Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-07 / 185. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 7. Világkongresszusra készülve Magyarok a rákkutatásban Augusztus 21—27-ig Magyarország a házigazdája a XIV. rák-világkongresszusnak. A genfi székhellyel működő Nemzetközi Rákellenes Unió, — amely több mint fél évszázada koordinálja 137 ország különböző intézeteinek szerteágazó kutatási és gyógyítási tevékenységét — négyévenként közös tanácskozásra hívja össze a világ rákkutatóit és klinikusait. % Az ősi maya kultúra megismerése A rossz indulaté daganatok okait, felismerésüknek, gyógyításuknak és megelőzésüknek a módjait kutató szakemberek e nagy seregszemléin tekintik át, tárgyalják meg az előző négy esztendős időszak legújabb tudományos eredményeit, felfedezéseit, és beszámolnak arról, hogy a gyógyítás mindennapi gyakorlatában hogyan váltak be az eddigi kutatási eredmények. E nemzetközi kongresszusok anyagát azután több kötetben meg is jelerttetik, hogv az e téma iránt érdeklődő minden gyakorló orvos számára hozzáférhetővé váljék. Hazánk először ad otthont a tudományos világ e nagy eseményének, amelynek elnöke dr. Lapis Károly akadémikus, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója, aki egyben a kísérletes rákkutatási témák felelőse is. Minthogy a kísérletes- és klinikai rákkutatás legfontosabb irányairól és témáiról a tanácskozás idején, tájékoztatást, hírt kap majd az olvasó, ezúttal most a magyar vonatkozásokról érdeklődtünk Papis professzortól. — Minek köszönhetjük, hogy a Nemzetközi Rákellenes Unió hazánkat választotta ki tizennegyedik világ- kongresszusa Színhelyéül? Hol a helye a magyar rákkutatásnak a világ rákkutatásában? — Sok mindennek része van abban, hogy a Nemzetközi Rákellenes Unió az idén hazánkat választotta a kongresszus színhelyéül. A magyar kutatóknak és orvosoknak nagyon jó hírük van a világban. A rákellenes nemzetközi szervezetekben daganatkutatóink és klinikai onkológusaink közül is számosán dolgoznak figyelemre- mélótan jól. De ismerik a világban a magyar rákellenes gyógyszereket is. Például a méhnyakrák korai felismerésére kidolgozott szűrésrendszer, az Európában kimagasló jelentőségű úgynevezett cervix program is felEmber, technika és a sivatag Földünk szárazföldi felületének egyharmadát sivatagi és félsivatagi területek borítják. Sajnos a sivatagi terület évről évre növekszik világszerte. Egy 1974-es ENSZ-határozat az elsivata- gosodás folyamatának megállítására nemzetközi összefogást sürget. A Szovjetunióban a sivatagi és félsivatagi területek 2,5 millió km2-t foglalnak el Kö- zép-Azsiában és Kazahsztántól délre. A Szovjetunióban időben kezdték el a sivatagi területek hasznosítását. Gyapotot, lent, olajos magvakat termelnek a kopár vidékeken. a szovjet selyemipar 76 százalékban, a növényi olajipar pedig 23 százalékban sivatagi területekről kapja a nyersanyagot. A sivatag juhtenyésztéssre is alkalmas. A Szovjetunió nagy kiterjedésű sivatagi és félsivatag- gos vidékei nyersanyagokban gazdagok. Ezek a területek adják az ország földgáztermelésének 34 százalékát, nyersolajtermelésének 13 százalékát, a foszfát, konyhasó, barit, stb. mellett. hívta a figyelmet az intenzív magyar rákellenes küzdelemre. A második kérdést illetően azt mondhatom: hazánk a világ rákkutatásában a középmezőnyben helyezkedik el. Viszont a hasonló naey- ságrendű országok körében a magyar kísérletes- és a klinikái daganatku'íatással is nemzetközi tekintélyt "szereztünk. Mindkét területen elsősorban a rákellenes új vegyszerek, gyógyszerek kipróbálásában, hatásmódjuk pontos megállapításában születtek jelentős nemzetközi eredmények. Nem véletlen, hogy például a KGST-orszá- gok onkológiai együttműködésében éppen az Eckhardt professzor vezette magyar Országos Onkológiai Intézet a koordináló központja a gyógyszerkutsításnak, és az intézetnek jelentős szerepe van abban, hogy a KGST-or- szágokban azonos feltételek mellett, azonos jegyzőkönyv előírásai szerint megtörtént nem egy vegyület, gyógyszer kipróbálása. — Sok olyan magyar rákkutató él és dolgozik külföldön, aki nemzetközi hírnévre tett szert. Vajon ők is részt vesznek-e, tartanak-e előadást a kongresszuson? — Valóban sok, nemzetközi elismerést kivívott magyar rákkutató él külföldön, az óceánon innen és túl. Ezek a tudóstársaink a stockholmi Karolinska Intézet neves professzorától. Klein Györgytől kezdve az Angliában nagy tekintélynek örvendő Lajtha László professzorig, és az USA-ban tevékenykedő Weber György, Oroszlán István, Novotny Alajos, Sinkovics József professzorokig és folytathatnám a névsort, nemcsak, hogy részt vesznek és előadást tartanak a kongresszuson, de támogatják is a magyar rákkutatást, Elősegítik, hogy bizonyos ideig hazai szakembereink külhoni intézetekben tudományos kutatást folytassanak. — Minthogy a magyar onkológusoknak még egy ilyen hacsak nem a baromfiól'ban garázdálkodik. Táplálkozásában egyébként nem válogatós, elfogyaszt minden nálehetőségük nemigen lesz, felhasználják-e a világkongresszust arra is, hogy a magyar daganatkutatás történetében kimagasló eredményt elért tudósaink munkásságát nemzetközileg még inkább ismertté tegyék? — Kétségtelen, hogy a budapesti világkongresszus soha vissza nem térő alkalom erre is. Ezért felkért előadók fognak emlékelőadásokat tartani, ismertetik és méltatják több magyar daganatkutató munkásságát. Így például a japán Shiro Kató Marek Jó- Józsefről tart emlékelőadást, aki a Budapesti Állatorvos- tudományi Egyetem tanára volt ö leírt olyan daganatos természetű megbetegedést, amely csirkékben fordul elő, ennek kialakulásában a herpesz vírusoknak van szerepük. E betegség ellen ma már rendelkeztünk oltóanyaggal. Kaposi Móricról is hangzik el emlékelőadás, ö írta le először — még a múlt század végén azt az ér eredetű, rosszindulatú daganatot, amelyet azután róla neveztek el Kaposi szarkomának. Ete akkor még igen ritkán, s főleg olyan férfiaknál fordult elő, akiknek valamilyen okból rendkívül legyengült szervezetük immunvédekezése. Az AIDS terjedése következtében a Kaposi szarkoma sokkal gyakoribbá és hevesebb lefolyásúvá vált. Az AIDS-ben szenvedők jelentős hányadánál ez a Kaposi szarkoma is kialakulhat és e betegek halálában is szerepe van. Hallhatnak majd az érdeklődők Kompecher Ödön professzorról is, aki korábban a SOTE I. Kórbonctani- és Kísérletes Rákkutató Intézetében dolgozott, ö a bőrráknak egy sajátos formáját, a bőrhám alaprétegéből kiinduló karcinomát írta le először a világon, mégpedig németül. Hevesi Györgyről is megemlékezünk, aki ugyan nem volt orvos, és nem volt a szó szoros értelmében véve rákkutató, de a biológiai rendszerek vizsgálatába ő vezette be az izotópvizsgálati technikát. E technika alkalmazása pedig a daganatok diagnosztikájában, gyógyításában, sőt a daganatok keletkezésének módjára vonatkozó alapkutatásokban is — hallatlan nagy jelentőségű — mondotta dr. Lapis professzor. la kisebb emlőst, madarat, hüllőt, lakott helyeken pusztítja a patkányt, az egeret is. Áldozatainak csak a vérét és az agyvelejét fogyasztja el. rendkívül gyors és fürA klasszikus maya szobrászművészet a Kolumbusz előtti — kb. i. sz. 200—900 — Amerika nagy művészeti megnyilatkozása. Noha ezek a jelképek és ábrázolások — az istenségek, tollas kígyók, quetzal-tollak, jaguár-trónok, a világegyetemet jelölő fák — gyakran érthetetlenek és különösek számunkra, kétségtelen, hogy alkotóik mind az alakokat, mind a díszítéseket mesteri tudással készítették. A remekművek nagy része nehezen megközelíthető helyen van, s a megvilágításuk sem megfelelő, lefényképezni szinte lehetetlen őket. A nap a domborműveket csak az év meghatározott óráiban, s akkor is csak néhány percre világítja meg, s a templomok szűk helyiségei meghamisítják az arányokat. Pedig a maya templomvárosokban — Tikal, Palenque, Bonampar és Chichén Itzá — bőven találhatók oltárok, sírkövek,domborművek, szemöldökfák. A Pennsylvania Egyetem kutatói nagyszabású Állatok cukorbetegsége Már igen sok állaton figyeltek meg valódi cukorbetegséget (szarvasmarha, kutya, ló, sertés, juh, macska), de csak újabban sikerült spontán, több nemzedéken át öröklődő cukorbetegséget megállapítani. Egy amerikai kutató azonban Bostonban 30 000 állaton végzett megfigyelései alapján a betegség gyakoriságát kutyákon 1:200, .macskáknál pedig 1:800 körül álllapította meg. ge mozgású, igen jól kúszik, s akár a sima falon is- biztonsággal közlekedik. Júliusban és augusztusban párzik, s annak sikeres voltáról csaknem egy évig semmi sem árulkodik, lévén, hogy a menyétfélék hajlamosak az úgynevezett nyugvó terhességre. (Ez azt jelenti, hogy párzás után a megtermékenyített pete nem indul azonnal fejlődésnek, hanem csak rövidebb-hosszabb ideig tartó nyugalmi időszak után kezd fejlődni). Az anya áprilisfoan-májusbam háromhat kölyköt ellik. A kicsinyek csupaszon és vakon jönnek a világra, de egy-két hónapos korukban már önállóan esznek, sőt vadásznak. Egyéves korukban pedig elérik végleges nagyságukat: 60—70 centiméteresre nőnek, s ebből 25 centi jut bozontos farkukra. Képünkön egy felnőtté serdült, szép és értékes bundájú nyestet láthatunk. (KS). ásatást folytattak Guatemalában az egyik fontos maya kultúnközponthan. Kiderült, hogy a maya időkből származó fatárgyak rendkívül ritkák. Ez érthető, hiszen az ott uralkodó nedves klíma tönkretette, elpusztította a föld alá került fatárgyakat, faszobrokat. Kapóra jött az a Pompeji ban már hosszú idő óta alkalmazott módszer, hogy azokat az üregeket, amelyekben fa tárgyat sejtettek, gipsszel kiöntötték, s ily módon a maya kultúra sokféle fatárgyát sikerült megismerni. Egy templompiramis alatt sírkamrát találtak az i. sz. 600 körüli évekből. Ebbe a sírkamráha az idők folyamán iszap folyt be, amely minden ott található tárgyat betakart. A következő évszázadok alatt ennek következtében minden faanyag elenyészett, de az iszap any- nyira megkeményedett, hogy a fatárgyak helyén üregek maradtak meg, amelyek híven őrizték a tárgy eredeti alakját. Gipszöntéssel sikeFulton találmánya, a gőzhajó (1807) nehezen tudott gyökeret verni a hajózásban, mert ellene a hajótulajdonosok legfőbb érve az volt, hogy a vitorláshajók hajtóenergiáját a természet ingyen szolgáltatja. Gőzhajók először a belvizeken kezdtek közlekedni. De vajon mikor hódította meg a gőzhajó az óceánokat? Erre a kérdésre a technikatörténet sem tud egyértelmű feleletet adni, mert hosz- szú évtizedeken keresztül még a gőzhajózás legfőbb pártolói is a gőzmeghajtást bizonytalannak tartották az óceánokon való közlekedésre, és ezért fennhagyták a vi- torlázatot is: sőt kedvező szélben még üzemzavar nélrült a valamikori tárgyak pozitív alakját megkapni. Az is kiderült, hogy ezek á tárgyak leheletvékony mázzal voltak bevonva. A sírkamrában összesen 195 tárgy gipszöntvényét sikerült elkészíteni. Voltak közöttük esőisten figurák, ezek 37—40 cm magasak, és világos zöldre festettek. Különleges lelet egy fából készült trónszék egyik oldala, eddig hasonlót csak kőből faragva ismertek. Találtak egy festett figurákkal csodálatosan díszített lopótököt, s tolldíszt, aztán egy kosárkát babmaradványokkal. Ennek a sírnak a 195 lelete bepillantást nyújt nemcsak a maya kultúra eddig ismeretlen területére, de azt is megmutatja, hogy a művészi tárgyaknak micsoda gazdagságát tette tönkre ezen a területen az idő. Bebizonyosodott, hogy ennek a gazdag civilizációid népnek a kultúrájából az ismereteink még ugyancsak hiányoznak. kül is leállították a gőzgépet, és a vitorlát használták. A tengeri gőzhajókról a vitorlázat csak igen lassan, a múlt század második felében tűnt el. A címben feltett kérdésre válaszolva, az első hajó, amely az Atlanti-óceánt csak gőzzel meghajtott motorral szelte át az 170 évvel ezelőtt 1816-ban Den Briel angol kapitány parancsnoksága alatt a holland Curacao gőzös volt, amely Hollandiából a Karlb- tengerben fekvő Curacao szigetére hajózott. Egy későbbi útjáról jegyezték fel, hogy ez a gőzös Liverpoolból indúlva New Yorkig 14 nap alatt tette meg az utat. K. A. Első (gőzős az óceánon, a Curacao Osákváry Margit Ház körüli ragadozó A menyétfélék családjába tartozó nyestektől a téli hónapok alatt sincsenek biztonságban a baromfiólak szárnyasai. Mert a bokros, sziklás területek lakója, a szürkésbarna bundájú, rendesen fehér to- rokfoltú, görény nagyságú állat szívesen megtelepszik az ember közelében is — parkokban, kertekben, padláson. Nem gyakori állat, sőt olyan ritka, hogy emiatt védetté nyilvánították. Ahová viszont befészkeli magát, ott nagy pusztítást végez. Éjszaka jár zsákmány után, s olyan óvatos, hogy évekig ellakhat feltűnés nélkül a közvetlen közelünkben, KépOnkSn: három maya esAiaten-ficnra gipsaöntTénye látható a Ilkáiban teltárt airból <KS) Technikatörténeti érdekességek Első gőzhajó az óceánon
