Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-05 / 183. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 5. Kommentár Benazir ultimátuma A-z amerikai sajtó kezdi „fülöp-szigeteki szindróma” néven emlegetni mindazt, ami Pakisztániban történik, illetve nem történik. Egyre több kommentátor felhívja a figyelmet arra, hogy egy fon­tos ázsiai országban komoly erjedés indult meg, és ennek amerikai kezelése több mint vitatható. Az Egyesült Álla­mok kormánya — mondják még kongresszusi körökben is — ugyanúgy nem figyel fel nagyon is árulkodó jelekre Pakisztánban, ahogy nem figyelt fel a saih Irániban, vagy éppen legutóbbi a Fü- löp-szigeteken. A pakisztáni belpolitikai erjedés legújabb híre az amerikai aggodalmas­kodók álláspontját erősíti. Eszerint a „Mozgalom a de­mokrácia helyreállításáért” nevű pakisztáni pártszövet­ség most már ultimátumsze­rűén. 1986. szeptember 20-ig adott határidőt Ziaul Hakk tábornok-elnöknek arra, hogy közölje az új általános vá­lasztások időpontját. Az államfő a múltban ed­dig nyolc ízben adott hason­ló követelésekre „konkrét” választ és nyolc ízben szegte meg ígéretét. Az 1977-ben ka­tonai puccsal hatalomra ke­rült és a törvényes kormány­főt kivégeztető főtiszt csak tavaly februárban járult hoz­zá az álválasztásokhoz, ame­lyek a pártok engedélyezése nélkül persze semmit nem ol­dottak meg. Maga Ziaul Hakk levetette a generájisi egyenruhát és elmök maradt, kihirdetve a katonai rezsim „végét”. Az ország számos más vezetője is pontosan ugyanúgy járt el: civilbe öl­tözött és kulcspozícióban ma­radt. Ugyanakkor a rendkí­vüli állapot megszüntetése le­hetővé tette a kivégzett Bhutto miniszterelnök lányá­nak, Benazirnak a hazatéré­sét, és a Pakisztáni Néppárt Oxford-ban végzett, rendkívül népszerű vezére a rezsim szá­mára veszélyes kampányt folytat számos tartományban. Fura, képlékeny helyzet ala­kult ki: ez a nyár bizonjAs értelemben a hagyományos pártok újjászületésének ide­je. a rezsim erre csak ritkán — és akkor is csak fenyege­tésekkel — reagál. Ma úgy tűnik, két eset le­hetséges. Vagy figyelembe veszi a tábornok-elnök az ellenzék követeléseit (erre kevés a remény), vagy a régi jó recept szerint a hadsereg jön ki újra a kaszárnyákból, hogy „rendet csináljon”. Nem egy amerikai politikus sze­rint Washington egyik esetre sincs igazán felkészülve, ezért könnyen olyan trauma érheti, mint annak idején Iránban vagy legutóbb a Fü- löp-szigeteken. Larry Speakes szóvivő nemrég azt mondta, „Ziaul Hakk nem Marcos és Benazir Bhutto nem Corazon Aquino”. Ez igaz. A világ mégis inkább a hasonlósá­gokra, mint a különbségekre figyel. Harmat Endre Konzuli kérdések rendezéséről . Szovjet—izraeli megbeszélések kezdődnek Hamarosan szovjet konzu­li küldöttség kezd tárgyaláso­kat Izrael képviselőivel kon­zult kérdések rendezéséről. A tárgyalásokat Helsinkiben tartják a hónap végén — je­lentette be tegnap a szovjet külügyminisztérium szóvivő­je. Geraszimov kitért arra is, hogy a Szovjetunió és Izrael között több, nem politikai jellegű kérdés vár megoldás­ra: például szovjet ingatlan- tulajdon van ebben az or­szágban, továbbá felmerül az a probléma is, hogy konzuli segítséget kell nyújtani azok­nak a szovjet állampolgárok­nak, akik Izraöibe kerültek. — Ezek kizárólag konzuli jellegű kérdések, mentesek minden politikai tartalomtól, s szovjet konzuli küldöttség kezd hamarosan tárgyalást izraeli kormányképviselőkkel Helsinkiben — mondta, hoz­zátéve, hogy ezek a tárgyalá­sok esetleg konzulátusok lé­tesítésével végződhetnek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Szovjetunió álláspont­ja változatlan a diplomáciai kapcsolatok felvételét ille­tően: ahhoz, előbb átfogó kö­zel-keleti rendezésre van szükség. A Szovjetunió 1967-ben, az izraeli—arab háború után szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Az első csődeljárás Kínában Senjangban, az északkelet­kínai Liaoning tartomány székhelyén szombaton sajtó- értekezleten jelentették be, hogy megindították a hivata­los csődeljárást a kollektív kezelésben levő robannás- biztos felszerelések gyára el­len. Ez az első csődeljárás Kínában a népköztársaság kikiáltása óta. A senjangi gyárnak 72 munkása és alkalmazottja van. Állóeszközeinek értéke 302 000 jüan, az elmúlt tíz évben felhalmozódott adós­ságainak összege viszont 503 000 jüan. A Senjangban életbe léptetett kísérleti csődeljárási szabályzat sze­rint csődbe jutottnak lehet minősíteni minden olyan gyárat, üzemet, vagy válla­latot, amelynek adóssága meghaladja az állóeszközök értékének kétharmadát. A sajtóértekezleten közöl­ték, hogy a csődeljárást erre a célra alakított különbizott­ság felügyeletével bonyolít­ják le, a gyártól visszavon­ták a működési engedélyt. A gyár állóeszközeit kiárusítják és a befolyt összegből kárta­lanítják a 219 hitelezőt. Cipms Támadás brit támaszpont ellen Vasárnap két támadás érte a ciprusi Akrotiriben fekvő brit haditengerészeti és légi- támaszpontot — jelentették be a londoni hadügyminiszté­riumban. A minisztérium szó­vivője elmondta, hogy a dél­utáni támadásban használt aknavetőket a bázis bejárata előtt egy gépjárműben he­lyezték el. A lövedékek je­lentős része a légitámaszpont szomszédságában levő széllo­vas-klubra és a mellette fek­vő lakott területre esett. A támadások során két tiszt felesége könnyebben megsé­rült és kisebb anyagi károk keletkeztek. A szóban forgó járműnek nyoma veszett. Éjszaka a támadás eddig is­meretlen körülmények között megismétlődött. A támadásokat egy eddig ismeretlen szervezet, az Egy­séges Nasszerista Szervezet vállalta magára vasárnap es­te egy bejrúti hírügynökségi irodához állítólag Kairóból telefonon eljuttatott közle­ményben. Az akció célja — hangzik a közlemény — az volt, hogy „visszavágjanak” Nagy-Britanniának. az Egye­sült Államoknak és Izrael­nek, mert a légitámaszpontot — állítólag — felhasználták a PFSZ tuniszi főhadiszállása ellen 1985-ben intézett táma­dáshoz, továbbá Akrotiri lo­gisztikai bázisként szolgált idén februárban, amikor Tel Avivba térítettek egy líbiai repülőgépet. ATHÉN Radzsiv ©andhi indiai mi­niszterelnök tegnap bírálta az afgán ellenforradalmáro­kat támogató nyugati álla­mokat, és „igen pozitív lé­pésként” méltatta Mihail Gorbacsovnalk, az SZKP KB főtitkárának a közelmúltban elhangzott bejelentését, amely szerint a Szovjetunió csapatokat von ki Afganisz­tánból. iTetexen I [érkezett I STOCKHOLM PEKING MOSZKVA Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter találko­zóját a kialakított megálla­podás értelmében szeptem­ber 19—20-án tartják Wa­shingtonban — jelentették be tegnap a szovjet televízió­ban. Ugyanekkor Washing­tonban is bejelentette ezt az időpontot az amerikai kül­ügyi szóvivő. A Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja tegnapi számában kommentárban utasítja visz- sza azt a határozatot, ame­lyet az amerikai képviselő­ház külügyi bizottsága foga­dott el Kínával kapcsolat­ban. A „barátságtalan visel­kedés” című kommentár sze­rint a határozat leplezetlen beavatkozás Kína belügyei- be és rendkívül barátságta­lan akció Kínával szemben. A legfontosabb feladat an­nak elérése, hogy mind az Egyesült Államok, mind a Szovjetunió szüneteltesse nukleáris kísérleteit. Ezt kö­vetően, a szovjet—amerikai csúcstalálkozón kellene meg­állapodni a kísérletek teljes betiltásában — jelentette ki Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök tegnapi sajtó- nyilatkozatában. Carlsson az új-delhi „ha­tok” küszöbönálló mexikói értekezlete előtt nyilatkozva elmondta: a konferencia résztvevői javaslatot kíván­nak tenni a kísérletek be­szüntetésének ellenőrzéséről. ltom- és hidrogénfegyverek ellen Megkezdte munkáját a birosimai világkonferencia Hirosima városban tegnap megkezdte munkáját az atom- és hidrogénfegyverek ellen küzdő világkonferen­cia. A tanácskozást 1955 óta minden évben megrendezik, s immár hagyományosnak számít az atomtámadás súj­totta két városban, Hirosi­mában és Nagaszakiban. Idén a 41. évforduló alkal­mából kerül sorra. A világ- konferencia mellett egyéb nemzetközi béketanácskozá­sok, japán békemegmozdulá­sok, valamint különböző ki­állítások és koncertek szere­pelnek a programban. A világkonferencia mun­kájában 30 ország — köztük Magyarország — és 20 nem­zetközi szervezet képviselői vesznek részt. A konferencián elsőnek felhívást fogadtak el az atomháború megakadályozá­sára és e fegyverek teljes be­tiltására. Hangoztatták: 41 évvel a két japán város el­len intézett amerikai atom­támadás után a felhalmozott fegyverek mennyisége, e fegyverek robbanóereje min­den korábbit felülmúl, ezért az emberiséget minden ko­rábbinál erőteljesebben fe­nyegeti az atomháború ki­robbanásának veszélye. A felhívás hangsúlyozta: a nuk­leáris fegyverek betiltása, illetve teljes megsemmisítése nélkül az atomháború kirob­banásának kockázata nem szüntethető meg. Sürgették a kutatási és fejlesztési mun­kálatok azonnali beszünteté­sét, az atomfegyverkísérletek haladéktalan leállítását, to­vábbá — második lépésben — a nukleáris fegyverek megsemmisítését kimondó nemzetközi szerződés megkö­tését. A felhívás teljes támoga­tásáról és szolidaritásáról biztosította azokat az erőket, amelyek a világ különböző országaiban küzdenek az atomfegyverek betiltásáért, a kísérleti robbantások be­szüntetéséért. atomfegyver­mentes övezetek létrehozásá­ért, és az ellen, hogy a fegy­verkezési versenyt a világ­űrre is kiterjesszék. Bmerikai bejelentés Ártámogatás búzaexporthoz Malcolm Baldrige ameri­kai kereskedelmi miniszter szerint az Egyesült Államok az alacsony világpiaci gabo­naárak miatt „belekénysze­rült” abba, hogy állami ár­támogatással adjon el gabo­nát a Szovjetuniónak. Bald­rige elsősorban a Közös Piac tagállamait hibáztatta emiatt, mert szerinte az EGK ártá­mogatási rendszere nyomja le a mezőgazdasági árakat a világpiacon. Washingtonban a hét vé­gén jelentették be, hogy Rea­gan elnök engedélyezte az exportár-támogatás folyósí­tását a Szovjetuniónak el­adandó gabonamennyiségre. A két ország között fennálló megállapodás alapján a szov­jet fél évente mintegy ki­lencmillió tonna búzát és ku­koricát, valamint egyéb ga­bonaneműt vásárol az Egye­sült Államokban. A Szovjet­unió az idén már megvásá­rolta az előirányzott kukori­camennyiséget. Búzarende­léseit azonban, a magas amerikai árak miatt, nem tette meg. így mintegy négy­millió tonna búza és más ga­bonanemű maradt volna a készletekben eladatlanul. Az amerikai kormányzat már korábban biztosította az ex­portőrök számára az ártámo­gatást a gabona exportjához, a Szovjetuniónak szánt mennyiségre azonban csak most engedélyezte ezt. Baldrige egy vasárnapi te­levíziós nyilatkozatában elis­merte, hogy a kormányon belül megoszlottak a vélemé­nyek. Shultz külügyminiszter és Weinberger hadügymi­niszter ellenezte a támogatás folyósítását, arra hivatkozva, hogy ezzel „segítséget nyúj­tanak a szovjet gazdaság­nak”. Baldrige, valamint a mezőgazdasági érdekképvi­seletek viszont azzal érvel­tek, hogy a szovjet fél a vi­lágpiacon olcsóbb áron jut­hat búzához. KAIRÓ A Kairóban tartózkodó George Bush amerikai alel- nök tegnap kétórás négy- szemközti megbeszélést tar­tott Hoszni Mubarak egyip­tomi államfővel. A politiku­sok később tanácsadóikat is bevontáLk a tárgyalásokba. Az eszmecserén a közel-kele­ti helyzet kilátásairól, a ta- bai földsáv miatt kialakult egyiptomi—izraeli területi vitáról és Egyiptom gazdasá­gi problémáiról volt szó. Értesítjük a lakosságot, hogy a Városi Tanács Közteröletfenntartó Intézmény 1986. augusztus 7-től 1986. augusztus 8-ig a Szolnok, Széchenyi lakótelepen és környékén, a kóbor ebek befo­gására akciót indit. A munkát folyamatosan (éjjel-nap­pal) végezzük. Az akció sikeres lefolyása érdekében kér­jük, bejelentéseiket, észrevételeiket a 13-033-as telefonon vagy írásban, az Aranykanna ABC előtt elhelyezett ládá­ba tegyék meg. Szolnok, 1986. július. Városi Tanács Közterületfenntartó Intézmény. »r .Csernobil újragondolkodásra késztet Interjú Ligaszov akadémikussal vv „Ki kell dolgozni az atomreaktorok új nemzedékét, a biztonság új koncepció­ját” — hangsúlyozta Valerij Legaszov akadémikus, a Kurcsatov nevét viselő moszkvai atomenergetikai intézet igaz­gatójának első helyettese, a csernobili szerencsétlenség okainak felderítésére és következményeinek felszámolására alaikított kormánybizottság tagja' a No- vosztyi szovjet sajtóügynökség munka­társának adott nyilatkozatában. — A katasztrófát azok a kísérletek okozták, amelyeket a negyedik blokk személyzete végzett bűnös felelőtlenség­gel, a Szovjetunióban és a nemzetközi gyakorlatban egyaránt érvényes üze­meltetési szabályzatok be nem tartá­sával. Gondolom senki sem kételkedik abban, hogy a szerencsétlenség okozói valamennyien megkapják a megérde­melt büntetést... Ha nem végzik el eze­ket a kísérleteket, nincs katasztrófa. Az atomerőmű negyedik blokkjában tör­tént további események azonban azt is mutatták, hogy a meglévő automa­tikus biztonsági rendszerek sem tudják megakadályozni, hogy a személyzet adott esetben helytelenül cselekedjen. Erre feltétlenül kell hogy felfigyeljenek, s nyilván fel is fognak figyelni az atomenergetikai szakemberek nem csak a Szovjetunióban, hanem minden, atom­energiával rendelkező országban — hangoztatta a szovjet tudós. tonsági rendszerek specifikus esete s végzetes lenne, ha győzedelmeskedne az efféle nézőpont- A csernobili szeren­csétlenség volt — eddig — a legna­gyobb a különböző országokban, a kü­lönböző konstrukciójú reaktorokkal és védelmi rendszerekkel működő atom­erőművekben bekövetkezett balesetek közül. Következésképpen mindenütt meg kell erősíteni a gyakorlatilag azo­nos koncepciójú biztonsági és védelmi rendszerekben az ellenőrzést, tökélete­síteni kell a védelem technikai eszkö­zeit. Mélységes tévedés, s ezért veszé­lyes is azt hinni, — amint erről a tel­esét utáni időkben a nyugati sajtóban olvasni lehetett — hogy a szovjet atom­iparban alkalmazott technika kevésbé megbízható a nyugaton alkalmazotthoz képest, a efféle tévhit hamis bizton­ságérzetet alakíthat ki. személyzet lehetséges hibás cselekede­teit — Másfelől a biztonsági rendszerek növelése, bonyolultabbá tétele ellenkező irányú effektust idézhet elő — a kisebb biztonságot Olyan új feladat merül fel amelynek megoldásával gyökeresen meg kell változtatni az atomenergetika fej­lesztésével kapcsolatos egész gondolko­dásmódot. Ki kell dolgozni az atomre­aktorok új nemzedékét, a biztonság új koncepcióját, és ezt — amint az SZKF KB PB jelentésében, és Mihail Gorba­csov még korábban tett javaslataiban kifejezésre jut — gyorsabban és job­ban érhető el a különböző országok tu­dósainak közös erőfeszítéseivel. — Olyan atomreaktort lehet és kel létrehozni, amelynek biztonságát nerr technikai rendszerek biztosítják, mini most, hanem magának a reaktornak i belső tulajdonsága lenne a „szuperfo­kú biztonság”. Olyan reaktor kell amely leblokkol a normától való min­den etéréskor, minden akalammal, ami­kor az ember szabálytalanul avatkozil be munkájába. — Ebben a tekintetben a csernobii, baleset nem a szovjet atomenergetikai ipar, a szovjet reaktortechnika és biz­— Most is igaz, soigy a szovjet atom­erőművek berendezéseinek biztonsága és megbízhatósága igen magas fokú. Az események egyik tanulsága számunkra az, -hogy a nagy potenciális veszélyt magában rejtő technika hosszas, nyu­godt üzemeltetése elaltatja a személy­zet éberségét és veszélyérzetét. Ezért a tudósoknak és a szakembereknek azon kellene elgondolkodniuk, miként lehet megszervezni a dolgot úgy, hogy ilyes­mi elvben ne történhessen meg; hogy a technikai eszközök és rendszerek ne csak az operátor és a meghibásodást jelző dolgozó „tanácsadóiként” szerepel­jenek, hanem eleve megakadályozzák a — Mélységes meggyőződésem, hogj az emberiség haladása szemponfjábó nagy hiba lenne csak az atomenergetika biztonsági kérdéseire összpontosítani í figyelmet. Ebben az értelemben a prob lémát neon a tevékenység és nem a; energiafajta jelenti, hanem az energií koncertrációja vagy az operátor kézé ben lévő technológiai rendszerben rej lő potenciális- veszély mértéke. Min den nagy technikai rendszert kritikusai kell vizsgálni a megbízhatóság és a biz tonság szemszögéből. De nem kell i másik végletbe sem sodródni, s tagad ni bármilyen technikai ágazat fejlesz tésének szükségességét. Bármelyé technológiai irányzat kizárása arányta lanul megnövelné a többi veszélyessé gét — hangoztatta végül Legaszov aka démikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom