Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-28 / 202. szám

1986. AUGUSZTUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 As emeletes házak építésével évről-évre nOvekszik a felvonók száma. Javításuk, karbantartásuk egyre nagyobb feladat, ezért az Ingatlankezelő Vállalat a közel­múltban modern szerszámokkal, műsze­rekkel felszerelt felvonószerelő részleget hozott létre Szolnokon a Szabadság úton. A 12 fővel dolgozó egység új liftek terve­zését, beszerelését és régebbi típusok mo­dernizálását is elvégzi, nemcsak az IKV kezelése alatt álló épületekben, hanem más megrendelők részére is Fotó: Korényi Éva Növekedett a lakások alapterülete Leltárhiányok és -többletek Kinek a számlájára megy a nagyvonalúság? Milyen a bizonylati fegye­lem? Formailag nagy a rend. A könyvelésben, a kasszá­ban fillérre stimmel a vég­eredmény. Tartalmilag már nem mindig tapasztalható ilyen precizitás. A népi el­lenőrök megvizsgálták a lel­tározást 182 gazdálkodó egy­ségnél. A tapasztalatok el­lentmondóak. a vizsgált egy­ségek 70 százalékánál van ugyan leltározási szabály­zat, de 7—16 éve változatlan formában, s így több tétele már elavult. A megszűnt trösztök, nagyvállalatok ön­állósult egységei például nem igazították saját adott­ságaikhoz a központilag ki­alakított szabályokat. Jóvaírós vagy elsimítás Amíg a kasszában, a ket­tős könyvelésben forintnyi többletet vagy hiányt nem­ritkán több órás hibakere­sés, oknyomozás követi, ad­dig a leltározás nyomán mu­tatkozó a tíz- és százezer fo­rintos eltéréseket már gya­korta nagyvonalúan tudomá­sul veszik. Az adminisztrá­ció számszakilag legyen pre­cíz, a tényleges anyagi érté­keket azonban a raktáriban, a műhelyben, az üzletben, úgy látszik már nem védik, óvják hasonló gondossággal. Bizonyos veszteségeket (áru- r omlás, elpárolgás, mérési pontatlanság, elhullás, stb. miatt) a normák engedélyez­nek. A statisztikailag kimu­tatott normán felüli hiányok 1984-ben elérték az 1,7 mil­liárd forintot. Ki és milyen mértékben felel ezért? És a hasonló nagyságrendű több­letekért, amelyek többnyire a vevők, a megrendelők megkárosításából származ­nak? Vizsgálják-e. megisme- rik-e a kiváltó okokat? Kétes kompenzálások A „jóváírás” egyik sajátos módja az úgynevezett kom­penzálás, amikor a hiányok és a többletek értékkülönbö­zetét (egyenlegét) jelzik csupán, minit leltáreltérést. Holott a társadalmi tulajdon megkárosításával keletkező hiányok, valamint a vásár­lók vagy a rendelők megrö­vidítéséből származó többle­ltek „kompenzálása” nem ép­pen megengedhető aktus. Jellemző egyébként, hogy a vállalati nyereséget növelő leltári többletek okait, fele­lőseik akkor sem firtatják, amikor forrásai nyilvánvaló­an kétesek. A személyes felelősség ér­vényesítése enyhén szólva nem jellemző, persze nem is könnyű feladat. A norma fe­letti leltárhiánynak a keres­kedelemben 9, a mezőgazda­ságban és az élelmiszeripar­ban 2,8 százalékát térítették meg az anyagilag felelős dolgozók. A kártérítések na­gyobb arányú kiszabását több körülmény is megaka­dályozta. Kiderült, hogy a .norma feletti hiányok 37 (Százalékánál megoldatlan yolt az eszközök biztonságos .tárolása és őrzése. 18 száza­lékánál pedig hiányoztak a. K. J. Mosonmagyaróváron Takarmánytermesztési tanácskozás Szántóföldi szálas- és tö­Kiderült a vizsgálat során továbbá. hogy az előírt nyomtatványok helyett gyakran használnak — en­gedély nélkül — attól eltérő, házilag készített bizonylato­kat. A leltározási bizonylato­kat pontatlanul, hiányosan, olykor grafitceruzával töl­tötték ki. Az esetleges ja­vításokat. átírásokat a lel­tárfelelősök aláírásukkal nem hitelesítették. A vizs­gált egységek 85 százaléká­nál a leltárfelvétel esemé­nyeit jegyzőkönyvileg nem vagy hiányosan rögzítették. Holott az anyagi felelősség érvényesítésének ez a leg­főbb bizonylata. Néhány helyen (például a Békés Megyei Ékikemél, a Vegyieknél, az egyik do­hánygyárunkban) a belső el­lenőrök valamennyi lénye­ges eltérést kivizsgálták, az előidéző okokat is többnyire feltárták. De sajnos nem ez a jellemző. A 182 egységnél tapasztalt leltári eltérések­nek összesen még a tíz szá­zalékát sem vizsgálták, az előidéző okoknak pedig mindössze hét százalékát tárták fel. Egyszerűbb fel­emelni a megengedett vesz­teségnormát, és utólag nyomban eltűnik a frissen kimutatott leltárhiány. így tűnt el a tapasztalt leltárhi­ány — a hiánykulcsok auto­matikus növelésével — a né­pi ellenőrök által megvizs­gált egységek 40 százaléká­nál. A többi esetben pedig — néhány kivételtől elte­kintve — a raktáros és más felelős személy — magyará­zatát. feltételezését elfogad­ták s a hiányt gyakorlatilag „jóváírták”. szükséges jogi feltételek. (Nem íratták például alá a felelősségvállalási nyilatko­zatot.) További 40 százalék­nál viszont a vállalati mun­kaügyi döntőbizottságok ér­vénytelenítették a kártérítési határozatokat. I Ezért a vizsgált vállalatok egy részén eleve anyagi kö­vetkezménnyel nem járó, könnyebben érvényesíthető felelősségrevonásokat alkal­maztak. Az utóbbi három év alatt a belkereskedelemben 266 hálózati egységvezetőt váltottak le ismétlődő leltár­hiányok miatt — fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül Közülük 43 más egységben ugyancsak vezetői megbízást kapott. Fegyelmi eljárás nyomán 468 figyelmeztetés, 63 megrovás, és 54 elbocsáj- tás vált jogerőssé. 1 A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban ugyancsak három esztendő alatt 113 fi­gyelmeztetésre, 21 megro­vásra, 7 szigorú megrovásra, 133 esetben prémiummegvo­násra került sor leltárhiány miatt. Mindössze három fe­lelős dolgozót zártak ki a szövetkezetből, illetve bo- esájtottak el. Üntözügípek vására az Igrokernél Amikor elterjedt a hír az öntözőberendezések vé­telárának csökkentéséről, a múlt hét péntekétől meg­élénkült a forgalom a Szol­nok Megyei Agroker Válla­lat telepén. A kereskedelmi cég a gépek, berendezések árának hatvan százalékos mérsékléséről körlevélben értesítette a megye mező- gazdasági nagyüzemeit, és informálta arról is, hogy milyen készletek vannak raktáron, milyen a válasz­ték. A mostani kedvező árin­tézkedés azért született, mert tartósan aszályos az időjárás, és minden ren­delkezésre álló eszközt ki kell használni a csapadék- hiány okozta károk enyhíté­sére. A gazdaságok élnek is a lehetőséggel, hiszen egy öntözőgép régi áráért je­lenleg akár kettőt is vásá­rolhatnak. Az akció kereté­ben eddig nyolc megyei gaz­daság, többek között a Ken­gyeli Dózsa, és az Abádsza- lóki Lenin Tsz vásárolt je­lentősebb tételeket, egyebek között szovjet gyártmányú Volzsanka öntözőberende­zést, bolgár szivattyút, ag- regátort, öntözőcsöveket, „Tisza II” szórófejeket. A vásár mindaddig tart, amíg a vállalat raktárában van termék. A tsz-ek, és állami gazdaságok számítanak ar­ra, hogy továbbra is szá­raz lesz az időjárás, ezért a megvásárolt gépeket, beren­dezéseket igyekeznek gyor­san munkába állítani. A Ka­pásnövények, másodveté­sek, rétek, legelők öntözé­se mellett — ahol lehet — a rendkívül száraz földbe ke­rülő őszi gabona kelesztő ön­tözésére is sor kerülhet a jövő évi termés megalapo­zása érdekében. Hasznos újítás a rönkhasító Nehéz erdei munka gépe­sítésére készítettek ötletes berendezést a Csepregi Győ­zelem Termelőszövetkezet szakemberei. A két újító — Hoós András és Pócza János — akár mezőgazdasági erő­géppel, akár stabil, legalább 4,5 kilowatt teljesítményű villanymotorral üzemeltet­hető rönkhasítójával, amely a kezelőktől különö­sebb erőfeszítést nem igé­nyel, tetszőleges méretű ha­sábokra lehet aprítani a legvastagabb tüzifarönköket is. Az üzemi gyakorlatban sikerrel kipróbált gépre az Alkotó Ifjúság Egyesülés ke­res gyártót. A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Lakásstatisztikai Év­könyv, amely részletes át­tekintést ad hazánk lakás- állományának változásáról. A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a hato­dik ötéves tervidőszakban 369 684 lakás épült az or­szágban: Budapesten 74 407, a többi városban 159 776, a községekben 135 501. Az újonnan létrehozott otthonok 22,1 százaléka állami, 77,9 százaléka magánerőből épült. i Az új lakások átlagos alapterülete évről évre nö­vekszik, 1981-ben 70, 1985­ben már 79 négyzetméter volt az országos átlag. A fővárosban tavaly épített új otthonok átlagos alapterülete 62 négyzetméter volt. 1983-ban alakult meg Szolnokon a városi tanács Közterületfenntartó Intéz­ménye, amelyhez a tiszali- géti kertészet és városgond­noksági iroda tartozik. 172- en mukálfepdnak az intéz­ményben, hogy a város te­rei, parkjai, füves területei ápoltak, üdék legyenek. A kertészetben, 116-an dolgoznak, ebből legtöbben parkfenntartással. foglal­koznak, a mások műszaki tmk-ban, a szállítási cso­portban, a termesztésben és a kereskedelmi hálózatban tevékenykednek. A város területe A, B, C, D kategóriákba sorolt. Az „A” kategória a kiemelten kezelt területeket jelenti, vagyis a város központját, tereit, a „B” a lakótelepeket, a „C” a külterületeket, s a „D” kategóriába sorolták a legelhanyagoltabb helyeit a városnak. Idén már 10,6 millió forintból gazdálkodik az intézmény, ebből fél-, egymillió forint az, amit feljesztésre kell szánniuk. Az intézmény egymillió négyzetméternyi területet gondoz. Évente 70 ezer tő virágot telepítenek a par­kokba, virágtakarókba, de legalább 200 ezer tő virág­nak lenne helye. Tavaly ősszel 600 ezer forint, érté­kű fatelepítést végeztek az intézmény munkatársai. Legnagyobb gond a fű ka­szálása: 600 ezer négyzet- méternyi területen hatan kézi, nyolcán gépi kaszával végzik a fű kurtítását. Eb­ben a munkában segítenek a Ugyancsak emelkedik a több szobás lakások száma. A hatodik ötéves tervidőszak­ban az előző öt évhez viszo­nyítva 23,3 százalékról 33,7 százalékra növekedett a három- vagy több szobás újonnan épített lakások ará­nya. Az egyszobás lakások aránya lényegében válto­zatlan — 5,6 százalék — ma­radt. A tavaly felépített ottho­nok 99,2 százalékában ki­alakítottak mosdóhelyisé­get, a gázt a lakások 36 szá­zalékába vezették be. Az országban épített otthonokat bekötötték a vízvezetékhá­lózatba, s mindenhol ég a villany. Az országban 1981. és 1985. között 4133 bérlakást korszerűsítettek. lakásszövetkezetek: az in­tézmény kaszáival 170 ezer négyzetméteren ők végzik ezt a munkát. A parkok gondozásában részt vállalnak a parkgond­nokok is, és egy 15 tagú ci­pőgyári brigád gallyazást, sövénynyírást, s egyéb mun­kálatokat végez. Nyáron az aktuális munkákhoz nyújt segítséget a környezetvédel­mi építőtábor. Tavaly és az idén is Zala megyéből 40 napig napi hat órában dol­goztak diákok városunk szé­pítéséért. A „B” és „C” ka­tegóriájú területeken, vagyis a lakótelepéken, s a külte­rületeken a lakosság a tár­sadalmi munkaszervezők segítségével végzi a szépítő munkát. Társadalmi mun­kaszerződések — több mint 100 — segítik ezt a tevé­kenységet. Vállalatok készí­tik a parkokban található padok lábait, szeméttároló­kat, kandellábereket. A Mezőgéppel, Szilikátipari Vállalattal is van az intéz­ménynek társadalmi munka- szerződése. Sajnos a lakosok közül nem mindenki kíméli a vá­ros parkjait, azok felszerelé­seit. Milliós károk keletkez­nek rongálások, lopások miatt. Padokat visznek el, törnek, zúznak, szemetes­tartályok merülnek a Tiszá­ba, Zagyvába. A „legnépsze­rűbb” mégis a hintalopás: tavaly több mint száz hinta tűnt el. Pótlásuk darabon­ként 1600 forintba került. A közterületfelügyelet meg­Msgtárgyalta azFMT Téma: a kistelepülések ellátása Tegnap délelőtt Szolnokon a népfront városi bizottsága tanácskozótermében ülést tartott a Fogyasztók Megyei Tanácsa. Az ülésen a részt­vevők véleményezték, illet­ve megvitatták a kistelepü­lések és külterületek ellá­tásáról, továbbá a magánke­reskedelmi és a kisipari szolgáltatások helyzetéről, feladatairól szóló előterjesz­téseket. Javaslataik, észre­vételeik figyelembe vételé­vel a témával a közeljövő­ben a megyei ianács ülése is foglalkozik. Nemzetközi tanácskozás a bérezésről A Munkaügyi Kutatóinté­zet és a bécsi Társadalom- tudományi Központ közös szervezésében szeptember 13—16. között Siófokon „Bé­rezési rendszerek és társa­dalmi-gazdasági környeze­tük” címmel nemzetközi ta­nácskozást rendeznek. A konferencián a hazai szak­emberek mellett 15 európai ország csaknem harminc szakértője vesz részt, és képviselteti magát a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet, valamint az Európai Bér- és Munkaügyi Alapít­vány is. A tanácskozás résztvevői kicserélik ta­pasztalataikat az európai országokban alkalmazott bérezési rendszerekről. Egyebek között megvitatják a kelet- és nyugat-európai országok bér- és fizetési rendszereinek. tendenciáit, eredményeit. Megvizsgál­ják, hogy a bér- és fizetési rendszerek funkciói miként tükröződnek a társadalomtu­dományi kutatásokban és a közvéleményben. szervezése óta a helyzet ja­vult, a felelőtlen emberek azonban még így is sok kárt okoznak. A játszóterek fenntartása és gondozása is az intéz­mény munkájához tartozik. Sajnos nem elég az a két ember, aki egy műhelyko­csival, CB rádióval járja a város játszóhelyeit. Szolno­kon 98 játszótér található. A lakóközösségek által meg­épített játszóterekkel a gond az, hogy miután elkészül­nek, azok, akik létrehozták, nem mindig törődnék velük, így folyamatosan tönkre­mennek. A műhelykocsi, amely a tereket járja he­gesztőkészülékkel, aszta­losipari gépekkel van ellát­va, így helyben tudják ja­vítani a hintákat, lipityóká- kat. Parképítő tevékenységet — egyelőre — nem folytat a Közterületíenntartó Intéz­mény, csak kisebb helyreál­lító munkát végeznek — külső megrendelésre. Az intézmény munkáját a városi tanács műszaki osz­tálya ellenőrzi. Munkájuk minden évben javuló, emel­kedő tevékenységük minő­sége. Hiányosságok még akadnak, lehetne többet is, jobbat is. de ennek pénz­ügyi akadálya is van. A ta­valyi megyei NEB-vizsgálat megállapítása szerint Szol­nok parkjai, terei, utcái a megye legjobban ápolt te­rületei közé tartoznak. — sta — megtakarmányok termesz­tése, betakarítása, tárolása és hasznosítása címmel nem­zetközi tudományos ta­nácskozás kezdődött tegnap a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem mosonmagyar­óvári mezőgazdaságtudo­mányi karán. A háromna­pos konferencián mintegy 250 hazai és több mint 30 külföldi szakember vesz részt. A megnyitó plenáris ülé­sen egyebek között elmond­ták, hogy a szálas- és tö­megtakarmányok termelése a mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyharma- dát köti le hazánkban, s a legnagyobb mennyiségben termesztett lucerna és a si­lókukorica hektáronkénti termésátlagai meglehető­sen alacsonyak. A szakem­berek hangsúlyozták, hogy megfelelő agrotechnikával, a fajták kiválasztásával, a tápanyagellátás terén elért kutatási eredmények alkal­mazásával, illetve jobb gé­pesítéssel lehetőség van a hozamok növelésére, a ter­mésátlagok növelésével pe­dig csökkenthető a takar­mánytermő terület. A VII. ötéves terv 180 ezer hektár­nyi csökkenéssel számol, hogy ilymódon a felszaba­duló táblákon gabonát vagy más árunövényt termelje­nek. Fák, parkok, játszóterek Szépülő környezetünk gazdái A Közterületfenntartó Intézmény három éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom