Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-18 / 220. szám

1986. SZEPTEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízkárelhárító gyakorlat a Tiszán Kétnapos vízkárelhárítási gyakorlatot kezdett tegnap a Tisza tiszaibábolnai szaka­szán, illetve a kiskörei táro­zótavon a Közép-tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vízmdnő- ségvédelmá osztaga. A speci­álisain felikés ziilt szolgálat hetven tagja a folyó megha­tározott szakaszán részleges mederelzárást hajt végre és olajcsapda „hevetésével” há­rítja el a feltételezett úszó olaj szennyeződést. A kiskörei tározötavon, a vízlépcső főműve mellett lé­vő téli hajókikötő vizén gya­korlatoznak a védelmi szol­gálat tagjai. A térségben vizsgára bocsátják a magyar találmányként jegyzett tavi merülőfalalkat. Ezek segítsé­gével kerítik be és távolít- ják el a környezetre ártal­mas szennyeződést. A védelmi osztag felké­szültsége, technikai felsze­reltsége olyan szintű, hogy egy esetleges olajszennyező­déstől nyolc óra alatt meg­tisztíthatják a kritikus 'folyó­szakaszt. A nehezebb feltételek között még több Kiosztották az őszi BNV díjait a tennivaló fl bolgár „Rila” is bemutatja termékeit (Folytatás az 1. oldalról) szülést segítő, a MKT-nál ké­szült tanulmányok néhány esetben vitát is kiváltottak — folytatta a megyei pártbizott­ság titkára — ám ez a vita is hozzájárult a pártértekezlet tartalmasabbá válásához. A megyei tanács VII. ötéves tervi területfejlesztési kon­cepciójának kialakítását is eredményesen segítették a társaság keretében készült tanulmányok. Persze — folytatta a me­gyei pártbizottság titkára — a közgazdasági munka szín­vonalának emeléséért jócs­kán tehet még az MKT me­gyei szervezete. Ma az igen sok vállalatnál és szövetke­zetnél tapasztalható hibás szemlélet megváltoztatása a legsürgetőbb feladat. A tár­saságban aktívan tevékeny­kedőknek igyekezni kell megértetni, hogy a gazdálko­dás nehézségeinek pontos is­merete, hangoztatása egyma­gában nem hoz előrelépé­sünket segítő eredményeket. Mindenekelőtt a nehéz felté­telek között is kínálkozó le­hetőségek kihasználását se­gítő, konkrét cselekvési ter­vekre van mindenkor szük­ség gazdaságunkban. Szót kért Garamvölgyi Ká­roly, az MKT főtitkára is. A gazdaságpolitikai célok elé­rése érdekében megoldandó feladatok és a társaság teen­dői közötti összefüggéseket elemezte, majd Csikós Sán­dornak, a Kunság Füszért igazgatójának, másfél évti­zedes társasági munkájának elismeréseként átadta az MKT Széchenyi Emlékérmét. A hozzászólások után meg­választották a Magyar Köz- gazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezetének elnök­ségét. A szervezet elnöki tisztségében ismét Czibulka Pétert, alelnöki megbízatásá­ban Tolna Károlyt, titkári tisztében pedig Lukács Pált erősítette meg a tagság. A tisztújítás után Fodor László, a Magyar Kereske­delmi Kamara főtitkárhe­lyettese tartott előadást a vállalati gazdálkodás moz­gásterének és a VII. ötéves terv feladatainak kapcsolatá­ról. Tegnap a kőbányai vásár­városban ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Kelemen Bajos, a BNV diíjibizottraágának el­nöke (beszédében elmondta: évről, évre mind jelentősebb kereskedelmi találkozóhely- lyé, piackutató fórummá vá­lik az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A BNV vonz­erejét növeli, hogy a válla­latok egy része a helyszínen árusítja termékeit, lehetősé­get teremtve a vélemények megismeréséire is. Ezúttal 35 ország gyártói, kereskedői mutatják be kínálatukat a megfelelő -üzletkötés remé­nyében. — A bizottság az idei dí­jak odaítélésekor szigorú fel­tételek szerint vizsgálta a pályázó termékeket, különös figyelmet fordított az újdon­ságok exportképességére, va­lamint arra, hogy megfelez lő-e a gyártási háttér. Vé­gül is a 415 pályázat közül 17 termék kapott nagydíjat, és 73 vásárdíjat. Sajtótájékoztatót tartottak tegnap az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár bolgár 'ki­állítód. Mint elmondották: a mostani vásáron Bulgária nyolc vállalata vesz részt: 300 négyzetméteren -állítják ki termékeiket. Láthatók lesznek egyebek közt sző­nyegék, játékok, hangszereik, könyvek, lemezek, ezüst ék­szerek, márvány ajándéktár­gyak, dohánykészítmények. Újdonság lesz a vásáron az a kétfajta bolgár sör, amely- nék magyarországi export­járól már folynak a tárgya­lások a Kőbányai Sörgyár­ral. Nem hiányoznak a vá­sári 'bemutatókról a textilru­házati termékek sem. Bul­gária legnagyobb készruha- gyártó vállalata a „Ril-a” évente több mint egymillió férfi, mintegy hétmillió női és nyolcmillió ibakfis, illetve gyermekru-hát állít elő. E termékek 70 százalékát ex­portálják — egy részüket M-a gy arors zágna. A tavalyi őszi vásáron a bolgár (kiállítók mintegy 9 millió rubel értékű szerző­dést kötöttek magyar partne- redkikel, s az idén is hasonló nagyságrendű üzletkötéseikre számítanak. 40 éves az Űjszászi ÁFÉSZ Jubileumi rendezvénysorozat szeptember 15—20-ig Kísérletek a cukorcirokkal Megkezdték a cukorcirok betakarítását és feldolgozá­sát Győr-Sopron megyében. A mélegigényes, rövid te­nyészidejű és a gyengébb minőségű talajokon is meg­élő növényt kísérletképpen 100 hektáron termeszti a győrszentávárni, a ibácsai, a töltéstavai és a péri tsz. A terményt zölden szecskázzák, majd préselik. A belőle saj­tolt magas glukóztartalmú lé -a biotechnológiai és a fer­mentációs iparágak alap­anyagául szolgál, viszama- radt része pedig sdlótakar- mányként hasznosítható. Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, illetve a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium által tá­mogatott kísérletbe bekap­csolódott a Győri Szeszipari Vállalat is; erjesztés, fino­mítás útján élelmiszer-, gyógyszer-, illetve textilipari feLhasználásra, továbbá hu­mán célra is alkalmas szeszt Iliit elő a cukorcdrokból. A tísériét kezdeti tapasztalatai aiztatóak, előnye, hogy ket­tős céllal termeszthető: a mezőgazdaság és az ipar egyaránt haszonnal alkal­mazhatja. Űjszász áfésze ezen a héten ünnepli .megalakulásának 40. évfordulóját. 1946. szeptem­ber 15-én 126-an hozták lét­re, földművesszövetkezet né­ven, egyrészt a régi típusú (Hangya-, hite- és tej-) szö­vetkezetek átszervezésével, másrészt az újonnan föld- hözjutottak tömörítésével. Első elnöke Újvári János volt, aki öt tagú ellenőrző bizottság közreműködésével látta el feladatát. A szövet­kezet tevékenysége annak idején igen szűk körben mozgott, mindössze a mező­gazdasági termelés szervezé­sét és az italboltok működé­sét látta el, majd 1948-ban, az államosítások után, bérelt helyiségekben vegyesboltok­kal, restivel, szatócsbolttal és íüzépteieppel bővült a szövetkezet. Az 1958 óta tartó fejlődés — ekkor került elnöki szék­be Varga János, aki máig tartja a frontot — főként épületek megvételével, új és korszerűbb egységek kialakí­tásával kezdődött. A 70-es években, amikor már önálló építkezésekre is lehetőség volt, további átalakítások, fejlesztések történtek. Ezek közül a legjelentősebbek az 1974-ben épült, 1040 négy­zetméter alapterületű áru­ház, melyben az élelmisze­rektől. az iparcikkeken ke­resztül), a ruhaneműkig min­den megtalálható, illetve a két éve átadott Szász étte­rem. Persze időközben az újszá- szi kereskedelmi szolgáltató hálózat gázcseretelepet, oliaj- és .benzinkutat hozott létre, valamint boltokat, ABC-áru- bázakait létesített. Sőt az ál­talános iskola és a gimnázi­um és szakközépiskola, kony­háját is a szövetkezet üze­melteti. Ez hát annak a 40 évnek a mérlege, aminek emlékére jubileumi rendez­vénysorozattal készült az Űjszászi Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet. Hétfőn délután a szövetke­zet múltját és jelenét egy­aránt földolgozó fotókiállítás nyílott .a művelődési ház nagytermében. Ugyanott, a héten, illetve meghatározott napokon a település külön­böző üzleteiben árubemuta­tók és engedményes vásárok várják az érdeklődőket, a ve­vőket. Kedden ünnepi ter­melési tanácskozás színhelye volt a Szász vendéglő, ahol az arra érdemesek jutalmai­kat is átvehették. Péntek Jó­zsefnél könyvelő. 35 éves tagsága után a Kiváló Szö­vetkezeti Munkáért kitünte­tésiben részesült, 3 alkalma­zott Kiváló Dolgozó jelvényt, ötvenen pedig, akik több mint 10 éve adták be mun­kakönyvüket az áfésZhez, pénzjutalmat kaptak. Teg­nap délután alapító- és vete­rántagokkal találkoztak a szövetkezet és a megye veze­tői, ma pedig, ugyancsak a Szász vendéglő ünnepi kül­döttgyűlés színhelye lesz. A küldöttgyűlésen Drávuez Zoltán, az MSZMP Községi Bizottságának titkára mond ünnepi köszöntőt, majd Do­rogi Ilona elnökhelyettes szövetkezettörténeti megem­lékezését -hallgathatják a résztvevők. A záró napirendi pont — hiszen a munka sem marad­hat el — a VI. ötéves terv teljesítésének értékelése és a soron következő előterjesz­tése ilesz. Szeptember 20-án este zárul az „űjszászi hét” a Jászsági Népi Együttes magas ni vöt ígérő műsorá­val. — Jenei — A meggyőzésre építve ■■ ■ . amely időről időre elhangzik különbö­ző helyeken, különböző al­kalmakkor. Valahogy úgy szól, hogy „emberek, most már elég volt az agitációból, lássunk neki és csináljuk”. Azt az igényt tartalmazza ez a mondás, hogy vessünk im­már véget a magyarázatok­nak, a győzködésnek — kö­vetkezzenek a tettek. Ha mérlegre tesszük jelen­legi helyzetünket, könnyen belátható, hogy ha valami­kor, hát most valóban égető szükség van minden terüle­ten, minden munkahelyen a dolgokat előmozdító tettekre. Mi tagadás, nem kevés he­lyen sürgető napi feladattá vált a rend és a fegyelem megszilárdítása. Jó néhány ágazatban, vállalatnál immár nem elodázható a termelési struktúra változtatása, a termékminőség érdemi meg­javítása, a felesleges költsé­gek, kiadások lefaragása. Ha­tározottabb cselekvés igé- nyeltetik egynémely nemkí­vánatos társadalmi jelenség elleni küzdelemben is. a mértéktelen ivástól kezdve a láthatalan, avagy néhány he­lyen már nyíltan megjelenő korrupcióig. Nagy hiba lenne azonban, ha a határozottabb cselek­véshez bárhol is a bevezető­ül idézett megközelítés je­gyében akarnánk hozzálátni. Aligha vezetne célhoz, ha va­lahol is úgy gondolnák: ele­gendő intézkedéseket kiadni, rendelkezéseket hozni, és azok betartását, végrehajtá­sát erélyesen megkövetelni, az érvelést, a megmagyará­zást pedig halasszuk el nyu- godtabb, békésebb időkre. Ez a fajta szemlélet és gya­korlat akkor sem lenne ered­ményes, ha a napjaink igé­nyelte cselekvés kimerülhet­ne bizonyos rendelkezések, elhatározások puszta végre­hajtásában. Ám ma éppen­séggel nem erről van szó: önálló elgondolásokra, jó öt­letekre, kezdeményezésekre, együttes fejtörésre van szük­ség, a tetteknek ezek alapján kell elkövetkezniük. Bízvást elmondható: a si­keres cselekvésnek a jelen helyzetben is elengedhetet­len, alapvető feltétele, hogy kialakuljon a széles körű társadalmi egyetértés a teen­dőket, a megoldás módját il­letően. Legyen szó országos avagy helyi tennivalókról, a közmegegyezés mindegyik vi­szonylatban elengedhetetlen az egységes cselekvéshez. Il­lúzió lenne azonban azt kép­zelni, hogy ez a közmegegye­zés automatikusan megte­remtődik. Nem teremtődött meg azokban az időkben sem, amikor a gazdasági-tár­sadalmi programok megvaló­sulásában jobban egybevá­gott a társadalom, az egyes csoportok és egyének érdeke. S még kevésbé jöhet létre önmagától most, amikor — a társadalom egészének javát szolgáló — lépések egyike- másika időlegesen hátrányá­ra válik az emberek egy ré­szének, kedvezőtlenül érinti bizonyos csoportok közvet­len napi érdekeit. Ebben a helyzetben a közmegegyezés nem kis részben azon mfcilik, sikerül-e megértetni, elfo­gadtatni, hogy az időleges érdeksérüléseket éppen az átfogó, távlati, mélyebb ér­dekek érvényre jutása érde­kében vállalni kell, hogy ér­demes a pillanatnyi nehézsé­gek, többletmunka, gondok árán fokozott erővel hozzá­járulni az elhatározások va­lóra váltásához. Kinek a feladata az ilyen­fajta közmegegyezés kialakí­tása, fenntartása? Szónoki a kérdés, hiszen politikai rendszerünk jellegéből adó­dik, hogy a politikai egyet­értés és cselekvőkészség ki­váltásán és erősítésén min­denekelőtt a pártszerveze­teknek, a kommunistáknak kell munkálkodniuk. Első­sorban az ő dolguk, hogy a meggyőző szó erejével, őszinte párbeszédben, az okos érvek súlyával megvilágítsák a napjaink igényelte tettek értelmét, várható hatásait, az elmulasztásukból adódó ká­ros következményeket, a kö­zös érdekeltséget a jobb, ha­tékonyabb, fegyelmezettebb munkában. A meggyőzésnek, a tájé­koztatásnak és megmagya­rázásnak többféle formája, újra és újra tanúsítja, hogy módja van. Az élet azonban bár mindegyik fontos, közü­lük a személyes érvelés és eszmecsere semmi egyébbel nem pótolható. Hadd utal­junk ezzel kapcsolatban a közelmúlt egyik tapasztala­tára. Amikor a településfej­lesztési hozzájárulásról kér­ték ki a lakosság véleményét és egyetértését, a postán el­küldött szavazó-véleményező lapok nem egy városi tele­pülésen, lakónegyedben az ott lakók többségénél kedve­zőtlen fogadtatásra találtak. Akkor változott meg a han­gulat, amikor a pártszerve­zetek, a népfront aktivistái, a tanácstagok személyesen keresték meg az embereket, beszélgettek velük a teho ér­telméről, az ebből megvaló­sítható célokról. Amit a pa­pír nem tudott hatásosan közvetíteni, az a személyes eszmecsere eredményeként más, kedvező megvilágítást kapott. A párbeszéd alkal­mával nem csak az állampol­gárok pénzét kérték, hanem véleményét is. Nem véletlenül használtuk itt a párbeszéd szót. Pártunk már régesrégen szakított az agitációnak azzal a felfogá­sával, amely ezt afféle egy­irányú utcának tekintette, ahol csak az egyik fél mond­ja a magáét, a másik pedig hallgatja szavait. Mi úgy fog­juk fel: a kommunisták nem a pártonkívülieknek beszél­nek, hanem a pártonkívüli- ekkel beszélik meg közös dolgaikat. S ez az eszmecse­re mindegyik irányban hat­hat. Hogy az előbbi példánál, a teho példájánál marad­junk: nem egy esetben ke­rült sor az eszmecserék nyo­mán az eredetileg tervezett településfejlesztési célok mó­dosítására, a korábbiak he- Jyett mások beiktatására. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyenfaj­ta sokrétű párbeszéd a kom­munisták körében is múlha­tatlanul szükséges. A célok­ban, a teendőkben való egyetértés az ő soraikban sem alakul ki automatikusan. A párttagot persze a párthoz való tartozásból adódó szer­vezeti fegyelem kötelezi ar­ra, hogy kiálljon a párt ha­tározataiban, állásfoglalásai­ban megfogalmazódó elhatá­rozások mellett, képviselje azokat. Ám belső meggyőző­dés nélkül ez a kötelesség jól aligha teljesíthető. A hatá­sos meggyőzésnek előfeltéte­le, hogy a párttagok a párt erre szolgáló fórumain mélyrehatóan megvitasság a megvilágitásra és elfogadta­tásra váró elgondolásokat, megnyugtatóan tisztázzák a vitatott problémákat, vagyis mindenekelőtt ők maguk jus­sanak egyetértésre az adott kérdésekben. örvendetes, hogy ma a korábbinál job­ban hasznosítják ilyen célra a taggyűlések, a pártcsoport- értekezletek fórumait, de még nem kevés ebben a le­hetőség, a tartalék. tettekre van szük­ség napja­inkban. De a poli­tikai közéletben a szó is tett, mely tovagyűrűzve tettekre késztet vagy tart vissza, meg­szabja a cselekvés irányát, módját. Nem az a kérdés te­hát, hogy agitáljunk-e, vagy pedig tegyük a dolgunkat, hanem, hogy miként tudnak a kommunisták hatásos agi- tációval minél értelmesebb, hatásosabb cselekvést kivál­tani. Gy. L. Létezik egy mondás Okos, határozott Bontják a régi közúti hidat a KEV-Metró dolgozói Jászberényben a 32-es úton — nzs —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom