Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: Rangos produkciik — Eris társulat Megszépilnek, magijainak a szolnoki iskolák Barátok kizitt Finnországban Rz alkotmányt ünnepelte az ország Nagygyűlés Kalocsán ás Jászberényben Tisztavatás, honvédelmi nap a fővárosban — Tűzijáték Szolnokon — Kulturális programok, vásár megyeszerte Jeles napot köszöntött-ünnepelt szerdán az ország: megemlékeztek az államalapító István királyról, a dolgozó nép hatalmát- felemelkedését 31 esztendeje szentesítő szocialista alkotmányról, s megszegték az idei búzából, friss őrlető lisztből sütött új kenyeret. Volt aratási felvonulás és nép­művészeti vásár, műsort adtak táncosok, Bérecx János beszéde dalosok, a vállalkozó kedvűbbeket ügyes­ségi versenyekre várták, a kényelmeseb­beket sportesemények lelátóira invitálták. Több helyütt tartottak alkotmánynapi nagygyűlést, ünnepelni híva a környező települések lakóit, a vállalatok és intéz­mények, ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóit is. Közös érdekeink teszik tartóssá a nemzeti egységet Szerdán Kalocsán tartot­ták augusztus 20-i központi ünnepségüket a Bács-Kis- kun megyeiek. A városikerti rendezvényen a helyieken kívül részt vettek a környék településeinek lakói is. A Himnusz hangjai után Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det: Kedves elvtársak! Tisztelt ünneplő közönség! Honfitár­saim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, népköztársaságunk kormánya és a magam nevé­ben tisztelettel köszöntőm augusztus 20-i nagygyűlé­sünk minden résztvevőjét, egész dolgozó népünket. Szép hagyomány, hogy ezen a napon évről évre megemlékezünk a magyar­ságot az állami szervezet ke­retei közé tömörítő István királyról, megszegjük új, friss kenyerünket és or­szágszerte megünnepeljük a dolgozó nép hatalmát és fel- emelkedését kifejező szocia­lista alkotmány életbe lép­tetésének évfordulóját. Augusztus 20. a szövetségi politikán alapuló nemzeti egység jelképe is. Kifejezi hazánkban a szövetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csoportok, a kü­lönböző származású és vi­lágnézetű emberek együtt­működését és törekvését tár­sadalmunk gyarapításáért, népünk felemelkedéséért. Nemzetünket történelme során gyakran osztotta meg ellentét, belviszály. Népünk haladó erőit egy szándék azonban mindig összekötöt­te a történelmi időben, a haza fenntartásának és fel­virágzásának érdekében a nemzet egységének megte­remtését biztosító eszme és politika szolgálata. Ezután Berecz János töb­bek között az államalapítás­ról, ezeréves történelmünk sorsfordulóiról szólt, majd így folytatta. Az 1949-ben törvénybe ik­tatott, módosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk kimondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkeze­tekbe tömörült parasztság­gal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja”. A törvény a kialakult álla­potot rögzíti: az elmúlt évek során megalkotott szo­cialista nemzeti egységet, a társadalomban a különböző érdekek azonosságára épí­tett széles körű összefogást. Egyben irányt is mutat. Történelmünk folyamán nem volt még soha ilyen esé­lyünk a valóságos társadal­mi egyetértésre, mint e leg­utóbbi korszakban, s talán soha nem volt akkora szük­ség sem az egységre, mint napjainkban. Magyarországon megszűn­tek azok a viszonyok, ame­lyek a társadalom egyes csoportjait élesen és kibé­kíthetetlenül szembeállítot­ták egymással. Nincs kizsák­mányolás, nincsenek örök­lött előjogok, megszűntek a mamutvagyonokat birtok­ló urak, és a mindenből ki­semmizett szegények. Min­den állampolgárnak alapve­tő érdeke fűződik a szocia­lista haladáshoz, a gazdasá­gi gyarapodáshoz, a kultúra kincseinek elsajátításához és a műveltség emeléséhez. Ez az érdekközösség teszi tar­tóssá a szocialista nemzeti egységet hazánkban. A magyar nép már sok­szor megmutatta, hogy élni és fejlődni akar, s hogy ké­pes a világ élvonalába emelkedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi képessé­gei és erkölcsi tartása. S van soraiban olyan erő, amely vezérlő eszmét hordoz és hir­det, Magyarország a legsú­lyosabb nehézségekkel is megbirkózik. Ma van ilyen erő. Ez a Magyar Szocialista Munkás­párt, amely az elmúlt évti­zedekben bizonyította elhi­vatottságát a társadalom ve­zetésére. Pártunkat e vezető szerep betöltésére alkalmas­sá teszi, hogy bár jellegénél fogva munkáspárt, politiká­ja az egész nép érdekeit ki­fejezi, s így az egész nem­zet pártja is. Nincs igazuk azoknak, akik kétségbevonják célja­ink, terveink megvalósítha­tóságát. Rendelkezünk a szocialista fejlődés olyan reális programjával, mintáz MSZMP XIII. kongresszusá­nak határozata és a VII. öt­éves terv. Az e dokumentu­mokban rögzített célokat nincs okunk megváltoztatni. Igaz viszont: a jelenleginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség valamennyiünk ré­széről, hogy a feladatokat teljesíteni tudjuk. Progra­munk erőfeszítést követel az egész társadalomtól, a kor­mányzattól éppen úgy, mint minden dolgozótól; egysé­ges, összehangolt cselekvést kíván az irányítás és a vég­rehajtás valamennyi szint­jén. Mindenki érezze: a VII. ötéves terv társadalmi prog­ram, amelyet teljesíteni kell! Előrehaladásunk, belső és külső stabilitásunk tehát a tét. A dolgok a termelésben dőlnek el. Természetesen a hatékony gazdálkodás felté­teleit is létre kell hozni. En­nek része, hogy a gazdaság- irányítás törekedjen határo­zottabban a gazdaság szer­kezeti átalakítására, ösztö­nözze erőteljesebben, és ha szükséges, kényszerítse a gazdálkodó szervezeteket a termelés, a gyártmányszer­kezet korszerűsítésére. Mű­szaki haladás, és új techno­lógiák bevezetése nélkül nem tudunk előre lépni. Ezután az MSZMP KB tit­kára a gazdasági szabályo­zás követelményeiről be­szélt, majd így szólt: Figyelemre méltó tény, hogy a közel azonos feltéte­lekkel dolgozó vállalatok és szövetkezetek között egy­aránt vannak kiemelkedően jól és veszteségesen gazdál­kodók is. Tehát a vállalat vezetőin és dolgozóin múlik, hogy a kollektíva mennyire képes megtalálni a helyi kö­rülményeknek, adottságok­nak leginkább megfelelő módszereket, a hasznos és nyereséges gazdálkodási te­vékenységet, mennyire ké­pes perspektívát, anyagi és társadalmi megbecsülést nyújtani a hatékonyan, fe­gyelmezetten dolgozó em­bereknek, fellépése mennyi­re következetes a hanyagul, a gondatlanul, a fegyelme­zetlenül dolgozókkal szem­ben. A nagyobb követelmények, a szigorú gazdálkodás felté­teleinek megteremtéséhez jelentős segítséget nyújthat­nak, a dolgozók széles körű részvételével működő új ve­zető testületek, s a munka­helyi demokrácia további elmélyítése. Az áruellátás a gazdasági fejlettség függvénye — mondotta Juhár Zoltán A jászberényi főtér ár­nyas fái több ezer embernek nyújtottak hűvös menedéket augusztus 20-án. Ott tartot­ták ugyanis az alkotmányna­pi ünnepséget, melynek már jóval a kezdete előtt autó­buszok szállították a környe­ző településekről odasereglő embereket. Nemcsak a Jász­ság, hanem a megye más területei is képviseltették magukat. Az elnökség tagjai között köszöntötték Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­nisztert, Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság első titkárát. Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét, Sán­dor Lászlót, a HNF megyei bizottságának titkárát, Sza­bó Istvánt, a jászberényi városi pártbizottság első tit­kárát, Búzás Sándort, a vá­rosi tanács elnökét. Az ünnepséget — a Him­nusz hangjai után — Pádár- né Kiss Éva, a HNF városi titkára nyitotta meg, majd Juhár Zoltán tartott beszé­det. Bevezetőül méltatta Ist­ván király történelmi érde­meit- az államalapítás máig ható tanulságait. Ezután ele­mezte a VI. ötéves terv telje­sítését, majd azt hangsúlyoz­ta, hogy a lakosság áruellá­A miniszter megazegl u új búza lisztjéből sütött kenyeret tása gazdasági fejlettsé­günkhöz mérten, illetve nemzetközi összehasonlítás­ban is megfelelő színvonalú. Gazdaságpolitikánk fontos — a gyakorlatban meg is va­lósított — alapelve, hogy a munkával megszerzett jöve­delmeket a lakosság igénye szerint el is költhesse. Az idén az időjárás nem kedvező, jelenleg is súlyos aszály van. A gabonatermés nem érte el a tervezett szin­tet, de juit majd elegendő éUelaniszer minden család asztalára és exportra is. Köszönhető ez mindenekelőtt a mezőgazdaságban dolgo­zóknak és annak az agrár- politikának, amely megte­remtette a termelőszövetke­zetek- állami gazdaságok és háztáji gazdaságok együtt­működését, egymást kiegé­szítő tevékenységét. Ezt hosz- szú távon is követendő poli­tikának tartjuk. (Folytatás a 3. oldalon) I rák lYóívftisárál Nemzetközi kongresszus Ünnepélyes külsőségek kö­zött tegnap megkezdődött Budapesten a XIV. nemzet­közi rákkongresszus. A Nem­zetközi Rákellenes Szövetség világtalálkozóját dr. Lapis Károly, a kongresszus elnö­ke nyitotta meg a Budapest Sportcsarnokban, majd Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, a konferencia fő­védnöke üdvözölte az Elnö­ki Tanács és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben a rákkutatás és -gyógyí­tás 82 országból érkezett csaknem 8 ezer tudósát. — 1 Megtiszteltetés szá­munkra- hogy a nemzetközi rákkongresszus Magyaror­szág fővárosát, Budapestet választotta ülése színhelyéül — mondotta. Az itt egybe­gyűlt kiváló kutatókat, gya­korló orvosokat egy közös cél vezérli: az emberi egész­ség egyik legkonokabb ve­szedelme: a rákbetegség le­küzdésében elért legújabb felismerések, eredmények kudarcok megvitatása. Losonczi Pál, a rák elle­ni küzdelem hazai eredmé­nyeiről szólva kiemelte: a Magyar Népköztársaság, az egészségügyi ttárca különös gondot fordít e küzdelem si­kerét előmozdító intézkedé­sekre. Fontos elhatározások születtek a kutatás támoga­tására, a szűrés hatékonysá­gának növelésére! korszerű sugárforrások beszerzésére, de egyre szélesedő társadalmi megmozdulások is jelzik a magyar nép azon törekvését, hogy a kormány programját minden eszközzel támogas­sa. — Ez a találkozó várha­tóan a tudósok és orvosok tapasztalatcseréje lesz, smint ilyen, nem ismer határokat, felülemelkedik világnézeten és az emberek, illetve népek közötti békés együttműkö­dést is szolgálja. A XIV. nemzetközi rák­kongresszus résztvevői mától a Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén plenáris ülése­ken, szimpóziumokon, kerek- asztal-konferenciákon, szek­cióüléseken vitatják meg a daganatos megbetegedések felismerésének és kezelésé­nek legújabb tapasztalatait. Bécsi szakértői tanácskozás elé terjesztik a csernobili jelentést A moszkvai sajtótájékoztatóról a 2. oldalon Szövetkezük Rangos eseménynek ad ma helyet Mezőtúr, a szö­vetkezeti város. Jóhírű mű­velődési házában nyitják meg a Szolnok megyei szö­vetkezeti napok idei rendez­vénysorozatát Lassan hagyo­mány már ez a nyár végi, ősz eleji esemény, hiszen az idén hatodszor rendezik meg a mezőgazdasági, a fogyasz­tási és az ipari szövetkeze­tek, hogy fejlődésüket pél­dázva, az egész megye ér­deklődő lakosságának meg­mutassák magukat- munká­jukat, termékeiket. Az idei szövetkezeti napok különö­sen fontosak a mozgalom számára is, hiszen rövidesen szövetkezeti kongresszuso­kon találkoznak hazánk szö­vetkezeteinek küldöttei, hogy öt év munkájáról számvetést készítsenek, s meghatározzák a további utat, a fejlődés le­hetséges irányait önmaguk, s az egész haza javára. Ok­tóberben az ipari szövetke­zetek kongresszusa nyitja a sort, amelyet novemberben a Szövosz- s decemberben a TOT kongresszusa zár. Nyil­vánvaló, hogy a kongresz- szusi készülődésben még tel­jesebb képet, szemléltető példát, példákat kapunk majd megyénk szövetkezeti ágazatainak törekvéseiről. A szövetkezők sokan van­nak. Csak az 55 mezőgazda- sági, egy halászati szövetke­zet, s öt közös vállalat tagsá­ga, dolgozóinak száma tavaly jóval meghaladta az 50 ezret. A fogyasztási szövetkezetek — amelyek a megye 75 tele­pülésén szolgálják mind a tagság, mind az összlakosság ellátását- szervezik kisterme­lői tevékenységét, nos, a fogyasztási szövetkezetek taglétszáma százezer körüli. A 38 ipari szövetkezet, vala­mint 1 ejt ny vállalataik és kisszövetkezeteik több mint tízezer embert foglalkoztat­nak, s mellékfoglalkozású szakcsoportjaikban ezerhá­romszázán végeznek fontos, lakossági szolgáltatásokat. Mezőgazdaság, fogyasztás- értjékesítés, takarékpénztár­iaké sszövetkezet, ipari szö­vetkezők mutatkoznak be* érthetően gazdag tevékeny­ségükkel mától a hónap utol­só napjáig. A megnyitó, a sorozat kezdete is gazdagnak ígérkezik Mezőtúron. Ter­mékbemutatón szerepelnek az áfészek kertészeti szakcso­portjai, Fogyasztási cikkei­ket állítják ki az ipari szö­vetkezetek, ipari mel­léküzemágainak termékeit rendezi kiállítássá a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek közül jó néhány. A programból nem maradhat el az ipari szövetkezetek di­vatbemutatója- s a házigaz­da szövetkezetek kultúrcso- portjainak színes, köszöntő műsora. A rendezők szeretné­nek mindent megmutatni magukról — ezért nem fe­ledkeztek el a reprezentatív tablókiállításról sem. S hogy az egész napos mezőtúri megnyitó teljes legyen: a Dózsa György úton szövetke­zeti vidám vásár várja — sok kedvezménnyel — az oda látogatókat. Osszeszámlálhatatlan a sokféle program: harminca­dikéig lesz kiállítás Túrke- vén, Kunszentmártonban, Tiszafüreden, Jászapátiban- szövetkezeti brigádok vetél­kedője és találkozója Tisza- földváron, Kunhegyesen és Kunszentmártonban. A szö­vetkezeti engedményes vásá­rok, árubemutatók- termék- kóstolók, cukrászati verse­nyek talán teljes képet ad­nak a megye lakosságának a szövetkezetek jelenlegi ered­ményeiről, fejlődéséről. Nem könnyű feladat a rendezőké! Valamennyiünk szerencséjére nagy a válasz­ték...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom