Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-09 / 160. szám
1986. JÚLIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Űjabb. a kislakásépítők gondjait enyhítő termékkel bővült az építési anyagok skálája: vakolatmentes födémpalló sorozatgyártását kezdték meg a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárában. A termék változata egy, már korábban is készült födémpallónak, amelynek előállítását a gyár szakemberei úgy módosították; hogy annak mennyezetet alkotó oldalai sima felületet kapjanak. A vakolatmentességen túl az elemek ezentúl jobban illeszthetők, és vasszerkezetének megváltoztatásával terhelés esetén kevésbé „mozgékonyak”. A változások az egyik legidőigényeA Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnál ezekben a napokban fontos összejövetelre készülnek. Hogy mi lesz ez, erről először Patay Istvánnétól, a jelölő bizottság elnökétől érdeklődünk. — Holnap huszonhét tagú vállalati tanács alakul nálunk, és dönt, hogy meg- hosszabbítsuk-e a jelenlegi igazgató kinevezését. Azaz újabb öt évre megválasszuk a cég vezetőjének. — 0 tudomásom szerint pár hónappal már elmúlt hatvanéves. Nincsen a fiatalabbak, csúnya szakszavakat használva a munkaképes korúak között olyan, aki méltó lenne a posztra? — Hogy ki ‘ meddig munkaképes korú, aktív és kezdeményező, embere válogatja. Akad, aki negyvenévesen sőt harmincegynéhány esztendősen is öregesen, lassan dolgozik, akár a „sánta csiga”. Egyszerűen arról van szóy hogy ő még most is dinamikus, fiatalos. A gondolkodására, sőt tetteire sem jellemző a csendes állóvíz szemlélet, a majd csak kihúzom nyugdíjig elképzelés, hiszen egy-két éve, és az idén is jelentős vállalkozásokba kezdett. Említek néhány példát. Többek között az ő érdeme is, hogy a közelmúltban elkészült martfűi sörgyárban részvényesek lettünk, és az egész országban forgalmazzuk ezt a fajta sört. Ezután szorgalmazta á kiskereskedelmi hálózat bővítését, kialakítását is. Így a Balaton környékén olyan pavilonok létesülnek, amelyeket mi látunk el áruval. Szóval ezekben az eredményekben, és abban, hogy a forgalmat az idén ismét több száz millióval emeljük, benne van az ő kezdeményező készsége is. De tessék, kérdezze meg a munkások küldötteit is: vajon ők hogyan látják mindezt!? Bagdi Gáborné a vállalati tanács egyik olyan küldötte lesz, akit a dolgozók jelöltek. — Jól megy a cég szekere, és ebben kimondva kimonsebb és fárasztóbb építési munkát, a mennyezetvakolást teszik fölöslegessé. Az elemek tökéletes illesztés esetén azonnal festhetők, tapétázhatok. Az új termék — mint a gyárban elmondták — csak annyival drágább, amennyibe egyébként a vakolás kerülne az építkezőknek. A födémpallók 60 mm- től 1200 mm-ig terjedő szélességben, illetve 2600 mm- től 6800 mm-ig terjedő hosszúságban, nyolcféle méretben készülnek. Elsősorban a családi házak kivitelezésénél alkalmazhatók, de a műszaki követelmények szerint iskolák, irodaházak, üzemi konyhák és más ködatlanul jelentősek az igazgató érdemei. Tóth Béláné is a munkásokat képviseli a vállalati tanácsban. — A mi kollektívánk azért támogatja, mert nem csak a fórumok alkalmával hangoztatja a terveket, hanem a mindennapok során meg is valósítja azokat. Amit a munkásoknak megígér, tűzön-vízen keresztülviszi. Akkor meg miért ne ragaszkodnánk hozzá? Több Szolnok és Békés megyei fióknál megfordultunk, és mindenhol támogatták újbóli megválasztását. Egyszerűen azért, mert nem a korát, hanem a munkáját vették figyelembe. Az igazgató, Csikós Sándor 1962. óta tölti be a posztját. — Valóban elértem a hatodik ikszet, és az is igaz, korábban néhányszor én voL itam, aki hangoztatta: ez a nyugdíjkorhatár. Most meg mégis vállalok még valamennyi időt. — Miért? — Feletteseim kérték, ha az egészségi állapotom engedi, jó lenne, ha maradnék. — És a dolgozók, a kollektíva ? — Ha ők elzárkóztak volna a tisztségem meghosz- szabbításától, nem vállalnám. De hiszen az eddigi sikereink is a közös munka eredményei, és végül ők erősítettek meg abban, hogy ennyi sok, szép év után talán még lehet néhány jó esztendőm. Annál is inkább, mivel ígéretes tervekbe fogtunk. — Melyek ezek? — Bővíteni kezdtük és bővítjük a kiskereskedelmi hálózatot, további gazdasági társulásokba szeretnénk belépni, fokozzuk a külkereskedelmi tevékenységünket, növeljük a forgalmazott áruk körét. — Véleménye szerint nincsen más alkalmas ember a vezetői posztra a cégnél? — Ha így lenne, ez nagy szegénységi bizonyítványt jelentene. Van ilyen ember. Sőt, ha nagyon szigorú szemüvegen nézem, még akkor is marad nem egy, hanem zösségi épületek építésénél is használhatók. Az új termék bemutatkozása egyébként az utóbbi hasznosítási lehetőséghez kapcsolódik: a megyeszékhelyen a Kiszöv székházát a KÉV-Metró kivitelezésében emeletráépítéssel bővítik, ahol először használják a BVM vakolat- mentes födémpallóit. Szolnokon június óta készül az új termék — egyelőre évi 30 ezer négyzetmétert terveznek —, amit közvetlenül a gyárból is megvásárolhatnak az építkezők. A vevők igényeik szerint előrendelést is feladhatnak, amelynek teljésítését a gyártó cég napra meghatározott szállítási határidővel szavatolja. kettő a rostán. Szóval úgy érzem, a folyamatosság biztosított. — Titkos szavazással döntenek. — Az eredményeink, a forgalom növekedése, a hatékonysági mutatók, a tavaly tíz-, az idei hétszázalékos bérfejlesztés önmagáért beszél. Ha a szavazatoknál ez, amit elmondtam, és elmondtak a többiek, nem tükröződik, megkérdőjelezhető az egész. — Hány igent remél? — Erre nem tudok válaszolni, hiszen látnoki képességekkel nem rendelkezem. De tudja mit? Holnap délelőtt fél 10-kor a szolnoki Ságvári körúti emeleti tanácstermünkben szívesen látjuk, hiszen akkor egy óra múlva minden kitudódik. . . D. Szabó Miklós Korszerűsítéssel több cukor a szolnoki gyárbél Tervszerűen halad és túljutott a félidőn a száz milliós költséget igénylő nagy karbantartás, rekonstrukció a Szolnoki Cukorgyárban. Olyan költségtakarékos technológiai fejlesztést hajtanak végre az üzemben, amely lehetővé teszi, hogy a tervezett fél millió tonna nyersanyagból minél több kristálycukrot termeljenek. Ezt a célt szolgálja a három acéltoronyból álló utótermék hűtőállomás teljes korszerűsítése, az Április 4. Gépgyár kivitelezésében. Az automatikus vezérlésű hűtő- rendszerrel ellátott tornyokba kerülő gépből — utókristályosítással — hatvan-het- ven tonna többletcukrot nyerhetnek ki. A gyár — a répa érésétől függően — szeptember 14. és 20. között tervezi a feldolgozási igény kezdetét. A termelési körzetének 12 ezer hektár répaterméséből a kampány 90—100 munkanapja alatt napi 500—520 vagonos teljesítménnyel, körülbelül félmillió tonna nyersanyagot dolgoznak fel. A répatáblák jelenleg biztatóan fejlődnek, egy-két ezer hektár kivételével jó termés Ígérkezik. Taurus-újdonságok Nyíregyházáról Űj termékek gyártását kezdték meg a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárában; az éves termelési érték csaknem egyharmada — hétszázmillió forint — az újdonságokból származik. A mezőgazdasági nagyüzemeknek készít'k az elemekből tetszés szerinti méretben ösz- szerakható napkollektorokat, amelyeket a terményszárítókba befújt levegő felmelegítésére használhatnak. Elkezdődött Nyíregyházán a Rába 240 és 250-es erőgépek gumiabroncsainak gyártása is, jóllehet a nagyszéria előállítására alkalmas új üzemrészt ugyancsak a jövő év közepén adják át. A meglévő újrafutózó üzem gépsorainak átállításával megkezdték az eddig csak importból beszerezhető targoncaabroncsok gyártását is; ezekből még az idén 55 ezret, jövőre pedig — a teljes hazai szükségletet fedezve — 140 ezer darabot állítanak elő. A világ 31 országába szállító nyíregyházi gumigyár a közelmúltban kezdte meg finn és USA-beli megrendelésre újabb termékcsalád — légágyak, vízágyak — gyártását is. Női blézereket varrnak a belkereskedelem számára a kun- madarasi Gála Női Ruha Szövetkezet ifi-szalagján (Fotó: Mészáros) Nem a kor számit Választás előtt a Kunság kereskedelmi vállalatnál Miért csak egy jelölt Indul? Szellemi erőforrásaink lső idézet: „Társadalmunk számára mindinkább nélkülözhetetlen, hogy olyan légkör alakuljon ki, amelyben tágabb tér nyílik a spontán kezdeményezéseknek, az egyénnek, az állampolgárnak, az egyesületeknek ahhoz, hogy hozzájáruljanak szocialista társadalmunk fejlődéséhez.” Második idézet: „Népünkben, munkásosztályunkban, parasztságunkban és értelmiségünkben olyan tehetségek, olyan képességek rejlenek, amelyeket mindezidáig nem merítettünk ki, amelyek nagyobb teljesítményekre képesek, és nekünk, akik a vezetésben dolgozunk, szól a figyelmeztetés, hogy tegyünk többet a képességek jobb kamatoztatása érdekében.” Harmadik idézet: „... az iparnak hatékonyabban kell hasznosítania szellemi és anyagi erőforrásait, gyorsítania kell a tudományos kutatást és a műszaki fejlesztés hazai, valamint nemzetközi eredményeinek hasznosítását...” Valószínű, hogy nem sokat kellene lapozgatni az újságokban, folyóiratokban, különböző kiadványokban, hogy azonos csengésű megállapításokat találjunk. Az iménti idézetek — Pozsgay Imrétől, Lázár Györgytől és Havasi Ferenctől — egytől egyig azt sugallják, hogy fejlődésünk záloga az emberek alkotókészségének mind intenzívebb hasznosítása. Vajon többről van-e szó, mint kinyilatkoztatásokról ? Mindenképpen. Ha másért nem, hát már csak azért is, mert többi erőforrásunk — anyagi és természeti például — igen szűkén áll rendelkezésünkre. De az emberi tényezővel való jobb — és emberibb! — gazdálkodás akkor sem lehetne másodlá- gos, ha bőven lenne olajunk, szenünk, ha nem lennének adósságaink, törlesztési gondjaink. Lám, az egyik oldal, a politikai-gazdasági vezetés szándéka, elhatározása szerint alapvető a tehetség, a képesség felkarolása. Vajon a másik tényező, a vállalati szféra, a végrehajtás intézményrendszere is ilyetén- képp vélekedik? Szavakban, megfogalmazásokban feltétlenül. Tettekben már kevésbé ... A MTESZ tagegyesületekben például mérnökök, fizikusok, matematikusok, számítástechnikusok, vegyészek, mezőgazdák keresnek és találnak ambícióiknak, szakmai fejlődésüknek teret, lehetőséget. Sokszor azonban — és ez a baj — csak itt az egyesületben, és nem a munkahelyükön. A MTESZ-ben nagyon pontosan jellemző műszerként mutatja, hogy a műszaki értelmiséget mindinkább az idegesség, a szorongás jellemzi. Mert ez a népes had óhatatlanul is észreveszi azokat a buktatókat, amelyeket magunk elé állítottunk. Mert nem önámltás, ha kijelentjük, hogy Magyarország szellemi nagyhatalom. Volt például olyan tanácskozás az Egyesült Államokban, ahol szóba került: a golyóstoll, amivel valamennyi résztvevő jegyzetelt, magyar ember találmánya. A stressz, amellyel jó- néhány résztvevő előadónak meg kellett küzdenie, Selye professzor tudományos munkásságának nyomán vált ismertté. Márkás név Szent- Györgyié, Neumanné és még másoké. Elismerik tőlük függetlenül is külföldön, hogy szellemi tudományos nagyhatalom vagyunk, de még is kérdezik rögtön: vajon miért nem tartunk ott, vagy akár előbbre, mint Svájc. Valóban: miért? Mert sokszor nem ismerjük fel szellemi értékeinket. Ha mégis kiderült a magunk számára is, hogy ez vagy az a produktum igenis sokat ér, akkor még mindig hiányzik a kellő kereskedői mentalitás, az anyagi-gazdasági menedzselés, a felelősségvállalás. De a legfőbb baj az érdekeltség hiánya ... Vegyünk egy sajátos példát, a közkedvelt tévéműsort, a Felkínálom címűt. Dehogy bántjuk a kiváló produkciót, inkább csodálkozunk: nini, megszólal a telefon, s már jelentkezik a gyártó, a forgalmazó — olykor ebből is, abból is. Ám — nem sértve a tévé jószándékú és hatékony műsorának alkotóit — vajon megélnének-e akkor is, ha nem a gyártók piacának sugároznák műsorukat? Ha az új eljárásokért, találmányokért, szellemi alkotásokért versenyeznének — képernyőtől függetlenül is — a cégek? Ma már mintegy 90 innovációval foglalkozó bank, fejlesztő cég, közvetítő vállalkozás működik az országban. Örömmel fogadjuk őket, ez természetes. De létüket, biztos piacukat annak is köszönhetik, hogy ma még igazán nem ivódott bele a vállalatok többségébe a külső — és belső — szellemi alkotások figyelése, megismerése, kipróbálása, menedzselése. Ma már alig-alig ismert státus az anyagbeszerző mintájára dolgozó információ beszerzése. Aki több nyelven értő mérnök, akinek egyetlen dolga a helyi kis újításoktól kezdve a külföldi tudományos publikációkig valamennyi szakmába vágó adat gyűjtése, feldolgozása, s a műszaki-fejlesztési apparátus tájékoztatása. Nem újdonság a világban az ilyen figyelő-mérnök. Nagyon sok hazai nemzetközi tanácskozásra éppenséggel nem a híres magyar koszt, a jó bor megkóstolása, a szép tájak megszemlélése reményében jönnek el százszámra a külföldiek. Olykor be is vallják, hogy szakmai- tudományos információkért érkeznek: a magyar előadók mindig mondanak valamit, amit aztán érdemes nekik hazavinniük. Tegyük hozzá: továbbgondolniuk, megtervezniük, s mielőbb gyártaniuk. Olykor azt is megsúgják a vendégek, hogy más országokban is hallanak, látnak tudományos eredményeket, de ott az előadók jól tudják, szakmai érvényesülésüknek a munkahelyük a fő színtere, nem úgy, mint Magyarországon. Így aztán az ellesnivaló végül is sokkal kevesebb. A múltkor egy tévéantennát kifejlesztő feltaláló mesélte: nyolc-tíz helyről tessékelték ki alkotását, lényegében úgy, hogy meg sem hallgatták őt, be sem mutathatta termékét. Szabadalmi leírása természetesen pontos, részletes, és műsza-. ki paraméterek, számítások tömegével alátámasztott okirat. Az Országos Találmányi Hivatal elvégezte hozzá a szokásos újdonságvizsgálatot is. Az alkotót a különböző gyártó cégek mégis zárt ajtókkal fogadták. Az az üzem is, amelyik megvett egy külföldi szaba- dalmú antennát. A „legjobbkor”, akkor, amikor a gyártási jog tulajdonosa kénytelen volt áttérni egy másfajta konstrukcióra ... irívó eset lenne az antennakészítő példája? Sajnos ma még nem. Beleillik a képbe — az érdekeltség festette képbe. Szerencsére éppen ez a gyakorlat és mentalitás az, ami ma a legkeményebb bírálatot kapja, és tegyük hozzá, a legjobb helyről. A cikkünk elején idézett politikusoktól például. Nem árt felidézni ismét: „ ... az iparnak hatékonyabban kell hasznosítania szellemi és anyagi erőforrásait...” Enélkül hovatovább nem jutunk egyről a kettőre —e forrásokból, ha nem merítünk, bizony kiszáradunk. Amiért, alighanem, magunkon kívül senkit sem okolhatunk. G. L. Vakolatmentes födémpalíó a BVM szolnoki gyárából K E
