például az állami támo­gatás nagyságára. Az is igaz, hogy ezek már olyan belső információnak számítanak, amelyet egyetlen vállalat sem szívesen ad magáról. Az információszerzésnél az sem mindegy, hogy milyen gyorsan és hol lehet e há­rom adathoz hozzájutni. A mostani rendelet értelmében a cégbíróság, illetve a PM Ellenőrzési Főigazgatóságá­(Folytatás az 1. oldalról) górruairha-hizlalás. A terme­lés szintentartása várható é broyler csirke, a paradicsom és a fűszerpaprika ágaza­tokban. Az elkövetkező esztendők­ben a mennyiségi mutatók lehetőség szerinti javítása mellett egyre nagyobb hang­súlyt kapnak a kistermelés­ben is a belföldi ellátás színvonalát javító, az ex­portképességet fokozó minő­ségi követelmények. A teg­napi szolnoki tanácskozáson a kisüzemi tevékenység fej­lesztésében érdekelt válla­latok jelenlévő képviselői elmondták, mivel kívánják elősegíteni a több és jobb áru előállítását. Az Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat a kereslet diktálta fajtavál­tás miné' gyorsabb megva­lósítása érdekében például a szokásos évi 4—4500 he­lyett ebben az évben várha­tóan tíz ezernél több, a jó­minőségű vemhes kocát he­lyez ki a vállalat a kister­melőkhöz. Remélhetőleg a gyakorlati megvalósítás is olyan hatá­rozott lesz, amilyen a Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat képviselőjének ki­jelentése : takarmányhiány az elkövetkező időszakban sem veszélyeztetheti a kis­termelői célok elérését. Ke- veréktakarmányokból, kon- centrátumokból és hazai fe­hérjefélékből választékban és mennyiségben egyaránt jó ellátást ígérhetnek a kisüze­mi jószágtartóknak. Bár az ismert kalászosgabona­termesztési kiesések miatt a szemestakarmány szükség­letet csak nagyobb kukorica hányaddal tudják kielégíte­ni, társmegyékből biztosíta­ni fogják a zavartalan sze- mestermény-ellátást is. El­gondolkodtató információt adott közre a tanácskozáson a Törökszentmiklósi Ba­romfiipari Vállalat képvise­nak megyei igazgatóságai ad­ják majd meg a kért infor­mációkat — a lehető legha- marább. A rendelet a kötvénytulaj­donosok érdekeiről sem fe­ledkezik meg. Mind több vállalat vesz részt ezen a pi­acon, és bocsát ki kötvénye­ket, hogy abból finanszíroz­za valamely fejlesztését. Ám a kötvényvásárló elég nagy kockázatot vállal, ha nem fix kamatozású értékpapírt vásárol, tehát nem garantál­ják előre, mekkora haszon­nal fizetik vissza a pénzét, így a kapható kamat a vál­lalat későbbi gazdálkodásá­tól függ. Már a korábbi rendelkezé­sek szerint éppen ezért a vállalatoknak nyilvánosság­ra kellett hozniuk a mérle­güket. Január elsejét köve­tően viszont ezt valamilyen napilapban vagy szaklapban kell közhírré tenni, hogy en­nek alapján mindenki el­dönthesse, vásárol-e vagy sem e cég által jegyzett köt­vényből. Az üzleti élet nyilváno­sabbá tétele mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatok nagyobb bizton­sággal üljenek le a tárgyaló- asztalhoz, s megfontolt üzle­teket kössenek. A rendelet elsősorban a kisebb vállala­tok biztonságát szolgálja, amelyek talán kevésbé lesz­nek kiszolgáltatva a nagyobb cégeknek, mert reális képet kapnak azok gazdálkodásá­ról. Még akkor is, ha jó né­hány év adatainak kell ösz- szegyűlniük ahhoz, hogy ab­ból a valóságnak megfelelő következtetéseket, közép­vagy hosszútávú prognóziso­kat lehessen felállítani. !L. M. lője. A feldolgozó üzem ál­tal felvásárolt élő áru 60 százaléka a kisüzemekből kerül ki, de alapanyag szük­ségletének felét más me­gyékből szerzi a cég. Nem tölti be termelési kedvet nö­velő, ösztönző hatását — vé­lekedett a baromfiipar kép­viselője — a jövő évre meg­hirdetett 1,50 forintos broy- lercsirke felvásárlási áreme­lés, ha vele szinkronban máíris emelkedik a naposba­romfi és a takarmány ára, netán menetközben még más járulékos tartási költ­ségek, mint például az energia A jelenlévő szakemberek is elmondták véleményüket a kistermelés VII. ötéves tervi elképzeléseiről, a cé­lok teljesítésének föltételei­ről. Elhangzott többek kö­zött olyan felvetés is, hogy a megfelelő információk hiánya — például az árak ismerete nélküli szerződés- kötés — gátolja a kisterme­lés fejlesztését. Kívánniva­lót hagy maga után a szer­ződéses fegyelem is, mert jelenleg sokszor nemhogy hosszabb távon, még egy éven belül sem valósítható meg a kistermelők értéke­sítési biztonsága. A tápok és a takarmányok minőségé­nek szigorúbb vizsgálata is nagyon időszerűvé vált, mert a receptúrák gyakori változása nem teszi lehető­vé, jó minőségű állati ter­mékek gazdaságos előállítá­sát, és megkérdőjelezi az objektív minősítés létjogo­sultságát is. Több hozzászó­ló megfogalmazta azt is, hogy a kistermelés továbbra is sok szállal fog kötődni a nagyüzemi gazdálkodáshoz, ezért az integráló szerveze­teknek fokozódik a felelős­ségük a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységé­nek, szervezésében, a szolgál­tatások színvonalának javí­tásában, az értékesítési biz­tonság fokozásában. Növekvő termelés, magasabb minőségi követelmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom