Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

Ára: 2.20 Fl SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 204. BZ., 1086. au*. 30.. «»«bat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Stecklitlnii letzerntéti kMlermtcia Megbízható biztonsági rendszer A TARTALOMBÓL: „Elkötelezetten, felelősséggel” Virágok és vallomások Javítóvizsgára kötelezve Nemzetközi körkép II Verseghytöl a Yale egyetemig A lengyel kormányfő magyarországi látogatása Versengő Az utóbbi néhány év döntő változása, hogy kialakult, lé­tezik, és működik az építési piac, összhangban a nép­gazdaság-irányítás törekvé­seivel. Legfontosabb jellem­zőit a szereplők alkotják: a megrendelők és a vállalko­zók, és ezek újszerű kapcso­lata, mert köztük az egyez­ség feltételeit már nem írják elő központi szabályok, ha­nem a kínálat és a kereslet szabályozza megállapodásu­kat. Az építési piac működésé­nek látható jele a verseny. Erre kényszerülnek azok a vállalatok, amelyek szabad kapacitásaikra nem könnyen találnak vevőt. Olyat már sehogyan sem, amelyik fut utánuk, mert mindenhol csökkent a fizetőképes meg­rendelők száma, s egy-egy szakmában, például a mély­építésben, egyformán sújt minden vállalkozót a gond, hol szerezzen munkát saját embereinek. A szerkezetépí­tők is többen vannak, mint amennyinek biztonsággal jut megrendelés, és ha nem ké­pesek a megváltozott piaci igényekhez igazítani kapaci­tásukat, akkor ezzel a nehe­zebb megélhetés bizonytalan útját is választják. Minder­ről a szorult helyzetről ke­vés tapasztalattal rendelkez­nek azok, akiknek munkájá­ra még mindig nagy a keres­let. A szakiparosok ma is jó árat kérhetnek tudásukért. Az építési piac kialakulása után több évtizedes gyakor­lattól vehettek búcsút az épí­tési folyamat résztvevői. Tavaly a versenytárgyalá­sokon kötött munkaszerződé­sek értéke elérte a 24 milli­árd forintot, az előző évinek a dupláját. Nem pusztán azért, mert rendelet kötelezi az állami pénzekből építőket a pályázat kiírására, hanem mert maguk is rájöttek, hasznos dolog több jelentke­ző ajánlatából kiválasztani az igényüknek legjobban meg­felelőt. Tavaly 741 létesítmény épí­tésére hirdettek meg ver­senyfelhívást, ezek 84 száza­lékában versenyeztették a beérkezett ajánlatokat, és to­vábbi 70 százalékuknál a megrendelő ki tudta válasz­tani a számára, illetve az építmény használói számára legelőnyösebb pályaműveket. A számok azonban nem takarhatják el a mögöttük meghúzódó lényeget: azt az óriási erőfeszítést, amivel egy szakma új pályára áll. Mert az építőknek már nem elég, ha csak szakmájukat isme­rik, tudniuk kell pontosan árat kalkulálni, hogy máso­kéval licitálhassanak; fővál­lalkozóként megszervezni számos alvállalkozó munká­ját, gondoskodni anyagról, engedélyről és néha még a kulcsról is, amivel készre zárják a házat. Az adatok jelzik, hogy szé­lesedik a versenyzők és a versenyeztetők köre és az a tendencia, hogy a piaci ha­tások és szabályok minden­kire érvényesek lesznek. Ha­mar elérte például az építő­anyag-gyártók korábban ké­nyelmesnek hitt állásait is. Amint a túlkínálat lesz az uralkodó, a kivitelezésben és a háttériparban is, ugyan­ezek a hatások lesznek vár­hatók. Mert nem központi előírásra javul'majd a minő­ség, hanem az építők közvet­len anyagi érdeke diktálja a kifogástalan munkát. Sz. K. Szergej Ahromejev mar­sall a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke és a hon­védelmi miniszter első he­lyettese tegnap Stockholm­ban felszólalt az európai bizalom- és biztonságerősí­tő, valamint leszerelési kon­ferencia plenáris ülésén. Megállapította, hogy a megbízható biztonsági rend­szer létrehozásában nagy szerepe van a stockholmi konferenciának is, s ezért a szovjet fél azzal a szilárd meggyőződéssel érkezett er­re a nemzetközi fórumra, hogy elősegítse a kölcsönös megértés, az érdekek köl­csönösen elfogadható egyen­súlyának elérését. Emlékeztetett arra, hogy a napokban megállapodtak: bejelentik az európai terü­letre történő csapatátdobá­A Szolnoki Cukorgyárban finiséhez érkeztek az előké­szítő munkák, szeptember 18-án kezdődik a nagyüzem hetvenharmadik kampánya Január 2-án fogtak hozzá a szükséges karbantartások­hoz, felújításokhoz. Az idén valamivel jobb helyzetben volt a gyár, mint az előző években, mivel hosszú idő óta tavaly sikerült először 70 millió forintos nyereséget elérniük. Ez az eredmény — azon­túl, hogy a dolgozók vasta­gabb borítékot vihettek ha­za — lehetővé tette azt is. hogy 20 millióval többet — összesen 110 millió forintot — fordíthattak a gépek kar­bantartására, felújítására mint az elmúlt években. Ezenkívül 10 millió forintért tij rakodógépeket vásároltak, az elhasználódott gépkocsi- parkjukat felújították, és a technológia korszerűsítésére is jutott 30 millió forint. Eb­ből az összegből új állókeve- rőket vásároltak, amelyek segítségével nagyban csök­kenthető a feldolgozás során jelentkező melaszcukor vesz­teség. így évenként 600—700 sokat, s ez fontos láncszem az európai biztonság szava­tolására hivatott megálla­podások rendszerében. Az ellenőrzésről szólva Ahromejev kijelentette: a szovjet kormány elfogadha­tónak tartja a helyszíni fel­ügyelet alkalmazását azzal a feltétellel, hogy az nem okoz kárt egyetlen ország biztonságának sem. A Szov­jetunió konkrét elképzelése, hogy a stockholmi konfe­rencia minden részvevője az európai földrész határain belül a saját területén évi egy-két alkalommal enge­délyezné a helyszíni felügye­letet. A stockholmi szovjet nagy- követségen ma sajtóértekez­letet tartottak, amelyen Ah­romejev marsall válaszolt az újságírók kérdéseire. tonna cukorral többet termei a gyár úgv, hogy közben a feldolgozott cukorrépa mennyisége nem változik. A tervek már készen áll­nak, jövőre a technológiai folyamatok további korsze­rűsítésével szeretnék a vesz­teségeket még jobban csök­kenteni. s ezáltal évenként körülbelül 2700 tonnával több cukrot termelni. A szolnoki gyár idei ter­veiben 500 ezer tonna cukor­répa feldolgozása szerepel, de mint az előzetes felméré­sek mutatják, 470—475 ezer tonna körüli lesz. Ez a csök­kenés egyértelműen a mos­toha időjárás — az aszály — számlájára írható. Ennek el­lenére a gyáriak úgy szá­molnak, hogy a kampány vé­geztével 55—56 ezer tonna cukrot adhatnak át a keres­kedelemnek. A gyár kollektívája nem­csak az üzemen belüli dol­gokra figyel oda, hanem leg­alább olyan fontosnak tartja a mezőgazdasági nagyüze­mekkel való kapcsolattartást is, a jó alapanyagellátás ér­dekében. Hiszen a Szolnoki Cukorgyár öt — Pest, Csong- rád, Bács-Kiskun, Békés és Székesfehérvárott Munkás nagygyűlés A békéért és a leszerelé­sért folytatott harc szak- szervezeti akciónapja al­kalmából a béke hétvége nyitó eseményeként munkás nagygyűlést rendeztek teg­nap Székesfehérvárott, a Videoton Elektronikai Vál­lalat oktatási- és tovább­képzési központjának sport- csarnokában. A fórumon je­len volt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára is. A munkás nagygyűlésen, Baranyai Tibor, a Szak- szervezeteik Országos Taná­csának főtitkára mondott 'beszédet. Többek között arról be­szélt, hogy a magyar dolgo­zók állama ahhoz a világ- rendszerhez tartozik, amely­től idegen a háború, a vér­ontás, viszont szövetséges vele a munka, a béke. Szolnok — megyében 45 gaz­dasággal áll kapcsolatban. Ezekben az üzemekben az idén 12 ezer 8í7 hektáron termelnek cukorrépát. A szeptember 18-i indu­lásnak ma már nincs akadá­lya, hiszen nagyrészt befeje­ződtek a karbantartások, fel­újítások, csupán apróbb munkálatok vannak még hátra. Szeptember 4-én meg­kezdik a kampányban segéd­kező, ötszáz ideiglenes dolgo­zó — főleg nyugdíjasok — felvételét is. A napokban a gyár vezetői a szállító vállalatok — a Vo­lán és a MÁV — képviselői­vel egyeztetik a feladatokat, s szeptember 15-én megkez­dik a répa átvételét. Majd a következő két napon próba­üzemet tartanak, amikor minden berendezést üzembe helyeznek, az esetleges hibá­kat kijavítják, és 18-án már teljes kapacitással termel majd1 a gyár. Ha az őszi esős időjárás nem akadályozza a növény felszedését és átvéte­lét — a gyár vezetői úgy számolnak — december 20- ra végeznek a cukorrépa fel­dolgozásával. Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos, baráti láto­Tegnap ülést tartott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módo­sította a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, va­lamint a magánkereskede­lemről szóló törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A törvény korszerűsítését a megalkotása óta a gazdasági életbe bekövetkezett változá­sok — a vállalatirányítási rendszer korszerűsítése, a te­vékenységi kör szabadabb meghatározása, új üzemelte­tési formák bevezetése — és a magasabb szintű jogszabá­lyok korábbi módosítása tet­te szükségessé. Az új jogsza­bály a belkereskedelem alap­vető feladatául az elosztási jellegű ellátási tevékenység helyett a kereslethez igazodó árukínálat kialakítását, a kereskedelmi, a vendéglátási és az idegenforgalmi szolgál­tatások bővítését határozza meg, és egyben elő kívánja segíteni a kereskedői fog­lalkozás jobb elismerését is. A lakosság ellátásának és vá­sárlási lehetőségeinek javí­tása érdekében a kistelepülé­seken, illetve a megfelelően el nem látott területeken le­hetségessé válik a magán­kereskedés és a kisipari te­vékenység együttes gyakorlá­gatásna hazánkba érkezik Zbigniew Messner, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. sa. Az új szabályozás a ma- gánkereákedés kereteit is kiszélesítette. A jövőben a jogszabály által meghatáro­zott körben, az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem tevékenységét kiegészítve, vendéglátási, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatás is végezhető. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott egyes szövetkezeti jogszabályok módosításáról. Ennek célja az érdekképviselet érdemi mun­káját is meghatározó vezeté­si-döntési rendszer fejleszté­se és a választott szövetke­zeti testületek irányító szere­pének fokozottabb érvényre juttatása. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatályba lépé­sével összefüggésben az El­nöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a Magyar Népköztársaság felsőoktatási intézményeiről. Ezen intéz­ményrendszerben bekövetke­zett változások szeptember 1-én lépnek hatályba, s vég­rehajtásuk folyamatosan tör­ténik. A továbbiakban a testület kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg, valamint más időszerű ügyekről tárgyalt. A Fegyvernekl Vörös Csilla* Tsz-ben megkezdték a silónak való kukorica betakarí­tását. Ebben az évben 256 hektáron termeltek télire valót az állatoknak (Fotó: Tarpai) Kampány előtt a Szolnoki Cukorgyár Szeptember közepén kezdődik a munka öt megye 45 gazdaságából érkezik a répa Ülést tartott az Elnöki Tanács Változások a felsőoktatási intézményrendszerben

Next

/
Oldalképek
Tartalom