Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-13 / 190. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 13. Szovjet—szudáni kormányfői tárgyalások. A képen balra a szovjet küldöttség Nyikoláj Rizskov vezetésével és a szudáni delegáció Muhhamad Szadik al-Mahdi kormányfővel az élen (Telefotó: — KS) Szocialista államok levele az ENSZ főtitkárához Fidel Castro kitüntetése Egy karikatúra margófára Fogát csattogtató vérebként ábrázolta a dél-afrikai fajüldöző rezsimet az angol The Economist a közelmúltban. Igaz, a hetilap karikatúráján a kilátásba helyezett szankciók ellen készül gyilkos rohamra a fenevad, de a rajz általában is találó jellemzését , adja az apartheid-rendszernek. Mintegy ennek alátámasztására Pretoria a minap újabb bizonyítékát adta agresszív szándékainak: egységei mélyen behatoltak Angola területére, repülőgépei többször megsértették annak légterét, nagyobb támadás előkésztésére utaló csapatösszevonásokat hajtott végre a határtérségben. A Dél-Afrika ügyeiben jártas olvasó persze tudja: az volna a meglepő, ha nem ilyen lehangoló hírek érkeznének a világnak ebből a csücskéből. A fajüldöző rendszer fehér urai egyre eszeveszettebben vagdal koznak. Sőt, van olyan minisztere is az ottani fehér kormánynak, aki arról próbálta meggyőzni a brit nemzetközösség odaküldött követítőit: ha elég „terroristát” — értsd: feketét! — ölnek meg, akkor konszolidálódni fog a helyzet a Dél-afrikai Köztársaságban. És itt nem csupán önáltatásról van szó, hanem arról, hogy nagyon is komolyan veszik a gyilkolást. Tavaly egész évben 879-en, az idén eddig legalább ezren estek áldozatul a hatalmukhoz foggal-körömmel ragaszkodó fehérek terrorjának. Egyes becslések szerint csak a rendkívüli állapot újbóli, június 12-i bevezetése óta több mint tízezren tűntek a Dél-Afrikában. De nemcsak a 33 milliós helyi lakosság 73 százalékát kitevő feketéket veszélyezteti a rezsim. Veszélyezteti a környező államokat is. most éppen a haladás útján legkövetkezetesebben járó Angolát. És már nem hallgat senkire — Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra sem, akik pedig mindeddig a pártját fogták, és most is csak látszatintézkedések megtételére próbálják rászorítani Pretoriát. A karikatúrán a véreb pórázát nagy-nagy erőfeszítéssel még tartani képes egy úriember, de mi lesz ha a fenevad elszabadul? Vajon gondolnak-e arra Londonban és Washingtonban a még mindig vacilláló politikusok? Vajon mennyi áldozatot kell még hozniuk Dél- Afrika fekete lakóinak, akik csupán állampolgári jogaikat szeretnék kiharcolni, s a környező országokban élőknek, akik a térség békéjéért és felemelkedéséért küzdenek? Kocsi Margit Michnik szabad Az MTI varsói tudósítójának értesülése szerint az ez év júliusi amnesztia keretében szabadon bocsátották Adam Michniket, a hajdani Szolidaritás szak- szervezet vezetőinek befolyásos tanácsadóját. A hírt kedden megerősítette a lengyel kormány sajtóirodája. Michnik az 1976-os munkástiltakozás nyomán létrejött Munkásvédelmi Bizottságnak (KOR), későbbi nevén Társadalmi Önvédelmi Bizottságnak volt együk, vezetője. A szervezet 1981-ig működött, s ezalatt élvezte a különböző nyugati felforgató központok támogatását. A KOR igyekezett minden lengyelországi munkástd- takozást rendszerellenes céljaira felhasználni. Döntő befolyást szerzett az 1980- ban létrejött Szolidaritás szakszervezet vezető testületéiben is, s hozzájárult ahhoz, hogy a Szolidaritás vezetősége egyre szélsőségesebb politikát folytatva végül az alkotmányos szocialista rendszer elleni harc útjára lépett. Magyarország állandó ENSZ-képviseletének vezetője New Yorkban augusztus 11-én átadta azt az ENSZ főtitkárának címzett levelet, amelyben 10 szocialista ENSZ-tagállam külügyminisztere kéri, hogy a világ- szervezet tűzze 41. közgyűlési ülésszakának napirendjére egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának a kérdését, és hozzon e cél érdekében megfelelő határozatokat. A levél és a szocialista országok által javasolt határozattervezet abból indul ki, hogy ma az emberiség fejlődésének új, rendkívül bonyolult szakaszát éli. A fegyverkezési verseny meg(Folytatás az 1. oldalról) lyozta, hogy a Szovjetunió a jövőben is támogatni fogja a vietnami népet az ország előtt álló feladatok megoldásában. Mihail Gorbacsov és Truong Chinh azonosan értékelték a nemzetközi helyzetet. Megállapították: a fő kérdés, a háború és a béke kérdésének jelentősége megkövetelt, hogy a világ jószándékú és haladó erői tovább fokozzák az atomháború elkerülése érdekében kifejtett tevékenységüket. Truong Chinh teljes támogatásáról biztosította azokat az új szovjet javaslatokat, amelyeket Mihail Gorbacsov Vlagyivosztokban azzal a fékezése, és a nukleáris háború megelőzése az összes állam .részéről a biztonság kérdésének újszerű, átfogó, a nemzetközi kapcsolatok egészét felölelő megközelítését teszi szükségessé. A szocialista országok ebből kiindulva egy, a politikai, leszerelési, gazdasági és humanitárius területre egyaránt kiterjedő, átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását kezdeményezik az ENSZ-ben, és szorgalmazzák, hogy mielőbb kezdődjön meg a rendszer alapelveit rögzítő dokumentum kidolgozása. A levelet és a határozattervezetet a világ- szervezet a 41. közgyűlési ülésszak hivatalos dokumentumaként teszi közzé. céllal terjesztett elő, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni térség helyzetét normalizál- ják, s a térséget bevonják egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszerbe. A Szovjetunió és Vietnam a baráti Laosszal és Kambodzsával közösen aktívan támogatja Délkelet-Ázsiának a béke, a jószomszédi viszony és az együttműködés övezetévé történő átalakítását. A Szovjetunió és Vietnam ismételten kifejezték készségüket a Kínával való kapcsolatok rendezésére, ami nagy jelentőséggel bírna az ázsiai és csendes-óceáni térség légkörének javításában és a világbéke megszilárdításában. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden vacsorát adott Szufanuvong. a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság elnöke tiszteletére, aki hazánkban üdül. MOSZKVA Moszkvában tegnap az SZKP Központi Bizottságának székházában megbeszéléseket folytattak a Japán Kommunista Párt és az SZKP képviselői. A japán küldöttséget Fuva Tecuzó, a Japán KP KB elnökségének elnöke, a szovjet delegációt pedig Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára vezeti. BEJRÜT Tizenhét francia katona sebesült meg kedden késő délutánig az Amal fegyvereseivel vívott harcokban. A harcok — egyes jelentések szerint — még mindig tartanak Dél-Libanon bizonyos körzeteiben, bár lázas erőfeszítések folynak a viszály elsimítására. DANBURY Az Union Carbide amerikai vegyikonszern a szándékos bűncselekmény feltételezését próbálja alátámasztani, az indiai kormány viszont nem enged abból, hogy a vállalat hanyagsága okozta az emlékezetes bhopali katasztrófát. Több mint másfél évvel az eset után, még mindig tart a jogászok huzakodása az ügyben. Az elmúlt napokban újabb, kölcsönös vádaskodások hangzottak el. „Nemzetbiztonsági katasztrófának” nevezte John Whitehead külügyi államtitkár, hogy a kongresszus alaposan lecsökkentette az amerikai külügyminisztérium költségvetését a jövő pénzügyi évre. Whitehead szerint ennek következtében nemcsak a külügyi apparátusban kell jelentős csökkentést végrehajtani — mintegy ezer alkalmazott elbocsátásával, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntötte Fidel Castro Ruzf, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnökét 60. születésnapja alkalmából. Az Elnöki Tanács ebből az alkalomból Fidel Castronak a szociaista országok közösségében a bókéért és a társadalmi haladásért folytatott kiemelkedő tevékenysége elNézetel térések jegyében fejeződött be a kaliforniai San Franciscóban az Egyesült Államok és Ausztrália között vasárnap kezdődött tárgyalások. George Shultz külügytucatnyi amerikai külképviselet bezárásával, vagy működésének korlátozásával, — hanem jelentősen vissza kell fogni a más országoknak nyújtott gazdasági segítséget is. Az államtitkár azt mondotta, hogy az ilyen intézkedések „súlyosan veszélyeztetik az Egyesült Államok nemzetbiztonságát és globális politikájának megvalósítását”. isnferéséül, valamint a hazánk és Kuba közötti baráti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeiért a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét adományozta. Tegnap a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Fidel Castronak, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárának, a Kubai Köztársaság államfőjének 60. születésnapja alkalmából, a szovjet és a kubai nép baráti kapcsolatainak fejlesztésében, a béke és a szocializmus ügyének megszilárdításában végzett kimagasló tevékenységéért a Lenin-rendet adományozta. és Caspar Weinberger hadügyminiszter ausztráliai kolf légáival, Bili Haydennel és Kim Beazley-vel a katonai együttműködésről és a kölcsönös kapcsolatok helyzetéről tanácskozott azután, hogy az Űj-Zélanddal közös hármas katonai szerződés, az ANZUS felbomlott és érvényét vesztette. Bill Hayden ausztrál külügyminiszter nehezményezte, hogy Washington „saját problémáit barátai és szövetségesei kárára próbálja megoldani”. Shultz külügyminiszter sajtóértekezletén erőteljesen kifogásolta, hogy Ausztrália Üj-Zélanddal együtt a csendes-óceáni térség atomfegyvermentes övezetté nyilvánítása mellett foglalt állást és közölte: kormánya gyakorlatilag semmisnek tekinti a korábban háromoldalú, s Űj- Zélandot is magában foglaló ANZUS szerződést. Fidel Castro 60 éves 1986. augusztus 13-án lesz 60 éves a Kubai Kommunista Párt KB első titkára, az Államtanács és a Minisztertanács elnöke, Fidel Castro Rúz. Az Oriente tartománybeli Biranban látta meg a napvilágot. Apja Spanyolországból bevándorolt ültetvényes volt, anyja kubai kreol. A jóképességű ifjút a jezsuiták nevelték, s tanulmányait befejeizve a havannai egyetemen 1949-ben jogi diplomát szerzett, de csak rövid ideig folytatott ügyvédi gyakorlatot, a politika végleg elhódította magának, neve 1952-ben tűnt fel a kubai politikai életben. Társadalmi-politikai kérdésekkel egyetemi évei alatt kezdett foglalkozni s így került kapcsolatba az Ortodox Párt nevű polgári párttal, majd ifjúsági szervezetének vezetője lett. Batista 1952-es katonai puccsa után a fiatal Castro beadványt terjesztett a Legfelsőbb Bíróság elé, s abban társaival együtt nyíltan elítélte az államcsínyt és szankciókat követelt a junta ellen. A Castro köré tömörült fiatalok csoportja a fegyveres harcot tartotta szükségesnek. Szerintük ennek megkezdésére Oriente tartományban volt a legjobb földrajzi és politikai terep, márcsak a lakosság harci hagyományai miatt is. A cselekvés ideje 1953. július 26-án jött el. Castro és 165 társa megrohamozta Santiago de Cu- bában a Moncada laktanyát. Így akarták kirobbantani a fegyveres felkelést. De a támadás kudarcot vallót, Castro néhány társával fegyveres harccal tört utat a hegyekbe, végül is elfogták. Az ellene indított bírósági per során mondta el híres, „A történelem fel fog menteni” (La História me absolverá) című beszédét. Akkor 15 évi börtönbüntetésre ítélték, de a közvélemény nyomására 1955-ben szabadon bocsátották. Mexikóba távozott, ahol ezidőben a fiatal emigráns kubai forradalmárok többsége élt. Vezetésével itt szervezték meg a „Július 26. Mozgalmat” — a Moncada elleni támadás napjára emlékezve. Ez a politikai erőként 1956-ban feltűnt szervezet még nem volt szocialista jellegű. Vezetőinek, köztük Fidel Castrónak, az érdeme volt, hogy felismerték: a küzdelem Kubában legcélravezetőbb formája a gerillaharc, s Castro nemcsak kezdeményezte, de végső győzelemre is vezette azt. Fidel Castro több mint nyolcvan társával 1956. november 25-én hagyta el a Granma nevű hajón a mexikói Tuxpan kikötőjét. A túlzsúfolt hajó viharba került, így a tervezettnél csak több nappal később értek partot Oriente tartományban. Az expedíciót hamar felfedezték. Castro 12 társával a Sierra Maestrába menekült. Ok kezdték meg a legendás partizán harcot a diktatúra ellen. Az első győzelmet, a La Plata kaszárnya elleni támadással aratták 1957. január 17-én. Ezt követően megalakult a Felkelő Hadsereg, az Ejército Rebelde, s kapcsolat jött létre a különböző forradalmi erők között. A Népi Szocialista Párt (a kubai kommunisták pártja), a Március 13. Forradalmi Direktórium (az egyetemisták szervezete) mind többször összehangolta akcióit a Július 26. Mozgalom-vezette fegyveres küzdelemmel, amely népi felkeléssé vált. A forradalom 1959. január 1-én győzött, a hatalom a kubai népé lett. A harcban már edzett kubai vezetőknek, köztük Fidel Castrónak, aki 1959. február 16-tól tölti be a kormányfői tisztet, teljesen új feladatokkal kellett megküzdeniük: földosztás, a szövetkezetek szervezése, államosítás, a gazdaság irányítása, az írástudatlanság felszámolása. Az eredményes szocialista építő munkával sikerült megszilárdítani a forradalom vívmányait. Közben azonban a külső erők támadásai veszélyeztették a forradalmat. Amerikai zsoldosok a Playa Gironnál (Disznó-öbölben) 1961. április 17-én partraszállást kíséreltek meg, hogy megdöntsék a néphatalmat. Castro azonnal az első vonalba utazott, onnan irányította a hadsereget és a népi milícia egységeit. A 72 órás harc során egy percre sem hányta le szemét. Az amerikaiak vereségét akkor az UPI amerikai hírügynökség a következő gyorshírben röpítette világgá: „A kubai betörés kudarcba fulladt. Ez Fidel Castro legnagyobb diadala”. Még abban az évben meghirdették a forradalom szocialista irányvételét és hozzákezdtek a forradalmi erők tömörítéséhez. Az egyesült szervezetek 1963 tavaszára a kubai munkásosztály marxista pártjává alakultak Szocialista Forradalom Egységes Pártja néven, s a párt első titkára Fidel Castro lett. A párt 1965-ben Kubai Kommunista Pártra változtatta nevét, Központi Bizottságának első titkárává Fidel Castrót választották. Államfővé választásáról a Kubai Köztársaság első Nemzetgyűlésének első ülésszakán döntöttek 1976. december 3-án. Azóta a hadsereg fő- parancsnoka is. Fidel Castro az ember, elválaszthatatlan a forradalmár Fidei Cast- rótól. ö maga írta alá a földbirtoktörvénynek azt a paragrafusát, amely megtiltja, hogy a kormány tagjai (az adott esetben ő és öccse) földbirtokuknak bármilyen kis részét megtartsák. A közvetlenség nemcsak beszédstílusához tartozik hozzá, ez az életstílusa is. Szeret a dolgok sűrűjében lenni, cukornádat vágni, beszélgetni a dokkmunkásokkal, meglepetésszerűen találkozni egy külföldi küldöttséggel, éjszakán át vitatkozni egy hozzá látogató újságíróval. A most 60 éves Fidel Castro történelmi munkásságát számos nemzetközi és nemzeti kitüntetéssel díjazták. Magyarországon is járt, 1972-ben hivatalos baráti látogatást tett hazánkban. A 60 éves legendás partizánvezér forradalmi lendülete, beszéd- és életstílusa most is olyan mint a Sierra Maestra partizánvezéréé. Az ..érett” Castro ma is magával ragadó egyéniség, remeküt rögtönző szónok, s zöld katonaruhájában a kubaiak egyszerű Fidelje. Gorbacsov—Truong Chinh találkozó Moszkvában Amerikai kongresszus Csökkentették a Pentagon költségvetését Nézeteltérések az USA és Ausztrália között Felbomlott az ANZUS Az ANZUS-ról tartott sajtóértekezletet San Franciscóban Bill Hayden ausztrál (balra) és George Sbultz amerikai külügyminiszter (Telefotó — KS)
