Szolnok Megyei Néplap, 1986. augusztus (37. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-14 / 191. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. AUGUSZTUS 14. Óvatosság és védekezés A rovarcsípések és veszélyei Szinte alig akad ember, aki életében ne szisszent vol­na már fel egy-egy csípéstől, ne nézte volna meg aggódva a csípés helyén keletkező duzzanatot, és ne vakarózott volna a kellemetlen viszke­Fegyverük a fullánk A veszélyes csípésre képes rovarok közül a méhek, a darazsak és a lódarazsak a legfontosabbak. Közülük is csak a „dolgozó nőstények” rendelkeznek fullánkkal, méregzacskóval, és a zacskót méreggel ellátó ménegterme- lő miriggyel. Ez a fullánk voltaképpen védőfegyver a rokon rovarokkal szemben, de a szúrás elvétve bizony az embert is éri. A méreg- zacskóban fehérjéhez kötött mérgen (toxinon) kívül még több más hatóanyagot (hisz- tamint, hyalurionidazet, le- citinazet, és egy úgynevezett „lassan ható anyagot”) is találtak. Több laboratóriumban tö- mkSgesen vonták ki a méreg - zacskókból a toxikus anya­Érzékenység és Egyetlen csípés a bőrön heves fájdalmat, rövid ideig tartó elfehéredés után duz­zanatot eredményez, s ez órákig, de legfeljebb egy-két napig áll fenn. A. csípés he­lyén a fájdalom megszűnése után viszketésérzet támad. A felsorolt tünetek mindenfé­le beavatkozás nélkül meg­szűnnek, de csökkenthetjük a fájdalmat és a kellemet­lenségeket, ha a fullánkot kihúzzuk, a szúrás helye fe­lett a bőrt akár szipkával, akár szájjal megszívjuk. A fájdalmat mentolszeszes dör­zsöléssel vagy borogatással enyhíthetjük. Egy méhcsípés rendszerint ártatlan és veszélytelen do­log. Kivételt képez, ha a méh, a darázs vagy a lóda­rázs a szájba jut, és a nyelv tövén vagy a gége környékén szúrja meg az embert. Az ott lévő lágy szövetek csak­úgy, mint testünk más lágy szövetei, gyorsan, szinte per­cek alatt megduzzadnak. Ha a duzzadás a hangróst elzár­ja, légzésképtelenség, fulla­dás következhet be. Éppen ezért, ha valaki méhcsípés veszélyének van kitéve, min­tás miatt. Különösen a me­zőgazdaságban dolgozó falu­siakat éri gyakran méh-, da­rázs-, hangya-, pók- vagy szúnyogcsípés, de a szabadsá­gát vízparton töltő városla­kó sem kerülheti ezt el. got, és kimutatták, hogy ha­tását elsősorban a hajszál­ereikre, az idegrendszerre és a vörös vérsejtekre fejti ki. A hajszálerek átjárhatósága minden valószínűség szerint a hisztamin hatására foko­zódik, ezért keletkezik a csí­pés helyén kisebb-nagyobb duzzanat és pír. Az ideg­rendszeri hatás ritka esetiben akár súlyos eszméletlenség­gel is társulhat, de az eset­leges eszméletvesztés még­sem az idegrendszerre, ha­nem sokkal inkább a vér­keringésre gyakorolt hatás következménye. A zuhanó vérnyomás miatt ugyanis az agy kevés vért kap, s ez ve­rejtékezéshez, szédüléshez, ájuláshoz vezethet. túlérzékenység dig csak csukott szájjal jár­jon. Ha pedig mégis megesett volna, hogy a gége körüli te­rületen érte szúrás, akkor azonnal siessen orvoshoz, hogy annak segítségével a fulladásveszélyt elkerülje. Egyetlen méhcsípés is okozhat életveszélyt, éspedig ugyanolyan mértékűt, mint több száz, ha valaki a méh- csípéssel szemben túlérzé- kennyé vált. Azt hinné az ember, hogy ez rendkívül ritkaság. A valóságban azon­ban nem egészen így van, hiszen világszerte meglehe­tősen sokan halnak meg a méhméreggel szemben kiala­kult túlérzékenység miatt. Azokban az esetekben, ami­kor túlérzékenység fejlődik ki, lényegében ugyanaz tör­ténik, mintha valaki védőol­tást kap, azzal a különbség­gel, hogy most nem védő­anyagok, hanem ártalmas „el­lenanyagok” keletkeznek a szervezetben. A méhcsípés esetén ugyanis nemcsak mé­reganyagok, hanem a méh testéből származó fehér­jék is kerülnek a szervezet­be. Ezek a fehérjék a nyi­rokszövetek sejtjeiben „el­„Azonnal viszem” Házi robotok munkában gászai, és a kezdetleges lát­Háromszor nagyobb a Napnál Születő csillag A világ nagy, irányítható rádiótávcsöveit használó csil­lagászok úgy vélik, hogy rá­bukkantak egy éppen szüle­tő csillagra. Kicsiny, meleg, sötét felhőt fedeztek fel, amely gyors összeomlásban van. A csillagok mindig olyan gáz- és porfelhőkben születnek, amelyeknek belső térségei a belső gravitáció hatására összeomlanak. Amint ez a kollapszus' elő­rehalad, a felhő fokozatosan darabokra szakad szét, ezek a töredékek azután egymás­tól függetlenül tovább zsu­gorodnak, egészen addig, amíg belső hőmérsékletük a nukleáris reakciók megkez­déséhez szükséges értéket el nem éri. A csillag tulajdon­képpen akkor születik meg, amikor a nukleáris folyama­tok révén termelődő energia fel nem tartóztatja a koráb­bi összeroskadást. Az effelsbergi (NSZK) ob­szervatórium csillagászai az Orion gázfelhőit vizsgálták, és találtak egy sötét felhőt, amelynek hőmérséklete 220 Kelvin-fok — jóval több. mint a szokásos hőmérsék­let. Ezt a gázt tehát valami fűti, talán a kollapszus okoz­ta kompresszió, összesa.jtoló­dás. A különös objektum szo­katlanul kicsi, mindössze hússzor nagyobb Naprend­szerünknél. Az orvos első kérdése a legtöbb beteghez, van-e láza? Ennek eldöntésére évszáza­dos eszköz az olcsó, könnyen kezelhető egyszerű higanyos lázmérő. Előnyei mellett ke­vésbé ismertek hátrányai, amelyek korlátozzák felhasz­nálási körét: aránylag nagy­méretű, nagy a tömege, ezért a beállási ideje több perc, sok hőt von el a mérendő te­rületről, így meghamisítja a mérési eredményt (a hónalj­árokban azért kell 10 percig tartani a higanyos lázmérőt, hogy a hideg hőmérő által elvont hőmennyiséget a szer­vezet pótolni tudja; ehhez keli a hosszú idő, mert ma­ga az eszköz 2—3 perc alatt már beállna); alakjánál fog­va csak bizonyos testüregek (hónaljárok, végbél, szájüreg) hőmérsékletének meghatáro­zására alkalmas, pedig újab­ban az orvost más testtájak hőfoka is érdekli (bőrfel­szín, gyomor, légcső, véna stb.) Hátránya továbbá, hogy törékeny, s a törött hőmérő­ből kikerülő higany mérge­ző. A magára hagyott beteg „manipulálhat” a hőmérővel, és meghamisíthatja a mérési eredményt, ha betegebbnek vagy egészségesebbnek akar látszani, mint valójában. Szinte az összes felsorolt hátrányt előnnyé változtat­ták az elektronikus hőmérők, amelyek vagy termoelemet, lenanyag" termelését vált­hatják ki. Az érzékennyé vá­láshoz -körülbelül két hétre van szükség, ez idő alatt az el­lenanyagok termelése elér egy bizonyos fokot. És ha ezután ismételt szúrás éri az érzékennyé vált embert, ak­kor ez az egyetlen méhcsípés nem fájdalmat, bőrduzzana­tot és viszketést, hanem sú­lyos. akár halálos kimenete­lű szövődményeket is okoz­hat.. Ez a szövődmény az úgynevezett vérkeringési sokk. Régi tapasztalat, hogy az allergiás túlérzékenységet az allergiát kiváltó anyag kis adagjaival, akár több millió­szoros hígítással kezdve, majd fokozatosan többet ad­va, meg lehet szüntetni. A kutatók éppen ezért méh bői, darázsból és lódarázsból (te­hát nem a méregzacskóból, hanem a rovar testéből) ki­vonatokat készítettek, és ezt növekvő adagokban fecsken­dezték be a tVérzékenyek­nek. Az esetek 80 százaléká­ban ezzel a módszerrel sike­rült is a túlérzékenységet megszüntetni. A túlérzéke- nyek 20 százalékánál azon­ban nem sikerült eredményt elérni. Tíz után orvoshoz Leszámítva tehát a nagyon ritka túlérzékenységet, a tö­meges rovarcsípés elkerülése egyáltalán nem nehéz. A fe­lesleges virtuskodást sajnos sok ember drágán fizeti meg. Olyan ember ugyanis nin­csen, aki több száz méhesí- péstöl ne szenvedne súlyos mérgezést. A darázsfészke­ket, még inkább a lódarazsak földbe vájt kel tető helyeit bottal felpiszkálni, és utána futásnak eredni — értelmet­len virtuskodás. Különösen a falusi gyerekeket, de még in­kább a nyári szabadságukat falun töltő városiakat kell fi­gyelmeztetni arra. hogy ilyen csínyre ne vállalkozzanak. Akit egyszerre tíznél több méh csípett meg, forduljon sürgősen orvoshoz, ötvennél több méhcsípés után pedig gyorsan kórházba kell jutni, ahol a méhméreg okozta vér­keringési sokk kivédésének megvannak a feltételei. vagy újabban félvezetőt hasz­nálnak hőérzékelőként. Az igen kis méretű hőérzékelő elem lehetővé teszi azt is, hogy beépítsék vékony in­jekciós tű belsejébe, és igya hőérzékelő beszúrható példá­ul az izmok közé, ahol helyi elváltozások hőtani hatását lehet vizsgálni. De ilyen tű­vel akár a koponyaüregbe is be lehet hatolni, és ott pél­dául a likvor-űr hőmérsékle­tét is meg lehet mérni. Ilyen kis méretű hőmérőkkel sike­rült megállapítani, hogy a peteérés időszakában a női méhben magasabb hőmér­séklet uralkodik. A kis méretű hőérzékelő­vel felszerelt hőmérőkkel si­került a bőrfelület hőmérsék­letét is megmérni. Ez higa­nyos hőmérővel nem lehetsé­ges. Az elektronikus hőmé­rők- alkalmazásával egy sor új megállapítás született. Ér­dekes tény például, hogy a nők bőrhőmérséklete közel 1 Celsius-fokkal alacsonyabb, mint a férfiaké, jóllehet a hónalj vagv végbél-hőmér- sékletük nagyjából azonos. Fogyatkozó dohányosok Egy 1984. évi adatfelvétel szerint a felnőtt osztrákok­nak már csak a 27 százaléka dohányzik. A dohányosok arányának az utóbbi években bekövetkezett folyamatos csökkenése megegyezik a nemzetközi irányzattal. Azok közül, akik dohányoznak, az egészségügyi minisztérium felmérése szerint 59 százalék elégedetlen önmagával: eb­ből 26 százalék le szeretne szokni róla. de ehhez eddig még nem voLt meg a kellő akaratereje, 31 százalék csökkenteni szándékozik ed­digi dohányzásának mérté­két. míg 1 százalék legalább könnyebb cigarettafajtára szeretne váltani. Iz agy vérellátása és a koffein A koffeint élénkítőszerként ismerik, ezért azt várhat­nánk, hogy fokozza az agy vérellátását, holott ennek épp az ellenkezője következik be. Egy amerikai pszichiáter szerint az egy-két csésze ká­véban lévő koffein számotte­vően csökkenti az agy vérel­látását, anélkül, hogy hatna a kedélyállapotra. A kávénak az agyi vérellá­tást csökkentő hatásáról ed­dig is tudtak, ezért a migré­nes rohamokat kávé itatásá­val is igyekeztek mérsékelni. De az amerikai pszichiáter kísérlete az első. amely em­beren vizsgálta a szájon ke­resztül a szervezetbe beke­rülő kis adagú koffein hatá­sát. A kutató kilenc önként vállalkozó egészséges ember­rel 250 mg koffeint tartalma­zó tablettát nyeletett le — ennyi koffein van egy-egy csésze frissen főzött kávé­ban —, hétnek pedig 500 mg-t tartalmazó tablettát adott. Harminc perc múlva mindkét csoportban 20—25 százalékos agyi véráramlás­csökkenést tapasztalt. Ellen­ben nem csökkent az agy vérellátása az ellenőrzési (kontroll) csoportban — en­nek nyolc tagja hatóanyag nélküli tablettát nyelt le. (A kísérleti személyek természe­tesen nem tudták, hogy tab­lettájukban van-e vagy nincs koffein.) A koffeinnek az agyi vér­ellátást csökkentő hatása az egészséges ember szempont­jából nem hátrányos, az azonban tisztázandó, hogy az agyi erek betegségeiben, igy az agyérélmeszesedésben szenvedőket vagy azokat nem károsítja-e, akik agyvérzés után lábadoznak. Az elektronikus hőmérők egyik fajtája a félvezető hő­mérő. A félvezetők erősen hőmérsékletfüggő alkatré­szek, kézenfekvő tehát, hogy felhasználják őket hőmér­sékletmérő áramkörök hőér­zékelő elemeként. Szóba jö­hetnek erre a célra félveze­tő diódák, vagy tranziszto­rok. Természetesen itt külön­leges kialakítású félvezetők­re van szükség, főleg azért, hogy a hőérzékeny elem be­építhető legyein a kisméretű és célszerűen kialakított hő­érzékélőbe. A ma ismert hő­érzékelőket a legkorszerűbb integrált áramkörökkel va­lósítják meg. Képünkön: egy japán cég elektronikus hőmérője látha­tó, amely a testhőmérsékletet két tizedes pontossággal mé­ri. Az integrált áramkörök alkalmazásával készített hő­mérő a hónaljárokban törté­nő elhelyezés után két per­cen belül jelzi a hőmérsékle­tet, 34 foktól 43 fokig. Két ezüstkamrás töltéssel több mint kétszáz órám át műkö­dőképes. „Azonnal viszem” — mond­ja monoton gépi hangon egy furcsa szerkezet, s máris gaz­dája ágyához gurul, „kezé­ben” a telefonnal. A tudomá­nyos-fantasztikus filmbe illő jelenet nagyon is valóságos: napjaink személyi robotjai elvégzik a lakásban adódó apró-cseprő teendőket — mindazoknál, akik meg tud­ják fizetni az engedelmes gé­pi szolgák ma még meglehe­tősen borsos árát. A robottechnika e legif­jabb gyermekei cseppet sem gyermetegek: a gépi testbe épített parányi számítógép, a mikroprocesszor irányításá­val mozognak, beszélnek, el­kerülik az akadályokat, ér­zékelik a fényt és a hőt, rá­adásul megértenek, sőt vég­re is hajtanak bizonyos uta­sításokat, parancsokat. S hogy milyeneket és mikép­pen, azt érzékelőik, logkai áramköreik, programozásuk és kimeneti eszközeik döntik el. Sokak szerint a személyi robot nem más, mint a hol­nap személyi számítógépe — csak a végberendezései, a termináljai változnak: nem­csak írnak-olvasnak, megje­lenítenek, rögzítenek, és te­lefonvonalra csatlakoznak, hanem előbb-utóbb* megcsi­nálnak bármi mást is, ami programozható, és aminek végzésére célszerű végrehaj­tó eszközöket: kerekeket, lá­bakat, fúvókákat, szelepeket lehet készíteni. A személyi robotok napja­inkban játékszerek, mondják mások, lelkes magánszemé­lyek és néhány vállalkozó szellemű üzletember kísérle­teinek kiforratlan ereményei. Elődeiknek az ipari robotok tekintendők, melyeknek két nagy csoportja ismert, az autógyárak anyagmozgató gi­Sokaknak kedvelt tömény itala a whisky tulajdonkép­pen egyfajta gabonapálinka, amelyet a sok évszázados ha­gyományok szerint kialakult technológiával állítanak elő. Őshazája Skócia, Írország. Árpából, rozsból és más ga­bonafélékből készítik erjesz­téssel, lepárlással. Az erede­tit fatüzelésű kisüstön főz­ték. Virágra, s kissé borra emlékeztető, gyengén füstös aromájának eredete az alap­anyagként használt csírázta­tott és tőzegtűz felett szárí­tott gabona. Skóciában tör­vény írja elő, hogy a whis­kyt legalább három évig kell érlelni. Az érlelés általában elszenesített belső felületű tölgyfahordóban történik. Egyes fajtákat viszont hárs­fából készült hordókban ét­iéinek. A különleges fajták 10—15 évig is nemesednek. Az ital szesztartalma 40— 43 fok. Színe, zamata. minő­sége függ még egyebek mel­ványfeldolgozó képességű, fi­nomabb felépítésű szerelő­automaták. Két közös vonás köti ezeket a még gyerekci­pőben botladozó személyi ro­botokhoz. Az egyik: minden korszerű robotnak alapvető tulajdonsága, hogy megfele­lő, előre tervezett hatásokra önműködően képes változ­tatni saját viselkedésén. Minthogy azonban erre je­lenleg csakis számítógép se­gítségével lehet alkalmas, ezért valamilyen formában számítógép vezérli. A másik: ellentétben a számítógépek­kel, a robotgépek rendelteté­se mindig az. hogy ne csak adatokkal manipuláljon, ha­nem a fizikai külvilágot is kezeljék: mozogjanak benne, lássák, hallják, tapintsák sőt módosítsák is, ha kell. A programozásban a robot testén elhelyezett billentyű­zet segít: a tulajdonos —, ha csak egy kicsit járatos a szá­mítástechnikában — a leg­különfélébb programokat agyalhatja ki „szolgája” szá­mára. S hogy a kevésbé já­ratos felhasználók is boldo­guljanak: a gyártó cégek programcsomagokat. mág­nesszalagos kazettákat mel­lékelnek robotjaikhoz. Ezek­kel már gyerekjáték a prog­ramozás: be kell csúsztatni a megfelelő nyílásba a ka­zettát, s a robot máris végzi mindazt, amire készítői szánták. Képünkön: a Wabot—2 ze­nélő személyi robot látható, amelyet Japánban a Was ed a Egyetem Műszaki Karán fejlesztettek ki. A robot or­gonán játszik, kéz- és láb­mozgását természetesen szá­mítógép irányítja. A homlo­kán elhelyezett érzékelővel kottát is tud olvasni, egy ol­dalt fél perc alatt. lett a „háziasítástól”, ugyan­is szokás az egyes fajták egymással való keverése. A skót whiskyt kezdetben aqua vitae-nek, az élet vizének ne­vezték. Két egyforma whisky nincs. Ám csupán Skóciában mintegy negyvenféle ismere­tes. Legnemesebb a malátá­ból készült skót whisky. A pörkölt árpából és maláta­kásából készülő ital már kö­zel sem olyan aromadús. Amerikában a whiskynek egy kukoricából készült vál­tozata terjedt el, amelyhez némi árpát és rozst is ada­golnak a gyártás során. Egyes gyárak a whisky ké­szítéséhez fekete borsot hasz­nálnak fel, amelynek csipős erős íze a whisky „füstös” ízével jól harmonizál. A vég­termék minősége szempont­jából sokan nagy jelentősé­get tulajdonítanak a gyártás során felhasznált víz össze­tételének is. M. K. A skótok „életvize”

Next

/
Oldalképek
Tartalom