Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-30 / 204. szám
\0 Kulturális kilátó 1986. AUGUSZTUS 30. A régmúlt nyomában Isaszegen „Ágyúk roppant kereke recsegett” kezett ide: Damjanich özvegye). Egy élet is kevés, hogy Isaszeg múltját maradéktalanul feltérképezze. Mégis sokan vállalkoztak rá: Szathmáry Zoltán, a falumúzeum ma már nyugalmazott igazgatója, ’ aki 1929-iben még beszélgetett az isaszegi csata egyik résztvevőjével, a százhárom éves korában elhunyt volt szanitéchadnagy- gyal, Link Hermannal. S a Múzeumibarátok Körének tagjai: Szentistványi Gyula, Kovássy Zoltán, Dürr Sándor, s mai utódaik, Pásztor Béla. a múzeum mostani gazdája és Fejéregyházi László, a művelődési házgö- dödlőiként is isaszegi lokál- patrióta igazgatója. Nemcsak Isaszeg múltját érdemes persze megismerni a véletlenül arra járó, de mindig szívesen fogadott látogatónak. Érdemes — határozott céllal — ismerkedni Jelenével is. Bálint Judit A Pest megyei tanács rendeletével 1970-ben nagyközséggé lett Isaszeg persze elsősorban nagymúltú történelmi hagyományait ápolja; á letűnt századok, a falu életének dokumentumait gyűjtik példás szorgalommal. Az 1967-ben alapított falumúzeumban tizenöt évig őrizték a tárgyi emlékeket, ezt követően alakult meg a Múzeum- barátok Köre is, amely az Isaszegi Adattári Közlemények lapjain tette közkinccsé a falu életének szellemi emlékeit. A múzeumi hónap alkalmából 1982-ben nyitották imeg, azután a lebontott régi helyén az új és korszerű falumúzeumot. amit a helybéliek jelentős társadalmi Az 1849-ben elesett katonák emlékművét — Radnay Béla alkotását 1901-ben avatták fel „E halk tájt nemrég üvöltés télé, Golyók suhantak őszi lombon át, S a tépett illatos koronák Aránylón hulltak torz hullák fölé. Agyúk roppant kereke recsegett Csonton és ágon s egy madárfiók A lomb közül riadtan úgy esett, Egy tört mellkasba... véres fészek. .. fészeknél melegebbre, egy tört mellkasba hullt.” A nyaranta Isaszegen tartózkodó Tóth Árpád vetette papírra e sorokat 1916-toan. A költő és családja 1923-ban járt ott utoljára a Damja- nich-telepen lakó Erős József és felesége vendégszerető házában, a hagyomány szerint több verse, novellája és hírlapi cikke született a faluban, közülük csak egyik legszebb szerelmes verse, az Esti sugárkoszorú mellé jegyezte fel Isaszegen E halk tájt nemrég ... cimű versét, Imelyet a hajdan véráztatta táj ihletett. A Budapesttől huszonhat kilométerre fekvő nagyközség, Isaszeg nemcska nevezetes történelmi események, csaták színhelye volt. Bőséges irodalmi vonatkozásai is vannak, a helybéliek számára is legismertebb ezek közül — Kosztolányi Dezső és Móricz Zsigmond gyakori látogatásai mellett — Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényéhez fűzött legenda: itt állt az az öreg vadgesztenyefa, amelynek tövében zajlott le Baradlay Richárd és Palvicz Ottó párbaja. Wizner Mór egykori fogadójában Petőfi is többször megfordult, s az isasze- giek úgy mondják a Barna menyecskének szeme közé néztem ... kezdetű verséhez a csapiáros lánya, Wizner Mariska adott ihletet. szerszám- és későbbi égetett agyagedény-töredékek kerültek felszínre. Ettől három kilométernyire van az egykori dombokba vájt, üreglakásokból álló őstelepülés, mélyet a hagyomány elsüllyedt falunak hitt, ahonnan kora-középkori leleteket ástak ki a hatvanas években. A Locsodi-pusztán pedig hat szarmata kurgánt tártak fel. Az isaszegi határ minden történeti korból őriz még ima is nyugvó kincseket, hisz a község közlekedési csomópont volt, tizenhárom irányból vezetett ide karbantartott földút. Budáról, Pestről Miskolc és Kassa felé itt haHoHkon hagyományok Keszthely, a kultúra vára Az Európában elsőül rendszeresen működő mezőgazda- sági főiskolát alapító, majd a magyarnyelv és tudomány ápolását szolgáló helikoni ünnepséget szorgalmazó Festetics György levett kalap- fiai állt meg Berzsenyi Dániel előtt, amikor a nagy költő közeli niklai otthonából belátogatva, Keszthely utcáin bandukolt. Jelképes tiszteletadás volt ez a Festetics család fiától. Nem csoda, hogy a bécsi udvar nem kedvelte Festetics Györgyöt, de áll a Georgikon, áll a tangazdaság majorja is, — ma már mint múzeum, — Festetics helikoni ünnepségeiből tisztesen ápolt hagyomány lett, s az ország egyik varázslatosan szép kastélyában megmaradt a hajdani nagyszerű könyvtár nyolcvanezer kötettel. De él-e Festetics György felvilágosult szellemének öröksége? A bölcsesség és a haza szerete- te, amely összefűzte a kortárs gondolkodókat? A mi egyik kincsünk a megőrzés lehetősége. Keszthely szemmel láthatóan jól sáfárkodik a rábízattakkal. A közelmúltban kerültek le az állványok a Balaton környék legnagyobb gótikus templomának, a főtéri Plébánia templom 15—16. századból feltárt freskói elől, a roppant áldozattal helyreállított Kastély Múzeum és parkja megnyilt a látogatók előtt, a látványos Major Múzeum terjeszkedik, megszépült. Ennek a megújuló Keszthelynek most két egészen új hírvivőjét lapozgatom. Cséby Géza Keszthely hűséges szellemi leltározója Cservenka György mesteri fotóival igen vonzó albumot készített csalogatónak. A másikat Eszes László történész írta a feledésbe ment keszthelyi utcanevekről. Múlt századi „geográfiai” szótárban olvashatjuk, hogy „Keszthely magyar város, igen regényes és egészséges vidéken. A lakosok főleg szőlőművelésből, kézművekből élnek. Van itt teljes urasági kastély és kert, derék uradalmi épületekkel és példás gazdászattal, ásványos fürdővel a Héviz pataknál s a Balatonban jöve- delmes halászattal.” Akkor 7050 volt lakói száma, mára megháromszorozódott s a jövedelemforrások között nyugodtan állhatna első helyen az idegenforgalom, hiszen a város fele érdekelt benne. Főutcája nyári, téli sodrása felér nagyvárosokéval — emlékeztetve egykor virágzó kereskedelmére —, maga a város azonban aligha hivalkodhat szépsége feltűnő jegyeivel. Talán az árnyas kis utcák őriznek valami csendes, békés megnyugvást kisebb városaink hangulatából. És hát a kastély remekbe kovácsolt kapujával, az agráregyetem, a volt ferences kolostor, a ftold- mark-ház udvara. A Goldmark Károly Művelődési Központ panteonjának márványtáblái külön is felhívják figyelmünket Egry József festőművész és Csokonai Keszthelyen töltött napjaira, az amerikai polgárháború neves északi tábornokára, a keszthelyi As- bóth Sándor 48-as honvédtisztre. Egyelőre beszorultak volna ide a kapualjba, mint a néprajztudós Sági János fejfája? Lehet, de figyelmeztető feltétele immár megvan, hogy ne csak e Szendrey-telepről gondoljunk a keszthelyi születésű Szendrey Júliára, s köztudott legyen, hogy keszthelyi a biedermeier idők feledett, de kitűnő írója, Nagy Ignác és a merev Zeppelin rendszerű kormányozható léghajó feltalálója: Schwarz Dávid. Itt született a zeneszerző Goldmark Károly és itt írta a János vitéz Kacsóh Pongrác. Az emléktáblák gyarapodnak, a régi utcanevek fogynak. Nem kereszteltem volna át sem a Szent István, sem a Szent László sem a Festetics utcát. De hát az értelmetlen névváltoztatásban már eleink is jeleskedtek, amikor törölték a már 1715-beli összeírásban szereplő Sajka utcát, mintha restellni kellene, hogy akkor is házak álltak a maiak helyén. Dehát hol van Berzsenyi és Festetics György szelleme? Talán egy kis botanikus kerten belül Mikus Gyula festőművész műtermében, jó érzékű gyűjtők könyvespolcai, képei között, vagy éppen mai keszthelyi írók — Aranyi László, Karay Lajos, Kántor Lajos, Simán Mária, Szeles József — tisztes szándékában? Keszthely ezeken túl a mai kulturális élet medencéje és szellemi határa kiterjed messzi a városon kívül. Zalaegerszegről Hévízről, Tapolcáról járnak ide koncertekre, színházi előadásra, kiállításra. Már a szem is gyorsul, ha végignézhet Keszthely felől a Balaton végtelennek látszó tükrén s megpihenhet végül az ország legszebb tája, a Badacsony, Szigliget, Szent- györgyhegy, Csobánc láttán. Jó tudni, hogy a szellemi ajándékok gazdag tárgyi feltételei pedig napról-nap- ra újjászületnek, gyarapodnak. A Balaton-part egyik karakteres városa így válhat ismét hű nevének eredetéhez, a Castellumhoz, Kestelhez, Keztelhez, Kos- telhez, kastélyhoz s lehet ennek jegyében is a kultúra „vára”, „erőssége”. Az isaazegi falumúzeum gyűjteményének réazleete munkájával és anyagi hozzájárulásával, közös összelő gással építettek. 1 A kronologikus rendet kö- Vető tárlóikban őrzik a falu határában végzett ásatások felszínre került anyagának nagy részét, s a legjelentősebb két isaszegi csata: a Rákóczi szabadságharc végén, 1710. március 10-én lezajlott kuruc-labanc összecsapás és az 1849. április 6-i ütközet fellelt relikviáit Ezek közt van II. Rákóczi Ferenc 1706-han, Rozsnyón keLt kéziratos levele és az a korabeli fejfa, amely alatt valamikor az 1848—49-es szabadságharc egyik ismeretlen hőse nyugodott. 1 Bárhová lép is a.látogató Isaszegen, mindenütt a történelem néz vele farkasszemet. A Bikastó elnevezésű, mintegy ötven hold nagyságú területen kőkori eredetű ladtak át az utazók lovas őrséggel, tulkok vontatta nagykerekű szekereken. Mátyás királynak is kedves vadászó területe volt az az erdőrengeteg, amelynek egy részén — a mai isaszegi parkerdőben — katonasírok, a szabadságharc mártírjai fekszenek. • Ettől nem messze — az egykori Zsidóhegy dombján, az osztrák tüzérség állomáshelyén — áll az 1849-es emlékmű, a menetelő zászlótartó kőszobra, talapzatán négy tábornok: Görgei, Aulich, Klapka és Damjanich domborművével. (Az emlékműtől alig néhány száz méterre áll a volt táblabiró. Végh József háza, ahonnan nyaranta minden este egy gyászba öltözött asszony érAz Országos Széchényi Könyvtárban Külföldi hungaricumok Nemzelti könyvtárunk nemcsak a hazánkban kiad ott könyvek, s más nyomtatványok legteljesebb gyűjteménye, hanem a külföldön megjelent úgynevezetit hun- garicumoké is. Az Országos Széchényi Könyvtár 1802-es alapítása óta feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje a határainkon kívül megjelenő magyar nyelvű és magyar vonatkozású műveket, s gyarapítsa, kiteljesítse azt a magot, amelyet ebben a vonatkozásban is Széchényi Ferenc adománya jelentett. Szinte nincs olyan nap, hogy ne hozna a posta magyar nyelvű újságot, folyóiratot, idegenben élő író — gyakran dedikált — könyvét; mai magyar regényt, verseskötetet német, angol, francia, svéd, japán nyelven. Nem egyszer kultúrtörténeti ritkaságok érkeznek haza, ősnyomtatványok. kéziratok, zeneművek, kották, térképek, máskor csupán érdekességek vagy emlékek. Nemrég egy ameri kás magyar megsárgult röplappal kedveskedett a könyvtárnak, a szórólap Fedák Sári tengerentúli fellépését hirdette. Ugyancsak messziről jött egy köteg régi Színházi Élet. Minden váratlan ajándék is újabb értéket jelenthet, ám nemzeti gyűjteményünk a külföldi hungarica gyarapítását mégsem bízhatja, nem is bízza a véletlenre. A legtöbb magyar nyelvű, vagy magyar vonatkozású mű rendszeresen a környező államokban — főleg a szó- dialista országokban — jelenik meg. ahol magyar nyelvű könyvkiadás is létezik. A szocialista országokban kiadott könyvek, folyóiratok, újságok államközi kulturális egyezmények révén a nemzetközi kiadványcsere keretében jutnak el a könyvtáriba, s rendszerint a csere- partnerek a különleges kéréseket is teljesítik. A jó kapcsolatnak köszönhető, hogy például a csehszlovákiai Madách. a jugoszláviai Fórum, a romániai Kriterion. a szovjetunióbeli Kárpát könyvkiadó kiadványainak teljes körével rendelkezik az Országos Széchényi Könyvtár. Gyümölcsözőek a nagy európai könyvtárak közötti cserekapcsolatok is. Általános gyakorlat, hogy a nemzeti gyűjtemények fölös példányaikat felajánlják egymásnak. Ilyen úton jutott néhány hónapja az OSZK birtokába két. a Szovjetunióban a 30-as években megjelent könyv; Barta Sándor 1933-ban Moszkvában kiadott Nincs kegyelem című alkotása, és Illés Béla Ég a Tiszája, amely 1931- iben Leningrádhan finn nyelven látott napvilágot. A hazai szakemberek rendszeresen hozzájutnak minden jelentős nemzeti bibliográfiához, nyomon követik a kereskedelmi forgalomba kerülő könyvekét, szinte naprakész információkkal rendelkeznek a nemzetközi könyvpiacról. A művek megszerzésében ngy segítséget nyújtanak idegenbe szakadt hazánkfiai. a magyar könyvkereskedők. kiadók, terjesztők Nyugat-Európától Észak- A meri káig, Brazíliától Ausztráliáig, akik közül sokan lelkes propagandistái az óhaza kultúrájának is. Ám a magyar nemzeti könyvtárnak híre és becsülete van azok körében is, akik számára a magyarság csak egy a többi náció közül. Rendszeresen küldik például katalógusaikat Budapestre a legnagyobb nyugati antikvár cégek, s nem egy külön levélben hívja fel a figyelmet kínálatában a magyar vonatkozású kiadványokra. Ennek a bizalomnak, s nevezetesen a hollandiai, hilveirsumi Rosenthal-cégnek köszönhetően vásárolt meg a múlt esztendőiben az Országos Széchényi Könyvtár egy ritka ősnyomtatványt; az eperjesi születésű Matthias Zim- (mermann Analecta cimű terjedelmes munkáját, amelyet 1674-ben Meissenben adtak ki. Az elmúlt években az OSZK-nak a nehezebb gazdasági körülmények ellenére sem kellett valutáris okokból egyetlen egy valóban jelentős külföldi hungaricum megvásárlásáról sem lemondania. Nem volt például meg eddig a hazai gyűjteményekben Temesvári Pel- bárt beszéd gyűjteményének 1603. évi, hagenaui kiadása, pedig a nemzeti könyvtár alapításától kezdve igyekezett felkutatni minden kiadást a 15. században Buró- pa-szerte ismert ferences prédikátor könyveiből. Tavaly sikerült e ritkaságot megvenni. Két szép nagy- szombati kalendáriumot Grázban vásároltak. Az 1678. évre szóló, a csillagok vizsgálatát szemléltető kalendárium külön érdekessége a díszes fametszetes címlapkeret. Ritka történeti dokumentum — az újabb szerzemények közül — Trusius Jób Statua című, 1687-ben Lipcsében kiadott munkája, az evangélikus lelkészek magyarországi kiűzetéséről. Az 1674. március 5-re a pozsonyi vértörvényszék elé idézett szerző maga is kénytelen volt elhagyni az országot, s így művei külföldön jelentek meg. Hazai gyűjteményekben kevés található belőlük. A Festetics kastély — a mai Helikon kastélymúzeum
