Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-11 / 162. szám
1986. JÚLIUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mindennapi kenyerünk és a környezetszennyezés Beszélgetés Seés Katalinnal az Országes Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet osztályvezetőével Képünkön a gyár forgácsold üzeme (Fotó: Mészáros) Az Aprítógépgyár igyekszik vevőt találni Méreg és kenyér — látszólag egymástól távoleső fogalmak. Az üvegeiken halálfej, a műanyag zsákokon felirat: életveszélyes. A kenyér minden olyan táplálék gyűjtőfogalma , ami életünk fenntartásához szükséges. Az országban sok helyen életnek hívják. Mégis előfordul, hogy az ennivaló szennyezett, és az ital mérgezett. (Folytatás az 1. oldalról) Az alapos változások a vállalati szervezet átalakítására kényszerítették a jászberényieket. Nyilvánvalóvá vált, hogy — mióta a rendelések nem „automatikusan” érkeznek — a vállalat jövője alapvetően a piaci kapcsolatokon múlik, tehát nem elég csak a termelési feladatok megoldására koncentrálni. Mont vár a vevő Éppen ezért piackutató, a vevőkkel közvetlen kapcsolatokat tartó részlegeit megerősítette az Aprítógépgyár. Például az újonnan alakult, a kereskedelmi osztály kebelében működő vállalkozási csoport (tagjai korábban a termelésben dolgozó műszakiakból verbuválódtak) az egykor természetes hetek helyett órák-napok alatt dönti el egy-egy lehetséges partner ajánlatáról, hogy érdemes-e elvállalni. (A vevő ugyanis nem vár sokáig a válaszra, mert tudja, megrendelésének sok helyen örülnének). A munkák összetételének változása, az alkatrészek arányának növekedése pedig a műszaki előkészítő apparátus erősítését kényszerítette ki. Forintban ugyanolyan értékű termelési feladat megoldása ugyanis most sokkal több mérnöki munkát feltételez mint régen. A termelési lehetőségek teljes kihasználása érdekében a jászberényiek minden, náluk kifizetődőén elvégezhető munkát elvállalnak, ma már nem várhatnak a „hagyományos profilba illő” feladatokra. A teljesen ismeretlen gépek, alkatrészek gyártásához nélkülözhetetlen dokumentumok készítését pedig mindig élőről kell kezdeni, nincsenek régi tervek, amelyeket csak át kell dolgozni. A legfontosabb azonban mégis a piaci lehetőségek teljes kiaknázása, minden, gyáron belüli, változás ezt szolgálja. Éppen ezért — hiszen az úgynevezett nehézgépek hazai keresletének élénkülésére nem lehet számítani és a szocialista export növekedése sem várható — különösen fontossá vált az Aprítógépgyár esetében is a tőkés kivitel. Tavaly, a határokon túli kapcsolatait ápoló külkereskedelmi vállalatok körét is bővítve, a vállalat új, tartós partnernek ígérkező nyugat-európai céHogy mennyire teljesíthetők a pályázat keretében vállalt kötelezettségek? Az idei és a jövő évi külföldi szállításokra már szerződést kötött vevőivel az Aprítógépgyár, ám ezúttal még három esztendeig „hozni kell” az évenkénti 10 százalékot. Hogy ez sikerüljön, az új vásárlók megbízható partnerének kell bizonyulni, hisz akkor tartós lehet a kapcsolat És új piacokat is fel kell gekkel kezdett együttműködni. Az idén francia és amerikai vevőknek is gyárt hegesztett acélszerkezeteket és építőipari gépekhez részegységeket. A konvertibilis elszámolású kivitel növelése, az év eleje óta érvényes exportösztönző szabályozók érvénybe lépése óta, az Aprí- tó.gépgyárban sem csupán a termelési lehetőségek teljesebb kihasználását szolgálja. Az úgynevezett központi „rásegítő” intézkedések hatására javult a tőkés értékesítés vállalati jövedelmezősége, ezért az Aprítógépgyár vezetői úgy döntöttek, hogy öt évig, esztendőnként 10 százalékkal gyarapítják a konvertibilis elszámolású kivitelt. Törekvéseik találkoztak a népgazdaság érdekeivel, ezt bizonyítja, hogy az export növeléséhez kapcsolódó kedvezmények odaítéléséről döntő tárcaközi bizottság a jászberényiek pályázatát elfogadta. deríteni, hátha 10 százalékosnál nagyobb exportnövekedést is sikerül elérni. (Ebben az esetben arányosan több előnyt élvez a vállalat). Persze, hogy végül is tényleg eredményes legyen a pályázat, még sokat kell dolgozni. A vállalkozáshoz azonban a kockázat is hozzátartozik, és a vállalkozónak az a készsége, hogy a lehetséges előnyökért mindent megtesz. V. Szász József Néhány hete az egyik tsz gépkocsijáról elveszett 48 flakon talajfertőtlenítő szer. Valaki megtalálta, elrejtette, de hallva a rádió felhívását, néhány nap múlva „visszaadta”. Mi történt volna, ha valahol valakik kinyitják a mérget tartalmazó acélhengereket? Erről és élelmiszereink vegyi szennyezettségéről beszélgettünk Soós Katalinnal, az OÉTI osztályvezetőjével. — Ha felnyitják a tartályokat, súlyos, sőt halálos baleset is történhetett volna. Ez a talajfertőtlenítő szer ugyanis metilbromidot tartalmaz, ami perceken belül elpárolog, s halálos mérgezést okoz. Ilyen és hasonló eseteknek nem szabadna előfordulni ! Szigorú előírások vannak, hogy hogyan kell szállítani a mérgező anyagokat. Semmiképpen sem ilyen felelőtlenül! Sajnos azonban nemcsak a szállítási, hanem a raktározási fegyelemmel is bajok vannak. Olyan mérgező növényvédő szereink is léteznek* amelyeket csak nagyüzemekben — éppen mert csak itt vannak megfelelően kiképzett szakemberek — szabad felhasználni. El-el- tűnnek a raktárakból ezek a mérgek, hogy aztán sörösüvegekbe vagy más élelmi- szeres flakonokba töltve a kiskerttulajdonosok kamrájába kerüljenek. Nagyon sok gondot okozott nekünk, például a Graimoxon gyomirtó szer, amely üzletben vásárolható. Egy autóbusz vezetője — néhány éve — de- mizsonban vitte haza. A gépkocsivezető megállította az autóbuszt, mert elromlott a motor. Egy csapat pityókás kiskatona felkapta a deml- zsont, ami szájról szájra járt. Tizenhármán meghaltak. A Gramoxon 198®. január 1-től (csak kékre festetten, hogy össze ne tévesszék — és hánytatószer-adalékkal kapható. Vásárláskor felkeli mutatni a személyazonossági igazolványt. Mégis a napokban tudtuk meg, hogy egy kiskerttulajdonos 60 litert vásárolt, s a mérget házilagosan „szétmérte” társai között. Nagy mennyiségben ugyanis olcsóbb a gyomirtó szer. Megdöbbentő felelőtlenség, s elgondolkodtató az, hogy miközben egy-két forintot meg akarnak takarítani az emberek, mások életét semmibe veszik. Hatvan liter Gramoxonnal egy 60 ezer lakosú várost ki lehet irtani! Nehogy azt gondolja valaki, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szabálytalanságok jelentik egyedül a veszélyt. A permetezés is „veszélyes üzem”. Nemcsak annak, aki ezt a munkát végzi, hanem a köztes veteménynek is árthat. Ilyen a szőlősorok közé ültetett saláta, a gyümölcsfák melletti veteményeskert, vagy éppen a szomszéd földiepre. A permetezett gyümölcsnél gyakran nem várják ki a hatóanyag elbomlási idejét, hanem a nagyobb bevétel reményében, igyekeznek minél korábban leszüretelni és eladni azj. A köztes veteményeket is piacra viszik és mi nem állíthatunk minden árus mögé ellenőrt. A permetezőszer fel- használása után még két-há- rom vagy több napig mérgez. Különösen akkor, ha túladagolják. Nagyon sok kiskerttulajdonos azt hiszi, hogy minél több vegyszert használ fel, annál biztosabb a védekezés a kártevők ellen. Pedig nerr* így van. Azért van felhasználási utasítás — ha ugyan nem tűnt el a csomagolásról, — hogy eligazítsa a termelőket. Okosabb, türelmesebb és határozottabb felvilágosításra van szükség. Elgondolkodtató annak a vidéki orvosnak az esete, aki kimosott vegyszeres hordóba kezdte gyűjteni a pálinkának való cefrét. Az első évben nem volt semmi baj,1 mert a műanyagba szívódott méreg csak később oldódott ki. Még szerencse, hogy a második évben a kolléga észrevette, hogy furcsán sárgás színű a pálinkája. Megvizsgáltatta, mérgezett volt. Megdöbbentő az esetben az, hogy a műanyag hordókon ott volt a halálfej. — Szervezetünkbe azonban nemcsak a kiskertekben felelőtlenül kezelt zöldség- és gyümölcsfélékkel jut be méreg, hanem a levegő és az ivóvíz is hordozhat ilyen anyagokat, sőt egyes élelmiszerek is tartalmaznak — tartósítószerként, vagy más okból — kémiai adalékot. — A mezőgazdaság és az ipar nagyarányú fejlődése nyomán jelentősen nőtt az élelmiszerekben előforduló vegyi anyagok száma és koncentrációja. Ugyanakkor az ötvenes évek végétől kezdve megindult a küzdelem az egészséges — vegyszermentes — táplálékért. Jelentős segítséget kaptunk a nemzetközi szervezetektől, a KGST- tői és az ENSZ védnöksége alatt működő intézményektől: a FAO-tól és a WHO-tól. Az élelmiszeradalék anyagok közül Magyarországon csak azokat lehet felhasználni, amelyeket intézményünk szakvéleménye alapján az Egészségügyi Minisztérium engedélyez. Ezeknek az anyagoknak előírás szerinti használata — jelenlegi tudásunk szerint — az ember egészségére nem ártalmasak. Ennek ellenére sajnos előfordul — néha rendszeresen is, — hogy nem engedélyezett kémiai anyagokat is felhasználnak. Ilyen például, a formaldehid tartósítószer. Tilalmi listánkon szerepel, mégis a salmonellás fertőzések megelőzésére — sokszor azonban csak a biztonság kedvéért — felhasználják. Bízunk benne, hogy a sokszor kimondott „vétónk” végül is eredményes lesz. összegezve: a tartósítószerek! és a növényvédő szerek engedélyezése hazánkban közvetlenül kézben tartható és szabályozott. Minisztériumi rendeletek írják elő az adatszolgáltatási kötele- Böttségeket, a felhasználási és várakozási időket. Ugyanez vonatkozik az állatgyógyszerekre, és az állattartásban használható egyéb vegyi anyagokra is. Itt ugyan még rendelet nem született, de a Közös Piac ajánlásait messzemenően figyelembe vesszük, hiszen ez exportérdekünk is. Ellenőrizni tudjuk az élelmiszerek technológiai eredetű szennyeződéseit, s az élelmiszeriparban használatos fertőtlenítőszereket. — Megnyugtató képet rajzolhatunk a környezeti eredetű élelmiszerszennyeződésekről is? — A környezeti eredetű szennyeződéseket sokkal nehezebb korlátozni. Az élelmiszerekben általában gondot okoz a mérgező szeny- nyeződések forrását kutatni. Durva környezetszennyezés esetén mód van a közvetlen beavatkozásra. így volt 1977- ben, amikor a meghibásodott filterek (szűrők) miatt a Metallochemia Vállalat Budapesten, a XXII. kerületben tetemes mennyiségű ólmot és egyéb mérgező fémet bocsátott a környezetbe. Abban aZ évben a környéken a kiskertek gyümölcs- és zöldségféléinek a normálishoz viszonyított ólomtartalma rendkívül magas volt. Ezeket a terményeket nem is lehetett felhasználni, a tanács a termelőknek kártérítést adott, amelyet természetesen a vállalat fizetett ki. Az ipari objektumok környezetszennyező hatásának mérésében intézetünk 1975 óta vesz részt. Teljes körű, tehát országos felmérésről azonban nem számolhatok be. Adatokat gyűjtöttünk két kőolajfinomító körzetében, s az elmúlt ötéves tervben Ajkán és Ino- tán is. Az ipari üzemek fémszennyeződéseket kibocsátó hatását az úgynevezett háttérszintekkel együtt a Szolnok megyei KÖJÁL például tíz éve méri. A Szász- bereki Akkumulátorgyár ólomkibocsátása a zöldségfélékben (káposzta, saláta, paraj, stb.) a megengedett átlagnál két-két és félszer nagyobb szennyezettséget okozott. Az általunk mért adatok is hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben sort kerítettek a gyár rekonstrukciójára. Az ajkai és inotai felméréseink és vizsgálataink is meggyőzték az ottani üzemek vezetőit arról, hogy szükséges a felújítás. Műszerparkunk hiányossága és talán az átfogó tervek hiánya miatt azonban — amint mondottam — nem lehetséges az országos vizsgálat, pedig IJ** égetően szükség lenne rá. Magától értetődően más környezeti eredetű szennyeződés is előfordulhat élelmiszereinkben. Az egészségügyi szervek és intézmények alapvető feladata, hogy tovább vizsgálják a ma még kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szennyeződéseket élelmiszereinkben. Ez annál is inkább fontos, mert a nyersanyagokban és az élelmiszerekben igen sok idegen anyag fordulhat elő — egyszerre. Annak ellenére, hogy önmagukban nem mértgzőek, együttes előfordulásuk erősen növeli a kockázatot. Sajnos ezt a kockázatot ma már felbecsülni sem tudjuk. Sokat kell tennünk azért, — s ezen az úton el is indultunk — hogy tiszta táplálékot együnk, tiszta lelkiismerettel. Ruttkay Levente A Kunság Kereskedelmi Vállalatnál Megalakult a vállalati tanács Tegnap délelőtt vállalati tanács alakult a Kunság Kereskedelmi Vállalatnál. A huszonhét tagú testület alakuló ülésén elfogadta'működési szabályzatát, s Oláh Endre személyében megválasztotta a vállalati tanács elnökét. Ugyancsak az alakuló ülésen további öt évre egyhangú szavazással megbízták az igazgatói teendők ellátásával Csikós Sándort, aki 1962 óta tölti be a korábban FÜSZÉRT, majd Élelmiszer és Vegyi áru Nagykereskedelmi Vállalat néven ismert cég igazgatói tisztségét Delelőben a Nagyrévi Tiszazug Tsz gulyája. A szabadtartásban lévő 70 fejőstehéntől 880—900 liter tejet fejnek naponta, (TKL) Előnyök és biztosítékok