Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 29. Jó hír Stockholmból Provokálni Líbiát? Katonai készenléti tervek Szűkölködünk kedvező hí­rekben. A sajtó — nemcsak a nagyobb szenzációérték miatt — általában konflik­tusokról, összecsapásokról, rossz hírekről ad számot. A tegnapi lapok viszont' «árról számolhattak be, hogy elő­relépés történt a stockholmi tárgyalásokon. Mit is jelen­tettek be? Nos, az előzetes egyeztető megbeszéléseken elvi megállapodás született bizonyos katonai tevékeny­ségek előrejelzéséről. Az ér­tekezlet, amely jelenlegi sza­kaszában mindenekelőtt az európai kontinensen beve­zetendő bizalomerősítő in­tézkedésekről tárgyal, ezzel közelebb jutott a kitűzött célhoz: az óhajtott záróok­mányhoz. Ennek a doku­mentumnak a megszövegezé­sére, végleges elkészítésére nincs már sok idő, az elő­zetes menetrend úgy intéz­kedik, hogy a jelenlegi sza­kasz utolsó (mostani) for­dulójának 1986. szeptember 19-ig be kell fejeződnie. Miről is tárgyalnak több mint két és fél éve a stock­holmi kultúrpalotában a harmincöt ország küldöttei? Nos, néhány olyan elvi je­lentőségű kérdésen túl, mint az erőszakról és az erő­szakkal való fenyegetésről való lemondás, elsősorban kötelező érvényű viselkedé­si szabályzatot kellene ki­dolgozniuk, ami növelné az európai államok biztonságér­zetét. Ezért tárgyalnak a különböző hadgyakorlatok bejelentéséről, a manőverek méreteinek maximalizálásáról és külföldi megfigyelők meghívásáról. (Emlékeztetni kell arra, hogy az 1975. augusztus elsején Helsinki­ben aláirt okmány már tar­talmazott ilyen ajánlásokat. A hetvenes évek közepén mindkét katonai-politikai tö­mörülés meg is hívott egyes gyakorlataira megfigyelőket. Ez azonban nem vált gya­korlattá és később teljesen abbamaradt.) Fontos lenne a katonai gyakorlatok mére­teinek csökkentése. Ezek a manőverek ugyanis az el­múlt időkben többször szol­gáltak olyan csapatmozgá­sok ürügyéül, amelyek végül is háborúba torkolltak. Ezért a szocialista országok szor­galmazzák, hogy minél ala­csonyabb szintet állapítsa­nak meg a megrendezhető gyakorlatoknak. A másik ér­zékeny kérdés a helyszín el­lenőrzése. Nos, legutóbbi bu­dapesti tanácskozásukon a Varsói Szerződés országai­nak legmagasabb rangú ve­zetői olyan felhívást adtak ki, amely egyebek között tartalmazta a helyszíni, nem­zetközi ellenőrzés elfogadá­sának elvét, ha megkezdőd­hetne a hagyományos fegy­verzetek és csapatok csök­kentése az Ural és az At­lanti-óceán közötti térség­ben. A minap Stockholmban el­ért elvi megállapodás nem a hadgyakorlatok, hanem az egyéb csapatmozgások be­jelentésére vonatkozott. Az Egyesült Államok eszerint jelezné, ha katonai egysége­it Európába, illetve Kanadá­ba szállítja, s a Szovjet­unió kötelezettséget vállal arra, hogy bejelenti nagyobb csapategységeinek mozgását európai területen. Ezek nagy jelentőségű lépések, amelyek valóban közelebb hozhat­ják a megegyezést. Általános a nézet, hogy a stockholmi értekezlet sikere a november elején Bécsben kezdődő össz-európai bizton­sági értekezlet eredményes­ségéhez nagyban hozzájárul­hatna javítva ezzel az euró­pai együttműködést. A bi­zalomerősítő intézkedések el­fogadása — kötelezővé vá­lása csökkentené a konflik­tusveszélyt kontinensünkön, alapot adna a tényleges le­szerelési lépések megkezdé­sére. Ez a szocialista orszá­gok békeprogramjának cél­ja, s ez az érdeke földré­szünknek és az egész em­beriségnek. (KS) SPD-kongresszus Megerősítették a vezetést A Német Szociáldemokra­ta Párt (SPD) nürnbergi kongresszusán a küldöttek tegnap nagy többséggel meg­erősítették az SPD eddigi ve­zetőségét. 1 A 72 éves Willy Brandt 'pártelnököt titkos szavazás­sal újabb két évre megvá­lasztották. A tekintélyes SPD-politikusra, akit ez al­kalommal választottak meg a tizenegyedik alkalommal, 430 érvényes szavazatból 398 igenlő szavazat jutott, 28-an szavaztak ellene, négyen tar­tózkodtak. Ez 92,6 százalé­kos támogatási arány. ; A kongresszusi küldöttek 95,5, illetve 97 százalékos arányban ugyancsak újjává­lasztották az SPD két elnök- helyettesét, Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália tar­tományi miniszterelnökét, a párt kancellárjelöltjét és Hans-Jochen Vogel t, az SPD parlamenti csoportjának ve­zetőjét. Rau mellett szólt 426 érvényes szavazatból 407, hatan nemmel szavaztak, 13- an tartózkodtak. Vogelre413 szavazat jutott 426 érvényes szavazatból, tízen ellene foglaltak állást, hárman tar­tózkodtak. Nakaszone marad Nakaszone Jaszuhiro, a Japánban kormányzó Libe­rális Demokrata Párt elnö­ke mostani mandátumának lejárta, azaz október után is párt élén maradhat. Er­ről tegnap döntött a párt elnöksége. Nakaszone gya­korlatilag az LDP alapsza­bályzatának példa nélkül ál­ló módosítását érte el ezzel, és a pártelnökséggel járó kormányfői megbízatás meg­hosszabbítására is számíthat. Folytatódik az amerikai kormányzat Líbia elleni pro­pagandahadjárata, de kü­lönböző kormánytisztviselők egymásnak ellentétes nyilat­kozatokat adnak erről. A Fe­hér Ház képviselői például Kaliforniában; ahol Reagan elnök szabadságát tölti, ta­gadták a Washington Post jelentését, amely szerint az Egyesült Államok „felelőt­len akciót” akar kiprovokál­ni Líbia részéről, de vitat­ták a New York Timesnak azt a jelentését is, amely szerint most visszafogják a Líbia elleni propagandahad­járatot, mivel nincs „kellő” terhelő bizonyíték Moamer el-Kadnafi ellen. Egy magas rangú kor­mánytisztviselő — aki rá­adásul nevének közlését sem engedte meg — határozottan kijelentette, hogy „megfele­lő bizonyíték áll rendelke­zésre arra, hogy a líbiai kor­mány terroristaakciókat ké­szít elő, s meg akarja azokat valósítani”. A kormánytiszt­viselő azonban nem volt haj­landó bármiféle felvilágosí­tást adni az állítólagos bizo­nyítékokról, arra hivatkozva, hogy ez a forrásokat hozná veszélybe. Megerősítette vi­szont a Wall Street Journal hétfői jelentését, amely sze­rint vannak katonai készen­léti tervek egy Líbia elleni akcióra. Közben Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője azt mondotta, hogy az Egyesült Államok célja „nem az, hogy Kadhafit provokálja, hanem, hogy megakadályoz­za tervei megvalósításában”. Reagan eddig nem avatko­zott be személyesen a Líbia elleni hadjáratba, amelynek ellentmondó hírei egyes kommentárok szerint a kor­mányzaton belüli ellentmon­dásokat tükrözik a követen­dő politika kialakítása körü­li vitában. Az elnök azonban egy tegnap délután közzétett hivatalos nyilatkozatában, amelyet a külügyminisztéri­um új biztonsági előírásairól szóló törvény tervezetének aláírása kapcsán adott ki, azt mondotta, hogy „tovább­ra is kellő határozottságot kell tanúsítani ezzel a maga­tartással szemben, diplomá­ciai, gazdasági, jogi és ha kell, katonai téren.” Amerikai—egyiptomi közös hadgyakorlat a Földközi-tenge­ren. A képen: egy F—I4-es vadászgép emelkedik a magasba Kameruni gázmérgezés Ezerötszáznál több áldozat STOCKHOLM Szergej Ahromejev mar­sall, a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első he­lyettese, aki tegnap érke­zett meg a svéd fővárosba, a nap folyamán találkozott Pierre Schon svéd külügyi államtitkárral, akivel átte­kintette a stockholmi konfe­rencián kialakult helyzetet, valamint megvitatta a nem­zetközi biztonság főbb kér­déseit. I ROMA i A milánói Sempione- iparkban tegnap megnyílt a hagyományos L’Unitá-feszti- vál. Az olasz KP lapjának szeptember 14-ig tartó ün­nepsége az idén is gazdag programmal várja a látoga­tókat és a fesztivál vendége­it. A politikai előadások, vi­ták alkotják majd a rendez­vénysorozat gerincét, az olasz ibel- és külpolitika kér­dései. a nemzetközi helyzet problémái egyaránt helyet kapnak ezeken az összejö­veteleken. LA PAZ A bolíviai kormány teg­nap ostromállapotot hirde­tett ki az ország egész terü­letére — jelentette be a tá­jékoztatási minisztérium. Erről a kabinet és a legma­gasabb rangú katonai veze­tők tanácskozásán döntöt­tek. Az intézkedést a dél- amerikai országban egyre súlyosabbá váló társadalmi feszültséggel indokolták. HARARE A zimbabwei fővárosban tegnap megnyílt az el nem kötelezettek mozgalmának kétnapos külügyminiszteri konferenciája. A tanácsko­zást — amely a 101 tagor­szág jövő héten kezdődő nyolcadik csúcsértekezletét készíti elő — Witness Mang- wende, a vendéglátó ország diplomáé iájának vezetője nyitotta meg. A hadsereg mentőalakula­tai húszezer embert telepí­tettek ki Kamerunban a mérges gázokat kibocsátó Nios-tó környékéről és le­zárták az oda vezető uta­kat, mert a hatóságok jár­ványveszélytől tartanak. A helyszínen tartózkodó csapatok parancsnoka kö­zölte, hogy még nem sike­rült minden áldozatot elte­metni. További gondot okoz az, hogy a térségben nincs , ivásra alkalmas víz. A zsú­folt kórházakban 500 sze­rencsétlenül járt embert ke­zelnek. Folyamatosan ér­keznek az afrikai országba a külföldi segélyszállítmá­nyok, takarók, sátrak, lég­zőkészülékek,. A katasztrófa­sújtotta térségben egy nem­zetközi kutató csoport is dolgozik, hogy megállapítsa az 1534 ember halálát okozó gáz eredetét. A kormány most azt ter­vezi, hogy geológiai felmé­rést készít, amelynek segít­ségével megállapítanák, hol fenyeget az ország más te­rületén hasonló gázveszély. Regionális kérdésok Szovjel—amerikai megbeszéltsek „Komolynak és tárgysze­rűnek” minősítette Michael Armacost külügyminiszter­helyettes, az amerikai kül­döttség vezetője, a regionális kérdésekről szerdán Wa­shingtonban megkezdett szovjet—amerikai tárgyalá­sokat. Az eszmecserén a szovjet küldöttséget Anatolij Adamisin külügyminiszter­helyettes vezeti. A két delegáció szerdán több mint öt és fél órás megbeszélést folytatott, en­nek napirendjét, részleteit azonban nem ismertették. A késő délutánig tartó megbe­szélésen a küldöttségek úgy határoztak, hogy az eszme­cserét csütörtökön is foly­tatják. Előzetes közlés sze­rint megvitatják a dél-afri­kai, a közel-keleti, a közép­amerikai és az afganisztáni helyzetet. Irak-Irán Öhölmenti országok tiltakozása Bagdadban a Legfelsőbb Katonai Parancsnokság teg­nap bejelentette, hogy az utóbbi napokban az iraki légierő vadászgépei 58 be­vetésben vettek részt és irá­ni katonai csoportosítások­ra mértek csapást. Heves tüzérségi párbaj zajlott le a front északi és déli részén. Az iraki közle­mény beszámol arról is, hogy az iráni tüzérség lőtte Bászra iraki várost. Két ember meghalt, heten meg­sebesültek. Az iráni hírügynökség je­lentette, hogy az iráni hadi- tengerészet erői a Hormuzi szorosban feltartóztattak tíz külföldi kereskedelmi hajót. A hajókat átvizsgálták, majd azok folytathatták út­jukat. Az öbölmenti államok el­ítélték Iránt, mert vele há­borúban nem álló országok olajszállítmányait támadja, s egyre súlyosabban zavarja a Perzsa(Arab)-öböl nemzetkö­zi vizeinek forgalmát. A regionális gazdasági és védelmi szervezetbe tartozó hat ország kül- és olajügyi miniszterei kétnapos tanács­kozást folytattak Szaúd-Ará- biában. Kiadott közlemé­nyük hangsúlyozza, hogy kö­zösen szállnak szembe min­den fenyegetéssel, bármely tagjukat is veszélyeztetné. Diplomáciai források sze­rint a megbeszéléseken szó volt a tartályhajók haditen­gerészeti kíséréséről, és a radar-figyelőhálózat kiépíté­séről is. Egyedülálló lelet Bulgáriában Évezredes trák kincsek 'Futótűzként terjedt el a 'hír: Északnyugat-Bulgária egyik kis falujában Vráca •megyében a trák művészet új alkotásai kerültek elő: a lelet 54 aranyozott ezüst kor­sót, 3 serleget, és 108 tálat tartalmazott. A tárgyak az i. e. 4. századból származ­nak és most a vrácai törté­nelmi múzeum trák emléke­it gazdagítják. A kincsek nemcsak azért keltettek rendkívüli figyelmet, mert ez az eddigi legnagyobb ilyen bulgáriai lelet, hanem azért is, mert olyan ékszer­elemeket és motívumokat mutatnak, amelyek eddig is­meretlenek voltak a trakoló- gusok számára. (A trákok: számos balká­ni és részben kisázsdaii nép összefoglaló elnevezése. Az i. e. 8—7. században görög befolyás alá kerültek, majd az i. e. 5. században önálló államot alkottak. Egy évszá­zad múlva római uralom alá kerültek- Később beolvadtak a népvándorláskori népek­be.) A felfedező Mint annyi más hasonló leletet, ezt is a véletlen hoz­ta felszínre. Ivan Szavov traktoros a múlt nyári szá­razság idején elhatározta, hogy a kertje közelében fo­lyó patakocska vizével ön­tözi a kiszáradt földet. Csa­tornaásás közben ásója va­lami fémtárgyba akadt. Az „elgörbült alumíniumtá- nyért” kiemelte és felakasz­totta a kerítésoszlopra. Az­tán további tányérokat és kannákat talált. „Először azt hittem, hogy a szomszédom dobott egy rossz tányért a kertembe — mondja Szavov. — Amikor a kannák is előkerültek, fe­leségem templomi eszközök­nek nézte azokat, de bizto­sat ő sem tudott. Az edények mintegy 45—50 cm mélyen feküdtek a földben. Nem tudtunk velük mit kezdeni. Amikor aztán lemostuk a tárgyakat, csodálatosan csil­logtak. Soha azelőtt ilyet nem láttunk! Egyszerű em­berek vagyunk, de éreztük, hogy valami rendkívülivel van dolgunk. Arra nem is gondoltunk, hogy 2400 éves kincsek kerültek elő”. Ivan Szavov később is alig értette, hogy bejelentése nyomán a régészek („tanult fejek”, ahogy nevezte őket), majd a sajtó, a rádió és a tévé emberei miért szentel­nek akkora figyelmet az ügynek. A talált tárgyakat becsomagolta és bevitte a vrácai múzeumba. A vrácai régészek hamarosan ott vol­tak, felásták a kertet és alig öt méter távolságban újabb száz darabra bukkantak. A régészek a lelet köze­lében semmit sem találtak, amely egy trák sírra, vagy településire utalt volna. Eb­ből arra következtettek, hogy a kincsek egykori tu­lajdonosa rendkívüli körül­mények közepette elásta azokat, majd megölték, vagy fogságba vetették. A tár­gyak különbözősége arra utal, hogy évti zedeken át gyűjtötte azokat egy gazdag trák előkelőség. Az aranyo­zott ezüsttárgyak pompája az 5. és a 4. századbéli trák arisztokrácia törekvésére utal: ezekkel is gazdagságu­kat és tekintélyüket akarták demonstrálni. A napisten kocsija A régészek az eredeti leletektől nem messze újabb kincseket találtak Az egyediül álló gyűjte­mény darabjai az i. e. 5. és 4. század különböző idősza­kaiból származnak. Díszíté­sükre növényi, geometriai, mitológiai elemeket alkal­maztak. mások a mondavi­lág jeleneteit elevenítik meg. Súlyra, nagyságra, for­mára és díszítésükre nézve nincs két egyforma tárgy. 13 tálon ógörög betűkkel írt trák személynevek olvasha­tók. Különösen érdekesek a korsók díszítései. A legtöbb geometriai ábrákat vagy vi­rágfűzéseket ábrázol. Tíz tá­lon a mitológiából láthatunk jeleneteket. istenségeket, szörnyeket, vadállatokat, va­dászatot: Diana istennőt, Heraklész hőstetteit, szár­nyas lovakat a napisten, He- üosz kocsija elé fogva, stb. Egyik vadászjeleneten a lo­vak szerszámai, a vadászok ruházata és fegyverzete rendkívül hasonlít azokhoz az ebből a korból származó leletekhez, amelyeket Bul­gária más területein talál­tak. Ebből arra következtet­nek, hogy valahol a környé­ken művésziskoláhan oktat­ták a mestereket. A tárgyak többsége azon­ban egyedülálló és a trák kultúra eddig ismeretlen te­rületeire enged betekintésit. A tudósok a nagyszerű lele­tek alapján most tanulmá­nyozzák a vidék egykori la­kóinak életét. Diana Nadsijszkaja

Next

/
Oldalképek
Tartalom