Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

1986. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotmánynapi megemlékezések, kitüntetési ünnepségek (Folytatás az 1. oldalról.) • hették át a Szolnok Megyei Tanács Nagydíját. Madarász Tibor, a TITÁSZ Szolnoki Üzemigazgatóságának igaz­gatója, a MTESZ megyei tit­káraként végzett munkájá­ért, valamint Szolnok köz- világításának fejlesztésében szerzett érdemeiért kapta meg a kitüntetést. Ugyancsak nagydíjjal is­merték el a Fémfeldolgozó Ipari Szövetkezet Mezőtúri Gyáregysége kollektívájának az ügyviteltechnikai gépek és berendezések gyártásában kifejtett kiemelkedő mun­káját, eredményes export- tevékenységét. A MÁV Debreceni Igazgatóság Szol­noki Körzeti Üzemfőnöksége a VI. ötéves terv személy- szállítási és összfuvarozási feladatainak eredményes teljesítéséért részesült nagy­díjban. A Szolnok Megyei Tanács Gazdaságfejlesztési Díját ugyancsak hárman kapták meg. Dr. Pálffy Dezső, a Mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezet elnöke eredmé­nyes gazdaságszervező tevé­kenységéért, az átlagot meg- haladó gazdasági eredmé­nyekért, a Mezőgép Tósze­gi Gyára Petőfi Sándor Szo­cialista Brigádja a jó mun­kaszervezésért, az újításo­kért, végül az Egyesült Jász­sági Afész többek között a VI. ötéves tervidőszakban a lakasság áruellátásának ja­vításáért, a gyermekétkezte­tés sikeres megvalósításáért. A megye művészeti életé­ben kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó Bajcsay Mária színművésznek, a szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola nagykórusának és a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola Fúvószenekarának a Szolnok Megyei Tanács Mű­vészeti Díját adományozták. A közművelődésben élen­járó munkájáért, a Szolnok Megyei Tanács Közművelési Díját vehette át Elek Lajos nyugalmazott egyházügyi tit­kár, dr. Muray Pálné zenei vezető szakfelügyelő és a Zagyvarékasi Művelődési Ház kollektívája. A kitüntetettek nevében Elek Lajos köszönte meg az elismerést. Majd Majoros Károly mondott pohárkö­szöntőt. Elismeréssel szólt a szocialista építésben gazda­sági, művészeti, közművelő­dési életünkben kimagasló teljesítményt nyújtó kitün­tetett szakemberek munká­járól. Kérte őket, hogy az eddigihez hasonló példamu­tató módon folytassák to­vább tevékenykedésüket, építsék, szépítsék eredmé­nyeinket, szűkebb hazánkat, életünket. Végül sok sikert és egészséget kívánt munká­jukhoz. Ugyancsak tegnap délután népművelőket és közművelő­dési aktivistákat is köszöntöt­tek a megyei tanácson. Az ünnepségen, amelyen részt vett Jakatics Árpád, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője és Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyette­se, Vincze Sándor, a megyei tanács osztályvezetője mél­tatta közművelődési eredmé­nyeinket, elemezte a jövő feladatait. Az ünnepi köszön­tőt követően Urmössy Ildikó Szocialista Kultúráért, Ki­váló Munkáért kitüntetése­ket és Miniszteri Dicsére­teket adott át. Az ünnepeite­ket Jakatics Árpád köszön­tötte, sok jó eredményt, erőt, egészséget kívánt további munkájukhoz. A kitüntetet­tek nevében pedig SzéphtfX- mi Istvánná, a Verseghy Fe­renc Könyvtár osztályveze­tője köszönte meg az elis­merést. Szocialista Kultúráért ki­tüntetésben részesült: Csep­pentő Miklós> a MMIK fő­munkatársa, Dr. Bellon Ti- borné, a karcagi Csokonai könyvtár igazgatója, Keresz­tesi József, jászfényszarui tanár, Kerékgyártó Zsuzsan­na, a Jászberényi Tanács fő­előadója, Kiss Tiborné, a jászberényi Gyetvai János Általános Iskola tanára, Nagy Tiborné, a tiszafüredi Művelődési Központ igazga­tóhelyettese, Nagy Zoltán. a mezőtúri Magyar Mongol Barátság Tsz elnöke, örsi Tóth Erzsébet a karcagi mű­velődési központ igazgatóhe­lyettese, dr. Tóth Albert kö­zépiskolai szakfelügyelő, Tóth. Erzsébet, a karcagi mű­velődési központ előadója, Valkó Mihályné, a Szolnoki Bartók Béla Zeneiskola ta­nára, a Jászberényi Városi Tanács I Családi Irodájának társadalmi kórusa, valamint Jámbor József, a Tiszafüred és Vidéke Áfész könyves­bolt üzletkötője. Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott: Boldizsár Imré- né, a Tiszaburai Művelődési Ház takarítója, Borsosné Öl­lé Mária, a szolnoki Városi Központi Könyvtár könyvtá­rosa, Ferenczi Andrásné, ci- bakházi moziüzemvezető, Gulyás Ferencné, a jászbe­rényi zeneiskola tanára, He­gedűs Annamária, a mezőtú­ri könyvtár igazgatóhelyette­se, Horváth Sándorné, jász­berényi könyvtáros, Hódossy Elek kenderesi moziüzemve­zető, Labáth Valéria> a Szol­noki Bartók Béla Zeneiskola igazgatója, Nagy Lászióné, a Verseghy F_erenc Megyei Könyvtár titkárságvezetője, Szabó Sándor István török­szentmiklósi könyvtáros, va­lamint Széphalmi Istvánná, a megyei könyvtár osztály- vezetője. Miniszteri dicséretet 19-en vehettek át. Alkotmányunk törvénybe iktatásának 37. évfordulójá­ról megemlékeztek tegnap a Hazafias Népfront Szolnoki Városi Bizottságán és a NEB megyei bizottságán is. Az ünnepségeken dr. Krasz- nai Géza, a HNF megyei bi­zottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt, majd ki­tüntetéseket adott át. A HNF Országos Tanácsa által ado­mányozott Hazafias Népfront Munkáért kitüntető jelvényt Nagy Lajos, a HNF Mező­túri Városi Bizottságának elnöke, Szilágyi Dezső, a HNF Martfűi Községi Bizott­ságának titkára, Sztrelkó József, a Karcagi Városkör­zeti Bizottság titkára és Tóth Ferencné, a Jászberé­nyi Városkörzeti Bizottság titkára kapta meg. Ugyanezt a kitüntetést Medvegy Mi­hályné, a HNF Törökszent­miklósi Városi Bizottságá­nak adminisztrátora a buda­pesti központi ünnepségen vehette át. Az Országos Ta­nács Kovács Pált, a HNF Kenderesi Községi Bizottsá­gának elnökét a Kiváló Tár­sadalmi Munkáért plakettel tüntette ki. A HNF megyei bizottsága két népfrontakti- vista és tizenöt népi ellenőr munkáját a Kiváló Társadal­mi Munkás kitüntetéssel, öt népi ellenőrét pedig az Érde­mes Társadalmi Munkás ki­tüntetéssel ismerte el. Bathó Sándor, a MÁV Debreceni Igazgatóság Szolnoki Kör­zeti üzemének főnöke Mohácsi Ottótól átveszi a nagydíjat Hat iroda összefogott Őszi-téli utazási ajánlatok Tegnap a Győr nevű mo­toros hajó fedélzetén hat utazási iroda — a Volántou- rist, a Budapest Tourist, az OTP Penta Tours, az Utas- tours, a Locomotív Tourist és a VIA TOURS Idegenfor­galmi Vállalat — képviselői ismertették az újságírókkal őszi-téli ajánlataikat. .Elmondták, hogy az utazá­si irodák együttműködésé­nek lényege: az utazni vá­gyók bármelyik társirodá­ban jelentkezhetnek a tár­sult idegenforgalmi cégek által meghirdetett progra­mokra. Kedvező ez a fajta értékesítési közösség azért is, mert — s ezt a tavalyi tapasztalatok is igazolták — jóval kevesebb program ma­rad el amiatt, mert nem elég­séges a jelentkezők száma: az irodák közösen szervezik azt a csoportot, amelyet kü- lön-külön nem tudtak volna útnak indítani. Előnyös a kö­zös fellépés a külföldi part­nerekkel folytatott tárgyalá­sok során is, hiszen kedve­zőbb feltételekkel lehet a szerződéseket megkötni. A későbbiekben az együttmű­ködést a közös piackutatá­sokra és a programok össze­hangolására is ki kívánják terjeszteni. A hat utazási iroda az őszi—téli programok széles skáláját kínálja. A Volán Tourist például csaknem 80 útvonalon 15 ezer turista ré­szére állított össze utazási ajánlatot. Különösen nagy kínálatból válogathatnak a téli sportok, a síutak kedve­lői. Áz iroda több újdonsá­got is kínál, így például az észak-romániai irodalmi barangolást, valamint az egzotikus vietnami és Ko­reai NDK-beli utazásokat. Több újdonság található a belföldi programok között is* az iroda igyekszik a ke­vésbé ismert tájakra irányí­tani az utazni vágyók fi­gyelmét. Felavatták a szikszói kórház új épületét Napkollektorok szolgáltatják a meleg vizet Százötven beteg gyógyítá­sára alkalmas új épület- szárnnyal bővült a szikszód kórház. A nyolcvanegy és félmillió forintos költségigei létrehozott, korszerűen fel­szerelt új részleget tegnap adták át rendeltetésének. Az új épülettel egyidejűleg készült el a kórház melegvíz- ellátására szolgáló napener­gia-rendszer. Az Északma- 'gyarország.i Tervező Válla­lat szakemberei által ter­vezett napkollektorok napon­ta huszonhétezer liter 55— 60 fokos meleg vizet szolgál­tatnak, s ez bőségesen ele­gendő mind a fürdéshez, mind pedig a mosáshoz. A jász népbiztos Száz éve született Velemi Endre Augusztusi éjszakákon még akkor is látjuk a hulló­csillag sziporkázását, csóvá­ját, amikor a csillag már ré­gen elégett. Megcsal a sze­münk; követjük az üstökös pályáját, keressük hol van a csillag. Pedig a csillagok is meghalnak, csak a reményünk élteti őket még valameddig. Petőfit az egész nemzet képzelete sem bírta eltemet­ni a kukoricásban' ország­szerte látták, beszéltek vele még évekkel később is; Kos­suth régen Turinban írta már cikkeit, de minden szép szavú, égő szemű bujdosó­ban felismerni vélték az al­földi tanyákon; Kun Béláról nóták szóltak, nagyapáink halálukig hitték: visszajön­nek a kommunisták ... Velemi Endrével, a már­tírhalált halt jászapáti nép­vezérrel is valahogy így vol­tak a Csörsz árka környékén. Sokan tudták, hogy hová földelték el gyilkosai, még­is sokáig az a hír járta, el­menekült, majd visszajön ... Senki se merte végiggondolni, mi a hullócsillagok sorsa. Velemi Endrét 1918 őszén a jász nincstelenek elfogad­ták szószólójuknak, vezető­jüknek. Tehették, mert Vele­mi azt mondta ki. amit ők gondoltak, arra indult, amer­re már ők is szívesen jártak volna. Velemi közöttük szü­letett, de gondolkodásban magasabbra nőtt. A szerény jászapáti porta szülötte a századfordulón már a főváros peremén. Kis­pesten tanult, a Hofher- gyárban. Az ifjú géplakatos, a valóság tenyerén és a mar­xista könyveken hamar for­radalmárrá ért, 1911-ben már a szociáldemokrata párt kispesti területi szervezeté­nek titkára volt. Ezt köve­tően hamarosan tagja lett a Vas- és Fémmunkások Köz­ponti Szövetsége országos vezetőségének is. 1918-ban, a polgári demok­ratikus forradalom győzelme után Veleme Endrét haza- küldték szülőfalujába, hogy ott segítse a szociáldemokra­ta párt munkáját. Az események gyorsan kö­vették egymást. 1919. már­cius 23-án Velemi Endre már a jászsági alsó járás népbiz­tosa. Első dolga volt a vö­rösgárda megszervezése. Ezt már követhette a pénzintéze­tek, ipari létesítmények ál­lamosítása. Velemi minden intézkedé­se arra vall, hogy tudatosan cselekedett. tisztában volt azzal, azé a hatalom, akit a tömegek támogatnak. Pontőr san tudta, hol a meggyőzés és a diktatúra kényszerű al­kalmazásának határa. Szug- gesztív alkat volt, nagyszerű szónok, az emberek hallgat­tak rá. Hamar meg tudta ér­tetni a tömegekkel, hogy a különböző, látszólag nem a mindennapjaikat támogató intézkedések — a piac. a közellátás megszigorítása — hosszabb távon az érdekeiket szolgálják. Mindezek ismerete azért is nagyon fontos, mert választ ad arra a kérdésre illúziók­ban élt-e a jászapáti forra­dalmár? Ha a román inter­venciós csapatok Jászapáti­ba érkezése előtt ugyanis il­legalitásba megy, vagy elme­nekül, megmenthette volna az életét. Nem csináltam seánmitf amit meg kellene bánnom amit szégyellnem kellene, nincs tehát semmi okom arra, hogy elhagyjam a szülőföldemet, mondta azok­nak, akik az ellenforradal­mat hordozó intervenciósok­tól féltették. Naiv volt Velemi? Annyi­ban igen. hogy a végletekig hitt az emberi igazságosság­ban, jóakaratban. Az 1919. május elsején tartott beszéde ezt is bizonyítja, ahogy cse­lekedeteinek tudatosságát is. „Az elnyomott magyar nép rabszolga sorsát lerázta, a közhatalmat a maga sorsá­nak megjavítására, a szociá­lis igazságok megvalósításá­ra átvette. Természetes, hogy ez fáj azoknak, akik a köz­hatalmat a kizsákmányolás, a vagyonszerzés, a gazdasá­gi, társadalmi igazságtalan­ságok erőszakos fenntartásá­ra használták fel. Veszély fenyegeti a magunk eszével, akaratával és erejével szer­zett Tanácsköztársaságot. Nincs igazságosabb társadal­mi rendszer, mint a Tanács- köztársaság, mert az csak a dolgozóknak ad kenyeret, igazságot és hatalmat. Hát meg kell védeni a szívetek vérével azt az államformát, amely a szegényemberek tiszta igazából ácsolódik ösz- sze!” — mondta a jászapáti főtéren. Akár a legfelületesebb szö­vegelemzés is önmagáért be­szélne. Nincs egyetlen mon­data sem, amelyben az igazság valamilyen válto­zatban ne fordulna elő! Velemi az egyik uradalom­ban lefoglaltatott 18 vagon burgonyát és kiosztatta az éhezőknek. Ez volt az ő igazsága. A birtokosé meg, hogy tovább gazdagodjék. 'Ellentmond Velemi köz­gazdasági ténykedése is annak, hogy naiv álmodozó lett volna. Pontosan felmér­te a helyzetet, tudta, hogy az irányítása alá tartozó közsé­geknek — Jászapáti, Jász- kisér, Jászladány. Jászalsó- szentgyörgy, Besenyszög, Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Jászszentandrás — élelem­mel kell segíteni a városi éhezőket — Budapest, Szol­nok — s a Vörös Hadsereg élelmiszer-nyersanyag szük­ségletéhez is hozzá kell já­rulni. A baromfi- és nyúlte- nyésatő telepek létesítését neon valamifále ,„hobbibóü.” szorgalmazta, hanem a mi­előbbi hústermelés érdeké­ben. A megtermelt javak gondos és ellenőrizhető for­galmazása érdekében — ez szoros összefüggésben volt a belső ellátással — meg­szerveztette az Értékesítési Szövetkezetét. Ennek műkö­dési szabályzata — Velemi tervei alapján készítették — azt bizonyítja, hogy a nép­biztos igen járatos volt a közgazdaságban, ismerte a piac törvényeit, tisztában volt azzal, hogy a nagy szá­mú munkanélküli élelmezé­séhez központi, állami tarta­lékokra is szükség lesz. A járási munkástanács ülésein a gazdaság megtíjításáhak szükségességét hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet létrehozásának terve szoros összefüggésben volt elképzeléseiben a munkanél­küliséggel. 1918. végén csu­pán Jászapátiban — az ak­kor 13 ezer lakosú települé­sen — ötezer fölött van a mezőgazdasági munkások száma, s a többségük munka- nélküli volt! írásos dokumentum arra vonatkozóan, hogy Velemi szervezetileg hogyan képzel­te a termelőszövetkezet mű­ködését, nem maradt fenn. de tervei igen alaposak és elő­rehaladottak lehettek, hi­szen — tengernyi munkája közepette _ megterveztette a „Jászvidék Termelő Szövet­kezet. tehénistállóját. Ugyancsak 1919. júniusában datálták az általa elképzelt munkáslakások műszaki raj­zait is. Valószínűnek látszik, hogy a hajléktalanokat a korszerű nagyüzem köré kí­vánta civilizált körülmények között letelepíteni. össze­íratta a házigénylőket, fel­szólította őket. hogy az építkezéseket kézi munkával segítsék, hogy mielőbb „tető legyen a fejük fölött”. Szót értett Velemi a kis­gazdákkal, középbirtokosok­kal, értelmiségiekkel is. A törvénytisztelő ember volt, a nagyobb fegyvere, erőszak­hoz fcsak : egyetlen egyszer folyamodott, amikor a nyílt ellenforradalmi szervezkedést irányító volt járási főszolga­bírót letartóztatta. Velemi törvénytisztelő ember volt. a foglyot még aznap Jászbe­rénybe szállíttatta, átadta az igazságügyi hatóságoknak. Általában jellemző volt Velemi politikai gondolkodá­sára az együttes cselekvés igénylése, s a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket is moz­gósítani tudta a tanácsha­talom, majd később az inter­venció időszakában a nem­zeti, honvédő háború érde­kében. A proletárgyerekek nya- raltatásának megszervezése volt az utolsó- legfontosabb intézkedéseinek egyike. A jász községek háromszázöt­ven kiéhezett fővárosi és szolnoki szegénysorsú gyer­mek nyaraltatását vállalták. Augusztus első hetében az intervenciós szuronyok között egy jászapáti orvos már a halotti bizonyítványát állí­totta ki. .,A halál oka: isme­retlen.” így szólt a román katonai hatóságok parancsa, az orvos kénytelen volt engedel­meskedni. De a csillagok nem hull­nak nyomtalanul! Hárman is emlékeztek rá, hogyan tar­tóztatták le a román katonák augusztus elsején reggel Ve­lemi Endrét, — ahogy emle­gették, Bandit. Szaladtak a hírrel Vágó Pálhoz, a községben élő hí­res festőhöz: érti a nyelvü­ket, tegyen valamit Velemi érdekében, hiszen nem csi­nált az semmi rosszat. Vágó Pál, aki maga is ak­tívan részt vett a Tanácsköz­társaság alatt a közéletben, felvette ünneplő öltönyét, mellére tűzte a Francia Köz­társaság Becsületrendjét, és kihallgatást kért a román ezredestől. Vágó Pál tanítvá­nyaitól tudunk a történtekről. A román parancsnok tisztel­gett a magas francia kitün­tetés birtokosának, s miután szavtót vette Vágó Pálnak, hogy kezeskedik Velemi ár­tatlanságáért, a népbiztost azonnal szabadlábra helyez­tette. De a korábban letartózta­tott járási főszolgabíró ro­konai, ivócimborái ekkor — fehér zászlóval! — lóhalálá­ban Jászberénybe kocsiztak: panaszt tettek a román had­testparancsnoknál Velemi sza­badlábra helyezése miatt. Másnap katonai csendőrök érkeztek Jászapátiba. Velemi Endrét a lovak után kötötték és vágtában magukkal hur­colták. A Jászberénybe vezető út mellett egy sebtiben ásott sírban találták meg a holt­testét .........A halál oka: is­m eretlen”. Eltemették, de riadt ma­dárként röppent fel a hír: az nem Bandi volt! Meglátjátok visszajön, mert az nem halhatott meg, suttogták egymásnak még évek múltán is a jász kubiko­sok, nincstelenek. Többek látni vélték, hol itt, hol ott... Hiába, a remény is tud játszani az emberekkel, a képzelet is olyan mint a hullócsillag, repül, repül... Tiszai Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom