Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-17 / 219. szám
1986. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harminc év krónikája Kiadványok a szocialista megújulás kezdetéről A Politikai Könyvnapokra az idén is számos új kötetet kínál a Kossuth Könyvkiadó. Közöttük négy olyan kiadvány szerepel, amelyek 1956 őszének tragikus eseményeivel foglalkoznak, s (bemutatják az ellenforradalom fölé kerekedő nemzeti és szocialista megújulás folyamatát, fontos állomásait. Az ellenfomadaloim utóvédharca című kötet. Geréb Sándor és Hajdú Pál munkája már kapható a könyvesboltokiban. A szerzőpáros az 1956 november 4-i utáni helyzetet elemezve bemutatja az ellenforradalmi fegyveres csoportok létrejöttét, társadalmi összetételüket, létszámukat, politikai céljaikat, és az ellenforradalmi lesemé nyakban játszott (Szerepüket. A kötet nyomon követi a konszolidáció ellen legaktívabban fellépő politikai csoportosulások, a revizionisták szervezkedését, valamint az ellenséges csoportok és személyek tevékenységét a Hagybudapesti Központi Munkástanácsban, az Írószövetségben és a különböző „forradalmi” bizottságokban. A könyv feltárja a Forradalmi |Mun!kás-Pa- raszt Kormány bojkottjára irányuló akciók bukásának és a „Márciusban újra kezdjük” jelszóval meghirdetett újabb fegyveres felkelés meghiúsításának okait. Drámai napok címmel hamarosan a könyvüzletekbe kerül Hollós Ervin és Lajtai Vera új kötete, amely az 1956 október 23 és november 4 között eltelt időt vizsgálA korábi évek látványos, hangulatos szeptemberi attrakciója — a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat KISZ Bizottságának szervezésében — ismét várja a fiatalokat Szolnokon, a tiszaligeti strand területén. Szeptember 20-án, szombaton este 7 órától éjfélig jia. Az ellenforradalom eseményeit átfogóan bemutató történeti feldolgozás napról- napra haladva — levéltári anyagok és más dokumentumok, visszaemlékezések, bírósági perek, valamint tanulmányok segítségével — ismerteti a történteket. Bemutatják, miként alakult át az október 23-i tüntetés ellenforradalmi harccá, hogyan alakultak ki a fegyveres ellenforradalmi csoportok, milyen szerepet játszottak befolyásuk növelésében a nyu- giateurópai sajtótermékek és hírszerző szervek. A tragikus események tárgyalásával párhuzamosan bemutatják a forradalmi munkásmozgalom erőinek újjászületését, a pártvezetés határozott forradalmi fellépését. a Szovjetunió és a szocialista országok internacionalista segítségnyújtását, az MSZMP újjászervezését. A 30 év krónikája 1956— 1986 című képes könyv, kevés szöveggel, ám annál több fotóval, rajzzal, karikatúrával, statisztikai összeállításokkal mutatja be az elmúlt három évtized eseményeit. A kiadó isimét megjelenteti Berecz Jánosnak az Ellen- forradalom tollal és fegyverrel 1956 című munkáját. A harmadik bővített kiadásban a szerző újabb kutatások alapján mutatja be a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásának körülményeit, a forradalmi ellentámadás megszervezését, a szocialista konszolidáció első lépéseit, összegzi az elévülhetetlen tanúságokat. (rossz idő esetén egy héttel később) a divatos audio videó-diszkóval, a Híd Amatőr Színpad műsorával, tombolával fűszerezve szórakozhatnak az érdeklődők a szabadban. Étlen-szomjan se marad senki, a büfé is felkészül a vendégek fogadására, (x) James Walt emlékére Kiállítás a Néprajzi Múzeumban James Watt 1769-ben benyújtott szabadalma, a gőzgép nemcsak technikatörténeti érdekesség. Az először járműveken, nagyobb teljesítőképességű közlekedési eszközökön alkalmazott találmány az ipari forradalom, s ennek következtében a XIX. századi Európában lezajlott gazdasági, társadalmi, demográfiai változások elindítója lett. James Watt és követői: a gőzgépet hajóba építő Robert Fulton, valamint a gőzmozdony és az első vasútvonal megépítésének szellemi atyja, George Stephenson munkássága ezért nemcsak a technika, de a társadalom fejlődésében is új korszakot nyitott. Hogyan állította szolgálatába az ember a gőzenergiát? Ennek történ'etét kíséri végig a XVII. századtól az a kiállítás .amelyet az Országos Műszaki Múzeum állított össze James Watt emlékére a Magyar Néprajzi Múzeum budapesti Kossuth téri kiállítótermeiben. Az ipari termelés fejlődését szemléletesen végigkövető válogatást, amely a XVIII. század első felében alkalmazott Selmecbányái gőzgépektől a gőzturbina-gyártásig mutatja be a gőzenergia alkalmazásának magyarországi történetét is, szeptember 18-án, csütörtökön nyitja meg Kosáry Domokos történész, akadémikus. Új igazgató az Operában Rendhagyó évadnyitó társulati ülést tartottak tegnap a Magyar Állami Opferaház- ban. Az eseményen Köpeczi Béla művelődési miniszter bejelentette, hogy az Operaház eddigi igazgatója Mihály András nyugalomba vonul, s utódjának, Petrovics Emil zeneszerzőnek, Kossuth-díjas kiváló művésznek átnyújtotta a kinevezési iratot. Szombaton a Tiazaligetben Ismét medencebál lesz A végtelen úton ~~H közeljövőben jelenik meg Szörényi Levente nagylemeze Az István, a király zeneszerzője új nagylemezét készíti (Fotó: Fonográf — KS) — Ez a lemez címe. Valóban végtelen az út? Szörényi Levente zenész nemzedékének java már mást csinál, például könyvet ír. — Szabolcs testvérem és én „kis srác” korunk óta muzsikálunk. Keresztanyánk tanított hegedülni s belétnk- ivódott az órák gyötrelme és boldogsága. Nagyanyánk a Zeneakadémián tanított, génjeinkben hordozzuk a muzsikát. Először természetesen saját magunk zenéltünk, majd, mint a hatvanas években oly sokan, md is gitárt ragadtunk a kezünkbe. s kerestük nemzedékünk kifejezési formáit. Van egy másik út is, a belső, a személyes. Rájöttünk ama, hogy mi csak a zenével, a mi muzsikánkkal tudjuk kifejezni magunkat. Ezt a mondanivalót ezrek értették. — Így van ez ma is? — Feltétlenül. Ha írni tudnék, azt tenném, ha festeni hát festenék. Én a muzsikával tudom magam kifejezni. Ezt is várják tőlem. Nem érzem öreg zenésznek magam, talán mert érzékeny vagyok. Tudom azt, hogy mi foglalkoztatja a fiatalokat, az én nemzedékemet. A dolog másik oldala pedig az„ hogy a zene szellemileg frissen tart. Nem engedi az embert lelkileg leépülni. S ez a két hatás; a közönség elvárása és az én belső ind i tatásom együtt tartja ébren a lelki ismeretemet. Valamit el akarók mondani, amit cik is elmondanának, s ebből a feszültségből megszületik a dal. Hadd tegyem hozzá, hogy új nagylemezem dalainak szövegét, egy kivételével, éin írtam. — A hatvanas években a „fáj, fáj, fáj” a huszonévesek bánatát fejezte ki. Mit akar mondani ma? A megélt dolgaimról énekelek. Azokról, amiket meg akartam valósítani, s talán nem, vagy nem úgy sikerültek, ahogy elképzeltem. Az új lemez is arról szól, hogy szomorú vagyok. Valamit elrontottunk, elsősorban az én generációm. Tönkrementek az emberi (kapcsolataink. Barátságaink és szerelmeink. Mert sojk mindenünk van, amiről nem ds álmodtunk volna. Van autónk és már lakásunk is, van nyaralónk és útlevelünk. Tudunk egymásra mosolyogni... semmit- mondóan. Becsapjuk egymást és ezért 'becsapottak vagyunk. Az a szomorú az egészben, hogy nem akarunk, vagy talán már nem is tudunk ez ellen tenni. — Az új lemez tehát a régieknek folytatása is, meg nem is. — Egyértelműen lezárult egy korszak- A figyelmes hallgató esetleg észreveszi azokat a jeleket, amelyeket kitűztem a folytatáshoz. Még abban sem vagyok biztos, hogy arra vezet az út. Egyet azonban biztosan tudok. Vállalom önmagamat. Erre utal a lemez borítója is. Ere-< detUeg nem akartam, hogy az arcom szerepeljen rajta. Aztán meggyőztek arról, hogy ennek í gy kell lenni. Nos, két alakban szerepelek a bori tón. Egyik arcom az ismert bajuszos, életvidám, előttem egy nagy tál spagetti. A másik szikár, színtelen, bajúsztalan. Mintha ez utóbbi arc már túl lenne mindenen. Mindkét tekintetemet vállalom. — rutkay — 250 év a népoktatás szolgálatában Alapításának jubileumi ünnepségére készül a kötelkl általános iskola De jó lenne, de szép is volna, ha minden iskolánknak akkora, célszerűen parkosított udvara lenne, mint az alapításának 250. évfordulójára készülő kőtelki általános iskolának. Minden virágot, bokrot a tanítványok ültettek, s amíg ki nem röppennek az öreg iskola modern falai közül, ők is gondozzák, óvják, vigyázzák a fákat. Minden generáció már az iskolaudvaron ott hagyja a névjegyét. Az udvar és környéke valamelyest a magyar iskola- történet múzeuma is. A sportpályával szemben az 1962-ben épült emeletes, öttantermes iskola. Tőle jobbra, balra az „öreg iskolák” szerény vályog vagy félig tégla épületei. Boros Imre igazgató örömmel mutatja a szaktantermeket. Az a tanterem, amelyben a történelmet tanulják a gyerekek, tulajdonképpen egy kis falumúzeum. Hivatalosan helytörténeti gyűjtemény. A tárlatokban a „legősibb” ősök használati tárgyai, Árpád apánk nemzetségének edényei ebben a kollekcióban nem is tűnnek olyan régieknek. A néprajzi tárlókban szinte minden ott van, amit a mai gyerek nagy- és dédszü- lei még használtak. A falon térkének: merre, meddig volt az egykori (1391) Keutelek határa, földje. Hej, ha mindezt láthatná a hajdani „Ludi Magiszter, Francesco Gulyás, az első tanító. In memóriám Gulyás Ferenc Lehetséges, hogy már 1550 tájt is volt iskola Kőtelken, mert egy török defter említi „Lukács diják és Petre diják" nevét, de megbízható írásos kútfő csak 1736-ból maradt ránk. Egy canonica visitatio — egyházlátogatás — szerint Gulyás Ferenc a község tanítója 39 éves, csak magyarul tudott, teendőit jól értette, józan magaviseletű ember, nem hódolt szenvedélynek, szorgalmas volt. Gulyás Ferenc járandósága: hat gyermek tanításáért gyermekenként egy-egy forint, a kántorságért 2 köböl szántó búzaföld, minden házaspártól egy mérő gabona és 12 krajcár, 50 font só, fél sertés, 10 kis icce vaj, 4 szekér széna, 5 szekér tűzifa és egyebek. A tanítói fizetés tehát ép- pencsakhogy tiszteletdíjféle volt, kántorságot is kellett vállalniuk a kor iskolamestereinek. sőt ők voltak á községi jegyzők is. Tanító „dinasztiák” Mire tanította jó Gulyás Ferenc a kőtelkieket? — Szabadon értelmezve tankönyvfélék is voltak, egy ilyen, korabeli „Tanúságnak jóságos erkölcsök szerint való mód- gya” pl. azt írja, hogy az „Iffiuságától fogva kell tá- voztatni az ollyanok társaságát, a kik rendetlen erkölt- söek.” Vagy: „Az iffiuság jelenlétében szükség, hogy kivált képpen való illend magunk viselésével legyünk.” Ma is megszívlelendő jó tanácsok. Egy 1771-es szolgabírói jelentés szerint tizen jártak az időben iskolába Kőtelken, de 1831-ben az iskolaköteles gyermekek száma már száz- kilencven volt a községben, ebből százhét fiú, nyolcvan- három lány. Közülük rendszeresen iskolába járt kilencvenöt tanuló. Nem is nagyon szorgalmazhatták akkoriban a község vezetői, hogy minden gyermek járjon iskolába, hiszen az iskola hosz- sza 21 láb, szélessége 15 láb volt (egy láb 33 centiméter) — hogy fért volna el itt közel kétszáz tanuló, — az oktatás lehetetlenségéről nem is szólva. A dolog sajnálatos érdekessége, hogy ugyan a tanköteleskorú gyermekek fele se járt Kőtelken iskolába, de az arány az országos helyzethez viszonyítva bizony még így is igen jó volt. 1799-ben új „iskolaházat" építettek Kőtelken, „égetett agyagból". A tanterem száz gyermek részére készült. 1823-ban került Kőtelekre kántortanítónak Kádár Mátyás, akiről feljegyezték, hogy pedagógiai tudományokban igen jártas volt. 1849-ig, haláláig tanított a faluban, ezután fia, Ágoston nevelte jó erkölcsre, becsületességre a kőtelkieket, egészen 1890-ig. Az ó gyermekei közül Géza 1890—1907 között, József pedig 1907-től 1923-ig, haláláig működött a faluban. Kádár József és PekUer Paula házasságából született 1904-ben a későbbi kőtelki, szolnoki pedagógusok szeretett Guszti bácsija, aki 1923—1948 között apja, nagyapja, dédapja iskolájában tanított, majd 1950-ig iskola igazgató volt, ezt követően pedig nyugdíjba vonulásáig a szolnoki járás számadó igazgatója. Kádár Ágoston 1978-ban bekövetkezett halálával sajnos kihalt a tanító dinasztia, — fiai: Ágoston villamosmérnök, József belsőépítész, György orvos, Zoltán mérnök-közgazdász. A Timpfel család is beírta nevét a falu iskolatörténetébe. Timpfel Ferenc 1896— 1936 között, Timpfel Mária 1921-től 1961-ig, Timpfel Ilona pedig 44 évig tanított, működése utolsó évtizedében Kőtelken. Az iskola tanára volt Horváth Bálint is, aki a második világháborúban egy, a II. Ukrán Fronthoz tartozó magyar alakulat tisztjeként teljesített katonai szolgálatot. Több mint négy évtizedes munkásságából 31 évet töltött Kőtelken, amikor teheti ma is szívesen visszavisszatér a faluba. Cipötlen tanonczok 1736-tól napjainkig száznyolcvannyolc tanítója, tanára nevét jegyezte fel a helyi iskolatörténet. A szülők sorsa, a gyerekek sorsa. Részlet a községi iskolaszék 1881. november 5-i ülésének j egyzőköny véből: .. szóba jővén a népnek ínséges állapotja folytán a tanonczok téli ruházatának hiánya, valamint az iskolától távol lakó tanonczoknak a rendkívüli sár miatt az iskolából kimaradása, az iskolaszék a tanítók belátására bízta, hogy a kimaradottak közül kit vegyenek igazoltakul. . A tanító, Kádár Géza a „rossz termés miatti nyomorúságos helyzete folytán" maga is államsegélyért fordult a miniszterhez. 1914-ben a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a következő „Leiratot” adta ki: ...... tekintettel arra, hogy a h áborúba vonultak miatt a nagyobb gyerekekre a mezőgazdasági munkáknál szükség lehet, azokat az iskolából ki lehet bocsájtani..." 1915 nyarán nyári „gyermekmenedéket" kellett szervezni, ahol a szedercserje levelének gyűjtését szorgalmazták — teának. De még a felszabadulás után is kísértett a múlt. A gyenge igaerővel rendelkező, új földhöz juttatott családok vetéskor, betakarításkor nem tudták nélkülözni a gyerekek munkáját. 1947-es adat: 86 beírt tanuló közül harminchétén tartósan hiányoztak az iskolából. Minden gyerek továbbtanul A mai iskola igazgatója, Boros Imre Besenyszögön született, nagy nagy szeretettel emlékezik ottani mestereire Wesnyiczki Antalra és Bálint Bélára: a jászberé- rényi Alma Materra: Kiss Józsefre, Andrássy Bélára, Tóth Gyulára, Baki Józsefre „képzős” tanáraira és főiskolai professzoraira. Boros Imre 30 éve tanít Kőtelken, 1973 óta igazgató, a közeljövőben könyve jelenik meg a kőtelki népoktatás 250 évéről. Az iskolának jelenleg tizennyolc tagú a tantestülete, a tanárok, tanítók többsége kőtelki születésű vagy itt kezdte a pályáját. 1981 óta nincs képesítés nélküli nevelő az iskolában, bár — ahogy az igazgató elmondta — a tantestület végigjárja a nehéz utat: többen képesítés nélkül kezdték pedagógiai munkásságukat, de ma már a szakosan leadott órák aránya 90 százalék körül van. Ebben a tanévben 230 tanulója van az iskolának, a községben és vonzáskörzetében a beiskolázás száz százalékos, a lemorzsolódás minimális, minden nyolc osztályt végzett gyerek továbbtanul valamilyen középfokú oktatási intézményben. Az iskola erősségét, Gulyás Ferenc kései utódainak eredményes munkáját bizonyítja az is, hogy a volt kőtelki kisdiákok igen eredményesen tanulnak tovább a főiskolákon, egyetemeken is. Tiszai Lajos Íz ÚHMszivetstg és a HM kizltt Együttműködési megállapodás született Tanévnyitó a Szinház- és Filmművészeti Főiskolán A Színház- és Filmművészeti (Főiskola tegnap tartotta tanévnyitó ünnepségéit. A főiskola több mint 200 növendékét, s tanárait Sdmó Jenő rektor köszöntötte, majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Úttörők Szövetsége és a Honvédelmi Minisztérium. Ennek értelmében a két fél a jövőben továbbfejleszti az Úttörő korosztály körében végzett hazafias honvédelmi nevelőmunkát, a Magyar Néphadsereg életének, tevékenységének bemutatását. A technikai propaganda bővítésével igyekszik hozzájárulni a korszerű haditechnika és a katonai szolgálat iránti érdeklődés felkeltéséhez, valamint az eddiginél hatékonyabban, közösen tevékenykedik a gyermek- és úttörő létesítmények fejlesztésében. Az együttműködési megállapodást — amely a célok megvalósítása érdekében számos konkrét feladatot tartalmaz —, Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter írták alá.
