Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-07 / 158. szám

a™,SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXYII. évf. 158. sz., 1986. IpSup r, héti5 A BEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Országos ünnepség Kecskeméten Losoncai Pál üdvözlő levele — Htrvélh István mondott beszédet Építünk a szövetkezeti mozgalom tapasztalataira A 64. nemzetközi szövet­kezeti nap országos ünnepsé­gét szombaton Kecskeméten rendezték meg. A szövetke­zeti népi együttesek utcai menettánca után az árnyas Vasútkertben nagygyűlés kezdődött. A találkozón részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke éls Horváth. István, az MSZMP KB titkára is. Ott voltak a mozgalom jelesei, veteránjai. Szlamenicky István, az Országos Szövetkezeti Ta­nács soros elnöke, a SZŐ- VOSZ elnöke felolvasta Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének le­velét; melyben üdvözölte az ünnepi nagygyűlés részt­vevőit, a szövetkezeti moz­galom milliós táborát. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszé­det. Tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üd­vözletét a magyar szövetke­zeti mozgalomnak, a világ haladó szövetkezeti mozgal­mainak, majd a szövetkeze­ti gondolat és a béke össze­függéseit elemezte. — A magyar szövetkezeti mozgalomnak az országiha­táron túl is méltányolt ered­ményei annak köszönhetőek, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés kérdéseire helyes válaszokat adtunk — mondotta. — Téves nézetek tisztázására, vitákra volt szükség. A helyes utat szá­munkra a marxi—lenini szö­vetkezeti elvek megértése je­lölte ki. Erre épültek az 1957-ben megfogalmazott ag­rárpolitikai tézisek is. Ennek legfontosabb tételei, így min­denekelőtt a hatalom bázi­sát jelentő munkás-paraszt szövetség állandó erősítésé­nek elve és a két szövetsé­ges osztály életszínvonalának és életkörülményeinek ará­nyos fejlesztésére vonatkozó elv időtállónak bizonyult és ma is érvényes. A Központi Bizottság tit­kára hangsúlyozta: (Folytatás a 3. oldalon) Várkonyi Péter az NSZK-ba utazott Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szö­vetségi Köztársaság külügy­miniszterének meghívására tegnap hivatalos látogatásra az NSZK-ba utazott. Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Szombaton délután Miskol­con a Nehézipari Műszaki Egyetem aulájában plenáris üléssel fejeződött be a XXV. jubileumi közgazdász ván­dorgyűlés. A kétnapos ta­nácskozáson több mint 800 vezető közgazdász vitatta meg a vállalati magatartás és mozgástér témakörét. A záró plenáris ülésen a szekciók vezetői számoltak be az üléseken elhangzottak­ról. Ezt követően Csikós- Nagy (Béla, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöke összegezte a vándorgyűlés eredményeit. II környezetvédelmi építőtáborban Zalai diákok Szolnokon Tegnap délután a tiszalige- ti KISZ-táborban ünnepélye­sen megnyitották a 2. szol­noki környezetvédelmi építő­tábort. Hat héten át, három turnusban, kéthetes váltá­sokkal segítkeznek a város csinosításában, szépítésében a Zala megyei középiskolá­sok. Az első turnusba negyvenötén érkeztek és má­tól már gereblyékkel, kapák­kal, metszőollókkal felszerel­kezve gyakran találkozha­tunk velük a város utcáit, parkjait járva. Nyolc ország legjobb lovasversenyzőinek és négyesfogatainak díszes felvonulása vezette be szombaton a 22. alkalommal megrendezett hortobágyi nemzetközi lovasnapok ünnepélyes megnyitóját. Képriportunk a 3. oldalon SANTIAGO II hadsereg és a rendőrség közös akciója A chilei rendőrség a had­sereg segítségével körülzárta az egyik santiagói szegény­negyedet és a körzet vala­mennyi férfilakosát őrizetbe vette, hogy ellenőrizze sze­mélyazonosságukat. A ható­ságok szerint 812 embert te­reltek egy labdarúgóstadion­ba, közülük 33-at letartóztat­tak és különböző vádakkal bíróság elé állítanak. A ne­gyedet lezáró katonák befes­tették az arcukat, hogy ké­sőbb ne lehessen felismerni őket. Az akciót a jelek szerint a chilei katonai diktatúra vá­lasznak szánta a kétnapos általános sztrájkra. Hasonló, egész negyedeket érintő raz­ziákat az elmúlt hónapokban gyakran tartattak Chilében. Napközben—napköziben Évről évre nő megyénk­ben azoknak a települések­nek a száma, ahol az isko­laév befejezése után nyári napközis foglalkozást szer­veznek az általános iskolás gyerekeknek. Ez nem első­sorban azért örvendetes, mert a szülők szabadságá­nak megkezdéséig a nap­közi biztonságos gyermek- megőrzést jelent. Ma már az illetékes szervek — el­sősorban a tanácsok műve­lődési osztályai — és az is­kolák úgy szervezik a nyá­ri napközik — és a táborok — programját, hogy a pi­henés ési szórakozás mellett ezek jelentős mértékben hozzá tudjanak járulni a következő tanév előkészíté­séhez is. A nyári napközis foglalkoztatás ma már pusztán tartalmas időtöl­tést jelent, de az iskolai oktató-nevelő munka egé­szének részét képezi. Külö­nösen a kis településeken létesült új napközik szá­mának gyarapodása a szembetűnő, s ez azért is kedvező, mert ezekbe első­sorban a hátrányos helyze­tű gyerekek kerülnek. A nyári napközik és nap­közis táborok jelentőségé­nek ellentmondani látszik az alábbi adatsor: me­gyénk ötvenhatezer általá­nos iskolás tanulójának is­kolaidőben közel öt ven szá­zaléka veszi igénybe a nap­közit, ezzel szemben nyá­ron a várható létszám alig közelíti meg a négyezret. Ügy tűnik, ez a szóm még­is megfelel az igényeknek: ebben az évben például csaknem ugyanannyi gye­reket írattak be napközibe, mint tavaly: így a meglé­vő és új táborok most is fo­gadni tudják csaknem az összes jelentkezőt. Csak ab­ban az esetben kell elutasí­tani a kérelmezőt, ha rajta kívül még legalább kilen­cen nem jelentkeznek, hisz két-három gyereknek szer­vezni napközis tábort — még ha pedagógiai szem­pontból indokolt lenne is — nem gazdaságos. Ezen a nyáron (a váro­sokhoz értendő a vonzás- körzet is) Jászberényben tizenhat, Karcagon négy, Kisújszálláson négy, Kun­szentmártoniján hat, Mező­túron öt, Tiszafüreden négy, Törökszentmiklóson négy, Túrkevén egy, Szolnokon és vonzáskörzetében tizenhét önálló vagy összevont nap­közi illetve napközis tábor működik. Különösen Szol­nok város esetében mutat­kozik jelentős előrelépés: itt hét vállalat kezdemé­nyezésére is létesült nap­közi. A pedagógus-ellátottság általában optimális; 20—25 gyerekkel foglalkozik egy­szerre egy nevelő. Csökke­nőben van a pedagógusok adminisztrációs úton való bevonása a napközis fog­lalkoztatásba, s ez az ön­ként vállalt feladat leg­alább olyan mértékben nö­veli az általános iskolai ta­nárok jó közérzetet,^ mint amilyen mértékben a diá­kokét az értelmes és hasz­nos nyári időtöltés. — bj — 1 szerkesztőség postájából CJ vasói levelekből a 4. oldalon 1 1 kisvárosok jövőjéről közgazdász szemmel Exkluzív interjúnk az 5. oldalon Külpolitikai kommentá­runk a 2. oldalon Választások Japánban Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon fl küzdelem szellemének a stadionokban a helye Mihail Gorbacsov üdvöz­lete a 2. oldalon Ha nem pattog a búza, indulhatnak a gépek Fagylalt és napilap a tábla szélén A termelőszövetkezet fő- ágazatvezetője, Váradi Csaba lassít a kocsijával, amíg el­haladunk a magtisztító-szá­rító telep mellett. Mutatja, hogy a szín alatt sorakozó, címkékkel ellátott, fémzá­rolt zsákokban már az idei árpatermésüik vár elszállí­tásra. — Péter—Pálkor, amikor hagyományosan kezdeni szokták az aratást, mi már a vége felé tartottunk az őszi árpa betakarításának. Ha az elmúlt hét végén ki nem veri az eső a gépeinket a táblá­ból, át sem húzódik ez a munka júliusra. Nem öröm ez a korai aratás, az idei idő­járásban nem termettek re- kordmennyiséget a gaboná­ink. Nekünk, itt az Aranyka­lász Tsz-ben pedig a minő­ség mellett nagyon fontos a mennyiség is, mert a gabo­natermésünk jó kétharmadát vetőmagként értékesítjük. Jászboldogházának arra a határrészére igyekszünk, áhol július másodika óta már a kenyénnekvalót aratják. A kombájnok hátrahagyta ár­paföldek egvrészét már el­művelték a téeszbeliek. Más­hol, amerre elhaladunk, ha­talmas szalmahengereket „ töj nak’ ’, a b álázógépek. — Nyújtott műszakban dolgoznak, — világosít föl a főágazatvezető — mert egy­beesik a lucerna betakarítás a szalmabegyűjtéssel. Nagy becsülete van a mi téeszünk- ben a gabonaszalmának. Nem is emlékszem, mikor égettek utoljára tarlót, vagy öreg szalmakazlat a boldoigházi határban. Nem túlzás, majd egy szálig be- gyűjtjük, a szarvasmarháink almozásához, így értük el, hogy évi négy-ötszáz hektá­ros ütemben, öt esztendőn­ként teljes egészében szer­vestrágyázni tudjuk a 2800 hektárnyi szántóterületünket. Az előző estig félig lébo­rotvált gabonatábla szélén rajtra készen várakozik a té- esz hat nagyteljesítményű arató-cséplőgépe. Hiába biz­tat a búzába gázoló főágazat­vezető, hiába hegyezem a városi, országúti zajokhoz szokott fülemet, nem hallom, amit az aratók hallanak. — Pattog a kalász, meg a Aratnak a boldogházi határban búza szára, ahogy szikkad, szárad ki belőle a harmat. — •okosít ki Váradi Csaba. — Reggelenként általában ilyenkor, nyolc óra után in­dulhatnak a gépek. Este vi­szont arathatnak sötétedésig. Ebben a táblában hala­dós is a munka, — szól köz­be Szilágyi István komfoáj- nos — nem gyomos. Azt meg kell hagyni, hogy nagyon alacsonyan ülnek idén a ka­lászok. Tíz éve aratok nya­ranként, de talán még soha nem kellett ilyen kicsire ven­nem a tarlómagasságot. — Sajnos beigazolódik a régi, paraszti mondás, — ál­lítja Váradi Csaba — misze­rint kis szalma, kis szem. Kevesebb búzánk termett a tervezettnél, de ami beérett, azt viszont igyekszünk mie­lőbb fedél alá vinni. Talán célzásnak vették a kombájnosok az utóbbi sza­vakat? Talán már ők sem hallják a száradó gabona pattogását? Mindenesetre felberreg a vezér kombájn motorja, és soriban a nyomá­ba szegődik a többi arató­cséplőgép is. Jókora sávban falják a búzát. Az egyik kombájn alig ha­ladt néhány métert, a veze­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom