Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-12 / 163. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 12. iHeti világhiradó I Ausztria megválasztott új elnöke, Kurt Waldheim hivatali eskütétele Után beszédet mondott a parlamentben. A képen mögötte Anton Benya, a parlament elnöke, előtte Franz Vranitzky kancellár (balról), mellette Kari Blecha belügy­miniszter VASÁRNAP: A japán válasz­tásokon biztos többséget sze­rez a kormánypárt — Ku­darcba fulladt puccskísérlet a Fülöp-szigetekcn — A ma­gyar külügyminiszter látoga­tása az NSZK-ban. HÉTFŐ: Bécsben megkezdő­dik a Namíbia-értekezlet — Szíriái egységek vonulnak be Nyugat-Bejrútba, a biztonsá­gi terv végrehajtására, Jor­dániából kiutasítják az Ara­fat vezette Fatah intézmé­nyeit. KEDD: Négynapos szovjet- francia csúcstalálkozó Moszk­vában, Gorbacsov és Mitter­rand tárgyalásai — Rekord árfolyamesés a New Vork-1 tőzsdén — A brit külügymi­niszter mégsem utazik Pre- tóriába. SZERDA: Szovjet javaslat az ENSZ-ben egy Földközi-ten­gert konferenciára — Terror- cselekmények Peruban, Fran­ciaországban és az NSZK- ban — A pápa befejezi dél­amerikai körútját — Feszült­ség Cipruson. CSÜTÖRTÖK: Elhunyt Le Duan, a Vietnami Kommu­nista Párt főtitkára — And­reotti kap megbízást a kor­mányalakításra Olaszország­ban — Ellentmondó hírek Washingtonból: az elnök a szovjet Javaslatokra adandó válaszra készül, közben új robbantást terveznek Neva- dában. PÉNTEK: Lázár György ausztriai munkalátogatása — Ojabb tiltakozások Chilében — Megszakadnak az ameri­kai-kubai megbeszélések Mexikóvárosban. Milyen új fejleményei vol­tak a csúcsdiplomáciának? Gyorsuló tempó a csúcs­diplomáciában is: Mitterrand francia elnök száz óra lefor­gása alatt találkozhatott Ro­nald ReaganneL majd Mihail Gorbacsowal. A New Yorkéi látogatásra a híres szabad­ságszobor újbóli avatása adott alkalmait, Moszkvában sza­bályos csúcstalálkozó zajlott három napon át tartó, beha­tó tárgyalásokkal Amint az természetes, vol­tak témák, ahol közelebb — voltak, ahol távolabb estek egymástól a két fél állás­pontjai Alapjában véve azonban mindkét oldalon rendkívül hasznosnak ítélték meg az eszmecserét, és Szé­les körű lehetőségeket látnak az együttműködésre a fegy- verzetkorjátozás, valamint az európai biztonság vonat­kozásában. Kitűnhetett, hogy a szovjet—francia kapcsolat- rendszer a nemzetközi és az európai politika állandó, fontos stabilizáló tényezője. Ez már De Gaulle elnöksé­ge alatt is így volt, s immár a negyedik államfő hivatala alaitt folytatódik. Bizonyos értelemben tehát francia össznemzeti érdekeket fejez ki, nem befolyásolta a leg­utóbbi választás eredménye, sőt várhatólag az sem jelent változást, ha esetleg módo­sulás történne. (A héten tet­ték közzé azt az alkotmány- jogi döntést Párizsban, hogy tíz képviselői hely érvényte­len, s ezekben a kerületek­ben új választást kell kiír­ni. A jelenlegi helyzet szerint a (tíz mandátum öt-öt arány­ban oszlik meg a szocialis­ták, illetve a jobboldali több­ség pártjai között, s nincs kizárva, egy eltolódás, ami megváltoztathatja az igen ■szoros parlamenti szavazati arányokat.) A szovjet—francia vi­szonyban jelentős szerepe van a gazdasági, tudo­mányos, kulturális kapcsola­toknak is. Moszkvában most feladták a szakértőknek a gazdasági együttműködés to­vábbi fejlesztésének leckéjét, az erre vonatkozó elvi egyet­értést kell majd „aprópénz­re” pontosabban szólva: mil- liárdokna váltani. S máris hagyományokkal rendelka- zik a kozmikus összmunka. Így hát nem volt meglepő, hogy a’ francia elnök a Moszkva szomszédságában levő Csillagvárosba, az űrha­jósok kiképzési központjába is ellátogatott, miután újabb közös expedíciót készítenek elő. A moszkvai csúcstalálkozó irányíthatta a figyelmet az egyelőre bizonytalan wa­shingtonira is, a genfi megál­lapodás értelmében az idén válik esedékessé Gorbacsov amerikai látogatása. Egy olyan fontos eseményt, mint a szovjet—amerikai csúcsér­tekezlet, azonban jól elő kell készíteni, s annak bizonyos eredményekkel kell járnia. Hiszen kudarc a csúcson ron­taná a nemzetközi helyzetet, csalódást, kiábrándulást okoz­na. Szovjet javaslatok egész sorát tanulmányozhatják Wa­shingtonban, de a Fehér Ház malmai Lassan őrölnek. Több jelentés látott napvilágot ar­ról, hogy Reagan már csak­nem kész a válasszal, de cá­folatok is elhangzolttak. Legutóbb azzal kajpcsQjato- sak voltak az ellentmondó tudósítások, hogy lesz-e Moszkva és Washington kö­zött eszmecserék a föld alatti nukleáris kísérletek ellenőr­zésével összefüggően. Ezál­tal remélhetőleg élőre lehet­ne lépni a moratórium álta­lánossá válása, majd az el­lenőrzött teljes atomcsend irányába. Csakhogy egy má­sik kiszivárogtatott hír sze­rint július 24-re újabb rob­bantást terveznek a Ne vadai sivatagban... A szovjet—francia kapcso­latok mellett jelentős állo­másához érkezik Moszkva és London párbeszéde (Sevard- nadzét kedden várják a brit fővárosiba), a Nakaszone— Gorbacsov levélváltás nyo­mán időszerűvé váltak a ma­gas szintű szovjet—japán tár­gyalások, s a héten két szov­jet diplomata, Karpov és Isz- raeljan járt Bonnban, hogy első kézből adjon tájékoz­tatást a nyugatnémet veze­tőknek a genfi tárgyalások állásáról. Az amerikai maga­tartás tehát szemlátomást ép­pen a legfontosabb viszony­latban, a szovjet—amerikai tárgyalások vonatkozásában fogja vissza, lassítja le az események menetét. Mi áll egy közel-keleti ki­vonulás és bevonulás hátte­rében? A kivonulás inkább kiűze­tés volt: a jordán hatóságok követelésére az Arafat nevé­vel fémjelzett Fatah képvise­leteinek záros határidőn be­lül el kellett hagynia a kö­zel-keleti országot. Csak egy rövid visszatekintés: az 11967- es háború után Jordániában volt a palesztin központ, de 1970 szeptemberében, a húsz­ezer áldozatot követelő „fe­kete szeptember” Idején el kellett hagyniok az országot. 1982-ben, a libanoni exodus, az újabb távozás után a PFSZ központja ugyan Tu­niszba tette át székhelyét, de Ammanban telepedtek meg fontos palesztin intézmények, s itt tartották meg a palesz­tin parlament legutóbbi ülé­sét is. A tavaly februári Husszein—Arafat megálla­podás után tovább nőtt a po­litikai, sőt katonai jelenlét a palesztinok részéről Jordá­niában. Az ammani egyezség fel­bomlása, az Arafattal szem­benálló Szíria és Amman viszonyának rendezése me­gint kérdésessé tette a pa­lesztinok működési terét Jor­dániában. Még inkább nehezí­tette helyzetüket, hogy nem­csak Damaszkuszban bontot­tak zászlót az ottlevő palesz­tin szervezetek az Arufat-ve- zetes ellen, hanem Jordániá­ban is jelentkeztek lázadók, Abu Zaim (atallah atallah) vezérletével, s felvetődött egy Jordániával rokonszen­vező új palesztin formáció létrehozása. Amuriamban csak a megfelelő ürügyre vártak, s ezt egy Fatah-vezető nyilat­kozatában találták meg, en­nek okán történt a kiutasí­tás. Hivatalosan csak a Fa- tah-ot sújtották, de gyakor­latilag a PFSZ összes kép­viseletének felmondtak. Bejrútban ,bevonulás tör­tént. négy év után ismét sziriai katonai egységek je­lentek meg a libanoni fővá­rosban, hogy a libanoni kor­mányhadsereggel együtt vég­rehajtsák az elfogadott biz­tonsági tervet. A korábbi megállapodásokkal ellentét­ben ezt az egyezséget csak mohamedán erők kötötték, s az Nyugat-Bejrútra vonatko­zik, nem érinti a keresztény milíciák fennhatósága alatt álló 'keleti kerületeket. Szí­ria komolyan gondolja a rendteremtést — hangsúlyoz­zák Damaszkuszban, s ezért biztosítottak ehhez megfele­lő katonai eszközöket is. Va­lóban csökkent a feszültség a nyugati övezetekben, de kérdőjelekben továbbra sincs hiány. Mit jelent az újabb „ter­rorhullám”? Üjra a terrorizmus, a hét derekán, ugyanazon a szer­dán merényletek híre érke­zett Fnanciarországból, az NSZK-bői, a távoli Peruból, Észak-írország és Írország határáról. Aligha lehet vala­miféle egységes vonulatról besizélni, különböző helyze­tek, különböző szervezetek álltak a veszélyes akcióik mö­gött. De az a tény, hogy vi­lágunkban nem csökken a terrorizmus megnyilvánulá­sainak száma, mutatja, szél­sőséges csoportok kihasznál­nak minden lehetőséget cél­jaik elérésére, veszélyeztetik a stabilitást. A terror minden válfaja veszélyes, azok a cselekede­tek is, amelyek egy ember vagy emberes opart életét ve­szélyeztetik, s azok, amelyek egész közösségeket, országo­kat fenyegetnek. Sok szó esett már az „állami szintre” emelt terrorizmusról, s a Lí­biát ért légitámadások után ma elsősorban a Nicaragua- elienes aknamunka sorolható ide. Mindenesetre különös, hogy Washingtonban, ahol olyan érzékenyen reagálnak minden terrorcselekményre — s ez érthető s elfogadható — egyszerűen „eltekintenek” a tárgytól, amikor a nicara- guai kontrák amerikai ere­detű aknája, harminckét bé­kés ember, köztük számos gyermek életét öltja ki. Jó lenne igazi nemzetközi összefogással végre hatékony fellépést elérni minden ter­rorista megnyilvánulással szemben, ez is javítaná a vi­lág közérzetét JRéti Ervin BUDAPEST Tegnap a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság elnökeinek találkozó­ja. MADRID A spanyol és az amerikai fél eltérő megközelítését rög­zíthették a felek az amerikai támaszpontokról szóló tár­gyalások első szakaszában, amely péntekre virradó éjjel ért véget. A megbeszéléseket októberben Washingtonban folytatják. HABAROVSZK Üjabb részleteket tudhat­nak meg Zalka Máté életéről Habarovszk irodalmi folyó­iratának, a Dalnyij Vosztok- nak az olvasói. A lap a kö­Francois Mitterrand francia elnök, és Mihail Gorbaowy, a* SZKP KB főtitkára feleségeikkel a Kreml Szent Gyorgy­termében Szíriái egységek érkeztek Libanonba, hogy segítsenek a rendcsinálásban. A képen: sziriai katona őrségben Nyugat- Bejrút kereskedelmi negyedében Gorbacsov üzonetéro Még nem készült el az amerikai válasz Ai Fehér Ház nem volt hajlandó megerősíteni azt a sajtójelentést, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok megállapodott a nukle­áris fegyverkísérletek ellen­őrzésére vonatkozó tárgya­lások megkezdésében. Ed­ward Djerejian, a Fehér Ház szóvivője, a szovjet—amerir kai kapcsolatokról szólva megismételte, hogy Reagan elnök válasza még nem ké­szült el Mihail Gorbacsov legutóbbi üzenetére, de a válasz viszonylag rövid időn beiül várható. Amerikai részről — a szóvivő szerint — nem értenek egyet a ja­vaslat több pontjával, de annak vannak olyan részei, amelyekről tárgyalni óhaj­tanak. Az elnök válaszát egyelő­re nem szándékoznak közzé­tenni, még akkor sem, ha azt már eljuttatták Moszkvá­ba, mert meg akarják őriz­ni a két vezető eszmecseré­jének bizalmas jellegét — hangoztatta Djerejian, aki azt mondotta, hogy „a szov­jet-amerikai kapcsolatok alakulását számos jövőbeli tényező befolyásolhatja”. Azt mondotta, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok között „a legkülönbö­zőbb szinteken vannak meg­beszélések”, de egyelőre nincs szó a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozójának esetleges idő­pontjáról. Djerejian nem nyilatko­zott Mitterrand francia el­nök moszkvai tárgyalásai­ról, bár jelezte, hogy az amerikai kormány részletes tájékoztatásra számít Pá­rizstól és menet közben is kapott már ismertetést a francia féltől a szovjet fő­városban megtartott meg(- beszélésekről. Londonba várják a szovjet külügyminisztert jet—amerikai csúcstalálko­Vasárnapna várják az an­gol fővárosba Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­nisztert, aki hétfőn és ked­den folytat tárgyalásokat Sír Geoffrey Howe külügy­miniszterrel és a Thatcher- kabinet más vezetőivel. Alekszej Koszigin néhai mi­niszterelnök 1967-es angliai látogatása óta Sevardnadze személyében a legmagasabb rangú szovjet személyiség tesz most hivatalos látoga­tást a szigetországban. A szovjet külügyminiszter régóta várt, s a kapcsolatok; átmeneti megromlása miatt kétszer elhalasztott látoga­tásának megvalósulásában angol megfigyelők a szov­jet—brit kapcsolatok nor­malizálódásának hivatalos megerősítését látják. Ügy ítélik meg Londonban, hogy a szovjet—brit megbeszélé­sek időpontja végül is sze­rencsés: egybeesik a kelet­nyugati kapcsolatok enyhü­lésének és egy újabb szov­zó esélyeinek javuló kilá­tásaival. A The Times moszkvai tudósítójának jelentése sze­rint a szovjet fővárosban úgy vélik, hogy Nagy-Bri- tannia fontos szerepet tölt­het be a kelet-nyugati kap­csolatok és a szovjet—/ame­rikai párbeszéd előmozdítá­sában, különös tekintettel arra a kölcsönös megértésre, ami Thatcher miniszterel­nökasszony és Reagan elnök között fennáll. A The Times részletes po­litikai portréban mutatta be olvasóinak Eduard Sevard- nadzét. A befolyásos lap hangsúlyozza: „'Brit kor­mánytisztviselők azt remé­lik hogy a szovjet külügy­miniszterrel való megbeszé­léseken értékes betekintést nyerhetnek a fegyverzetkor­látozás területén elérhető érdemi előrehaladás lehe­tőségeibe”. Közel-keleti helyzet Szovjet javaslat, amerikai elutasítás Az Egyesült Államok csü­törtökön elutasította a Szov­jetuniónak azt a javasla­tát, hogy az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának öt állandó tagja tartson előzetes kon­zultációkat a közel-keleti helyzet békés rendezéséről. A közel-keleti béke helyre- állítását célzó konzultatív találkozó megrendezésével kapcsolatos szovjet álláspon­tot Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand moszk­vai megbeszélései idején terjesztették elő, s e konzul­tációk szükségességével a francia fél is egyetértett. Bemard Kalb, az ameri­kai külügyminisztérium szó­vivője sajtóértekezleten azt hangoztatta, hogy „a Szov­jetuniónak mindenekelőtt fel kell újítania diplomáciai kapcsolatát Izraellel, ha konstruktív szerepet kíván játszani a Közel-Keleten”. Az amerikai külügymi­nisztériumnak — hangzott el Kalb nyilatkozatában — „fenntartásai vannak” az előkészítő tárgyalásokkal kapcsolatban, mert azok sze­rinte nem segítik elő az arab—izraeli viszály rende­zését. zelmúltban tette közzé a ma­gyar forradalmár lányának, Zalka Natáliának és unoká­jának, Matvej Szaprikin új­ságírónak „Szibériai proló­gus” című dokumentum-el­beszélését. WASHINGTON Súlyos börtönlázadás rob­bant ki az amerikai főváros közelében lévő lortoni bör­tönben. A rabok csütörtökre virradóan felgyújtották a börtön valamennyi hálóépü­letét. Akciójukat tiltakozás­nak szánták amiatt, hogy a börtön túlzsúfolt: eredeti be­fogadóképességének több mint kétszeresére növelték az ott őrzöttek számát. SANTIAGO A chilei rendőrség letar­tóztatta a múltheti kétnapos általános sztrájk 14 szerve­zőjét. A hírt az érintettek ügyvédjei közölték. A 14 sze­mélyt — akik közül Juan Luis Gonzalez, az Országos Polgári Gyűlés elnevezésű ellenzéki tömörülés vezetője a legismertebb — a chilei biztonsági törvények megsér­tésével vádolják. A letartóz­tatások után tüntetés volt a santiagói legfelső bíróság épülete előtt. A rendőrök könnygázzal oszlatták szét a tömeget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom