Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
1986. SZEPTEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az alapos munka fontosabb a gyorsaságnál Területi szántóverseny Jászberényben Fáklya Gmk Tízen 8 milliós bevétellel 11 megtermelt forintra hatvan fillér adó Szombaton délelőtt rendezték meg (Jászberényben a KITE ’86 területi szántóversenyt, ahol három megye — Heves, Pest és Szolnok — mezőgazdasági nagyüzemeinek legjobbjai mérték össze tudásukat. A Nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés (KITE) felkérésére a Jászsági Állami Gazdaság vállalta a házigazda szerepét, a KITE hosszú kihagyás után második alkalommal megrendezett versenyén, amelyet ezek után szeretnének rendszeressé tenni. Erre az évezredes munkafolyamat kellő elsajátítása is okot ad, ugyanis a földművelés és azon belül a szántás a mezőgazdaság egyik legalapvetőbb, egyben a legenergiaigényesebb tevékenysége. A jó szántás megkönnyíti a további talajmunkákat és megalapozhatja a jó termést. A Jászsági Állami Gazdaság felsőjászsági növénytermesztési kerületében, a verseny színhelyén felsorakozott versenyzőket, bírókat, a megyei tanácsok képviselőit, Búzás Sándort, a Jászberényi Városi Tanács elnökét; Suba Istvánt, a KITE igazgató- helyettesét, és a meghívott vendégeket Kiss János, a Jászsági Állami Gazdaság termelési igazgatóhelyettese köszöntötte. Szólt a szántás jelentőségéről, majd a versenynek arról a határozott céljáról, hogy széles körben terjedjen el a kiváló minőségű, egyenletes és energiatakarékos munka. Ezután Szilágyi László, a KITE szolnoki alközpontjának vezetője ismertette a verseny menetét, feltételeit, majd a 26 gép elfoglalta helyét a kijelölt parcellákon. Három kategóriában (az ekék nagyságától függően) szemerkélő esőben rakétajelre indult a verseny. A nemrégiben felázott talaj ugyan megkönnyítette a szántást, de nem a gyorsaság számított, hanem a gondos elméleti felkészülés, a gép és a talaj ismerete (ez utóbbira minden versenyzőnek volt lehetősége) és természetesen a gyakorlat. A huszonkét tagú bíráló bizottság tíz szempont alapján értékelte a versenyzők teljesítményét vagyis, a kétféle nyitóbarázda tiú- zást, a terület felszántását és a záróbarázda elkészítését. Az egyenletességen, a fél centi pontosságú mélységen, a barázdák egyenességén túl nézték a porhanyítást, a le- forgatást, a látható tarlómaradványokat és az összeszán- tást. Délután fél háromkor dr. Adárn Ernő vezető versenybíró értékelte a KITE idei első területi szántóversenyét. A verseny helyezettjeinek és valamennyi résztvevőjének Szabó István, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára adta át a pénzjutalmakat és az emléklapokat. Négy versenyző részesült különdíj- ban. Első helyezést ért el Kökény József, a Jászkiséri Lenin, Surányi Vilmos, a Jászárokszállási Kossuth. Wospil János, a Horti Kossuth Tsz versenyzője. Velük együtt a kategóriák második helyezettjei vesznek részt jövőre a KITE országos szántóversenyén, melyet azután a KGST-országok versenye követ majd. Lukácsi Pál A verseny győztese Kökény József, a Jászkiséri Lenin Tsz dolgozója lett (Fotó: Mészáros) Békehétvége országszerte (Folytatás az 1. oldalról) megváltoztatta a műsort. Elmaradt a békéscsabai találkozó csúcspontjának szánt városerdő-építési társadalmi munka, s a Körös-parti sportdélután. Ehelyett az ezer mezőgazdasági és feldolgozóipari fiatal Gyulára kirándult, ahol a várfürdőben fürdőbál és néhány vízijáték szórakoztatta őket. A találkozó résztvevői között töltötte napját Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. A békehétvége Győr-Sop- ron megyei helyszíne, a fer- tőrákosi Barlangszínház környéke szombaton már a koradélelőtti órákban benépesült. Az egykori kőfejtő körüli szabadtér békecentrummá alakult át: a megye békeklubjainak középiskolás, szakmunkástanuló, továbbá munkás- és értelmiségi fiataljai adtak egymásnak találkozót. A Fertőrákosi Barlangszin- házban este békenagygyűlés volt. Az eseményen résztvett Jan Martenson, az ENSZ főtitkár-helyettese. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszédében rámutatott: a ma emberének nem nehéz elutasítani a fasizmust, nem nehéz elutasítani a háborút, mert a fiatal nemzedék az idősebbek tapasztalatából, az idősebbek személyes élményeiből tudják, mi az. — A mostani békenagygyűléshez hasonló demonstrációkra mégis szükség van, ha hiszünk abban, hogy hatást, befolyást tudunk gyakorolni azokra, akikre hatalmi helyzetükből adódóan a döntés tartozik az emberiség sorsáról. Kis ország vagyunk — folytatta, — amely társadalmi berendezkedésénél, demokratikus és emberi jogokra figyelő alkotmányánál fogva kivívta a világ országainak megbecsülését. Magyarország igazi külpolitikája mégis a belpolitika — hangoztatta. — A világ békéjére akkor tudunk hatással lenni, ha itthon emberszabásúak a viszonyok, ha nem válságok szabdalják keresztül a társadalmat, hanem közmegegyezés teremti meg a közös nemzeti cselekvés feltételeit. A beszédet követően a Szegedi Nemzeti Színház társulata bemutatta a Hair című rock-musicalt a Barlangszínház színpadán. A nemzetközi helyzetről szólva kiemelte, hogy a szovjet kezdeményezések nyomán reménysugár támadt az emberekben, hogy a népek akaratának megfelelő kapcsolatok jöhetnek létre a nagyhatalmak között, s elérhető az a minimális cél, hogy a két világrendszer közötti erőegyensúly a fegyvei ck alacsonyabb szintjén valósuljon meg. Vasárnap folytatódott az Országos Béketanács „Hétvégén a békéért” elnevezéssel megrendezett kétnapos eseménysorozata. Budapesten, a Vörösmarty téren, valamint az ország több más településén változatos programok várták ezen a napon is az érdeklődőket: politikai fórumok, békemozgalmi aktivisták találkozói Bánkon ifjúsági ■ békenapot, Érden béketanévnyitót tartottak, Gödöllőn az ország amatőr békedalosai, Sopronban gyermekek, Százhalombattán pedig a kisiparosok adtak egymásnak randevút a békerendezvényeken. Mindenütt kulturális műsorok színesítették a programot. Folyamatosan gyűltek az adományok a Mentőautót Nicaraguának szolidaritási akcióra; vasárnap délelőttre már mintegy 300 ezer forintot könyvelhettek el. A Vörösmarty téren reggelre betelt a békefal, háromezer békére vágyó ember — közöttük tudós, egyházi személyiség, művész, külföldi békedelegáció képviselője, munkás, tanuló — írta alá a békeplakátokat. A vasárnapi események sorában közéleti személyiségek — tudósok, művészek, egyházi vezetők — a televízióban. az ország nvilvánossága előtt fejtették ki véleményüket a béke megőrzésének lehetőségeiről. 6 órán belül a helyszínen Egy szolnoki gmk közös képviselője mondta: meg akarnak fojtani bennünket. S rögtön alá is támasztotta keserű kifakadását: a különadót felemelték 10 százalékról 15-re. Megdöbbentett a vélekedés. Márcsak azért is, mert az emberek többsége, jobbára úgy gondolja, hogy az önálló gazdasági munka- közösség —, amely mint a maszekolás csimborasszója — egyenes út a vagyonosodás- hoz. És most tessék, egy illetékes azt mondja, ez nem más, mint grádics a tönkremenéshez. Mindez valóságj, vagy csak szubjektív vélekedés. A kérdésre a választ a Szolnok megyében működő 233 önálló gmk közül a Tö- rökszentmiklóson dolgozó, Fáklya nevű munkaközösségnél kerestem. A gmk tagjainak mondandója elé csak annyit emlékeztetőül, hogy ez a kisvállalkozási forma olyan hajó gazdasági vizeinken, amely sikeresen vitorlázhat, de rosszul kormányozva el is süllyedhet, s a benne levőknek nem dob senki mentőövet. Van filozófiájuk Pusztai Lajos, a gmk közös képviselője összefoglalja a társaságról szóló legfontosabb tudnivalókat: — Gázüzemű berendezések szervizével és gázfűtések beszerelésével — főleg lakásokba — foglalkozunk. Tízen vagyunk, éves bevételünk tavaly 8 millió forint volt. A kezdet? Nem valami különleges. Mi négyen egy munkahelyen dolgoztunk, az Április 4. Művek Hungaroterm leányvállalatánál. Egyszer Egerbe mentünk Dankó Pali barátommal, rendbe hozni valamit. Az úton beszélgettünk. Mire visszafelé jöttünk, megálltunk Szolnokon, megvenni azt a kis zsebkönyvet, ami a gmk-s tudnivalókat tartalmazza. Egyébként, mindannyian fizikai munkások vagyunk, kivéve Tóth Istvánnét, az adminisztrátorunkat. Ugyanis, Törökszent- miklóson és környékén ’82 után kezdődött meg a gázprogram, vagyis az olajtüzelésű kájyhák, berendezések kicserélése gázfűtésűre. Nos. mondták sok helyen, amikor beszereltük a gázégőket, hogy nem tudnánk egyúttal a gázt is bevezetni? Kibővült a csapat egy olyan brigáddal — hegesztőkkel, gázszerelőkkel. — amely alkalmas e munkák elvégzésére. Megszaporodott a papírmunka, amelyről azt gondoltuk, majd megcsináljuk munka után, s így felvettünk egy adminisztrátort. Mi egy gmk filozófiája? A kérdésre Pusztai Lajos ezt válaszolta: — Mi árban a szabályok szerint járhatunk el. Ha többet kérünk, nem vagyunk versenyképesek — hívnak mást, ha kevesebbet, akkor ráfizetünk. Amiben mi úgymond jók lehetünk: az, hogy többet adunk, mint versenytársaink. Például, mi vállaljuk a szerződésben, hogy bármikor, legyen az karácsony, szilveszter, éjjel vagy nappal, 6 órán belül a helyszínen vagyunk, és a hibát kijavítjuk. Magyarországon nem tudok egy olyan céget, amely ezt megtenné. S egy csibetelepnél ugye nem mindegy? Egy kortyot sem Papp Sándor, a munkaközösség tagja kiegészíti: — Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy megígérjük, ott vagyunk, és nem jelenünk meg a helyszínen. Sőt, érdekünk, hogy ,a munka minél gyorsabban haladjon. Persze, abban nem is lehet hiba. Sokszor csodálkozik a lakó, hogy két nap alatt benn van a gáz: ennyi volt? Igen, ennyi. Jatt? Vagy hogy másként mondjam — borravaló nincs. Mi megkapjuk a fizetséget és kész) ^Azután Ital sincs. Nem lehet. Megállapodás közöttünk, hogy munka közben egy kortyot sem. Volt olyan megrendelőnk, akin „rajta maradt” a láda sör. Aztán nem mindegy, hogyan bánunk az anyaggal. Egyszerűen minden a mi zsebünkre megy. Ügy vélem, kialakult egy kép arról, miként dolgozik ez a közösség. De nézzük, hogyan vélekedik róluk a megrendelő. Egyik leggyakoribb „munkaadójuk” a Tiszatáj Tsz. Ennek energetikusa Gerjesi Ferenc mondja: — Olaj- és gázégő szervizére szól közöttünk a szerződés. Nézze, a munkát jobban elvégzik, mint az Április 4. szerelői, az áraik némileg alacsonyabbak. Nekünk nagy biztonságot ad, hogy akkor hívjuk őket, amikor akarjuk. Mit mondjak a „csöves” szakembereikről? A környéken a legprofibbak. Mondom, a közös képviselőnek: Nem hiszem, hogy kudarc és konfliktus nélküli volt a ’82 óta eltelt időszak. Pusztai Lajos lekopogja az asztalra: — Amire vállalkoztunk, eddig sikerült megcsinálni. Igaz, előfordult sűrűn, hogy alkatrészhiány miatt átmeneti megoldással... Mondanom sem kell, ami a beépítendő elemek beszerzését illeti, hátrányban vagyunk a vállalatokkal szemben. Azt hiszem, kiterjedt kapcsolatok nélkül nehéz lenne megélnünk. Amikor elindultunk, azt mondtuk, kell Hígy 200 ezer forint forgótőke, amikor megkezdődött a gázszerelési program,. úgy gondoltuk, hogy szükség lesz egymillióra, hogy meglegyen mindenünk. Most van egymilliónk, mégsincs semmink. Nem Is tudom, mennyi pénz kellene, egy raktárhoz. Táppénz hét nap után Mennyit keresnek? Menynyi a fizetési kötelezettség? Hogy vagyunk akkor ezzel a különadóval? Tóth Istvánná adminisztrátor előveszi a kartonokat: — Tavaly 10—15 ezer forint között volt a havi átlag. Pusztai Lajos kiegészíti: — Az elején azt mondtuk, havi 7 ezer forintot veszünk fel. a többit tőkésítjük. Azután megállapodtunk, a teljesítmény a fontos, eszerint számoljuk el a tagokat, s amit hoz a munkájuk, annak 25 százaléka marad bent rezsire, tőkésítésre. Egy megtermelt forintra 60 fillér körüli a befizetési, adózási kötelezettségünk. A különadó? Azt a megrendelő fizeti. Azonban, ha mi kellünk neki a biztonsághoz, az áraink alacsonyabbak a versenytársainknál, akkor megéri neki. Mint ahogyan most a Fáklya is megtalálja a számítását. Falusi Imre, a városi tanács csoportvezetője megtoldja, megéri a városnak is, hiszen a gáz bevezetéséhez nem kell kivitelezőért szaladgálniuk a miklósiaknak a városokba. Szóval, happy end — kerülhet a beszélgetések végére a jelző. Vagyis mondhatnánk, Magyarországon önálló gazdasági közösségben dolgozni maga a tökély. Ami túlzás, erre bizonyítéknak egy példa: 7 nap betegség után jár csupán a géemká- soknak a táppénz. Ugyanolyan túlzás persze az is, hogy a különadó rendelete ezen vállalkozások fojtogatá- sára készült. Tudnivaló, hogy az állami vállalatok jelentős része különböző kiadásainak, költségeinek felülvizsgálatára kényszerül — a különadó csak egy, azon szabályozók közül, amelyek erre rászorítják. A másik: az ilyen kisvállalkozások lényege éppen abban áll, hogy gyors létrejöttükkel gazdaságosan képesek legyenek kielégíteni az igényeket. A kormányzat szándéka szerint létük pezs- dítőleg hat a nagyvállalatokra is, ami Törökszentmikló- son, már ami a gázprogramot illeti, nemigen tapasztalható, hiszen az egy-két kisiparoson kívül nincs konkurenciája a gmk-nak. Szóval, pezsgésről szó nincs. Hajnal József Szolnok és Zagyvarékas között, ahol eddig a leggyengébb volt a Zagyva töltése, most megmagasítják, megerősítik. Ezzel megnövelik az árvízvédelmi biztonságot, s nagyobb védelmet kap a Széchenyi lakótelep is. Képünkön földet hordanak a megerősítendő töltésszakaszba a Jászkun Volán Vállalat tehergépkocsijai (Fotó: Cs. F.)