Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 2. VASÁRNAP: Ortega nicara- guai elnök résztvesz a Biz­tonsági Tanács vitájában, ahol Washington vétóval aka­dályozza meg a határozat- hozatalt — Választások Thai- földön — A szíriai elnök és a jordániai uralkodó talál­kozója Damaszkuszban. HÉTFŐ: Addisz Abebában megkezdődik az Afrikai Egy­ségszervezet csúcsértekezlete, állandó bizottságot hoznak létre a dél-afrikai esemé­nyek nyomon követésére — OPEC-tanácskozás Genfben. KEDD: Mihail Gorbacsov körútja a szovjet Távol-Ke­leten, a főtitkár Vlagyivosz­tok! beszédében fontos kül- és belpolitikai témákról szól — Kudarcot vallanak a brit külügyminiszter pretóriai tár­gyalásai. SZERDA: A török miniszter- elnök a Szovjetunióban — Szovjet—amerikai egyetértés egy csúcsmenetrend kidolgo­zására, hírek Sevardnadze és Schultz szeptemberi találko­zóiról. CSÜTÖRTÖK: Genfben kez­detét veszi az ENSZ-közve- títéssel folyó afgán—pakisz­táni tárgyalások 8. forduló­ja — Az 50 halálos áldozatot követelő két bejrúti robba­nás következtében ismét éle­ződik a libanoni fesztültség — Bush Izrael után Jordá­niában folytat megbeszélése­ket. PÉNTEK: Nemzetközi fórum Tokióban az atomfegyverke­zés betiltásáról — Megemlé­kezések a helsinki évfordu­lóról — Az első bejelentett kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok és a dél-afrikai ANC között. Mi a jelentősége a vlagyi­vosztoki Gorbacsov-beszéd­nek? Éppen ezen a héten emlé­keztünk meg Helsinki évfor­dulójáról. Az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia záróokmányá­nak elfogadása óta eltelt több. mint egy évtized során nem egyszer felvetődött: miért ne lehetne megvaló­sítani hasonló folyamatot más földrészeken is? Min­denekelőtt a világ legna­gyobb kontinensén, Ázsiá­ban. Ahol egyrészt bonyo­lult kapcsolatrendszer jött létre a Szovjetunió—Egye­sült Államok—Kína—Japán „négyszögben”, másrészt vál­sággócok egész sora növeli a feszültséget, s fenyeget a közvetlen, helyi hatásokon túl, szélesebben vett követ­kezményekkel. Elegendő In­dia és Pakisztán viszályára, a Koreai-félszigetre, Indokí­na és az ASEAN viszonyára, #Z Afganisztán és Kam­bodzsa körül kialakult hely­zetre utalni, nem szólva ar­ról. hogy Nyugat-Ázsiában nyos fegyverzetek csökken­tését, a hadiflották tevé­kenységének szabályozását, az Indiai-óceán térségének békeövezetté való formálá­sát, s közép-hatósugarú ra­kéták korlátozását a világ­részen, s bizalomerősítő in­tézkedések megvalósítását. Természetesen tudjuk, nem utolsó sorban saját európai tapasztalatainkból, hogy a kontinentális biztonsági fo­lyamat sikeréhez idő, türe­lem, szívósság, nagy fokú józanság és kompromisszum­készség szükséges. A buda­pesti felhívást annakidején hat esztendő múlva követte Helsinki, s ki tudná ma még előrelátni: mennyi idő vá­lasztja majd el a vlagyi- vosztoki felhívást Hirosimá­tól, vagy valamelyik má­sik ázsiai színhelytől. A fő­titkár kezdeményezése, amely beleillett az utóbbi hónapok rendkívül dina­mikus szovjet békepolitiká­jába, azonban minden bi­zonnyal segít új irányt, megfelelő kereteket szabni az eseményeknek. A reálpolitikai tényezők­höz tartozik az is, hogy a Gorbacsov-javaslatok igye­keznek megtenni az első lé­péseket az összetett válság- területek feszültségének csökkentésére is. A Szovjet­unió kivon például hat ez­redet Afganisztánból és tár­gyalásokat kezd Ulánbátorral a Mongóliában tartózkodó szovjet erők fokozatos visz- szavonásáról is. Ha ezeket a gesztusokat építő vála­szok követik, nyilván nincs akadálya további hasonló intézkedéseknek. Ha már akadályokról esik szó: az említett területek az úgy­nevezett három akadály kö­zött szerepelnek, amelyek­től Peking a szovjet—kínai tárgyalások intenzívebbé té­telét kívánja függővé tenni. A Szovjetunió hangsúlyozta, hogy a kétoldalú kapcsolatok nem érinthetik harmadik országok érdekeit, a jelek vi­szont arra mutatnak, hogy a kölcsönös jóakarat minden akadályon átsegíthet. Gorba­csov közvetlen' ajánlások egész sorát is tette Kínának, az Amur-völgy közös gazda­sági kiaknázásától egészen kínai űrhajósok lehetséges kiképzéséig. Tokió irányába pedig megerősítette: elfo­gadta a japán kormány meg­hívását. így nem a távoli A Szovjetunió távol-keleti részébe látogatott a héten Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB föUtkára es feleseg^AHa- gyivosztokkal ismerkedik (Foto: TASZSZ MTI KS) jövőben csúcsszintű érintke­zésre is sor kerülhet. immár hetedik évébe lép a véres háború Irak és Irán között. Mihail Gorbacsov a szov­jet Távol-Keleten tett egy­hetes látogatása során, Vla­gyivosztokban világvisszhan­got kiváltó beszédet mondott, s ebben — fontos belpoliti­kai témák, például a gyorsí­tás stratégiájának kérdéséi mellett — ismét érintette az ázsiai biztonság problémáit is. Egy ázsiai Helsinkit — Hirosimában — hangzott egyik javaslata. E rokon­szenves és vonzó célt azon­ban nem jelszószerűen ve­tette fel, hanem az ehhez szükséges feltételek egész sorának realista kimunkálá­sát javasolta. Így tárgyalá­sokat és megállapodásokat ázsiai atommentes övezetek kialakítására, a hagyomá­Az Egyesült Államok ugyan nem ázsiai ország, de amint — a NATO-szálak kö­vetkeztében — Európában is teljes jogú tagként vették figyelembe, közvetlen része­se kell hogy legyen az ázsiai biztonságnak is. (Támaszpon­tok, jelentős katonai alakula­tok Dél-Koreában, szövetsé­gi szerződések, a 7. ameri­kai flotta a Csendes-óceánon valóban elkerülhetetlenné és szükségessé teszi ezt a je­lenlétet.) Tehát a szovjet— amerikai viszony állapota az ázsiai politikában is érezteti hatását. Vlagyivosztokban Gorbacsov ezért Reagan vá­laszával is foglalkozott, igaz az érdemi nyilatkozat még korai lett volna. Annyi bi­zonyos, hogy szovjet részről A dél-afrikai fajüldöző rezsimmel szemben folytatandó poli­tika volt a fő témája az Afrikai Egységszervezet e héten tar­tott 22. csúcsértekezletének. A képen: az Addisz Abeba-i ta­nácskozás színhelye (Fotó: AP — MTI — KS) alaposan és megfontoltan ta­nulmányozzák az elnök megnyilatkozásait, és hama­rosan elhangzik majd a felelet. Közben úgy tűnik, el­vi egyetértés jött létre a két nagyhatalom között egy csúcsmenetrend kidolgozásán ra. Olyan hírek szivárogtak ki, hogy szeptemberben, az ENSZ-közgyűlési ülésszakot megelőzően, New Yorkban két szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozót tar­tanak. Miről és hogyan folynak Genfben az afgán—pakisz­táni tárgyalások? Mindenekelőtt a hogyan. Genfben megnyílt az ENSZ közvetítésével folyó, közve­tett afgán—pakisztáni tár­gyalások 8. fordulója, s a jelző ezúttal rendkívül fon­tos. Pakisztán változatlanul nem hajlandó közvetlen tár­gyalásokra, ezért Diego Cor- dovez ENSZ-főtitkárhelyettes szinte ingázik a külön ter­mekben helyet foglaló, két küldöttség között. A forma mindenesetre ide­jétmúltnak tűnhet, dehát a lényeg a tárgyalások tartal­ma. A téma: az Afganisztán körüli helyzet rendezése, a fogalmazás is mutatja, hogy Afganisztán problémái min­denekelőtt a külföldi beavat­kozásban keresendők. Az ENSZ-közvetítők négy ok­mány kidolgozását látják fel­adatuknak. Ezek közül há­rom alapjában véve elké­szült: 1. kétoldalú kötelezett­ségvállalás, hogy nem avat­koznak egymás belügyeibe; 2. megegyezés a nemzetközi ga­ranciákról; 3. az afgán me­nekültek önkéntes hazatéré­sének menetrendje. A viták a negyedik dokumentum kö­rül folynak, amely az Af­ganisztánban tartózkodó kor­látozott szovjet csapatkon­tingens visszavonásának ügyét érinti. Nyugati oldal­ról — s ezt képviselte ezidá- ig Pakisztán is — a „22-es csapdáját” kívánnák. Vagy­is a szovjet erők kivonását tartják az általános rende­zés feltételének, de közben beavatkozással, az ellenfor­radalmi bandák támogatásá­val olyan helyzetet teremte­nek, amely szükségessé te­szi azok ideiglenes ottlétét. Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédében hat ez­red visszavonását helyezte kilátásba, ami mutatja a törekvést a holtpontról való elmozdulásra. A folytatás most a másik félen múlik. Mi várható Bush kőrútjá­tól? Husszein jordániai uralko­dónak követnie kellene Hasz- szán marokkói királyt, már­mint a különtárgyalások vo­natkozásában — nyilatkozta a közel-keleti körutat tevő Bush amerikai alelnök Iz­raelben. Ezt azonban aligha segíthette elő, hogy ilyen magas rangú amerikai kor­mányképviselő először tett látogatást Jeruzsálem arab szektorában, amelyet Izrael annektált és törvénytelenül fővárosa részének nyilvání­totta. Igaz, később Bush úgy magyarázkodott, hogy csak a három nagy világ­vallás előtt akarta tiszteletét kifejezni, amit tett, mégsem teológiai, hanem politikai szempontból került mér­legre. Az alelnök utazása aPax Americana, az amerikai el­képzelések szerinti békeren­dezés szempontjából vezérel­tetett, s ehhez látszott hoz­zájárulni az iráni marok­kói—izraeli találkozó. Csak­hogy a felélénkült közel- keleti diplomácia változatla­nul zavaros képet mutat. Jordánia formailag elutasí­totta Bush ajánlatát és a PFSZ részvételének szüksé­gességét hangoztatta, de köz­tudomású, hogy Amman és a palesztinok viszonya régen nem volt ilyen rossz. Husz- szein a szír—iraki békülés érdekében közvetít, ezt vi­szont Irán nézi rossz szem­mel. Szíriának számolni kell azzal, hogy mind nagyobb nehézségekbe ütközik a köz­vetlen szerepvállalással meg- valsítandó rendcsinálás Li­banonban. Bush körútja a különbé- kék csillagzata alatt fogant, de végső soron azt bizonyít­ja, hogy nincs más kivezető út. mint egy valóban általá­nos közel-keleti békeérte­kezlet. Réti Ervin Francia - szovjet űrrepülés Jean-Loup Ghrétien, az el­ső francia űrhajós, elragad­tatott örömmel nyilatkozott arról, hogy két év múlva újabb űrutazáson vehet részt szovjet űrállomáson, a fran­cia Országos Űrkutatási Köz­pont őt jelölte első helyen, Michel Tognini alezredest pedig második helyen a kö­vetkező szovjet—francia kö­zös űrrepülésre. Chrétien azért is örül a komoly feladatnak, mert a szovjet űrállomások harma­dik nemzedékét képviselő Miren szerzendő tapasztala­tait jól hasznosíthatja majd a leendő kis nyugat-európai űrrepülőgép, a Hermes meg­születése után. A Hermes várhatólag a jövő évtized elejére készül el, és Chréti- en lesz egyik berepülő piló­tája. LENINGRAD Turgut özal török minisz­terelnök, aki a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatást tett a Szovjetunió­ban, tegnap elutazott az or­szágból — jelentette Lenin- grádból a TASZSZ hírügy­nökség. BELGRAD Joaquim Alberto Chássano mozambiki külügyminiszter tegnap ötnapos hivatalos lá­togatásra Belgrádba érkezett. A mozambiki vendéget a re­pülőtéren jugoszláv kollégá­ja, Raif Dizdarevics fogadta. Megfigyelők szerint a két po­litikus megbeszélésén a dél­afrikai helyzetről, az el nem, kötelezett országok mozgal­mának közelgő csúcstalálko­zójáról és a kétoldalú kap­csolatokról lesz szó. Chissa- nót várhatóan fogadja Szi- nan Haszani jugoszláv ál­lamfő is. Folytatás szeptemberben (Folytatás az 1. oldalról) rálja a kormánynak a SALT—II szerződéssel kap­csolatos magatartását. Wic­ker szerint a kongresszusnak kell most megakadályoznia azt, hogy Reagan elnök való­ra váltsa korábbi kijelenté­sét és az Egyesült Államok valóban túllépje a szerződés­ben meghatározott kereteket hadászati fegyvereinek szá­mát illetően. Az amerikai képviselőház a jövő héten tárgyal a kato­nai költségvetéshez beter­jesztett módosító javaslatok­ról, s ezek között szerepel egy előterjesztés, mely eltil­taná az előirányzatok fel- használását olyan fegyverek beszerzésére, amelyekkel az Egyesült Álalmok meghalad­ná a szerződésben meghatá­rozott kereteket. Ugyancsak a képviselőház elé kerül a jövő héten több más, a fegy­verkezés ütemét korlátozó javaslat is — így például a műholdelhárító fegyverek ki­próbálásának tilalmára, illet­ve az amerikai nukleáris fegyverkísérletek korlátozá­sára vonatkozó előterjesztés is. A The New York Times úgy véli, hogy ezek köziül töb­bet is elfogadhat a képvise­lőház. Reagan elnök mindeneset­re már jóelőre biztosítani akarja magát az ilyen lépé­sekkel szemben. Az elnök kongresszusi képviselők előtt elmondott beszédében arra szólította fel a törvényhozást, hogy ne csökkentse a kato­nai költségvetést. Reagan ér­velése szerint az amerikai katonai programok folytatá­sa „kedvezően befolyásolhat­ja a genfi tárgyalásokat”, a katonai költségvetés csök­kentése viszont „azzal a koc­kázattal jár, hogy nem sike­rül elérnünk egy új leszere­lési megálapodást”. Az elnök azt mondotta, hogy Genfben „kritikus és reményteljes” tárgyalási szakasz követke­zik az új, szeptember köze­pén kezdődő fordulóban, s ezért „rendkívüli fontosságú lesz mindaz, ami a katonai költségvetés vitájában törté­nik”. Biztonsági Tanács-Nicaragua Washington vétója Az Egyesült Államok meg­hiúsította az ENSZ Bizton­sági Tanácsában annak a ja­vaslatnak az elfogadását, amely megerősítette volna a hágai Nemzetközi Bíróság határozatát a Nicaragua el­leni amerikai akciók beszün­tetéséről Washington kép­viselője egyedül maradt el­lenszavazatával a tanács ülé­sén. Nagy-Britannia, Fran­ciaország és Thaiföld tar­tózkodott ugyan a szavazás­tól, de a tanács 11 tagja, köztük az Egyesült Államok olyan szövetségesei és part­nerei, mint Ausztrália, Dá­nia és Venezuela elfogadták az öt el nem kötelezett or­szág által előterjesztett ja­vaslatot. A kedden kezdődött vitá­ban Nicaragua arra kérte a tanácsot, erősítse meg a hágai Nemzetközi Bíróság határozatát és szólítsa fel az ENSZ minden tagállamat a világszervezet e fontos tes­tületé döntéseinek tisztelet­ben tartására. A nicaraguai kormány álláspontját Dá­niel Ortega, az ország ál­lamfője fejtette ki kedden. Irak—Irán Gazdasági célpontokat támadnak Irán támadni fogja Inak gazdasági célpontjait, „legye­nek akár Bászra, vagy ép­penséggel Bagdad szívében” — mondta a tegnap délutáni imádság alkalmából a tehe- ráni egyetemen Ali Hame- nei iráni államfő. Ezt megelőzőleg Ali Ak- bar Hasemi Rafszandzsani, a parlament elnöke jelentette ki: Irán rakétákkal és tüzér­séggel fogja lőni az iraki iparvárosokat, amennyiben Irak folytatja az iráni tele­pülések elleni támadásokat. Rafszamdnzsai — Khomeini iáját ollah egyik legközeleb­bi munkatársa és egyben képviselője Irán Védelmi Tanácsában — éppen e testü­let ülése után tette bejelen­tését, és felszólította az ira­kiakat, hogy hagyják el a városokat. Ezzel egyidejűleg az iraki katonai parancsnokság szó­vivője bejelentette, hogy az iraki légierő gépei támadták a Kultur hidat, amely Iránt Törökországgal köti össze, és Drud városát is. Mindkét közlést megerősítette az irá­ni hírügynökség, hozzáfűzve, hogy a Drud elleni támadás­nál 15 munkás életét vesztet­te és többen megsebesültek. Az iraki hivatalos közlés sze­rint Irán az elmúlt héten több ízben támadott iraki városokat — Bászrában 17 polgári személy, köztük négy gyermek vesztette életét hét­fő óta. Az iraki hivatalos közlés szerint az iraki légierő elta­lált egy „nagy tengeri cél­pontot az Öbölben” — ez ál­talában tartályhajót jelent az iraki közleményekben. Ha­józási források szerint Az Ethnic elnevezésű görög tar- tályhajóté rte találat egy olyan térségben, ahol koráb­ban csak iráni támadások zajlottak. A hajó működés- képtelenné vált, emberélet­ben nem esett kár. WASHINGTON Űj hadihajó gyártását kezdték meg az Egyesült Ál­lamokban. A DDG—51 típus- jelzésű torpedórombolót tö­kéletesített légvédelmi és tengeralattjáró-elhárító harc­eszközökkel szerelik fel. A hadihajó tűzvezérlését köz­ponti számítógép végzi. Az új típusú hadihajót az ame­rikai haditengerészet erőlte­tett ütemű fejlesztésének ke­retében hozzák létre. SZÓFIA Dimitar Sztanisev, a Bol­gár Kommunista Párt KB titkára csütörtökön Szófiá­ban fogadta Najef Havaimét, a Demokratikus Front Pa­lesztina Felszabadításáért nevű szervezet főtitkárát. A megbeszélésen áttekintették a közel-keleti helyzetet, kü­lönös tekintettel a palesztin kérdésre. SAN FRANCISCO Az Egyesült Államokban újabb kísérletet hajtottak végre Minuteman—3 típusú interkontinentális balliszti­kus rakétával. A rakétát a kaliforniai Vandenberg légi- támaszpontról bocsátották fel, s célpontja a Csendes­óceán nyugati részén, a Marshall-szigetek térségé­ben volt. A UPI szerint az Egyesült Államokban ez volt a hadászati nukleáris hordo­zórakétákkal végzett 122. kísérlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom