Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-20 / 196. szám
1986. AUGUSZTUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 I megyei párt-vb napirendjén A tűzvédelem helyzete és a MÁV-csomópont munkája Az első fólőv tapasztalatai Lehetőségeink jobbak eredményeinknél interjú Simon Józseffel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkárával A megyei párt-végrehajtóbizottság nemrégiben értékelte a VII. ötéves terv céljainak elérésében rendkívül fontos szerepet játszó 1986-os esztendő első félévében esedékes gazdaságpolitikai feladatok megoldása során végzett munkát. Az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkárától, Simon Józseftől a Néplap rovatvezetője, V. Szász József az első hat hónap tapasztalatainak, a megyei terveik teljesítése érdiekében az év végéig elvégzendő legfontosabb teendők összegzését kérte. Tegnap ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület megtárgyalta és elfogadta a megye tűzvédelmi helyzetéről, a tűzoltóság tevékenységéről előterjesztett jelentést és további feladatokat határozott meg. Megállapította, hogy rend, fegyelem, magas fokú szervezettség és hivatástudat jellemzi mind az irányító, mind a személyi állomány tevékenységét. A tűzmegelőzési, tűzoltási, kárelhárítási feladataikat jó színvonalon látják el. Nagy figyelmet fordítanak a személyi feltételekre és a technikai feltételek egyidejű javítására. ■ Eredmény, hogy az elmúlt időszakban az iparban és a mezőgazdaságban csökkent a tűzesetek száma, figyelmeztető viszont, hogy a lakóházakban emelkedett. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet tűzmegelőzés érdekében a színvonalasabb propagandatevékenységre, és az üzemekkel, az intézményekkel való együttműködés további javítására, a szigorú fegyelem megkövetelésé1 re a tűzrendészeti előírások betartásában. Továbbra is biztosítani keli a kiegyensúlyozott állományépítést, a szakmai felkészültséget, az állomány szakmai tovább(Folytatás az 1. oldalról) it, termelési eszközeit, hogy az eddigiekhez hasonló gazdálkodási eredményekkel járulhasson hozzá az országos mezőgazdasági célok eléréséhez. Ezután átadta Borbás János téeszelnöknek a szövetkezeti kollektíva által elnyert Termelési Nagydíjat dokumentáló bronz búzakalászt és oklevelet. Ugyancsak a TOT elnöke kitüntetéseket nyú jtott át kiemelkedő munkát végzett téesztagoknak. A MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését kapta Demény BéA magyar munkásmozgalom jeles személyiségére, a Tanácsköztársaság jászsági mártírjára, Velemi Endrére emlékeztek Jászapátin tegnap délelőtt, születésének 100. évfordulója alkalmából. A koszorúzási ünnepség a nagyközségi temetőben Velemi Endre sírjánál volt, ahol a nevét viselő helyi termelőszövetkezet üzemi pártbizottságának titkára, Juhász Ferenc emlékezett meg Jászapáti szülöttéről. A megemlékezés után a megyei és a jászberényi pártbizottság nevében Nagy András, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Major képzését, az utánpótlás nevelését. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a MÁV Szolnoki Körzeti Üzemfőnökség jelentését a csomóponti feladatok ellátásáról is. A testület megállapította, hogy az üzemfőnökség nagy felelősséggel, jól dolgozik, társadalmilag elismert eredményes munkát végez, az ország második legnagyobb rendező-pályaudvara. A jelentésben és a vitában előtérbe kerültek a megoldandó problémák és az ebből adódó helyi teendők. A gondok között szerepel a nagyfokú létszámhiány, a személyszállítókocsi-javító kihasználatlansága, a személyszállító kocsik hiánya és a fejlesztések szűkös lehetősége. Ebben a helyzetben a helyi tartalékok kiaknázása elodázhatatlan, az exportszállításokat kiemelten kell kezelni; biztosítani kell az őszi betakarítások vasútszállítási igényének kielégítését. Többet kell tenni a pályaudvarok, a személy- szállító kocsik tisztasága, az utasok tájékoztatása érdekében. Törekedni kell a teljesítményarányos jövedelmek kialakítására és a szociális körülmények javítására. Javításra vár a fuvaroztatók és a MÁV-csomópont kapcsolata, együttműködése. la brigád vezető, Nagy József tehenész és Budai Sándor rakodó. A TOT Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését Járóás Miklós ágazatvezetőnek adta át Szabó István. Ezután öt, munkában élen járó téesztag vette át Borbás János elnöktől a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerést. Az országos elismerés átadása alkalmából tegnap megtartott ünnepi küldött- gyűlést ma este a termelő- szövetkezet alkotmánynapi ünnepsége követi. Tibor, a, városi pártbizottság titkára helyezett el koszorút Velemi Endre sírján. Elhelyezték a megemlékezés virágait a nagyközség pártbizottságának és tanácsának képviselői, a családtagok és a Velemi Tsz dolgozóinak küldöttei is. A résztvevők megkoszorúzták a termelő - szövetkezet székháza előtt tavaly felállított Velemi Endre-mellszobrot is. Jubileumi megemlékezésre került sor a nagyközség két másik, Velemi Endre emlékét őrző pontján is. A nagyközségi könyvtár falán emléktáblát avattak, és kiállítás nyílott. — A megye ipara és mezőgazdasága hogyan oldotta meg az idei gazdaság- politikai feladatok időarányos részét az első félévben? — A két alapvető anyagi ágazat fejlődése alapvetően megfelelt a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatának, a nép- gazdasági terv fő követelményeinek. A kép azonban nagyon differenciált, több területen nem érték el a kitűzőt^ célokat. Ez az elmúlt év végi és az idei év eleji, nem kielégítő teljesítményekkel, a gazdálkodás fogyatékosságaival, az újabb, kedvezőtlen nemzetközi gazdasági fejleményekkel és — a mezőgazdaságban bizonyos mértékig — a kedvezőtlen időjárással magyarázható. Túlzott óvatosság A megye gazdasága az első két hónap gyengébb teljesítményét követően elmozdult a holtpontról. A gazdálkodó szervek pénzügyi helyzete összességében kielégítő, jobb az elmúlt évinél, az értékesítés alapvetően a termeléssel összhangban alakult. Mindezekben visszatükröződik a megye állampolgárainak, különösen az élenjáró gazdálkodó egységek dolgozóinak jelentős erőfeszítése. — összevetve a célokkal és az országos tendenciákkal, hogyan ítéli meg az ipar eredményeit? Mik voltak okai az év első két hónapjában tapasztalt mérsékelt teljesítménynek? — A termelés az országos átlagnál gyorsabban növekedett. A termelékenység a termlesztéssel azonos ütemben emelkedett. Az átlagosnál jobban nőtt a termelés az élelmiszeriparban és a megye területén folyó szénhidrogénbányászat- ban.* Az építőanyagipar viszont közel 10 százalékkal kevesebb terméket állított elő, mint egy évvel korábban. Üj jelenség, hogy több év után először, a megyei székhelyű ipar termelésnövekedése meghaladta — méghozzá jelentősen — a nem megyei székhelyű egységekét. A termelés-értékesítés év eleji alacsonyabb szintje hosszú évek óta visszatérő jelenség gazdaságunkban. Az idén azonban — a szokásos év eleji „lazítás” mellett — az üzemek túlzott óvatosságát, bizonytalanságát és némileg a gazdaságirányítással szembeni bizalmatlanságát is tapasztaltuk. Az új vezetési formákra való áttérés — mely a következő években jelentősen segítheti a rugalmasabb gazdálkodást — számos helyen elvonta a figyelmet a gazdálkodás mindennapi gondjairól és ezzel nehezítette a vállalatok helyzetét. Az iparban elért eredmények országos összehasonlításban jelentősek, mégis, továbbfejlődésünk érdekében nagyon kritikusan kell értékelnünk azokat. Lassú a termékszerkezet-váltás üteme. Ha ezen nem tudunk változtatni, a VII. ötéves terv célkitűzései nem teljesíthetők. Az elmúlt időszakban a fajlagos anyag- és energiaráfordítások csökkenésének üteme lelassult, pedig a jelenlegi anyag- és energiafelhasználás kellő versenyképességet a világpiacon nem biztosít. A rendelkezésre álló erőforrások, kapacitások kihasználása az optimálistól messze van, a műszakszám például nem emelkedett. A gyártás- és gyártmányfejlesztések összhangja lassan valósul meg, elavult technológiával gyártunk világszínvonalú termékeket, és fordítva. Még mindig kevés helyen alkalmazzák a korszerű költséggazdálkodási és termékfejlesztési módszereket: az érték- elemzést, a funkcióelemzést. A számítástechnika alkalmazása sok helyen csak kezdeti szakaszban van. A tartalékaink tehát jelentősek, kiaknázásukkal a jelenlegi szigorú szabályozási-elvonási rendszerben is komoly jövedelemre tehetnének szert a gazdálkodók. — A tervezettnél rosszabb aratási eredmények hatását hogyan ítéli meg, lehetséges-e még a megyei „gabonaterv” teljesítése? Hogyan látja a mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzetét? — A tervezett gabonameny- pyiséget nem érthetjük el. A jbúza termésátlaga a tavalyinál valamivel alacsonyabb. A gabona vetésterületét —ezen belül a kukorica arányát — a mezőgazdasági üzemek a céloknak megfelelően növelték, de a fagy- és; belvízkárok miatt csak a tavalyi gabonatermő terület 98 százalékáról takarítható be termés. Az objektív okok mellett — mint például a kedvezőtlen időjárás — szubjektív tényezők is akadályozták a gabonaprogram teljesítését. Ezt bizonyítja, hogy gyakran az egymás mellett levő, közel azonos földminőségű területeken, azonos időjárás mellett is 1000—1500 kilogrammos vagy ennél is nagyobb volt a termésátlagok különbsége. Jelentős eltérések vannak a technológiai fegyelem betartásában, az üzemgazdasági munka színvonalában, az agrotechnikai ismeretek és az azokban rej- iő lehetőségek kihasználásában. Több területen nem megfelelő a talajerő-visszapótlás. Jelentős különbségek vannak a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer színvonalában, a szakember-ellátottságban. Még mindig nem megfelelőek a gazdálkodó egységek és a szakmai kutatóintézetek, illetve termelési rendszerek közös érdekeltségen alapuló kapcsolatai. Az exportteljesít’ mőnyok Bár a kenyérgabonából a tervezetthez viszonyítva, jelentős volt a kiesés, ennek hatása még nem érezhető az üzemek pénzgazdálkodásában. Az éves eredményt, az újratermelési folyamatot azonban feltétlenül kedvezőtlenül befolyásolja az aratási eredmény. Néhány üzemben várhatóan komoly pénzügyi gondokat is okoz az év második felében. — összevetve a népgazdasági feladatokkal, hogyan alakult a megye exportteljesítménye? — Az exportteljesítmények a népgazdasági és megyei gazdaságpolitikai célkitűzésekben megfogalmazott dinamikát nem érték el. A gazdálkodók az eredeti terveikben a nem rubel elszámolású export 10 százalékos csökkenésével számoltak, túlzottan óvatosak voltak. A helyzet reális értékelését követő módosítások után félévkor a tervezett csökkenés már csak 5 százalékos volt. Az összes exportértékesítés az első félévben megyei szinten egy százalékkal emelkedett, a rubel elszámolású export jelentősen. 12 százalékkal haladta meg a tavalyi első hat hónapét. A nem rubel elszámolású kivitel értéke főként azért csökkent, mert az élelmiszeripar — amely a megye nem rubel elszámolású exportjának közel 60 százalékát adja — a világpiaci árak esésének, a nehezebb eladási feltételek és az adminisztratív intézkedések kedvezőtlen hatását nem tudta kellően ellensúlyozni. Tény az is, hogy az exportnövelésre kiírt központi pályázatokra a vállalatok lassan reagáltak, és még ma is késlekednek, túlzott az óvatosság. Igaz, hiányzik a biztos piaci háttér is és a versenyképes export- árualap is szűkös. A példa ereje — Mik a megye gazdaságának legfontosabb feladatai az év hátralevő részében? — Abból szeretnék kiindulni, hogy a megyei pártbizottságunk már a pártérte- kézleten ' kialakította álláspontját. Az alapos elemző munka eredményét összegezve fogalmaztuk meg, hogy minden gazdálkodó egységnek — legyen az ipari vagy mezőgazdasági — nagyobbak a lehetőségei, mint amelyeket kihasznál. Ha kevesebbet okoljuk a világgazdaságot, a népgazdaságot, a szabályozást, — ezek hatásával természetesen Számolnunk kell — és többet foglalkozunk az adott helyen azzal, hogy ott mit tehetünk, az eredmények is jobbak lesznek. Az első félévben eredményesen dolgozó vállalatok — például a Mezőgép, a kőolajkutatók és a -termelők, a Tisza Cipőgyár vagya Hűtőgépgyár — példája alapján megerősítve látom álláspontunkat. Ezekben az üzemekben felismerték: a külső nehézségeket számba véve nem magyarázkodni, mentegetőzni, hanem azokhoz alkalmazkodni kell. A példamutatók nem tettek mást, csak dolgoztak, végezték azt, ami a dolguk. Mi elismerjük a nehéz helyzetet, de állítjuk, hogy ilyen körülmények között is lehet sikeresnek lenni, gyártmányszerkezetet változtatni, sőt még műszakilag fejlődni is. A kínálkozó lehetőségek persze szerények, de mégis lehetőségek. Mi kell kihasználásukhoz? Az eddiginél nagyobb akarat, egy agresszívebb piacpolitika. Meggyőződésünk, hogy minden általunk termelt termék eladható, de a vevőt meg kell keresni rá. A nekünk megfelelő ár is kiharcolható, ha párosul az árnak megfelelő minőséggel. Arra pedig nem szabad számítani, hogy a vásárló a helyünkbe jön. Az egyensúlyi követelmények szem előtt tartásával kell a további gazdasági növekedés élénkítésére törekedni. A jelenlegi helyzet az eddigieknél több erőfeszítést és konkrét intézkedéseket igényel. Szélesebb körű ösz- szefogással, kezdeményezésekkel, fegyelmezett munkával kell biztosítani a céljaink elérését. Mi tisztában vagyunk azzal, hogy népgazdaságunk egyensúlyának megteremtése nem Szolnok megyén múlik. Pártbizottságunk azonban meggyőződéssel vallja. hogy minden egyes gazdasági egység helytállása, vezetők, dolgozók, párttagok, pártonkívüliek emberül végzett munkája igenis hozzájárul a népgazdasági egyensúlyhoz. És lehet, hogy az így végzett munka — mint példa — nagyobb jelentőségű, mint az az arány, amely- lyel az adott gazdasági egység vagy akár a megye részesül a népgazdaság teljes produktumából. — A pártszervezeteknek a célok elérése érdekében milyen teendőket kell elvégezniük? — A gazdasági munka pártirányítása, pártellenőrzése során különös figyelmet kell fordítaniuk a népgazdaságig, társadalmilag kiemelt célkitűzések megvalósítására. A gazdálkodás külső feltételeinek nehezedése, a szigorúbb szabályozás, párosulva a nagyobb önállósággal, szükségszerűen teremt konfliktusokat: a kollektíva rövid távú érdekei keresztezhetik a hosszú távon érvényesítendő érdekeket, a vállalati érdek maximális érvényesítése ellentétes lehet a népgazdaság érdekeivel. Nem könnyű feladat, de a pártszervezeteknek ilyenkor — elsősorban politikai eszközökkel (meggyőzéssel) — határozottan a fontosabb érdekek érvényesítése mellett érvelve kell bizonyítaniuk: csak a hosszú távú érdekek figyelembevételével alakított vállalati magatartás a helyes. A pártszervezeteknek a tömegpolitikai munka során olyan vállalaton belüli légkört, közhangulatai »kell kialakítanunk, amely segíti a kisebb-nagyobb konfliktusok felszínre kerülését, az érdekek ütköztetését. Ehhez növelni kell a kollektívák, az egyének „tűrőképessé* gét”. a sikerek mellett a kudarcok, a veszteségek elviselésére is fel kell készíteni őket. El kell fogadtatni, bizonyos érdekek időnként háttérbe szorulhatnak. Megújuló pártmunka Fontos, teendő vár a párt- szervezetekre a helyileg legeredményesebb módszerek kialakítása, a meglevők korszerűsítése, megújítása során is. Segíteni fogják a feladatok konkrét kijelölését, a végrehajtás megszervezését és jobban számítunk a párttagok példamutatására is. El tudják-e végezni a pártszervezetek ezt a nagy munkát? Az idén tavasszal a termelés fellendítésében fontos szerepet játszó (tevékenységük egyértelműen bizonyítja: igen. Az idei tapasztalatok alapján az év végéig képeseknek kell lennünk módszereink, egész tevékenységünk megújítására. Lehet, hogy a párttagok kevesen vannak, de sokat tehetnek és tesznek is. Képesek megnyerni társaikat a közös cselekvésre. Az üzemben dolgozó kommunistáknak elsősorban nem a népgazdaság átfogó kérdéseivel kell foglalkozni- hanem a helyi adottságokkal és lehetőségekkel. És az adottságokban benne foglaltatik minden egyes munkahelyen az alkotó ember. Mi, amikor a politikai légkörről beszélünk érzékeltetni kívánjuk: olyan feltételeket kell teremteni minden munkahelyen, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkotó ember képességei szerint dolgozzék. És ezt nemcsak azért teszi, mert anyagilag érdekelt, hanem azért is, mert érti és tudja, hogy nemcsak anyagi érdekei vannak. hanem erkölcsi és politikai kötelezettségei is. A légkör biztosításában az előbb felsorolt érdekviszonyoknak a félismertetése is benne értendő. Meggyőződésem, hogy a gazdaságban dolgozó párt- alapszervezetek munkájuk megújulásával gyarapítják azt a példatárat, ami gazdagítani fogja a politikai gyakorlatot. Termelési Nagydíj a jászapáti téesznek ) FELADATUNK A MINŐSÉG A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetését Szabó István, a TOT elnöke adta át T. F. Velemi-évforduló Emlékezés, koszorúzás
