Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-20 / 196. szám

1986. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I megyei párt-vb napirendjén A tűzvédelem helyzete és a MÁV-csomópont munkája Az első fólőv tapasztalatai Lehetőségeink jobbak eredményeinknél interjú Simon Józseffel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárával A megyei párt-végrehajtóbizottság nemrégiben értékelte a VII. ötéves terv céljainak elérésében rendkívül fontos szerepet játszó 1986-os esztendő első félévében esedékes gazdaságpolitikai feladatok megoldása során végzett mun­kát. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkárától, Simon Józseftől a Néplap rovatvezetője, V. Szász József az első hat hónap tapasztalatainak, a megyei terveik teljesítése érdiekében az év végéig elvégzendő legfontosabb teendők összegzését kérte. Tegnap ülést tartott a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság. A testület megtárgyalta és elfogadta a megye tűzvé­delmi helyzetéről, a tűzoltó­ság tevékenységéről előter­jesztett jelentést és további feladatokat határozott meg. Megállapította, hogy rend, fegyelem, magas fokú szer­vezettség és hivatástudat jellemzi mind az irányító, mind a személyi állomány tevékenységét. A tűzmegelő­zési, tűzoltási, kárelhárítási feladataikat jó színvonalon látják el. Nagy figyelmet fordítanak a személyi felté­telekre és a technikai felté­telek egyidejű javítására. ■ Eredmény, hogy az elmúlt időszakban az iparban és a mezőgazdaságban csökkent a tűzesetek száma, figyelmez­tető viszont, hogy a lakóhá­zakban emelkedett. A végre­hajtó bizottság felhívta a figyelmet tűzmegelőzés ér­dekében a színvonalasabb propagandatevékenységre, és az üzemekkel, az intézmé­nyekkel való együttműködés további javítására, a szigo­rú fegyelem megkövetelésé1 re a tűzrendészeti előírások betartásában. Továbbra is biztosítani keli a kiegyensú­lyozott állományépítést, a szakmai felkészültséget, az állomány szakmai tovább­(Folytatás az 1. oldalról) it, termelési eszközeit, hogy az eddigiekhez hasonló gaz­dálkodási eredményekkel já­rulhasson hozzá az országos mezőgazdasági célok elérésé­hez. Ezután átadta Borbás János téeszelnöknek a szö­vetkezeti kollektíva által el­nyert Termelési Nagydíjat dokumentáló bronz búzaka­lászt és oklevelet. Ugyancsak a TOT elnöke kitüntetéseket nyú jtott át kiemelkedő mun­kát végzett téesztagoknak. A MÉM Kiváló Munkáért ki­tüntetését kapta Demény Bé­A magyar munkásmozga­lom jeles személyiségére, a Tanácsköztársaság jászsági mártírjára, Velemi Endrére emlékeztek Jászapátin teg­nap délelőtt, születésének 100. évfordulója alkalmából. A koszorúzási ünnepség a nagyközségi temetőben Vele­mi Endre sírjánál volt, ahol a nevét viselő helyi terme­lőszövetkezet üzemi pártbi­zottságának titkára, Juhász Ferenc emlékezett meg Jász­apáti szülöttéről. A megemlékezés után a megyei és a jászberényi pártbizottság nevében Nagy András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Major képzését, az utánpótlás ne­velését. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a MÁV Szolno­ki Körzeti Üzemfőnökség je­lentését a csomóponti fel­adatok ellátásáról is. A tes­tület megállapította, hogy az üzemfőnökség nagy felelős­séggel, jól dolgozik, társa­dalmilag elismert eredmé­nyes munkát végez, az or­szág második legnagyobb rendező-pályaudvara. A jelentésben és a vitá­ban előtérbe kerültek a meg­oldandó problémák és az ebből adódó helyi teendők. A gondok között szerepel a nagyfokú létszámhiány, a személyszállítókocsi-javító kihasználatlansága, a sze­mélyszállító kocsik hiá­nya és a fejlesztések szűkös lehetősége. Ebben a helyzet­ben a helyi tartalékok ki­aknázása elodázhatatlan, az exportszállításokat kiemel­ten kell kezelni; biztosítani kell az őszi betakarítások vasútszállítási igényének ki­elégítését. Többet kell tenni a pályaudvarok, a személy- szállító kocsik tisztasága, az utasok tájékoztatása érdeké­ben. Törekedni kell a tel­jesítményarányos jövedelmek kialakítására és a szociális körülmények javítására. Ja­vításra vár a fuvaroztatók és a MÁV-csomópont kap­csolata, együttműködése. la brigád vezető, Nagy József tehenész és Budai Sándor rakodó. A TOT Kiváló Ter­melőszövetkezeti Munkáért kitüntetését Járóás Miklós ágazatvezetőnek adta át Sza­bó István. Ezután öt, mun­kában élen járó téesztag vet­te át Borbás János elnöktől a Termelőszövetkezet Ki­váló Dolgozója elismerést. Az országos elismerés át­adása alkalmából tegnap megtartott ünnepi küldött- gyűlést ma este a termelő- szövetkezet alkotmánynapi ünnepsége követi. Tibor, a, városi pártbizottság titkára helyezett el koszorút Velemi Endre sírján. Elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait a nagyközség pártbi­zottságának és tanácsának képviselői, a családtagok és a Velemi Tsz dolgozóinak küldöttei is. A résztvevők megkoszorúzták a termelő - szövetkezet székháza előtt tavaly felállított Velemi Endre-mellszobrot is. Jubileumi megemlékezésre került sor a nagyközség két másik, Velemi Endre emlé­két őrző pontján is. A nagy­községi könyvtár falán em­léktáblát avattak, és kiállítás nyílott. — A megye ipara és me­zőgazdasága hogyan oldot­ta meg az idei gazdaság- politikai feladatok időará­nyos részét az első félév­ben? — A két alapvető anyagi ágazat fejlődése alapvetően megfelelt a Központi Bizott­ság és a megyei pártbizott­ság határozatának, a nép- gazdasági terv fő követelmé­nyeinek. A kép azonban na­gyon differenciált, több te­rületen nem érték el a ki­tűzőt^ célokat. Ez az elmúlt év végi és az idei év eleji, nem kielégítő teljesítmé­nyekkel, a gazdálkodás fo­gyatékosságaival, az újabb, kedvezőtlen nemzetközi gaz­dasági fejleményekkel és — a mezőgazdaságban bizonyos mértékig — a kedvezőtlen időjárással magyarázható. Túlzott óvatosság A megye gazdasága az el­ső két hónap gyengébb tel­jesítményét követően el­mozdult a holtpontról. A gazdálkodó szervek pénz­ügyi helyzete összességében kielégítő, jobb az elmúlt évinél, az értékesítés alap­vetően a termeléssel össz­hangban alakult. Mindezek­ben visszatükröződik a me­gye állampolgárainak, külö­nösen az élenjáró gazdálko­dó egységek dolgozóinak je­lentős erőfeszítése. — összevetve a célokkal és az országos tendenciákkal, hogyan ítéli meg az ipar eredményeit? Mik voltak okai az év első két hó­napjában tapasztalt mér­sékelt teljesítménynek? — A termelés az országos átlagnál gyorsabban növeke­dett. A termelékenység a termlesztéssel azonos ütem­ben emelkedett. Az átlagos­nál jobban nőtt a ter­melés az élelmiszeripar­ban és a megye területén folyó szénhidrogénbányászat- ban.* Az építőanyagipar vi­szont közel 10 százalékkal kevesebb terméket állított elő, mint egy évvel koráb­ban. Üj jelenség, hogy több év után először, a megyei székhelyű ipar ter­melésnövekedése meghaladta — méghozzá jelentősen — a nem megyei székhelyű egy­ségekét. A termelés-értékesítés év eleji alacsonyabb szintje hosszú évek óta visszatérő jelenség gazdaságunkban. Az idén azonban — a szokásos év eleji „lazítás” mellett — az üzemek túlzott óvatossá­gát, bizonytalanságát és né­mileg a gazdaságirányítással szembeni bizalmatlanságát is tapasztaltuk. Az új vezetési formákra való áttérés — mely a következő években jelentősen segítheti a rugal­masabb gazdálkodást — szá­mos helyen elvonta a fi­gyelmet a gazdálkodás min­dennapi gondjairól és ezzel nehezítette a vállalatok helyzetét. Az iparban elért eredmé­nyek országos összehasonlí­tásban jelentősek, mégis, to­vábbfejlődésünk érdekében nagyon kritikusan kell ér­tékelnünk azokat. Lassú a termékszerkezet-váltás üte­me. Ha ezen nem tudunk változtatni, a VII. ötéves terv célkitűzései nem telje­síthetők. Az elmúlt időszak­ban a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökke­nésének üteme lelassult, pe­dig a jelenlegi anyag- és energiafelhasználás kellő versenyképességet a világ­piacon nem biztosít. A ren­delkezésre álló erőforrások, kapacitások kihasználása az optimálistól messze van, a műszakszám például nem emelkedett. A gyártás- és gyártmányfejlesztések össz­hangja lassan valósul meg, elavult technológiával gyár­tunk világszínvonalú termé­keket, és fordítva. Még min­dig kevés helyen alkalmaz­zák a korszerű költséggaz­dálkodási és termékfejlesz­tési módszereket: az érték- elemzést, a funkcióelemzést. A számítástechnika alkal­mazása sok helyen csak kez­deti szakaszban van. A tar­talékaink tehát jelentősek, kiaknázásukkal a jelenlegi szigorú szabályozási-elvonási rendszerben is komoly jö­vedelemre tehetnének szert a gazdálkodók. — A tervezettnél rosszabb aratási eredmények hatá­sát hogyan ítéli meg, le­hetséges-e még a megyei „gabonaterv” teljesítése? Hogyan látja a mezőgaz­dasági nagyüzemek pénz­ügyi helyzetét? — A tervezett gabonameny- pyiséget nem érthetjük el. A jbúza termésátlaga a tavalyi­nál valamivel alacsonyabb. A gabona vetésterületét —ezen belül a kukorica arányát — a mezőgazdasági üzemek a céloknak megfelelően növel­ték, de a fagy- és; belvízká­rok miatt csak a tavalyi ga­bonatermő terület 98 száza­lékáról takarítható be ter­més. Az objektív okok mellett — mint például a kedvezőt­len időjárás — szubjektív tényezők is akadályozták a gabonaprogram teljesítését. Ezt bizonyítja, hogy gyak­ran az egymás mellett levő, közel azonos földminőségű területeken, azonos időjárás mellett is 1000—1500 kilo­grammos vagy ennél is na­gyobb volt a termésátlagok különbsége. Jelentős eltéré­sek vannak a technológiai fegyelem betartásában, az üzemgazdasági munka szín­vonalában, az agrotechnikai ismeretek és az azokban rej- iő lehetőségek kihasználásá­ban. Több területen nem megfelelő a talajerő-vissza­pótlás. Jelentős különbségek vannak a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer szín­vonalában, a szakember-ellá­tottságban. Még mindig nem megfelelőek a gazdálkodó egységek és a szakmai ku­tatóintézetek, illetve terme­lési rendszerek közös érde­keltségen alapuló kapcso­latai. Az exportteljesít’ mőnyok Bár a kenyérgabonából a tervezetthez viszonyítva, je­lentős volt a kiesés, ennek hatása még nem érezhető az üzemek pénzgazdálkodásá­ban. Az éves eredményt, az újratermelési folyamatot azonban feltétlenül kedve­zőtlenül befolyásolja az ara­tási eredmény. Néhány üzem­ben várhatóan komoly pénz­ügyi gondokat is okoz az év második felében. — összevetve a népgazda­sági feladatokkal, hogyan alakult a megye export­teljesítménye? — Az exportteljesítmények a népgazdasági és megyei gazdaságpolitikai célkitűzé­sekben megfogalmazott di­namikát nem érték el. A gazdálkodók az eredeti ter­veikben a nem rubel elszá­molású export 10 százalékos csökkenésével számoltak, túl­zottan óvatosak voltak. A helyzet reális értékelését kö­vető módosítások után félév­kor a tervezett csökkenés már csak 5 százalékos volt. Az összes exportértékesí­tés az első félévben megyei szinten egy százalékkal emelkedett, a rubel elszámo­lású export jelentősen. 12 százalékkal haladta meg a tavalyi első hat hónapét. A nem rubel elszámolású kivi­tel értéke főként azért csök­kent, mert az élelmiszeripar — amely a megye nem rubel elszámolású exportjának kö­zel 60 százalékát adja — a világpiaci árak esésének, a nehezebb eladási feltételek és az adminisztratív intézke­dések kedvezőtlen hatását nem tudta kellően ellensú­lyozni. Tény az is, hogy az exportnövelésre kiírt köz­ponti pályázatokra a válla­latok lassan reagáltak, és még ma is késlekednek, túl­zott az óvatosság. Igaz, hiányzik a biztos piaci háttér is és a versenyképes export- árualap is szűkös. A példa ereje — Mik a megye gazda­ságának legfontosabb fel­adatai az év hátralevő ré­szében? — Abból szeretnék kiin­dulni, hogy a megyei pártbi­zottságunk már a pártérte- kézleten ' kialakította állás­pontját. Az alapos elemző munka eredményét összegez­ve fogalmaztuk meg, hogy minden gazdálkodó egység­nek — legyen az ipari vagy mezőgazdasági — nagyobbak a lehetőségei, mint amelye­ket kihasznál. Ha keveseb­bet okoljuk a világgazdasá­got, a népgazdaságot, a sza­bályozást, — ezek hatá­sával természetesen Szá­molnunk kell — és többet foglalkozunk az adott he­lyen azzal, hogy ott mit tehe­tünk, az eredmények is job­bak lesznek. Az első félévben eredményesen dolgozó válla­latok — például a Mezőgép, a kőolajkutatók és a -terme­lők, a Tisza Cipőgyár vagya Hűtőgépgyár — példája alapján megerősítve látom álláspontunkat. Ezekben az üzemekben felismerték: a külső nehézségeket számba véve nem magyarázkodni, mentegetőzni, hanem azok­hoz alkalmazkodni kell. A példamutatók nem tettek mást, csak dolgoztak, végez­ték azt, ami a dolguk. Mi elismerjük a nehéz helyzetet, de állítjuk, hogy ilyen körülmények között is lehet sikeresnek lenni, gyártmányszerkezetet vál­toztatni, sőt még műszakilag fejlődni is. A kínálkozó le­hetőségek persze szerények, de mégis lehetőségek. Mi kell kihasználásukhoz? Az eddi­ginél nagyobb akarat, egy agresszívebb piacpolitika. Meggyőződésünk, hogy min­den általunk termelt termék eladható, de a vevőt meg kell keresni rá. A nekünk megfelelő ár is kiharcolható, ha párosul az árnak megfe­lelő minőséggel. Arra pedig nem szabad számítani, hogy a vásárló a helyünkbe jön. Az egyensúlyi követelmé­nyek szem előtt tartásával kell a további gazdasági nö­vekedés élénkítésére töre­kedni. A jelenlegi helyzet az eddigieknél több erőfeszítést és konkrét intézkedéseket igényel. Szélesebb körű ösz- szefogással, kezdeményezé­sekkel, fegyelmezett munká­val kell biztosítani a céljaink elérését. Mi tisztában va­gyunk azzal, hogy népgazda­ságunk egyensúlyának meg­teremtése nem Szolnok me­gyén múlik. Pártbizottságunk azonban meggyőződéssel vallja. hogy minden egyes gazdasági egység helytállása, vezetők, dolgozók, párttagok, pártonkívüliek emberül vég­zett munkája igenis hozzájá­rul a népgazdasági egyen­súlyhoz. És lehet, hogy az így végzett munka — mint példa — nagyobb jelentősé­gű, mint az az arány, amely- lyel az adott gazdasági egy­ség vagy akár a megye része­sül a népgazdaság teljes pro­duktumából. — A pártszervezeteknek a célok elérése érdekében milyen teendőket kell el­végezniük? — A gazdasági munka pártirányítása, pártellenőr­zése során különös figyelmet kell fordítaniuk a népgazda­ságig, társadalmilag kiemelt célkitűzések megvalósítására. A gazdálkodás külső feltéte­leinek nehezedése, a szigorúbb szabályozás, párosulva a na­gyobb önállósággal, szükség­szerűen teremt konfliktuso­kat: a kollektíva rövid távú érdekei keresztezhetik a hosszú távon érvényesítendő érdekeket, a vállalati érdek maximális érvényesítése el­lentétes lehet a népgazdaság érdekeivel. Nem könnyű fel­adat, de a pártszervezeteknek ilyenkor — elsősorban politi­kai eszközökkel (meggyőzés­sel) — határozottan a fonto­sabb érdekek érvényesítése mellett érvelve kell bizonyí­taniuk: csak a hosszú távú érdekek figyelembevételével alakított vállalati magatartás a helyes. A pártszervezetek­nek a tömegpolitikai mun­ka során olyan vállalaton belüli légkört, közhangulatai »kell kialakítanunk, amely se­gíti a kisebb-nagyobb konf­liktusok felszínre kerülését, az érdekek ütköztetését. Eh­hez növelni kell a kollektí­vák, az egyének „tűrőképessé* gét”. a sikerek mellett a kudarcok, a veszteségek el­viselésére is fel kell készíte­ni őket. El kell fogadtatni, bizonyos érdekek időnként háttérbe szorulhatnak. Megújuló pártmunka Fontos, teendő vár a párt- szervezetekre a helyileg leg­eredményesebb módszerek kialakítása, a meglevők kor­szerűsítése, megújítása során is. Segíteni fogják a felada­tok konkrét kijelölését, a végrehajtás megszervezését és jobban számítunk a párt­tagok példamutatására is. El tudják-e végezni a pártszer­vezetek ezt a nagy munkát? Az idén tavasszal a termelés fellendítésében fontos szere­pet játszó (tevékenységük egyértelműen bizonyítja: igen. Az idei tapasztalatok alapján az év végéig képe­seknek kell lennünk módsze­reink, egész tevékenységünk megújítására. Lehet, hogy a párttagok kevesen vannak, de sokat te­hetnek és tesznek is. Képe­sek megnyerni társaikat a közös cselekvésre. Az üzem­ben dolgozó kommunisták­nak elsősorban nem a nép­gazdaság átfogó kérdéseivel kell foglalkozni- hanem a he­lyi adottságokkal és lehető­ségekkel. És az adottságok­ban benne foglaltatik minden egyes munkahelyen az alkotó ember. Mi, amikor a politikai légkörről beszélünk érzékel­tetni kívánjuk: olyan felté­teleket kell teremteni minden munkahelyen, amelyek lehe­tővé teszik, hogy az alkotó ember képességei szerint dolgozzék. És ezt nemcsak azért teszi, mert anyagilag érdekelt, hanem azért is, mert érti és tudja, hogy nemcsak anyagi érdekei van­nak. hanem erkölcsi és politikai kötelezett­ségei is. A légkör biz­tosításában az előbb felsorolt érdekviszonyoknak a félis­mertetése is benne értendő. Meggyőződésem, hogy a gazdaságban dolgozó párt- alapszervezetek munkájuk megújulásával gyarapítják azt a példatárat, ami gazda­gítani fogja a politikai gya­korlatot. Termelési Nagydíj a jászapáti téesznek ) FELADATUNK A MINŐSÉG A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetését Szabó István, a TOT elnöke adta át T. F. Velemi-évforduló Emlékezés, koszorúzás

Next

/
Oldalképek
Tartalom