Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-10 / 161. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚLIUS 10. Százarcú szendvicsszerkezetek A második világháború Után kezdett elterjedné; s azóta mind szélesebb körben használatos egy újfajta anyagkombináció, amelyet összefoglaló néven szendvicsszerkezetnek hívunk. E szerkezet tulajdonképpen két (általában, de mindig szükségszerűen azonos) réteg közé helyezett harmadik, emezektől különböző anyagból áll. Lényeges a szendvicsszerkezet meghatározása szempontjából, hogy a három réteg szilárdan egymáshoz kapcsolódik (többnyire ragasztóval), és a három réteg „együttdolgozik”. Vannak olyan szendvicsszerkezetek, ahol a két héj lemez között műanyag mag (tömör vagy habanyag) foglal helyet, másoknál különféle merevítőelemek — esetleg méhsejtre emlékeztető szerkezettel — fémből, papírból vagy más anyagból; végül egészen különleges változat az integrált szendvicsszerkezet, amely voltaképpen egyetlen mű-, anyag, de a rétegek sűrűsége nem azonos. A szendvicsszerkezetek egyik jellemzője, hogy térfogatsúlyuk kicsi. Erre való tekintettel elsőként a járműipar tartott igényt erre az anyagkombinációra, hiszen ha a jármű súlya kisebb, akkor vagy kisebb teljesítményű motorral (kevesebb üzemanyaggal) lehet elérni ugyanazt a teljesítményt, vagy ugyanazzal a motorral sokkal több terhet lehet szállítani. Napjainkban a szendvicsszerkezetek legfőbb alkalmazója a repülőgépipar. A vízi közlekedésben is terjednek a szendvicszerkezetek: vitorláshajók fedélzete, kisebb motorosok teste készül belőle. Az építőiparban a szendvicsszerkezetek alkalmazása egészen újszerű megoldásokat tesz lehetővé, önsúlyuk ugyanis olyan kicsi, hogy akár tíz-tizenkét méteres fesztávolságú önhordó elemek is készíthetők (belőlük. Természetesen a szendvicsszerkezetek alkalmazásának is megvannak a korlátái. Ahol például felmelegedéssel lehet számolni, vagy az összetevő anyagok különböző hőtágulása következtében feszültségek léphetnek fel, ott a szendvicsszerkezet tönkremehet vagy tönkretehet más elemeket. Még nagyobb gond, hogy a szendvicsszerkezetek határlapjaikra merőleges irányban nem lehet kis helyen koncentráltan terhelni. Képünkön egy repülőgép- sugárhajtómű szendvicsszerkezetű hangszigetelésének készítését láthatjuk. <KS.) Mi okozhat halpusztulást? Az időnkénti halpusztulást ma még nem tudjuk elkerülni, hazánkban a megtermelt évi halmennyiségnek mintegy 0,7 százaléka megy e módon veszendőbe. Az elhullási arányt azonban mindenképpen csökkenteni kell, ami viszont csak az okok ismeretében, a bajt megelőzve lehetséges. A halpusztulás okát jelenleg az eseteknek alig több mint 50 százalékánál sikerül felderíteni. A felderített okok között oxigénhiány, ipari és mezőgazdasági szennyezés, illetve szerves anyagok rothadása szerepel. Ma már nincs is olyan folyó- vagy állóvizünk, amely valamilyen formában ne lenne szennyezett. E vizek öntisztító képessége a bennük található oxigén - készlettől függ. A szerves, biológiailag lebontható hulladékok kimerítik a vizek oxigéntartalékát. A baktériumok. miközben lebontják a hulladékot, felélik az oxigént. A vízi életnek pedig okvetlenül szüksége van oxigénre, különben a folyóvagy állóvíz elveszti képességét az élőlények fenntartására. holt vízzé válik. A szerves anyag molekulákra bomlik, amelyek kalciumot, foszfort, nitrogént és más tápanyagokat tartalmaznak. Ezek óriási adag műtrágyaként hatnak: a folyó, tó robbanásszerűen „virulni” kezd, elburjánzanak benne a baktériumok és az algák, felélik a még megmaradt oxigént. Ekkor munkához látnak az úgynevezett anaerob baktériumok, kénhidrogént és egyéb bűzös gázokat fejlesztve. Egyes országokban a szennyvizekre kivetett adót aszerint állapítják meg, hogy a szennyezés milyen hatással van a folyó oxigénszükségletére — az úgynevezett biokémiai oxigénhiányra —. és addig a mértékig engedik a szennyvizet be- ömleni a folyóba, amíg az nem válik a halak ártalmára. Baktériumok a sztratoszférában A Szovjetunió Mikrobiológiai Intézetének munkatársai meteorológiai rakétákra felszerelt, e célra szerkesztett berendezéssel 48—85 kilométer magasságtartományban légköri mintákat vettek, s ezek alapján megállapították, hogy 48— 77 km közötti magasságban mikroorganizmusok találhatók. Lehet-e életterük a mikróbáknak ez a magasság, avagy a földfelszínről ideiglenesen kerültek oda? A légkör felső rétegeinek fizikai és kémiai jellemzőiből indulva ki, a kutatók úgy vélik, hogy a mikróbáknak a sztatoszférában és a me- zoszférában való jelenléte csak átmeneti jelenség. s valójában vulkáni kitörések, erős viharok, tájfunok és légtölcsérek szállítják őket ezekbe a magasságokba. A légkör felső rétegeiben lévő mikroorganizmusokra állandóan hatnak a napsugarak. s a sugárnyomás révén a mikroorganizmusokat a világűrbe taszíthatják. A napsugarak ártalmas hatása ellen a porrészecskék által védett, anabiotikus állapotban (lappangó élet) lévő mikroorganizmusok óriási távolságokra vándorolhatnak. Az sincs kizárva, hogy ily módon a földről — vagy ha vannak ott. más égitestekről — mikroorganizmusok eljuthatnak valamely idegen bolygóra, holdra. Lappangó vírusok A növényi, az állati és természetesen az emberi szervezet sejtjeit évmilliók óta támadják a vírusok. De még ma sincs általános vírusellenes gyógyszerünk. A vírus nagyságáról akkor alkothatunk fogalmat, ha meggondoljuk, hogy egy millimétemyi hosszúságban negyvenezer fér el belőlük sorjában. Napjainkban már több száz vírust tudnak megkülönböztetni alakjuk, szerkezetük- és élettani tulajdonságaik alapján a kutatók. A vírusok belső magból és külső köpenyből épülnek fel. Ellentétben a baktériumokkal és más. láthatatlan mikroorganizmusokkal, táptalajon nem szaporodnak. Régen azt tartották, hogy egy-egy kiállott vírusfertőzés után nem marad vírus a szervezetben. Később azonban kiderült, hogy sajnos nem így van, mert a vírus — esetleg töredéke — évekig vagy akár évtizedekig szunnyadhat szervezetünk sejtjeiben anélkül, hogy betegséget okozna, illetőleg tudomást szereznénk róla. Ilyen például az ajaksömört — szaknyelven herpeszt — okozó herpeszvírus is. Elég egy gyomorrontás, az első nyárj napozás, vagy nőknél a havivérzés ahhoz, hogy az ajkak körül jelentkezzenek ezek a hólyagocskák, amelyekben a vírus kimutatható. Nem kell tehát fertőződni, mert a szervezetünkben valahol lappangó vírus ilyenkor megtelepszik a szervezet olyan sejtjeiben, amelyeket „szeret”. Egyelőre nem tisztázott még biztosan, hogy a lappangó vírusok pontosan hol rejtőznek, de az sem, hogy a gyomorrontás vagy a napozás hogyan juttatja őket felszínre, és miként segíti szaporodásukat. Képünkön — sötét magból és az azt körülvevő gyűrűkből (a köpenyből) álló — herpeszvírusokat láthatunk elektromikroszkópos felvételen. A „gépesített napszámos” A kertbarátmozgalom, a kiskert-hobbi egyre népszerűbb hazánkban. A legkülönbözőbb foglalkozási ágakban tevékenykedők szívesen töltik a kertekben szabad idejüket. Népgazdasági jelentőségét az adja, hogy a kiskerttulajdonosok egy része önellátó, nem szorul a piacra, egy része pedig értékesíti a termelt gyümölcsöt, zöldségfélét. A ház körüli termelésből minden korosztály kiveszi a részét. Ám az emberi szorgalom egymagában nem elég a tervek, célok megvalósításához. Az időjárás szeszélyeit nem lehet „kijátszani”. de a korszerű gépek, berendezések használatával előbbre lehet jutni, hamarabb el lehet végezni a munkát. Más termelőeszközt igényelnek azonban a fejlettebb technikát ismerő fiatalok, mint a nyugdíjas korosztály. Az utóbbiak számára egészségileg előnyös a „pepecselő” tevékenység, leköti idejüket, és jó közérzetet teremt. Az erejük teljében lévők azonban a gépek segítségével rövidebb idő alatt kívánják elvégezni a munkát. E meggondolások vezették a kerti kisgépek tervezőit, amikor konstrukcióikkal előálltak. Az elképzeléseik alapján készülő gépek a nagygazdaságokban pótolják a fogyó munkaerőt, a háztájiban, a kiskertekben pedig alkalmazásuk egyre jobban jövedelmez. Fenti képünkön: egy ilyen népszerű kis gépet, a japán Honda gyártmányú — F—400 típusú — kerti traktort láthatjuk. A 2,6 kW-os (3,5 lóerős) egyhengeres, oldalt szelepeit motorral rendelkező kis traktorral szinte minden kerti munka elvégezhető. A 144 köbcentiméteres motorhoz kapcsolódó sebességváltónak két előre- és egy hátrameneti fokozata van. A négyütemű motor szinte zajtalanul, nagy biztonsággal működik. A hozzá kapcsolt utánfutóval a kis traktor részt vehet a közúti forgalomban is, ha ellátják a szükséges világító kellékeikkel. II kolibrik és az ultraibolya sugarak Közismert, hogy a rovarok érzékelik az ultraibolya fénysugarakat. Eddig azonban csak kevés olyan gerinces állatot ismerünk, amelyek érzékenyek ezekre a sugarakra, s meg is tudja különböztetni őket a nagyobb hullámhosszúságú, az ember számára is látható fénytől. Most a kolibriket vizsgálták ebből a szempontból. Etetőpoharakat állítottak fel. s mögéjük egy-egy üveglemezt tettek. Az üveglemezt vagy nem világították meg, vagy ultraibolya sugarakkal, illetőleg — szűVándorol az Etna Európa legnagyobb kiterjedésű és legmagasabb vulkánja az Etna. Meg-megújuló kitörései sorén általában új kráterek is születnek. Ezek elhelyezkedését vizsgálva a kutatók már korábban feltételezték, hogy a tűzhányó tevékenysége folyamatosan észak felé vándorol. Tekintve, hogy a modem lemeztektonika kielégítően megmagyarázza a vulkánok keletkezését, az Etna legújabb kitörése is azt látszik igazolni, hogy az Európát, illetve Afrikát hordozó kéreglemez találkozásánál fekvő vulkán az afrikai lemez előrenyomulása miatt „mozdul el”, folyamatosan. rőket alkalmazva — másmás hullámhosszúságú fénnyel világították meg. De csak az ultraibolya sugarakkal megvilágított poharakban volt cukros víz. Akkor is, amikor az ép látású kísérletezők semmi különbséget nem észleltek a poharak megvilágításán, a madarak gyorsan megtanulták, hogy azokban az üvegekben van táplálék, amelyeket ultraibolya sugarak érnek, s ennek megfelelően rögtön megtalálták a cukros vizet. E kísérlet azt bizonyítja, hogy a kolibrik érzékelik az ultraibolya fényt. Az elektronikus pénz? Az elektronika fejlődése lassan lehetővé teszi, hogy az emberek bankjegyek és csekkek nélkül fizessenek — más szóval létrejöjjön az elektronikus pénz. Ez valójában nem lenne más, mint egy személyre szóló lap, amely feltünteti a személy tulajdonában lévő pénzt. Vásárláskor a kereskedő egy megfelelő készülékbe helyezi a lapot, a vásárolni kívánt cikkek árát a készülék megadja — s ha a kívánt pénzmennyiség elegendő a lapon, és az árban megegyeznek, gombnyomásra megjelenik a lapon a levonandó összeg és a kereskedő tulajdonában marad egy másolat.
