Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. évi. 16t. 1986. július 11. Péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hasznos, nyílt véleménycsere Befejeződött a szovjet-francia csúcstalálkozó Mitterrand sajtótájékoztatója — A francia elnök hazautazott a Szovjetunióból Francois Mitterrand teg­nap délben tartott nemzetkö­zi sajtóértekezletével zárult a szovjet—francia csúcstalál­kozó. A francia köztársasági elnök ezt követően elutazott a szovjet fővárosból, a hiva­talos tárgyalások már szer­dán befejeződtek: egyelőre nem ismeretes, milyen konk­rét megállapodások születtek, de azt már most minden kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a jelenlegi tárgyalások a tavalyi pári­zsi megbeszélések egyenes folytatását jelentették. A véleménycsere hasznos, nyílt és őszinte volt — hang­súlyozták Moszkvában, s ki­emelték, hogy a meglévő né­zetkülönbségek ellenére több kérdésben egymáshoz közeli vagy egyező álláspontot kép­visel a két fél: mindketten a tárgyalások mellett, a fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért, az enyhülésért száll­nak síkra, s felelősséget érez­nek a béke sorsáért. A szov­jet—francia együttműködés — közös vagy párhuzamos erőfeszítésekkel — kedvező­en befolyásolhatja a nemzet­közi kapcsolatokat, az euró­pai helyzetet. Erre adottak a lehetőségek, habár a megol­dást a közös célok elérése ér­dekében a két fél eltérően képzeli el. Konkrét eredményekről még korai beszélni, noha ilyenekre törekedett mind a francia, mind a szovjet fél. Több szinten folytak tárgya­lások a gazdasági, kereske­delmi, oktatási és kulturá­lis, a tudományos-műszaki kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről, az együttműködés új formáinak felkutatásá­ról és alkalmazásáról. Szó esett egyebek között az ag­ráripari együttműködés fej­lesztéséről, gyárak létesíté­séről a Szovjetunióban fran­cia licencek alapján, vala­mint közös termelővállalatok létrehozásáról is. Franciaország azt akarja, hogy a Kelet és a Nyugat haderőit a lehető legalacso­nyabb szintre csökkentsék — jelentette ki a szovjet televí­ziónak nyilatkozva Mitter­rand, s utalt a két nép ha­gyományos barátságára, tör­ténelmük közös mozzanatai­ra. Mihail Gorbacsov „a ba­ráti Franciaország” elnöké­nek nevezte Francois Mitter- rand-t a Csillagváros lakói­val folytatott közvetlen han­gulatú beszélgetésben. A francia köztársasági el­nök sajtótájékoztatója után szovjet vendéglátói a Kreml György-termében, ünnepé­lyes búcsúztatót rendeztek. Mitterrandnak és feleségének Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és felesége kí­vánt jó utat. Francois Mit­terrand és kísérete ezután hazautazott Moszkvából. Változtatási kényszer, vállalkozási készség Az Aprltógépgyár Igyekszik vevőt találni A beruházási lehetőségek­nek az utóbbi években ta­pasztalt szűkülése kétségte­lenül a termelőeszközöket gyártó vállalatokat érintette különösen érzékenyen. Kö­zülük is leginkább olyanok kerültek kedvezőtlen helyzet­be. mint a Jászberényi Aprt- tógépgyár, hiszen a nagyér­tékű, gyakran sok tízmillió forintba kerülő nehézgépek megvásárlására manapság a felhasználóknak alig jut pén­ze. Bár eddig mindig volt munkájuk a jászsági válla­latnak, a piac kedvezőtlen változását a számok jól jel­zik: amíg évekkel ezelőtt szinte állandóan 24—36 hó­napra biztosítottak munkát a megrendelések, a múlt év­ben ez az idő 12—14 hónap­ra csökkent, az idén pedig, 10 hónapra sem garantálnak feladatot a szerződések. Ma már nemigen lehet a kínálkozó megbízások közül ,,mazsolázni”, és csak az iga­zán jó üzletet ajánló, türel­mesen várni tudó partnerek­kel szóba állni. A „rendelés- állomány” megcsappanása már csak azért is nehezíti a vállalat helyzetét, mert a már néhány hónap múlva esedékes szállítási határidő betartásához időben alap­anyagot szerezni nálunk gyakran bűvészmutatványhoz hasonló produkció. Ráadá­sul a megrendelt munkák összetétele is alaposan meg­változott. A hetvenes évek végén termelési kapacitásá­nak 80 százalékát komplett gépek készítésében hasznosí­totta. az Aprítógépgyár, ta­valy és az idén viszont a tel­jes termelés közel 60 száza­lékát az alkatrészgyártás ad­ja. A hazai piacon ugyanis — és ez az előrejelzések sze­rint még évekig így lesz — alig lehet eladni új berende­zéseket. (Folytatás a 3. oldalon) MA: fl rádió ós a televízió jövó heti műsora 5—6. oldal Repceszezon a növényolajiparban Tegnap megkezdték a rep­ce feldolgozását a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vállalat kőbányai és rákos- palotai gyárában is. A cse­peli. győri, martfűi és a nyírbátori üzemben még egy héttel korábban láttak a munkához, és hamarosan el­indítják az első nagyobb ex­portszállítmányt. A növényolajgyárak körze­tében jó közepes termést ta­karítanak be a nagyüzemek; e növény termésének fajtán­ként változik az úgynevezett érukasav-tartalma. Az ala­csony savtartalmú fajták ter­mését az élelmiszeripar, a többit a vegyipar használja. A termelőknek az az érde­kük, hogy e jóminőségű rep­cét elkülönítve adják át. A vállalat az idén 85—90 ezer tonna repcét dolgoz fel, s a gyors érés következtében ennek már mintegy a negye­dét felvásárolták a gazdasá­goktól. A vállalat a repce­olaj jelentős hányadát ex­portálja. A martfűi gyárból július derekán indítják a repceolajjal teli vasúti tar­tálykocsikat jugoszláviai ki­kötőkbe. Repcéből palackozott ét­olajat az idén hazai fogyasz­tásra nem készítenek. Napra­forgóolajból biztosítanak egész éven át folyamatos el­látást. Jóakarat Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Magyar—jugoszláv kooperációban Turbinagyártás A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat és a jugo­szláv Jugoturbina cég a na­pokban 210 megawatt telje­sítményű gőzturbina közös gyártására kooperációs szer­ződést írt alá, több mint 2,8 millió dollár értékben. A szerződés alapján a Láng Gépgyár a turbina forgóré­szét szállítja le 1988-ban, a Jugoturbina pedig az úgyne­vezett állórészt gyártja. A kész gőzturbinát a horvát­országi Plomin 2-es hőerő­műben szerelik fel. Az üzlet érdekessége, hogy ez az első magyar—jugoszláv kooperációs szerződés, amely a turbina gyártás terén jött létre. A Jugoturbina gyárai­ban eddig még nem készült 60 megawattnál nagyobb tel­jesítményű turbina, a Láng Gépgyár pedig a 200 me­gawattos gépek gyártásában is jó referenciákkal rendel­kezik. A tetőszerkezetnél tartanak a kunszentmártoni új postahivatal építői, a KÉV- Metro szakemberei. Ha ilyen ütemben tudják folytatni a munkát, az épület a tervezett határidőnél (1987. június 30.) lé nyegesen korábban elkészül. (TKL) Az Ocsödi Vas és Faipari Kisszövetkezet úgynevezett mag­behordó láncokat gyárt, illetve újít fel. Legnagyobb meg­rendelőjük a martfűi Növényolajgyár. (Fotó: T. Z.) Lázár György Ausztriába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franzl Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására ma nem hi­vatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. Magyar-lengyel tárgyalások kezdődtek Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Jó­zef Koziol miniszterelnök- helyettes, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökei tegnap a Parlamentben szakértők be­vonásával megkezdték tár­gyalásaikat. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Józef Ko- ziolt. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je és Biczó György, hazánk varsói nagykövete. NÉKŐSZ- 6 v forduló Emlékülés Budapesten Negyven éve alakult meg a Népi Kollégiumok Orszá­gos Szövetsége. Az évfordu­ló tiszteletére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Pedagógiai Tár­saság emlékülést rendezett tegnap délután a KISZ KB székházában. Az emlékülést, amelynek résztvevői egyko­ri NÉKOSZ-tagok, mai if­júsági vezetők és kollégis­ták, Nagy Imre, a KISZ KB 'titkára nyitotta meg. Az ün­nepi megemlékezésen előadá­sok hangzottak el. Huszár István, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója a sorsfordító időszakot felidézve a NÉKOSZ-nak a felszabadulás utáni politikai életiben játszott szerepéről tartott előadást. Svéd Lász­ló, a Párttörténeti Intézet tudományos főmunkatársa a Győrffy Kollégiumnak a ma­gyar antifasiszta ifjúsági mozgalomban betöltött sze­repét. Pataki Ferenc,, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének igazgatója pedig a népi kol­légiumok pedagógiai mun­káját elemezte. Az emlékülés résztvevői az évforduló alkalmából ünnepi kollégiumi esten vettek részt Robottechnika a cipőiparban Exportnövelő fejlesztések Martfűn Az évi tízmillió párnál több lábbelit gyártó Martfűi Tisza Cipőgyárban, az or­szág legnagyobb cipőipari vállalatánál folytatják a VI. ötéves tervben megkezdett átfogó műszaki, technikai fejlesztést. A tervezet sze­rint öt év alatt — átmeneti hitel igénybevételével, illet­ve saját erőforrásból — meg­közelítően félmilliárd forin­tot költenek a szebb és mi­nőségileg jobb cipők gyártá­sához szükséges gépek be­szerzésére. Fokozatosan üzembe állítják azokat a ro­botokat, automatikákat. gyártósorokat, amelyeket a nemzetközi cipőipar az el­múlt időszakban kifejlesz­tett. A korszerűsítés lehetővé teszi, hogy az évi kétmillió pár tőkés exportra gyártott minőségi cipőket félmillió párral növeljék. A fejlesztési programot, amelyet előzőleg a vállalat munkáskollektívájával, tár­sadalmi szervezeteivel is vé­leményeztettek, két ütemben hajtják végre. Százhúsz mil­lió forintot a tőkés export árualapot bővítő korszerű gépek, berendezések beszer­zésére fordítják. A modem masinák egy része már a má­sodik félév elején megérke­zik. A második ütemben a szocialista exportra kerülő lábbelik választékbővítését szolgáló beruházásokat hajt­ják végre, mindenekelőtt a technikai gépsorok megújítá­sával. A gyárban lerakták a számítástechnika alapjait, és a rendszer továbbfejlesztésé­vel a VII. ötéves tervben fel­zárkóznak a korszerűen irá­nyított vállalatok sorába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom