Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. évt. 184. sz„ 1986. au*. 6., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Genscher Jugoszláviában Hans-Dietrich Genscher hyugatnémet külügyminisz­ter tegnap délelőtt Jugoszlá­viába utazott, hogy a két ország rendszeresített kül­ügyi konzultációinak kereté­ben megbeszéléseket foly­tasson belgrádi kollégájával, Raif Dizdarevdocsel. Dubrov- iniki találkozójukon a kétol­dalú kapcsolatok állásán kí­vül áttekintik a kelet—nyu­gati viszony problémakörét, így a leszerelési tárgyalások kérdését és a helsinki bizton­sági és együttműködési folya­matba illeszkedő novemberi bécsi találokzó előkészítését. Bonni és belgrádi nyugat­német források szerint Gen­scher emellett tájékoztatni 'óhajtja vendéglátóját leg­utóbbi moszkvai és washing­toni tárgyalásainak eredmé­nyeiről, a két nagyhatalom Viszonyának alakulására vo­natkozó bonni vélemények­ről. Másfelől, meg akarja hallgatni Belgrád arra vo­natkozó álláspontját, hogy az el nem kötelezett és semle­ges államok miként igye­keznek érvényesíteni befo­lyásukat nemcsak az európai enyhülés előmozdításában, hanem a súlyos afrikai prob­lémák enyhítésében is. Dél-lfrika elleni szankciik Nem született egyetértés a nemzetközi minicsúcson Tegnap hajnalig húzódott a londoni nemzetközösségi minicsúcs résztvevőinek vi­tája a Dél-afrikai Köztársa­ság elleni szankciókról. A találkozó közös közlemény- nyel zárult, mely a Reuter hírügynökség megfogalmazá­sa szerint a résztvevők „egyet nem értési egyezmé­nye”. A közlemény tartalmazza egyfelől azokat az engedmé­nyeket, amelyeket a brit kormány a nemzetközössé­gen belüli nyílt szakadás el­kerülése érdekében tett a tagországok többségének. Egyrészt beleegyezett abba, hogy a nemzetközösségi or­szágok önkéntes alapon meg­tiltsák vállalkozóinak újabb tőke befektetését a Dél-af­rikai Köztársaságban, és kor­látozásokat vezessenek be az oda irányuló turizmusban. Másrészt kötelezettséget vál­lalt, hogy a Közös Piac szep­tember 15—16-i brüsszeli ér­tekezletén nem fogja ismét megakadályozni a szankciók elfogadását. Másfelől a közlemény rög­zíti a minicsúcs további rész­vevőinek — Ausztrália, Ba­hama-szigetek, India, Kana­da, Zambia és Zimbabwe ve­zetőinek — a brit álláspont­tól elütő nézeteit, és a brit „szankciókat” messze meg­haladó további büntető in­tézkedéseit. Ezek közé tar­toznak egyebek között a kö­vetkező: dél-afrikai uráni­um, szén, vas és acél, illetve mezőgazdasági termékek im­portjának tilalma, új befek­tetések tilalma, bankkölcsön­nyújtás tilalma, a légiforga­lom leállítása. Margaret Thatcher a köz­lemény nyilvánosságra ho­zatala után újságírók előtt megerősítette szankcióelle­nes álláspontját. Elmondta, hogy még a korlátozott szankciókba is meggyőződése ellenére ment bele, csupán azért, mert Nagy-Britannia számára fontos a nemzetkö­zösség nyílt szakadásának el­hárítása. Tananyagból üzemág Vadkacsát exportáló tsz Virágzó üzemág lett a vadkacsatartás a Mezőhéki Táncsics Tsz-ben. A közös gazdaságban nyolc évvel ez­előtt vadászati, illetve okta­tási célokra állítottak be egy kisebb törzsállományt. A te­lepre a Debreceni Agrártu­dományi Egyetem vadgaz­dálkodási szakának a hallga­tói jártak gyakorlatra és ta­nulmányozták a vadkacsate- nyésztés és -tartás technoló­giáját. A „tananyagnak” szánt törzsállomány szak­avatott neveléssel és tartási körülmények között igen szépen fejlődött, ma már tö­meges a tenyésztése és kitű­nőek a nevelési eredmények. A Mavad Külkereskedelmi Vállalattal — középtávú terv alapján — az idén 50 ezer, a Mezőföldi Erdő- és Vadgaz­dasággal 200 ezer, együtte­sen negyedmillió exportmi­nőségű vadkacsa értékesíté­sére kötöttek szerződést. A nagytömegű vad víziszár­nyas neveléséhez jelentő­sebb költségbefektetés nél­kül, a régi, korszerűtlenné vált sertéstelepet alakították át, amelyben kitűnően érzi magát az állomány. A szö­vetkezetiek a nagytömegű vadkacsa tartásához olyan vízterületet alakítottak ki, mely hasonlít a vadon nevel­kedés körülményeihez. A Körösből naponta friss vizet bocsátanak a tóba, a fürdő kacsák a vízben lévő algák,at kiszűrik, elfogyasztják, s a természetes táplálék garan­cia arra, hogy a kacsa szép tollazata és a hús eredeti íze megmarad. A házilag tartott kacsák a vadszárnyasokéval azonos minőségét azzal is szavatolják, hogy a tsz terü­letén fellelt fészekaljakból is gyűjtenek be és keltetnek ki tojásokat. Svéd szalag a varrodában Űj technológiai rendszerre térnek át a VOR dunaújvá­rosi gyárában; amíg a ruha­varró részleg 260 dolgozója szabadságon van, a karban­tartók megkezdték a régi gé­pek elbontását, s a svéd rendszerű új berendezés föl­szerelését. A váltás révén — az anyagmozgatás korszerű­sítésével —, tíz százalékkal lehet növelni a termelékeny­séget Ezentúl ugyanis nem kell a ruhák kiszabott darab­jait-kézzel továbbítani a sza­lagon, az anyag a program szerint, felfüggesztve érkezik majd, az elkészült zakókat a konveyor továbbítja a vasa­lógépbe. A modem szalagot a füg­gesztett állványrendszerrel és automatikával öt ember hét nap alatt szerelt üzem­készre. A beruházás tízmillió forintba került. MA: Répás remények 3. oldal A piac törvényei érvényesülnek 4. oldal A társadalmi munka emlékműve lesz 5. oldal Tiszaburán a Bán Sámuel úton átépíti a trafót a Titász kun­hegy esi kirendeltsége, mivel a régi nem felelt meg a mai követelményeknek. Várhatóan szeptember elejére fejezik be a szerelést Fotó: Mészára Kedvező tapasztalatok— növekvő érdeklődés Több mint 280 vállalat rendelkezik már önálló kül­kereskedelmi joggal, s mind több termelő fontolgatja, hogy maga szervezi meg kül­kereskedelmi tevékenységét. Alapvetően kedvezőek az idén januárban 'bevezetett jogszabály tapasztalatai, mely egyszerűsítette a külke­reskedelmi jog megadásának, gyakorlásának és visszavo­násának rendjét. Náray Péter, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese elmon­dotta: az idei első félévben az új jogszabály alapján 11 vállalat kapott önálló külke­reskedelmi jogot. 17 gazdál­kodót külkereskedelmi tevé­kenységének bővítésére jo­gosítottak fel, 460 alkalom­mal pedig eseti export-en­gedélyt adtak ki. ' Az új jogszabály beveze­tésével — amely része a kül­kereskedelmi szervezet több éve tartó korszerűsítésének '— a minisztérium tovább egyszerűsítette az állandó külkereskedelmi jog odaíté­lését. A korábbi egy helyett kétféle engedélyezési formát vezetett be. Az úgynevezett egyszerűsített rendszerben új lehetőségként a jogszabály­nak megfelelő kérelemre a Külkereskedelmi Minisztéri­um, rövid idő alatt, 45 napon belül megadja az engedélyt. ’ A korábbihoz hasonló — egyedi rendben történő — engedélyezés is egyszerűsö­dött, határideje 90-ről 60 napra rövidült. Ilyen módon a minisztérium hét engedélyt adott ki. Jelenleg további 14 állandó külkereskedelmi jog iránti kérelem elbírálásán dolgoznak, és 25 olyat ás vizsgálnak, amely a külke­reskedelmi tevékenység bő­vítésére vonatkozik. Tudósknnferencia Téma: az ipar A magyarok szerepe a vi­lág természettudományos és műszaki haladásában című konferencia ma délelőtt ple­náris és szekcióülésekkel folytatódott a Budapesti Mű­szaki Egyetemen. A plenáris ülésen Kapoiyi László ipari miniszter a ha­zai iparfejlesztésről tartott előadást, majd az Egyesült Államokból érkezett Merszei Zoltán professzor az ener­giakutatással kapcsolatos kérdésekről számolt be. A szekcióüléseken a szerves­és fizikai kémia, a kémiai technológia, az analitikai ké­mia, a biokémia, az elektro­nika, az építészet és építés­technológia, a gépészeit, a kohászat, a bányászat, az energiaipar és a fizika kü­lönféle szakmai, tudományos kérdéseit tekintik át. Mészárlás a szigeten? Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon £// előírások — rágI gyakoriéi Építkezések szigorúbb hőtechnikai szabványok szerint Síép és praktikus az új panelből épült ház, amelyet most adtak át Szolnokon. Tudó­sításunk egy rendhagyó háznézőről a bar madik oldalon Az utóbbi években egyre élesebben vetődik fel hazánk, gazdaságában is az energiával való racionális gazdálkodás kérdése. Ehhez a folyamathoz illeszkedik az ai változássor is, aminek eredményeként az utóbbi években a lakások hőtech­nikai követelményei lényegesen szigorúbbakká váltak. Hét esztendővel ezelőtt ír­ta elő ugyanis az ÉVM a jobb hőszigetelésű építőanya­gok — falazok, nyílászárók és szigetelők — alkalmazá­sát. Az új szabványok érvé­nyesítéséről, azonnali kate­gorikus bevezetésükről azon­ban szó sem lehetett, hiszen az építőanyag-iparunknak át kellett állnia a magasabb kö­vetelményeknek megfelelő anyagok gyártására. Türelmi időre és lépcsőzetes beveze­tésre volt szükség. Az első lépcsőben úgyne­vezett „középkorszerű” fala­zóanyagok használata vált kötelezővé, s ezek felváltot­ták az addig szinte egyed­uralkodó B—30-as téglát. Az 1966. január elsejével életbe lépett „második lépcső” az eredetinek már hozzávetőleg a duplájában állapította meg a falazóanyagok hőszi­getelő tulajdonságainak alsó határát. Időközben a nyílás­zárókra és a tetőszigetelésre vonatkozó előírások is ha­sonlóan változtak. Az új szabványok hatósági érvényesítése 1983-ban kez­dődött, s a tapasztalatok sze­rint az első, közbenső foko­zat végrehajtásával nem voltak nagyobb gondok. Ez az esztendő azonban új helyzet elé állította az építé­si hatóságokat. A tovább szi­gorított hőtechnikai előírá­sok ugyan csak az 1986. ja­nuár 2. után kért építési en­gedélyek nyomán épülő la­kásokra vonatkoznak, ám né­hány lényeges tapasztalat máris leszűrhető. A Szolnokterv szakembe­rei a közelmúltban szúrópró­baszerű ellenőrzéseket tar­tottak, folyamatban lévő ma­gánépítkezéseken. Jó néhány esetben tapasztalták, hogy a szabványokban — és a terv­ben! — szereplő előírásoknak nem felelnek meg a falazási és a szigetelési megoldások. Kiderült a vizsgálat során az is, hogy a precíz munkát igénylő új anyagokat sok he­lyen rosszul alkalmazzák, s a szakszerűtlen beépítés ront­ja a hőszigetelő tulajdonsá­gokat Idő kell, mire ezekkel is megtanulnak bánni a mesterek. örvendetes, hogy terjed­nek a Mátra Gázbetongyár termékei, s így a gyár belé­pése óta immár nincsenek nagyobb gondok — persze néhány helyi és időszaki hiánytól eltekintve — a kor­szerű falazóanyag biztosítá­sával. A szigorúbb előírások fo­kozott ellenőrzést kívánnak meg az első fokú építési ha­tóságoktól is. A jobb hőszi­getelésű építőanyagok ugyanis jelentős mértékben megdrágítják az építkezést s nem egy esetben a túlkölte­kezett építtetők éppen az új előírások kijátszásával pró­bálják csökkenteni kiadásai­kat. (A tervezőkkel és az építtetökkel szemben tehát a reális erőfelmérés és terve­zés igényét támasztják a szi­gorúbb szabványok.) A helyi tanácsok viszont, a jelenlegi terhelések mel­lett, csak nehezen tudják az építés ideje alatt még a mi­nimális háromszori ellenőr­zést is elvégezni. Pedig en­nél többre lenne szükség. L.M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom