Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-01 / 180. szám
1986. AUGUSZTUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtárgyalta a Minisztertanács Kormányintézkedések az építőipar helyzetének javítására A magasépítőiparban — főként a Lakásépítő vállalatoknál — számottevő veszteségforrások halmozódtak fel a változó építési igényekhez történő alkalmazkodás lassúsága, az árrendszer kötöttségei, valamint a munka szervezettségének és hatékonyságának gyengeségei miatt. Ezek a problémák már a vállalatok további működését, gazdálkodását akadályozzák, s ennél fogva veszélyeztetik a tervidőszakban kitűzött építési feladatok teljesítését. Ezért az Állami Tervbizottság a közelmúltban áttekintette az építőipar helyzetét, s a középtávú építési feladatok műszaki—gazdasági feltételeinek komplex vizsgálata alapján intézkedéseket hozott a magasépítőipar működő- és jövedelemtermelő képességének javítására. Az ÁTB határozatát tegnapi ülésén megerősítette a Minisztertanács. A szocialista brigádmozgalomról Őszintén Új utak keresése A Jászkun Volánnál számítanak a kollektívákra A szocialista brigádmozgalomról őszintén, a Szolnok Megyei Néplap hasábjain ezzel a címmel jelent meg június 11-én az a cikk, amely felvetette azt a kérdést, hogy hol és hová tart a brigádmozgalom? Megragadta figyelmünket ez az írás, hiszen őszintén tárja fel a szocialista brigádmozgalomban tevékenykedő kollektívák gondjait, a brigádtagok, a brigádvezetők, és az irányítók véleményeit. Érződik belőle, hogy az SZMT vezető titkára — aki e témakörben a •vitafórumon előadását tartotta és vezette — ismert azokat a gondokat, amelyeket a végrehajtó területen mi is nap mint nap látunk. Dicsősége mór nem a régi Az intézkedések alapvető célja, hogy az alacsony hatékonyságú magasépítőipari vállalatok jövedelemtermelése már 19861 és 1988 között számottevően javuljon, váljék lehetővé az építési igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó termelési struktúra és eszközállomány kialakítása, fejlesztése. A háromlépcsős intézkedéssorozatból az első szakaszban oldják meg a legsürgősebb gondokat: a tavaly veszteségessé és alaphiányossá vált négy nagyvállalat, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Du- na-Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat pénzügyi helyzetének rendezését. Az érintett vállalat és a minisztérium megállapodást köt amelyben mindkét fél rögzíti, hogy mit tesz a rendezés érdekében. A bajokból történő kilábalásban a vállalatoknak elsősorban saját erejükre kell támaszkodniuk, s ehhez nyújtanak segítséget a központi intézkedések. Az eddig előkészített és rövidesen aláírásra kerülő meg(Folytatás az 1. oldalról) Benedek Fülöp, a megyei szövetség titkára és Kovács Tibor a megyei tanács műszaki főelőadója. A mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari vállalatok részére meghirdetett országos versenyben is megőrizték élvonalbeli pozíciójukat a Szolnok megyeiek. A három kategóriában értékelt versengésben, az ezernél állapodás-tervezetek szerint a vállalatok értékesítik a veszteséget újratermelő, valamint kihasználatlan állóeszközeiket, leépítik felesleges készleteiket, korszerűsítik érdekeltségi rendszerüket, termelési szerkezetüket, és a hatékonyabb munka feltételeinek megteremtésével egyidejűleg gondoskodnak az improduktív létszám csökkentéséről. Központi intézkedésre a Magyar Nemzeti Bank hitelnyújtással segíti a feleslegessé vált állóeszközök megvásárlását. A rendezés egyik feltételeként azonban rögzíteni kell, hogy a hitellel fedezett állóeszköz-értékesítésből származó bevételt az érintett vállalatok csak a költségvetési tartozásaik ki- egyenlítésére, valamint a bankkal szembeni kötelezettségeik teljesítésére használhatják fel. Fontos központi intézkedés az is, hogy az érintett három nagy lakásépítő vállalat idén és jövőre a kész lakások átadása után elszámolható nyereségadó-kedvezményt egyéb adókból is visszatarthatja. Ezek a vállalatok ugyanis a maximált-áras lakásépítés keretei között nem jutnák több dolgozót foglalkoztató termelőszövetkezetek közül első helyezést ért el a Tisza- földvári Lenin Tsz, harmadik lett a Rákóczifalvai Rákóczi Tsz. Az ezer és ötszáz közötti létszámú közös gazdaságok versenyében a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz első, a Jászapáti Velemi Endre Tsz második helyzést ért el. A kis létszámú, ötszáznál kevesebb dolgozót foglalkoztató téeszek annyi nyereséghez, hogy igénybe vehessék az idén életbe lépett nyereségadókedvezményt. Az ösztönző kedvezmény összege Budapesten kész lakásonként 24 ezer, vidéken 20 ezer forint, így a mostani döntés tovább javítja a vállalatok érdekeltségét a lakásépítési feladatok elvállalásában és jó minőségű teljesítésében egyaránt. Az adókedvezmény átvállalásának lehetőségét kiterjesztették a Veszprém Megyei Állami Építőipari Vállalatra és a Budapesti Lakásépítő Vállalatra is. A központi intézkedések sorának második szakaszában — ez év szeptemberéig — az alágazat termelésének csaknem a felét adó, mintegy harminc alacsony hatékonyságú magasépítőipari vállalatnak kell legalább kétéves racionalizálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége javítására. A programok elkészítését irányelvek kiadásával segíti a minisztérium. A vállalatok a teljesítmények és a keresetek jobb összhangjának kialakítására növelik az építési munkák szervezettségét és javítják a minőséget. Ugyancsak fontos cél a kereslethez igazodó vállalkozókészség fokozása, hogy a magasépítőipar jobban bekapcsolódjon a magánépítkezésekbe, növelje a közvetlen piaci értékesíté- sű lakások mennyiségét. A központi intézkedések harmadik szakaszában, az 1988-tól érvénybe lépő szabályozás előkészítésének keretében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszközrendszerét. közül második helyezett lett a Kisújszállási Nagykun Tsz, harmadik a Jászjákóhalmi Béke Tsz. Az élelmiszeripari vállalatok versenyében pedig a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat képviselője vehette át az 1985. évi újítási találmányi verseny egyik kategóriagyőztesének járó díjat E cikkhez a hozzászóló véleménynyilvánítása abból az alapállásból indíttatott, hogy közel másfél évtizeden keresztül a szakszervezeti bizottság élén irányította és végezte a munkaverseny- mozgalom társadalmi oldalú munkáját, és közel két éve mint gazdaságvezető a szervezeti felépítésből adódóan, konkrét kötelessége a témával való foglalkozás. Egyetértek a cikkben az elemzéssel, a jelentkező gondok felvázolásával, mert bármennyire is titkolják több helyen:, a mozgalom veszített régi dicsőségéből, azután, hogy az ’50-es évek végén, illetőleg a ’60-as években kibontakozott és a ’70-es években pedig teljessé vált. A Jászkun Volán elődjénél, az 51-es számú Autóközlekedési Vállalatnál a kezdeti években próbaidőre lehetett jelentkezni brigádtagnak és csak a legkiválóbbak kerülhettek e mozgalomba tagként. A mozgalom szervezettségének rohamos növekedésével, vonzásával, olyan erő lett a munkaverseny és a brigádmozgalom, hogy dicsőség volt tagjának lenni. Sikerült rövid időn belül elérni azt a nézetet, hogy a mozgalom fő feladata a dolgozók nevelése, közösségi emberré való formálása. A ’60-as években felvette igazi arculatát, átfogóbban értelmezték a tagok a művelődés szükségességét, mert a „kényszerű” moziba és színházba járás mellett, mégiscsak e mozgalomnak köszönhetjük, hogy több ezer — nem téves — dolgozó végezte el a még hiányzó 8 általános osztályt, tanulhatott szakmát, és ki-ki igénye szerint művelődhetett. 1958-ban alakultak meg az első brigádok autóbusz-gépkocsivezetőkből, autószerelőkből Szolnokon és Jászberényben, ma a mozgalom dolgozóink 80—85 százalékát fogja össze. Annak ellenére, hogy a megyében több területen is felvetődött, hogy a munka- verseny-mozgalom megtorpant, sőt egyes területeken visszafejlődött, úgy érzem, hogy vállalatunknál e tendencia nem volt tapasztalható. Miért lehet ezt megállapítani? Azért, mert az elmúlt évtizedekben soha nem Kezdeményezés volt és az elmúlt években teljes körűvé vált az üzemanyag-premizálási anyagi érdekeltségi rendszer. Évente 3—3,5 millió forintot fizetünk ki prémiumként, üzemanyag-megtakarítás címén. Üj a mozgalomban az, hogy a vállalat a karcagi üzemegység területén bevezette a kirendeltségek közötti munkaversenyt, ennek biztosította erkölcsi és anyagi elismerését is. A nagyvállalatok brigádjai által kezdeményezett országos felhíváshoz mindig csatlakoztunk, az eredmények miatt nincs szégyenkezni valónk. Fontos szempont, hogy a dolgozó tudja, hogy a brigádon belül mit kell teljesítenie, éppen ezért egyértelműen szabályozott a vállalás rendje. Minden dolgozó a saját autóbusza vagy tehergépjárműve műszaki állagára érvényes vállalást tehet és tesz, valavolt vitatott a .vállalatnál a munkaverseny irányítása, pedig volt idő, amikor a gazdaságvezetést, volt amikor a szakszervezetet nevezték ki „gazdának”. A vállalat gazdaságvezetése mindig is fontos feladatnak és a gazdálkodásra ható tényezőnek tekintette a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket. Soha nem tapasztaltuk azt, hogy brigádjaink állóvízben topognának, minden év hozott valami újat a mozgalomban, minden évben fejlődött a gazdasági vállalás mennyisége és minősége, és még a szintentartás vállalása sem volt soha céljuk brigádjainknak. Hogy ezt érzékeltessem a művelődés területére vonatkozóan említem meg, hogy a brigádmozgalom indulásának első időszakában vállalatunknál a 8 általános osztállyal nem rendelkezők aránya 41,5 százalék volt, ez az arány ma 5,6 százalék. Volt olyan év, hogy több mint 100 tanulóval működött vállalatunknál, a kihelyezett iskola 5—8 osztálya dolgozóknak. De jó példája az új keresésének az is, hogy 1984-ben bevezettük vállalatunknál az MKM-et (Minőségi Követelmények Munkarendszere), amelynek lényege, hogy a minőségi munkavégzés érdekében bárki javaslattal élhet és a javaslatok elbírálására létrehozott bizottság pontozás alapján — 1 pont 100 forint — pénzjutalmat ad- Évente 70—120 MKM-ja- vaslat érkezik be, melynek jó része szocialista brigádtagok kezdeményezésére valósult meg. Kezdeményeztük A hónap legjobb brigádja és A hónap legjobb dolgozója cím odaítélését és a tapasztalatok alapján ma is alkalmazzuk azzal a módosítással, hogy negyedévenként ítéljük oda az ilyen címeket. E brigádokat és a dolgozókat faliújságon népszerűsítjük, úgy, hogy a brigádot 1986-tól kollektív évközi jutalomban is részesítjük. Eredményesen működik vállalatunknál, az üzemegységeknél decentralizáltan és a vállalati szinten küldöttek útján a szocialista brigádvezetők tanácsa. A szocialista brigádvezetök vállalati tanácsának mindenkori elnöke az igazgató tanács tagja is. mint az üzemanyag megtakarítására, a gumiabroncs költségének csökkentésére és a minőségi kiszolgálásra. A műszaki-fizikai dolgozók pedig a gépjárművek műszaki és esztétikai állapotának, színvonalának javítását vállalják. Az üzemegységenként működő szocialista brigádvezetők tanácsa negyedévenként állást foglal a brigádmozgalom helyzetéről, és kezdeményezéseket tesz a hibák kijaví. tására, ha annak szükségességét látja. Nagy jelentőségű az, hogy az igazgató tanács, az üzemi párt-végrehajtóbizottság, a vállalati szakszervezeti bizottság számon kéri a szocialista munkaverseny- nyel való foglalkozás értékelését a vállalat gazdaságvezetésétől. Legutóbb 1985-ben határozta meg a brigádmozgalom fejlesztésének feladatait. A tehergépjármű-vezetőknél a napi foglalkoztatási idő növelését, az üzemanyag- és költségmegtakarítást, a közúti baleseti helyzet javítását, az autóbuszgépkocsivezetőktől a menetrendek és fordák maradéktalan betartását, az autóbuszok esztétikai színvonalának javítását, a műszaki-fizikai dolgozóknál a javítási technológiák maradéktalan betartását tűzte ki célul. A vállalat gazdaságvezetése negyedévenként a brigádok munkájának értékeléséről írásos jelentést, tájékoztatást készít. Ebben, az eredményeken túl a legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzéseket és eredményeket is ismerteti. Minden évben a szocialista brigádok részére az általános, a közművelődési, a társadalmi munkával összefüggő vállalásokra írásos ajánlást készít a vállalat. Fontos eleme e munkának, hogy a szocialista brigádok tagjai érezzék a brigád szükségességét, hasznosságát. Ennek érdekében például minden évben a vállalati terv társadalmi tervezésébe is bevonjuk a brigádjainkat. Évente a politikai oktatásokban, a közművelődési tevékenységben ezrek vesznek részt, és ez a nagy szám nem kényszer szülte eredmény, hanem a magas fokú öntudaté, ami a közel 30 év alatt a szocialista brigádmozgalomban kialakult. Ajánlások, vállalások, kezdeményezések Vállalatunk a nehezebb gazdasági körülmények között keresi az új elemeket a mozgalom továbbfejlesztésére, évente a brigádmozgalom elismerésére közel 3 millió forintot biztosít. A vállalatunknál működő 153 szocialista és munkabrigád több mint 2300 taggal mindig is olyan erő volt, amelyre a vállalati célkitűzések teljesítése érdekében számítani lehetett. A legfontosabb elem e munkában a céltudatos vállalás, az erkölcsi elismerés, a folyamatos és minőségi foglalkozás, törődés és az, hogy minden gazdasági, politikai és társadalmi vezetőnek — nemcsak vállalati szinten — mindennapi feladatává váljon a mozgalommal való foglalkozás igénye Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy a gomba módra szaporodó vgmk-k és a szocialista brigádok között nincs kapcsolat. Csak egy megoldás lehetséges, mégpedig az, hogy a szocialista brigádok évközi erkölcsi és anyagi elismerésének rendszeresnek kell lennie. Meg kell vizsgálni, hogy nem lehetne-e egy vgmk, egyben szocialista brigád vagy szocialista közösség? Ma még talán újként hat, hogy az együtt, szervezettebben dolgozók a munka- kapcsolatukat a közművelődés, a kultúra, a társadalmi munka terén is kiszélesítsék. A magánfuvarozók nagyszámú megjelenése, a jövedelmek egyenlőtlen elosztása mind olyan feszítő erő, amely az új keresésére ösztönzi vállalatunk vezetését, a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztése terén is. Nem kell tehát a brigádmozgalom fölött vészharangot kongatni, hanem mindenütt meg kell találni a megújhodást, ehhez először szükséges a megújhodás igénye a vezetés részéről, majd ezek után ennek az igénynek a kialakítása a brigádok tagjainál. Gonda András általános: i gazgatóhelyettes Jászkun Volán T. F. A „Pengőtől a forintig” címmel pénztörténeti kiállítás nyílt a Munkásmozgalmi Múzeumban. A tárlatot — amelyet a forint kibocsátásának 40. évfordulója alkalmából rendeztek meg — a Munkásmozgalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, valamint a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és érem gyűjteménye legérdekesebb darabjaiból állították össze. A történelem legnagyobb inflációját, s az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új értékálló pénz, a forint megszületését felidéző tárlaton a több száz, 1938 és 1946 között használt fizetőeszköz — fém- és papírpénz— mellett számos korabeli plakát, röpcédula, festmény, karikatúra és grafikon tükrözi e korszak mindennapjainak eseményeit. Képeink a kiállításon készültek (Fotó — KS) Csaknem kétmilliárdos haszon újításokból, találmányokból Takarékoskodás, premizálással
