Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

1986. SZEPTEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A félhold Árnyékában 3. Győztes roham a török ellen Két magyar televíziós drá­ma bemutatója egyetlen hé­ten belül, micsoda bőkezű­ség! — mondhatnánk, hisz jól tudjuk, az utóbbi ideiben megcsappant a hazai gyárt­mányú tévéjátékok száma, elsősorban anyagi megfonto­lásokból. Premier szerda es­te is és csütörtökön este is, a Vásárt és A hallhatatlan em­bert láthattuk. Örömöm azonban mégsem teljes, mert a mennyiség önmagában ko­rántsem elég; a mennyitnél fontosabb a mit láttunk, azaz a minőség, s ebből a szempontból már korántsem Egyértelműién szívderítő az összkép. Vásár Szerda este egy mai tár­gyú tévéfilmet láthattunk, egy kevésbé ismert rendező munkáját. Tévédrámájában Balogh Zsolt az élet, mond­hatni életünk vásári forgata­gát kívánta ábrázolni egy nemzetközi vásár képeiben és fiatal kezdő értelmiségi foglalkozású lányok problé­máinak felvillantásában. Filmje nem volt érdektelen, főleg átmos zférateremtő ké­pességeit nyugtázhatjuk elis­meréssel; igen éretten tud hangulatot teremteni, ragyo­góan tudja érzékeltetni egy nemzetközi vásár vibráló, fe­szültségekkel teli, de ugyan­akkor elidegenítő nyüzsgését, forgatagát. Másrészt viszont, s ez ha úgy tetszik munká­jának negatívuma, a cselek­ményszövés lazasága, a ren­dező kissé modernkedő mo­dorossága némileg ingerlő, s bizony megnehezíti a részle­tek logikus összekapcsolásá­nak folyamatát. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy míg egészében erőteljes benyo­mást (és ez elszomorító Íra­tás) gyakorolhatott ránk az életnek ez a vásári formája, amelynek bizonyos szimboli­kus tartalmat is kölcsönözni kívántak az alkotók, ugyan­akkor egy-egy figura arca, egy-egy leány sorsa csak megvillant, s máris eltűnt, mondhatni „elkavarodott” a képek, jelenetek forgatagá­ban. Pedig a tévéfilm egy-egy szerepére kitűnő színészeket alkalmaz Balogh Zsolt. Kö­zülük 'különösen kiemelke­dett Básti Juli, aki ragyogó pillanatokkal ajándékozott meg bennünket, s csak te­hetségének köszönhető, hogy a szomorúan végződő talál­kozás, a Svédországból ide érkező magyar származású fiatalember és a közötte fel­újult szerelem valamelyest emberi dimlenziókat kapott és a belőle származó drámá­nak emberi mélységei is tá­madtak. A fiatal rendező nyugtalanító tévéfilmet tett a néző asztalára, mind tar­talmában mind formájában. A pályakezdő, karierre vá­gyó lányok sorsának megvil- lantása sok problémát vet fel, a viliódzó, olykor guban­cosnak tűnő forma pedig feladja a leckét a nézőnek. Pesszimizmusra hajló szem­lélete ellenkezésre késztet, vakmerő megoldásai pedig kissé meghökkentenek. A Vásár: féLsiker. A halhatatlan ember Ellentétben a Vásárral a hét másik bemutatójának tárgya viszont történelmi, Hajdufy Miklós tévéjátéka, amely Surányi Miklós drá­májából készült, Mátyás ki­rály korába visz, s az udvari világ elevenedik meg benne. Témája azonban mégsem igazán a történelem, sokkal inkább a szerelem. Gyaní­tom, hogy a csinos hölgy és az öregedő tudós között kia­lakult szerelem akár mai díszletek között is (termé­szetesen más motivációkkal) lejátszódhatnék. Persze ez még javára is írható volna a drámának, hogy mának szó­ló tartalma is létezik. A baj azonban az, hogy maga a szerelmi dráma nem vala­mi érdekes és egyáltalán nem valami új. Még egysze­rűbben : Surányi színműve, amelyből a tévéjáték véte­tett, igen közepes mű. Sze­cessziós munka, amelyben több a külszíni csillogás, mint az Igazi belbecs. Itt a dolgoknak nagyobb a füstje, mint a lángja. Romantikus túlzásokkal van teli, ugyan­akkor szemléletében van valami eredendően konzer­vatív. Jóllehet úgy tűnik, mintha szerelmi kérdések­ben a szabadság pártján ál­lana, ebben a drámájában is a századforduló divatos nő-képét igyekszik „követ­ni”, az örök ifjú, örök szép asszony teremtett ideálját. Mi tagadás, szép asszonyt valóban láthattunk ebben a tévéjátékban, Kováts Adél Genovévaként vonzó és gyö­nyörű, de játéka egyéb mé­lyebb tartalmakat nem fejez iki. Nem, mert szerepe való­jában nem is igazán ad al­kalmat rá. Aztán Darvas Iván Galeottó Marziója is, érdekes figura bár és a szí­nész tehetséggel el is játsz- sza egy öregedő férfi drámá­ját, csakhogy mindez még­sem rendít meg, nem, mert nem érezni benne az életet, a vérző valóságot. Amit lá­tunk, csak játék, fényes, szép és kosztümös. Mindebből a tanulság: nem minden elfeledett szerző — Surányi a két világháború közötti időik divatos írója — fél támasztás a jár felfedezés­sel. Van, akit kár bolygatni sírjában. Surányit is kár volt, aki a „pompázó élet artisztikus külsőségeiben, az öncélú művészetkedvelés­ben, a hétköznapiságtól el­zárt élet folyté, terhes leve­gőjében” érzi otthon magát. Egyébként a rendező Haj­dufy mindent megtett, hogy izgalmassá varázsolja a vér- telen szerelmi históriát. Röviden Hírháttér kissé rendhagyó módon. csütörtökön este ugyanis csupán egyetlen té­ma és egyetlen vendég sze­repelt a belpolitikai magazin műsorában, a téma még mindig a mexikói fiaskó. De valójában nem az előbbiek miatt nevezhető „rendhagyó­nak” ez a mostani adás, amelyben Vitray Tamás ült a vallató székben, a vendég Deák Gábor személyisége, egyénisége avatta rendkívü­livé. Az újonnan alakult Ál­lami Ifjúsági és Sporthiva­tal elnöke olyan nyíltan, egyenesen és természetesen válaszolt a feltett kérdések­re, még a legkényesebbekre is, hogy az öreg róka Vitrayt is meglepte kissé ez a nagy­fokú nyíltság és egyenesség. Deák Gábor — örömünkre — abból adott leckét, ami általában hiányzik napjaink sportéletéből. Jó volt ő:t hal­lani. kiegyensúlyozcit'tságát tapasztalni, érezni erejét, fiatalos keménységét, amire bizonyára szükség is lesz az elkövetkezendő időkben a sport és az ifjúság ügyeinek országos intézésében. V. M. Az Akadémián tanácskozás Tegnap a Tudományos Akadémián megkezdődött az ökonometriai Társaság pén­tekig tartó európai konfe­renciája. Minden esztendő­ben rendeznek ilyen össze­jövetelt. Ezúttal másodszor tartják Magyarországon, s ez elismerése a honi közgazda- sági kutatásoknak. A konferencián 28 ország­ból ötszázötvenen vesznek részt, főleg Európából, s je­len vannak amerikai, kana­dai tudósok is. Hét szekció­ban 350 előadás hangzik el a négy nap alatt, a tanácsko­zást Berend T. Iván, az Aka­démia elnöke nyitotta meg. A velencei filmfesztiváon Kerekasztal filmjeinkről A korábbi évekkel ellen­tétben, szokatlanul sok a kérdőjel a szombat óta javá­ban tartó velencei nemzet­közi filmfesztiválon. Huszon­négy ország, nyolcvannégy filmje versenyez, ám ezek között viszonylag kevés a vi­lágviszonylatban is ismert, magasan jegyzett név a ren­dezők és a főszerep­lőik között. Igaz: új alko­tással vesz részt a sereg­szemlén Ingmar Bergman. Alain Resnais, Glauber Ro­cha, Mike Nichols, Luigi Co- mencini és a Taviani test­vérpár, a sztárok között van Claudia Cardinale, Jack Nicholson, Meryl Streep, A külsőségek persze most is impozánsak. Nyüzsögnek a tévéoperatőrök, fotóripor­terek és a szenzációra éhes újságírók a világ minden tá­járól, de eddig jóformán csak arról számolhattak be néző’knek-olvasóiknak, hogy Gina Lollobrigida — aki a szombat esti megnyitó díszvendége volt és bemutat­ták Orson Webesnek 1958- ban róla készített portréfilm­jét — még ma is. túl az ötve- nen. hibátlan alakú, izgal­masan szép nő, akiért épp úgy rajong az olasz közön­ség, mint húsz-harminc év­vel ezelőtt. Hazánk filmművészete az idén egyébként is hangsúlyo­zottan lesz jelen Velencé­ben. A fesztivál második fe­lének végén — ez a legran­gosabb időpontot jelenti — azaz szeptember 9-én és 10- én két magyar film is sze­retjei a hivatalos program­ban: Gothár Péter Idő van és Zolnay Pál Embriók című alkotása, a fesztivál záró­napján pedig — amire nem volt példa az eddigi velen­cei seregszemléken — nyil­vános kerekasztal-beszélge- tést rendeznek vezető olasz és külföldi kritikusok, film­szakemberek részvételével a mai magyar filmművészet­ről. Erre, a máris nagy ér­Az eddig látott verseny- deklődéssel várt tanácsko­zásra meghívták és várják Velencébe Jancsó Miklóst. Szabó Istvánt, és Vajda György művelődési minisz­terhelyettest. Először szerepelnek ma­gyar könyvek Pekingiben, a szeptember 5—11 között tar­tandó nemzetközi könyvki­állításon. a Kultúra Külke­reskedelmi Vállalat a ma­gyar könyvkiadás legújabb terméséből válogatott anya­got mutat be tizennyolc könyvkiadó tevékenységét reprezentálva. Több, idegen nyelven készült könyvet is bemutatnak a magyar rész­legben: ezek az Akadémiai és a Corvina Kiadó 1985— 86-ban megjelentetett tudo­mányos és művészeti kiad­ványai. Az előzetes hírek szerint a A Budán székelő pasák tudták, hogy meg kell erősí­teni a várat, mert sorozatos ostromra számíthatnak. Ká- szim pasa bástyája például ötven méter átmérőjű, a fa­lak vastagsága négy és fél méter volt. A törökök ismé­telten vissza tudták verni az ostromlók minden kísérletét. Döntő változást csak az 1686- os esztendő hozott, amikor létrejött Habsburg Lipót né­met-római császár, Szobi esz- ki János lengyel király és Don Marco Antonio Giusti- niani velencei dózse szövet­sége. Elhatározták, hogy harcba indulnak az oszmán birodalom ellen, ezért véres csaták kezdődnek: a Buda ellen induló egyik sereg pa­rancsnoka Lotharingiai Ká­roly herceg, a másiké Miksa Emánuel bajor választófeje­delem volt. Európa sokféle katonája sorakozott a zász­lók alá, a többi között bran­denburgi, sváb, frank, svéd, bajor, angol és szász harco­sok. Az összlétszám: 61273 ember. És a magyarok? Az ő számukat 20—24 ezerre be­csülték a hadtörténelem szakemberei. A budai ostrom idején a magyarok újabb egységei érkeztek a várhoz, és főleg a huszárok jelesked­tek. Jelentős tüzér­ség is felvonult a tekintélyt pa­rancsoló bástyák ellen, az egykori hadinaplók sze­rint 186 ágyú lőt­te a törökök vé­delmi rendszerét. 1686. június 18. Az egyesült hadak zászlói lengenek Pest tornyai fö­lött. Június 24. A budai vár alatti Vízivárost a ke­resztények elfog­lalják. Június 29. szombat: á jani­csárok heves és kétségbeesett ki­törést hajtanak végre a bajor vá­lasztó fejedelem állásai ellen. Mindenképpen előre akarnak nyomulni a közeli árkokba, de Mik­sa Emánuel arra fordíttat néhány ágyút, ellentámadás­ra vezényli gyalogságát, és a lovasságot. Heves harc bon­takozik ki: a törököket visz- szaszorítják a várkapuig. Kémek, már akkor létez­tek, amint e? kiderült egy fogoly vallomásából is: — Nem megalapozatlan az a hír, hogy-a törökök előze­tes tudomást szereztek arról, ha a keresztények valamit terveztek. Ott volt ugyanis a nevezett Schreyer vagy más néven Lauf fér, akinek dob- jelzéseiről az ostromlók sem­mit sem tudtak, a dobolás ugyanis mindig azon a he­lyen történt, ahol valamilyen akció várható volt. Június 30. vasárnap: a fő­vezér ' futóárkai százötven métefre megközelítik az Esz­tergom rondellát és befeje­zik az ágyúk állásainak ki­építését. Az árkokban állan­dó őrség tartózkodik, tagjait éjjelente látják el élelmi­szerrel. Két fiatal török, akik négyszáz juhot őriznek a vár legnagyobb érdeklődés a tu­dományos könyvek iránt várható, elsősorban szak­könyvtárak és egyetemek ré­széről. A Kultúra ennek megfelelően állította össze a magyar könyvkiadás sokszí­nűségét érzékeltető váloga­tást: a kiállított 300 kötet több mint kétharmada társa­dalomtudományi. közgazda- sági, műszaki és orvostudo­mányi témákkal foglalkozik. A tudományos könyvekhez kapcsolódóan oktatóprogra- mos videokazettákat is ajánl a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a nemzetközi könyv­kiállításon. árkában, a bajorok állásai felé lopakodnak és fölajánl­ják az állatokat Miksa Emá- nuelnek. A harcok napról napra he­vesebbek, a törökök vakme­rőén többször kitörnek, és főleg a janicsárok küzdenek hősiesen. De végnapjuk fel­tartóztathatatlanul közele­dik. Július 3.: ezen a napon regénybe illő eset történik. Estefelé egy janicsár zászló­tartó kiszökik a várból. A 35 év körüli férfi elmondja, hogy megölte vetélytársát, akivel ugvanazt a lányt sze­rették, és a halálbüntetés elől menekült. Felfedi a tö­rök aknák helyét, hármat az északi fal előterében, kettőt délen, a vízpart közelében mélyítettek. Állítása szerint a várőrség 5—6 ezer katoná­ból áll. (Valójában a budai pasa legalább tízezer ember­rel rendelkezett.) És eddig négyszáz harcost veszített. Arról is beszámol, hogy a mozsárágyúkból kilőtt bom­bák nagy kárt okoznak. Július 22. Ezen a napon felrobban a törökök nyolc­száz tonna puskapora, ame­lyet Mátyás király palotájá­ban halmoztak fel. „Az egész látóhatár elsötétedett. Föld, kő, és emberi eső hullott alá" — ezt jegyezte fel ké­sőbb Johann Dietz, a bran­denburgi katonák orvosa. 1500 török veszítette életét, hatvan tonna ezüst semmi­sült meg és S2akadt ki száz­húsz—száznegyven méteres épületrész a várból. Abdur­rahman pasa, a várvédők parancsnoka cölöpgáttal és földtöltéssel igyekszik be- tömetni a réseket. Eldördül­nek a törökök ágyúi, ezzel jelzik az ellenségnek, maradt még puskaporuk. Augusztusban elszántan harcolnak az ellenfelek, a Dunát pirosra festi a kato­nák vére. Felmentő török sereg érkezik Szulejmán nagyvezér irányításával. Bu­da közelében heves harc ala­kul ki, főleg a bajorok és a magyar huszárok küzdenek vakmerőén. A törökök sú­lyos veszteséget szenvednek, meghátrálnak és sorsukra hagyják Budát, a megtizedelt sereg elvonul Fehérvár irá­nyába. A Habsburg-csapatok félholdas lobogókat zsákmá­Ma „Pillantás Magyaror­szágira” címmel magyar na­pok kezdődnek a francia fő­városban, az Eiffel-torony első emeletén. A szeptember 14-iig tartó rendezvénysoro­zatra a közelmúltban kötött magyar—francia megállapo­dás keretében, a Gustave Eiffel által tervezett buda­pesti Nyugati Pályaudvar felépítésének 100. évforduló­ján kerül sor. A látogatók megtekinthe­nyolnak és ezeket felmutat­ják Abdurrahmannak, a vár­védők vezérének, hogy lássa: helyzete reménytelen. „Jeruzsálem és Konstanti­nápoly kulcsa” —, ahogy ak­koriban Budát nevezik, még egy hónapig ellenáll. Augusztus 22.: a bajor vá­lasztófejedelem katonái be­jutnak a budai palota déli végébe. Szeptember második nap­ján döntő rohamra indulnak Lotharingiai Károly és Mik­sa Emánuel katonái. Egy szemtanú később az ostrom döntő napjáról ezt mondta a győztes csapat tisztjeinek: „Azon a napon, amikor a keresztények a várost elfog­lalták, a törököknél kétszer volt riadó, kétszer készültek a roham elhárítására, de a támadás elmaradt. Amikor aztán délután 2 órakor har­madszor fújtak riadót, a tö­rökök már nem hittek a ro­ham bekövetkeztében, és így súlyos hibát követtek el. Ab- di pasát, a vár parancsnokát a rohamkor megsebezte a sváb ezred egyik ütegéből ki­lőtt ágyúgolyó. A lövedék a pasa bal karját érte és át­fúrta a testét. A kérdezett saját szemével látta a pasát holtan heverni, a tetem egy fehér zubbonnyal volt leta­karva, a kard még a pasa ke­zében volt.” Rengeteg aranyat találtak a győztes katonák Budán, de még több kincs eltűnt. Ho­vá? Talán a földalatti fo­lyosórendszer rejti azokat még ma is. A szemtanúk szerint a török, uralom ide­jén Budán legalább annyi kincset, arany- és ezüst tár­gyat őrzött a mindenkori pa­sa, mint amennyi Konstan­tinápolyban volt. A győzelem hírével első­ként Károly herceg futárai ülnek lóra. Néhány nap múlva már egész Európa tudja a hírt, és önfeledten ünnepel, miközben a török foglyokat megölik, csak azoknak kegyelmeznek, akik megkeresztelkednek. Sok turbános katonát Bécsbe szállítanak, és ott eladják őket a piacon rabszolgának. Így múlik el a janicsárok di­csősége. Abdurrahman pasa, a vé­dők parancsnoka harc köz­ben veszti életét, az őt körül­vevő katonák kérlelik, hogy meneküljön, azonban a tö­rök vezér így szól: — Ha nem tudtam megvé­delmezni a rám bízott várat, akkor haljak meg itt. Abdurrahman pasa ott nyugszik a budai várban. Sírját ugyanúgy megnézik a turisták, mint Buda többi nevezetességeit: a Mátyás templomot, a Halászbástyát, a hajdani Városházát, Hadik huszárgenerális szobrát, a Várszínházát, amelyet a bo­szorkánymesternek nevezett Kempelen Farkas tervezett és a Bécsi kaput, amely mel­lett az 1686-os ostrom em­lékműve található. Buda különleges része a magyar fővárosnak. Olyan nyitott történelemkönyv, amelyben mindenki találhat tanulságos fejezetet. (Vége) ' ik majd a magyar korona, a jogar és az országalma má­solatát, a budapesti Novotel szálló gasztronómiai napokat rendez. A magyar napokon számos filmét vetítenek majd az Eiffel-torony első emeleti mozijában, s vitákat tartanak Szabó István, Lu- gossy László és Szabó Lász­ló filmrendezők részvételé­vel. A rendezvényen képvi­selteti magáit az IBUSZ és a MALÉV is. Molnár Károly Hazai könyvek Pekingben Szeptember 14-ig Magyar napok Párizsban A Bécsi kapu (Szentgyörgyi Marina felvételei) IA tévé I képernyője előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom