Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-12 / 189. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 12. Magvar találmány Csatornajavítás bontás nélkül Az idén tizenkilencedik alkalommal népesítették be a Tisza vidékét a nemzetközi Tisza-túra lelkes evezősei. A túra július 26-án Csengéiről indult, és augusztus 17-én ér célba Szegednél. A folyó szerelmesei szombaton kötöttek ki Szolnokon, s a Tiszaliget- toen vertek tábort a hét végére. Fáradtan, de derűsen — Nagyon fáradtak vagyunk, — rogy le mellém Czakó Mária, a túra Szolnok megyei szakaszának, vezetője, — de mindannyian épségben és jókedvűen érkeztünk. Az idén háromszázhat- 'vanan vágtunk néki az útnak, s százötvenen értünk Szolnokra. Ez az állomás jelenti a középső szakasz végét, itt sokan elbúcsúznak, de új, friss erők is csatlakoznak hozzánk. — Sok gonddal jár a túra vezetése? — Bizony akad tennivalóm, én is végigevezem a távot, ráadásul a parton is talpon kell lennem, összeállítottunk egy kis útikalauzt — Tiszavirág a neve — amelyben a boltok nyitva- tartásától a környék látnivalóiig mindent megtalálhatnak. Főleg a külföldieknek van erre szükségük, hiszen lengyelek, csehek, NDK-be- liek és nyugatnémetek is akadnak a résztvevők között. Most éppen a szolnoki programokra hívtuk fel a figyelmüket, néhányan már elindultak felderíteni a várost. — Jelenleg Szolnok megye a házigazdája a Tisza-túrá- nak. A megyében is akadtak vállalkozó kedvű hajósok? — Az Alföldi Olajbányász az idén kitett magáért, húszán szálltak vízre, s majd mégegyszer ennyien jönnek családdal vagy baráti társasággal. Talán lassan népszerűbb lesz nálunk is az evezés, hiszen eddig egyedül árválkodtam a megyében túravezetői képesítéssel, de az idén már hárman vagyunk. Nekem már ez a tizedik Ti- sza-túrám, ebből nyolcat vezettem, így bátran mondhatom, hogy legfontosabb a vállalkozókedv, hiszen naponta 25—41 kilométert teszünk meg, amire egy kis edzéssel bárki képes. Az előző szakasz vezetője, aki egybeír a túra orvosa is, negyvenévesen vette először kézbe a lapátot, és ma már esküszik a kajakra. Bizony előfordul, hogy a partról a komfortos kempingezés hívei furcsáivá méregetnek minket, nem értik, mért húzzuk a lapátot és cipeljük a csónakot ilyen rekkenő kánikulában. Ezt csak az tudhatja, aki belekóstolt, és velünk szeli a vizet. A vízen nincs korhatár Az egyik sátor előtt vidáman adomázó társaságba ütközöm, szívélyesen meginvitálnak egy kávéra. — Mi már nyugodt szívvel pihenünk, befejeztük a túrát, reggel utazunk haza. Csehszlovákiából jöttünk, Ko- márnóból, a Szpartak sportegyesület tagjai vagyunk. Tavaly vettünk részt először a Tisza-túrán, s annyira megtetszett, hogy az idén már népes „delegációval” jöttünk, huszonötén, — meséli Václav Ruzicka, az ottani szakosztály vezetője. — Hogy került kapcsolatba az evezéssel? — Beleszülettem. Vízparton nőttem fel, az első hajót — bár az inkább csak ladik volt, — apám eszkábálta ösz- sze, s gyerekkoromban alig lehetett kiszedni belőle. Si- hederként versenyeztem is, négyes kenuban az országos élmezőnyhöz tartoztam. Most Klaus Theis magas, ősz szakáEú, napbarnított arcú, megnyerő férfi. Neve — Theis — magyarul Tiszát jelent, amire külön büszke. Az NSZK-ból érkezett, másodízben vesz részt a nemzetközi Tisza-túrán. Először 1982- ben járt hazánkban túrázni. — Mi vonzotta, hogy újra megbirkózzon a közel 5 40 kilométerrel? — Elsősorban a sport sze- retete, másodsorban pedig a magyarok kedvessége. A vízen a kenuk, kajakok nem haladnak úgy el egymásmelleit, hogy legalább egy hellót, ahojt ne kiáltsunk egymásnak. Megesik, hogy több hajót összekapcsolunk, így együtt csurgunk le a Tiszán, közben énekelünk, muzsikálunk. Az is előfordul, hogy a lapátokon nyújtunk át egymásnak egv kis elemózsiát. — A jó hangulat, a vidámság tehát nem hiányozhat a túráról. Hogyan szerzett tudomást arról, hogy az idén július 26-án kezdődik a nagy vízi barangolás? — Otthon tagja vagyok egy vízisport-egyesületnek, melynek programfüzeteiben a hazai túrák mellett helyet kapnak a nemzetközi programok is, így értesültem a nemzetközi Tisza-túráról. Jó, hogy az idén már most megállapodtunk a jövő évi túra programjában. — ön odahaza tagja a Természet- és Környezetvédők Szövetségének. Milyen a kapcsolatuk a Magyar Természetbarát Szövetséggel? — A hivatalos kapcsolatokat nem ismerem. Jómagam most szeretnék megismerkedni olyan magyarországi fiatal tanárokkal, akik maguk is elkötelezettjei a környezetvédelemnek, és segíteni nekik abban, hogy egyre nagyobb tömegeket nyerjenek meg a természetjárásnak, a túrázásnak. Nálunk a tanároknak nyomtatnak olyan füzetecskéket melyből a környezetvédelmet taníthatják. Ilyen pedagógiai útmutatókat szeretnék küldeni a magyar kollegáknak is, hogy segítségükkel a gyerekek minél hamarabb megismerkedjenek a természetvédelem fontosságával. Nálunk egyébként a természetvédők olyan fontos feladatokat tűztek ki, mint már csak kedvtelésből űzöm, de nagyon lelkesen, meg sem tudnék lenni a víz nélkül, Négyéves lányom is túrázott már —, persze a hajó végében ülve. Alig várom, hogy elhozhassam ide, a Tisza-tú- rára. Itt pöttömnyi gyerekek is nagyon jól állják a sarat! — Nincs felső korhatára sem a túrázásnak, nézzen rám! — mutat nevetve ősz hajára Török János, a csapat másik tagja. 62 éves vagyok, de amíg három lépcsőfokot fel tudok menni kapaszkodás nélkül, addig evezni fogok és síelni. Hivatásos testedző vagyok, tornatanár. A gimnazistáimat mindig arra neveltem; az ember sose hagyja el magát! az emberek nevelése a természet szere te téré a nyilvánosság erejével, és a növények, állatok védelme. Lakóhelyemen, egy kis faluban, például minden házhoz jár egy könyvecske — úgy mint az újság — és ebből megtanulhatják az emberek, milyen fontos a természet védelme, és azt, hogy mit tehetnek érdekében. — Hogy érzi magát a Tisza-túrán? — A legnagyszerűbb az, hogy ide azok az emberek jönnek el, akik gondjaikat otthon hagyták. Megtaláljuk egymás barátságát, megtanuljuk becsülni az embert és a természetet .Pihenünk, hiszen a sportolás kikapcsolódást jelent. Biztos vagyok benne, hogy aki végigevezte az 540 kilométert, vagy a táv egy részét, nem bánja meg, jövőre is eljön, és magával hozza barátait. V—7. Fotó: T. Katona László Hazánkban és több más európai országban már sikerrel alkalmazzák a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatólaboratóriumai, valamint az Alagi Állami Tangazdaság Superaqua elnevezésű közös szolgálati találmányát. A módszert — amellyel a hibás föld alatti csatornákat az útburkolat bontása nélkül rendkívül rövid idő alatt ki lehet javítani — szinte valamennyi szocialista és 18 nyugati országban szabadalmaztatták. Az eljárás során a javítandó, repedezett, töredezett fa- ■ lú csatornaszakaszt lezárják, s a benne lévő folyadékot kiszivattyúzzák'; Ezt követően a csövet egy tartálykocsiból az akna nyílásán át speciális, a víznél sűrűbb vegyszerrel feltöltik. A vegyszer a cső repedésein kiáramlik és megtölti a csatorna üregeit, beáramlik a talajjáratokba. Ekkor a csőben maradó vegyszert a tartálykocsiba visszaszívatják. A következő műveletben más összetételű oldatot juttatnak a csőbe, amely 30—60 perc alatt megszilárdítja a csatorna üregeiben és a cső repedéseiben, lyukaiban maradt további vegyületet. A két késfiftanény kémiai reakciójának/«létrejöttével a csövek repedéseit és hibás illesztékeit szilárd, vízzárt védőréteg veszi körül. A föld alatti csatornahálózatok hibáinak hagyományos javítása több hetet vagy hónapot vesz igénybe. A vegyszeres csatomajavítás- sal egy nap alatt két tartály- kocsi vegyszert felhasználva 50—200 méter hosszú csatornát is ki lehet javítani. A módszer olcsó: költsége a hagyományos javításénak 50— 70 százaléka. Az Alagi Állami. Tangazdaság Superaqua Főmérnökségének a szakemberei ezzel az eljárással hazánkban és külföldön eddig 200 kilométer hosszúságú hibás csatornát javítottak meg. Ausztriában két esztendeje Superaqua Austria néven közös vállalatot alapítottak. A magyar találmányt sikerrel alkalmazzák egyebek között Bécsben, Linzben, Korneu- burgban és Varsában. A munkához szükséges vegyszerek receptúrája védett, ezért az összeállításukhoz szükséges legfontosabb adalékanyagot hazánkból szállítják. A Superaqua módszert ebben az évben a Szovjetunióban is bemutatták. Tárgyalásokat folytatnak arról, hogy Moszkvában a 6000 kilométer hosszúságú csatornahálózat egy részét a magyar módszerrel javítsák. Mint korábban hírül adtuk Törökszentmiklóson a téglagyár 4-es út fölött átvezető agyagszállitó szalagját megrongálta egy gépkocsi. Javításán az elmúlt napokban is dolgoztak a budapesti Hídépítő Vállalat szakemberei. Mint ígérték, hamarosan megszűnik a forgalomelterelés ezen az útszakaszon T. K. L. Egy úr, akit Tiszának hívnak Egy pohár tej II legegészségesebb táplálékok egyike Nem véletlenül hangsúlyozzák az orvosok, hogy a csecsemőknek legalább féléves korukig anyatejre van szükségük. A tehéntej összetétele ugyanis arányaiban más, fehérjetartalma például 3,5 százalék, az anyatejé 1,5. Jelentős az eltérés a szénhidrát tartalomban is: az anyatejben 6,4 százalék, a tehéntejben 4,6. A kalóriatartalom majdnem megegyezik, 65 kalória van 100 gramm tehéntejben, kettővel kevesebb az anyatej „fűtőértéke”. Külön kell beszélnünk a tej zsírról, amely a tehéntejben 3,6 százalék. Mivel a magyaros konyha „jóvoltából” nálunk túlzottan magas a kalóriafelvétel, szeretjük a zsíros ételeket, így a tej zsírtartalmára nincs különösebben rászorulva a szervezetünk. Ezért nem célunk, hogy utolérjük finn testvéreinket a miénknél lényegesen több tej, de főleg a tejzsír (vaj, tejszín) fogyasztásában. A tejipar élenjár abban, hogy a lakosság korszerű, egészséges - táplálkozásához széles körű választékot nyújtson. Csökkentett energiatartalmú, vagyis kisebb zsírtartalmú, úgynevezett et) kínál, különböző ízesített joghurtokkal, kefir- félékkel, túróval igyekszik megnyerni a fogyasztókat a vitaminokban gazdag, egészséges tápláléknak. Mindezek a készítmények tartalmazzák a tejben található összes értékes anyagot, gyerekek betegek, öregek is nyugodtan falatozhatnak belőlük. A túró például ízesített formájában is értékes fehérjét tartalmaz. A sovány sajtok szintén fehérjedúsak, míg a zsíros sajtok kedvelőinek számolniuk kell azzal, hogy bár élvezetesebb az íze kedvencüknek, a szervezetnek nem előnyös a magas zsírtartalom. irilágraszülető emberke első örömei közé tartozik, amikor édesanyja kar- ........... jára veszi, és a baba mohón szívja az éltető fejecskét. A régi időkben a felnőttek is szinte áhítattal beszéltek erről az áldott italról, a Biblia szerint az úristen is „téjjel és mézzel folyó földet”, azaz a Petőfi által is említett Kánaánt ígérte választott népének. Tehát a termékenység, a bőség és gazdagság jelképei közé tartozott elődeink számára a tej. Hogy ma miként vélekedünk róla, azt dr. Bouquet Dezső táplálkozási szakembertől tudakoltuk meg. A népszerűség legmeggyőzőbb bizonyítékai az objektív számok. Ma Magyarországon az egy lakosra jutó évi tejfogyasztás 180—190 liter, ami jóval több a hetvenes évekig fogyasztott átlag 100—110 liternél. Jelenlegi eredményünkkel Európában közepes helyen vagyunk. Persze az átlag „mögött” szélsőségek is vannak: olyan emberek, akik egyáltalán nem isznak tejet, és nem fogyasztanak semmi tejterméket, mások az átlagosnál többet vásárolnak. Északi rokonainknál, Finnországban igen magas, mintegy 300 liter a tejfogyasztás átlaga. Mi erre nem is törekszünk, elegendő lenne, ha évi 200—210 liter tej, illetve ennek megfelelő tejtermék szolgálná minden magyar állampolgár egészségét. Ez körülbelül napi fél liter tejet, illetve annak megfelelő tejterméket jelent. Az ideális az lenne, ha mindenki törzsvendég lenne (a nemigen létező) tejcsárdákban ; de természetesen a csecsemők számára a legfontosabb táplálék a tej. Persze a nagyobbacska gyerekeknek is sokkal értékesebb lenne a kólánál, vagy az egyéb szénsavas üdítőitaloknál. Hogy miért tartozik legegészségesebb táplálékaink közé a tej? Mert a vason kívül minden fontos tápanyag forrása, így kiegyensúlyozott táplálkozást biztosít. Ideálisan jó minőségű állati fehérjét tartalmaz, de igen fontos a tejben lévő kalcium is a csontok felépítése szempontjából. Vannak benne B vitaminok, és a takarmánytól függő mennyiségben tartalmaz a tehéntej A és C vitamint is. A kalciumon kívül találhatók benne más ásványok is, például magnézium, kálium és foszfor. Vas kevés van benne. Fontosak viszont a mikroelemek, és a tejcukor, az anyatejben pedig a védőanyagok és a hormonok. tejipar választéka, az energiaszegény, de ízletes termékek sora bizonyára újabb híveket szerez legegészségesebb táplálékaink egyikének, a tejnek. Persze, csak ott, ahol a vásárlók hozzájutnak. Azokban az üzletekben, ahol nincs hűtőpult, nincs gyümölcsjoghurt, tejföl, mazsolás túró és Túró Rudi, meg társai. De sokhelyütt a hűtőpultokon is alig árválkodik egy-két fajta sajt, kefir. Így csak kívánni tudjuk, hogy minél előbb minél több helyen a tejipar teljes választékával találkozhassunk, ki-ki kedvére választhasson. Jó étvágyat! — Imre — Próbapályák, laboratórium Rába-bázis épül Kutató-fejlesztő központot épít a Rába Gyár. A legkülönbözőbb közúti járművek kipróbálására alkalmas bázist — amely hazánkban az első ilyen létesítmény lesz — Győrtől délre, a so- koróalji dombvidéken, Écs község határában alakítják ki. Ezen az erdős területen épülnek — együttvéve tizenkét kilométer hosszúságban — a próbapályák, amelyeken a Rába-jár mű veket vizsgáztatják majd. Az utakon emelkedők, kavicsos, köves, homokos szakaszok váltják egymást; a gépkocsiknak iszapteknőn kell átjutniuk. Készül egy 3,6 kilométeres ellipszis alakú, emelt peremű pálya is. Ide települ a gyár fejlesztési intézete, itt lesznek a laboratóriumok, amelyekben a műszerek által regisztrált adatokat számítógéppel elemzik, s ahol az új konstrukciós megoldásokat kidolgozzák. A hamarosan befejeződő földmunkák során eddig hozzávetőleg egymillió köbméter földet mozgattak meg. Az idén a betonozási munkákat is megkezdik, sőt egyes pályaszakaszokon be is fejezik. Hogy a legnagyobb felhőszakadások se okozzanak majd fennakadást a kísérleti munkában, kiépítenek egy vízelvezető rendszert is. A beruházás 1,3 milliárd forintos költségét a gyár műszaki fejlesztési alapjából fedezik. Szolnokon már áthaladt a nemzetközi Tiszafára
