Szolnok Megyei Néplap, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-15 / 217. szám
198ó. SZEPTEMBER 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hót filmjeiből T űzvonalban Tisztességes, jó szándékú munka Roger Spottiswoode Tűzvonalban című filmje. Valószínűleg elsősorban az Államok mozibajáróinak szánta a rendező ezt a filmjét. S ez már valamelyest kényszerpályát is jelent számára. Ahhoz ugyanis, hogy a hollywoodi termésen és a világ filmművészetének számukra legjobbnak vélt alkotásain nevelődött közönség egyáltalán bemenjen a moziba, egyáltalán megnézze a filmet, számolni kell nemcsak a potenciális nézők ízlésvilágával, de eleve azzal is: mit néz meg szívesen az átlagamerikai. \ Spottiswoode-nak van Mondanivalója, gondolatmenetéből arra következtethetünk, hogy messzebblátóbb a Tűzvonal-béli horizontnál. A (választás, a mindent vagy semmit kényszere, nyilván lehetetlen helyzetbe hozta volna a rendezőt. A Tűzvo- nalban egészéből olyasmit erezünk, hogy Spottiswoode a lehetséges legjobb taktikai megoldást választotta: nagyhatású, az amerikai közönség által szívesen fogadott filmbe csomagolta az igazság közvetíthető részét. Mást nem is igen tehetett — lásd: az amerikai külügyminisztérium élénk reagálása Cos tafia vras Eltűntnek nyilvánítva című, hasonló témájú filmjére, — hiszen igen kényes a mondandó! Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a földkerekség különböző, forradalmi helyszínein hogyan vélekednek a sokat istenített amerikai demokráciáról, hogyan fogadják az Államokból jött embert. A rendező „Lakmuszpapírja” egy Russel Price nevű fotóriporter, aki összeveti önmagában, baráti körében mindazokat a tényeket, amelyekre az átlag amerikai oly büszke tud lenni — a valósággal. Az eredmény enyhén szólva nem kedvező a riporter számára. Hallatlan bátorság ez Spottiswoode részéről, nem kevesebbről, arról van szó, hogy a televízióját elégedetten — vagy önelégülten — néző államokbeli embernek segítsen felnyitni a szemét: a dicsőség múlandó, nem varázslat ma már az amerikai életforma, s egyáltalán: az ütköző pontokon mit jelent amerikainak lenni. A film főhőse nagyon becsületesen bevallja önmagának, hogy a politika színterén nincs semmi oka büszkének lennie. Jól beadja ezt a keserű pirulát az amerikai nézőnek Spottiswoode, de ennek ára van! A sok szálú, romantikus — vagy azt súroló — történetben igen sok whyskit öntenek szét a poharakba; majd hogy meggyullad a vászon a csókok tüzet öl; kaland, kalandot követ, de végül is a rendező a nagyszerű színészgárdával mégis elmondotta amit akart. S ez a téma lényegét tekintve egyáltalán nem kevés! — ti >Hitvélt Szolnok megyében is A televízió várja kérdéseinket! flki válaszai: Dr. Csehák Judit Mához egy hétre a televízió népszerű HÉTVÉGE műsorának egyik vidéki színhelye lesz Szolnok—Pásztó, Nagykanizsa és Zalaegerszeg mellett, a kétnapos, Szolnok megyét érintő részletesebb műsort a közeli napokban ismertetni fogjuk. Aki már most közismert — a Rádióújságban is olvasható: a HÉTVÉGE vendége ezúttal dr. Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese lesz, aki vasárnap délután válaszol a nézők kérdéseire. Többek között a Szolnok megyeiek kérdésére. hisz bárki fordulhat hozzá egészségügyi, szociálpolitikai, társadalombiztosítási, nyugdíjrendszer, gyermek- gondozási- és nevelésisegély, családi pótlék, az egészséges életmód témában. A kérdéseket a szolnoki, Kossuth téri irodaház aulájában elhelyezett „urnába” lehet bedobni ma reggel 9- től holnap délután 2 óráig, amelyeket a szerkesztőség továbbítja a műsor szerkesztőihez. Tegnap már a HÉTVÉGÉRE készültek a televízió szegedi stúdiójának munkatársai, mikor Chiovini Ferenc műtermében forgattak a szolnoki Művésztelepen (Fotó: Korányi) Röppent az Aranysárkány Szombaton ismét nagy sikert aratott a szolnoki Zagyva-parti lakótelepen megrendezett Aranysárkány sportdélután, mely több száz fiatalt mozgatott meg. Bár rendezése szerényebb volt az elmúlt években megszokottnál, kicsik és nagyok egyformán jól szórakoztak, mert a sokszínű érdekes program minden korosztály igényeit kielégítette. Sok indulója volt a Perdülj-fordulj játékos sportvetélkedő minden számának, nagy sikere volt sportkarate bemutatónak, a rajz- és táncversenynek, a homokvárépítésnek. Árvái Lajos sárkánykészítő és eregető világbajnok sárkányait sokan megcsodálták. Az MHSZ-modellezők repülő gép készítésben segítenek Bre&k-verseny Árvái Lajos sárkányt röptét Én nem értem ... Ön érti7 0 bölcsődei gondozónők tekintélyéről Olykor furcsa helyzeteket produkál az élet. Az ember érti, hogy mi van, de valahogy mégsem érti az egészet. Megválaszolatlan kérdések maradnak benne. Jórészt azért, mert ezekre a kérdésekre nincs is válasz. A következő eset is ilyen. Én nem lettem okosabb tőle, vagy ha okosabb lettem, az újabb Kérdéseket szült bennem, amelyekre szintén nincs válasz. Hallottam róla, hogy a bölcsődékben a gondozónőknek jellemzést kell írniuk minden gyerekről, amelyben rögzítik fejlődésüket. Ezek a dokumentumok aztán a szekrénybe kerülnek, a kutya se pillant beléjük. Pedig, bizonyára lenne értelme, ha az óvodába kerülő gyerek „magával vinné”, és ez a kis jellemzés támpontot adna az óvónőknek. Nekik tudniillik, elölről kell kezdeni mindent — már ami a kicsik megismerését illeti. így meg a Kis dokumentáció jelezné, hogyan viselkedik a gyerek különböző szituációkban, milyen tulajdonságai vannak, mennyire önálló. Persze, a kis nebulók nem teljesen „tiszta lappal” indulnak az óvodákban, mert az egészségügyi kiskönyvet, az oltási lapot, a Dentocar tabletta szedését rögzítő lapot to- vábbküldik a bölcsődékből. De miért nem küldik el a jellemzést is? Egyáltalán, miért kell megírni? Van értelme? Ráadásul, a gondozónőknek éppen elég munkájuk van egyébként is. Ügy gondoltam, hogy nem túl bonyolult kérdések ezek ahhoz, hogy egyértelmű választ Kapjak rájuk. Rosszul számítottam. Először is beszélni szerettem volna egy bölcsődei gondozónővel (Mennyi idejébe kerül a jellemzés megírása? Látja-e értelmét?) és egy óvónővel (Mennyire nehéz az évkezdés az új óvodásokkal? Segítséget jelentene-e, ha a bölcsődéből megkapnák a jellemzést?). Igen ám, de kiderült, hogy a gondozónővel csak úgy beszélhetek, ha előtte a bölcsődevezető engedélyt ad rá, a bölcsődevezető meg csak akkor ad engedélyt, ha az ő felettese is engedélyt ad. Az óvónő csak akkor áll szóba velem, ha a vezető óvónő beleegyezett, ő meg akkor egyezik bele, ha a felettese beleegyezését megkaptuk. (Mivel gyakran írok egészségügyi témákról, tapasztalom szinte mindig engedélyt kell kérnem arra, hogy valaki a saját munkájáról beszélhessen ...) Egyszerűsíteni akartam hát az ügyet, és elmentem a bölcsődei igazgatóság igazgató főorvosához. De az ügy nem lett egyszerűbb ... Megtudtam, hogy miniszteri utasítás értelmében á bölcsődésekről törzslapot kell vezetni, amely rögzíti fejlődésüket. A lapot öt évig meg kell őrizni, és szó sincs arról, hogy bárhová továbbítani kellene. A törzslap azonban nem alkalmas arra, hogy kellőképpen dokumentálja a gyerek fejlődését. A gondozónőknek saját szavaikkal kellene ugyanis bejegyezni a történéseket, állapotokat és ez kissé nehezen megy. Változtatni próbálnak hát a dokumentációkon. A gondozónők fejlődési naplót vezetnek a gyerekekről. Tavaly Szolnok megyében a napló vezetéséhez fejlődési lapot kaptak. A lap rögzíti a gyerek fejlődésének állomásait, és csak strigulázni kell, mikor állt fel, mikor emelte a poharat a szájához stb. A lap segít abban (mert megfogalmazza a dolgokat), hogy a gondozónők aztán a fejlődési naplót vezethessék. Volt már példa rá, hogy a naplót elküldték a gyerekkel az óvodába, de az óvoda a következő évben már nem kért belőle ... No meg el kellene jutni odáig, hogy az óvodákban valóban a gyerek fejlődését nézzék a papírokon, és ne azt, hogy van-e helyesírási hiba a gondozónő írásában. Az óvodák és a bölcsődék eddig nem sokat tehettek azért, hogy közeledjenek egymáshoz (gondolom én), hiszen kapcsolatukat némi távolságtartás jellemzi. A fejlődési napló vezetésének értelme, haszna az tehát, hogy a gondozónők szakmai fejlődését, hozzáértését segíti, ha úgy tetszik, tanulnak belőle. Az igazgató főorvos egyetértett velem, hogy valamilyen írásos anyagot kellene küldeni a bölcsődéből az óvodába. Én viszont az igazgató té- pelődéséből arra a következtetésre jutottam, hogy a bölcsődei gondozónők szakmai presztízse nem valami nagy. És ez megint abba a kérdéskörbe tartozik, amelyiket nem értek. Miért nincs tekintélyük? Hiszen rájuk bízzuk a gyerekeinket a legérzékenyebb, s talán a leginkább számító időszakokban, a fél- és hároméves életkorban. Ekkor alakulnak ki a szokásaik, ekkor kezdenek beszélni, megtanulnak enni, elkérni, megköszönni dolgokat. A szülőknek ebben az időszakban a bölcsőde az egyetlen „nevelési tanácsadó”. Ha problémájuk, kérdésük van, a gondozónőhöz fordulnak. S hogy ők a munkájukat jól, hozzáértően végzik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az óvónők véleménye szerint a bölcsődéből hozzájuk került gyerekek sokkal önállóbbak, „szalonképesebbek”, mint akik otthonról jönnek. Úgyhogy a gondozónők tekintélyének fel- s alászálló hintáján nem tudok eligazodni. Gondolom, ők sem. Paulina Éva Édes anyanyelvűnk Vetélkedő szakmunkástanulóknak és középiskolásoknak Mameraközelben Gisela May A politikai sanzon First Ladyjének nevezik, Európa és Amerika számos városának közönsége ünnepelte az idén 62 esztendős művésznőt. Mint annyi más neves dalénekes. ő is színészként kezdte, de végképp sohasem vált meg a színpadtól. 1961- ben Helene Weigel — Bertolt Brecht özvegye — a Berliner Ensemblehoz szerződtette. Számos ragyogó Bifeoht-figura megformálása fűződik nevéhez — Madame Gäbet A kommün napjaiban, Peachumné a Koldusoperában. Kurázsi mama stb. Ma már Moszkva és New York, Stockholm és Budapest közönsége ismeri és tiszteli. Mint énekes Brecht- előadóművész első a világon. A Münchener Abendzeitung így írt róla egyik vendégfellépésekor : „Ilyen mélyen behatolni halgatók érzéseibe csak olyan emberek tudnak, akik azonosulnak azzal, amit énekelnek”. Neki is van „magyar vonatkozása”. Sándor Pál közreműködésre kérte fel Csak egy mozi című filmjéhez, és ő szívesen elfogadta. Szeretettel emlékszik magyarországi munkájára, a rendezőre és kedves partnerére, az azóta elhunyt Major Tamásra. Színpad, pódium, televízió. De a filmstúdiók nem nagyon halmozzák el ajánlatokkal. Az idestova nyolc esztendeje készült Fleur Lafontaine óta kevés filmfeladatot kapott, azért is fogadta olyan szívesen a magyar meghívást, hogy még nyári szabadságát is feláldozta. Warrenné, Jenny Marx, Rósa Luxemburg, Vassza Zseleznova, Dolly és annyi más híres figura megformá- lóját legközelebb holnap láthatjuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács, a Megyei KISZ-Bizottság és a Sátoraljaújhelyi Városi Tanács az idén is meghirdette az Édes anyanyelvűnk országos vetélkedősorozatot szakmunkástanulók és középiskolások számára. A nyelvhasználati verseny Szolnok megyei döntői szombaton rendezték meg: a szakmunkástanulók Szolnokon a Helyőrségi Művelődési Házban, a középiskolások pedig Kisújszálláson a Móricz Zsigmond Gimnáziumban mérték össze tudásukat. A vetélkedő kiíróinak a célja, hogy felkeltsék a középfokú intézmények tanulóiban az anyanyelvűnk iránti szeretetet, fejlesszék a helyes nyelvhasználatot, megmérjék és minősítsék a kialakult készségeket. A vetélkedő két részből áll: az írásbelin arról adnak számot a fiatalok, hogy tudnak-e válogatni a nyelvi eszközök és formák között, a szóbelin pedig arról, hogy miként képesek egy adott témáról folyamatosan és a magyar nyelv- használat szabályainak megfelelően beszélni. A szolnoki döntőn tizenhárom szakmunkástanuló képviselte a megye intézményeit. Az írásbeli feladataik rendkivül alapos tudást feltételeztek, de csak olyan kérdéseket kaptak, amelyeket bármelyik magyarórán megkaphatnak. A vetélkedő szóbeli fordulóján három téma közül választhattak a tanulók: Gyere szakmunkástanulónak! — Töltsük együtt a szabadidőt! — Gondolatok egy kiállítás ürügyén. Ez utóbbi feladat megoldásához megtekintették a versenyzők a művelődési házban lévő kiállítást, ahol Szabó Iván és ifj. Szabó Gábor szobrászművészek lovakról készült alkotásait mutatták be. A szóbelire tíz perc felkészülési idő állt a fiatalok rendelkezésére, az „előadásra” pedig három-öt percet kaptak. A tanulók többsége a kiállitási témát választotta, amiből joggal következtetett arra a vetélkedő zsűrije, hogy igenis fontos a képzű- művészeti tárlatokat megismertetni a leendő szakmunkásokkal, mert értik, élvezik azokat, és mondanivalójuk is van róluk. A versenyzőkről kialakult összkép örvendetesen kedvező, hiszen a többségük a választott témáról agitatív erővel és a nyelvhasználat szabályainak megfelelően beszélt. Az első helyen Angyal Ildikó, a kisújszállási 625-ös Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet harmadévese, a második helyen Kis Györgyi, a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásképző harmadéves tanulója végzett. A középiskolások megyei döntőjének első helyezettje Megyeri Ágnes, a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium, a második helyezettje pedig Varga Judit a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium diákja lett. ök négyen képviselik Szolnok megyét és Édes anyanyelvűnk vetélkedő országos döntőjén, amelyet október 24—25—26-án rendeznek meg Sátoraljaújhelyen.- B -
