Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-31 / 179. szám
1986. JÚLIUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az első ütemben 24 OTP-lakás, a földszinten üzletsorral, épül Túrkevén a Petőfi téren. Jelenleg a belső munkákat végzik a helyi Építő és javító Szövetkezet dolgo- zói. A későbbiekben még egy 18 lakásos házat építenek a mellette lévő telken. Fotó: Mészáros Előnyösebb importfeltételek Uz eladók versenyeztetése A Külkereskedelmi Minisztérium arra ösztönzi az importáló magyar vállalatokat, hogy külföldi vásárlásaiknál a jövőben mindinkább törekedjenek az eladók versenyeztetésére — tájékoztatta Patkó András főosztály- vezető az MTI munkatársát. Elmondotta: a nemzetközi kereskedelemben általánossá vált az a gyakorlat, hogy egy-egy nagyobb vásárlás esetén a vevő versenytárgyalást szervez. Az úgynevezett tenderen az egymással versengő eladók a szállítási feltételek javítására, többek között az ár csökkentésére törekednek, s a vásárló kiválaszthatja a számára legelőnyösebb ajánlatot. A magyar vállalatok eddigi ritkán szerveztek versenytárgyalást importvásárlásaiknál, elsősorban a magyarországi világbanki beruházásoknál vált általánossá ez a gyakorlat. Az itt szerzett tapasztalatok általában kedvezőek. Éppen ezért a Külkereskedelmi Minisztérium támogatja, hogy a vállalatok beszerzéseiknél versenytárgyaláson válaszszák ki a szállítókat. Kivételt elsősorban a népgazdaság számára stratégiai jelentőségű termékek, illetve azok a cikkek jelentenek, amelyek beszerzését államközi kötelezettségek szabályozzák. Ott sem alkalmazható a tenderezés, ahol azt a vállalatok nemzetközi kötelezettségei nem teszik lehetővé. Minden más területen azonban adott a versenytárgyalás lehetősége. A vállalati forrásokból történő vásárlásoknál a hazai gazdálkodók önállóan döntenek arról, hogy hagyományos módon, vagy tender szervezésével importálnak. A minisztérium azonban a versenytárgyalásos módszer minél kiterjedtebb alkalmazását tartja célszerűnek. Több timföld külföldre Az Almásfüzitői Timföldgyárból az év eleje óta 161 000 tonna timföldet — a tervezettnél 3000 tonnával többet szállítottak kohósításra a külföldi megrendelőknek; a teljes mennyiség felét a Szovjetunióba. Az exportkötelezettség teljesítése nagy erőfeszítést kívánt, az év első hónapjaiban ugyanis a vasúti kocsik hiánya miatt lelassult a szállítás üteme. Március óta viszont menetrendszerinti pontossággal érkeznek az üres szerelvények, s így sikerült — sok túlmunka vállalásával — túlteljesíteni az időarányos export tervet. Az Almásfüzitői Timföldgyár dolgozóinak az év második felében is a megszokottnál nagyobb teljesítményt kell nyújtaniok, hogy teljesíthessék éves exportkötelezettségüket. A nemrégiben kibővített és 1990-ig meghosszabbított magyar— szovjet timföld—alumínium egyezmény alapján ugyanis az eddiginél jóval több timföldet exportálnak a magyar üzemekből a Szovjetunióba, s a többlet jelentős részét az almásfüzitői gyár szállítja. Ár- és pénzügyi intézkedések (Folytatás az 1. oldalról) minőségi követelményekkel összhangban ki kell alakítani a nemesítés, a fajfenntartás és törzstenyésztés új rendszerét. Az állattenyésztési ágazatok 1987. évi és a VII. ötéves tervidőszaki előirányzatainak megalapozására, a felkészülés és a teljesítés feltételeinek javítására, az üzemi tartalékok feltárásának elősegítésére a kormány 1987. január 1-vel életbe lépő központi ár- és pénzügyi szabályozó rendszerbeli intézkedéseket fogadott el. Ezzel az élelmiszertermelő ágazatokban az ár- és szabályozási munkák még nem záródtak le, a népgazdasági tervvel összhangban további intézkedések meghirdetésére, jelenleg az időbeni tájékoztatás, a felkészülés elősegítése érdekében kerül sor. , A váglósertések felvásárlási áremelésénél az alapvető cél a minőségi árutermelés ösztönzése. A jobb minőségű vágóállat termelés érdekében a nagyüzemben előállított osetályos hasított sertések, valamint a vágás után minősített I—III. osztályú, s kistermelők által előállított sertések ára emelkedik. Ennek megfelelően például az élő állapotban átadott 95—120 kilogramm közötti vágósertések új felvásárlási ára kilómként 42.20 forint, ugyanakkor a nagyüzemben és a kisüzemben egyaránt az I. osztályú vágás után minősített sertések élősúlyra vetített 1987. évi felvásárlási ára •kilónként 48 forint, a II. osztályú sertéseké kilónként 45,20 forint A minőségi követelményeknek nem megfelelő pigmentált, illetve súlykategórián kívüli vágósertések felvásárlási ára nem változik. A felvásárlási árak emelésén felül a jobb fajta- szerkezet, valamint a magasabb követelményeknek eleget tevő úgynevezett „hármasmentes” állományok fokozott ütemű kialakítására külön ösztönzők kerülnek bevezetésre. A vágómarha-termelés érdekeltségének javítására a kifejezetten húshasznú vágómarha értékesítése után átlagosan kilónként 3,60 forint, a tejelő fajták különböző húshasznú keresztezései után átlagosan kilónként 2 forint áremelés érvényesül. A tejhasznú szarvasmarha-állományból vágásira értékesített állatok felvásárlási ára nem változik. A tejtermelés jövedelmezőségének szinten tartása végett kilónként 0,30 forint, felvásárlási alapár- növelésre kerül sor. A vágócsirke felvásárlási ára kilónként 1,50 forinttal emelkedik. A gyapjú felvásárlási ára minőség szerint differenciáltan átlagosan kilónként 17 forinttal nő. A felvásárlási árintézkedésekkel egyidejűleg a keve- réktakarmány-gyártás és -forgalmazás érdekeltségének javítására a fehérjetakarmányok nagykereskedelmi és a takarmányok kiskereskedelmi árrése, a keverési díjak, valamint a takarmánykiegészítők ára emelkedik. Emiatt — a választéktól függően — a vásárolt keverékta- karmányolk ára 2—3 százalékkal növekszik a takarmány minőségének javításával összhangban. A főbb állattenyésztési ágazatokban, a tejelőtehén- és juhtartáshoz hasonlóan, a sertés- és baromfitartásban is, a hatékonyságot növelő műszaki, technikai színvonal javítására, az állattartó telepeken, illetve épületeken belüli gép- és technológiai beruházások 50 százalékos támogatásban részesülnek. A baromfitenyésztés beruházásai is mentesülnek a felhalmozási adó fizetése alól. 1987. január 1-től az állattenyésztésben dolgozók különleges munkakörülményeinek és kedvezőtlen munkaidő-beosztásának elismerésére a szarvasmarha-, sertés- és juhágazatban munkahelyi pótlék kerül bevezetésre. A pótlék kifizetése — meghatározott mértékig — mentesül a keresetszabályozó adók alól. ; A mezőgazdasági kistermelés érdekeltségének javítására a kistermelők az eddigi 150 ezer forinttal szemben évi 300 ezer forint árbevétel határáig mentesülnek a jövedelemadó fizetése alól. A juihtartásban, a sertéságazathoz hasonlóan, adó- kedvezmény érvényesül. Továbbra is fennmarad a szarvasmarhatartás és a tejtermelés adómentessége, valamint a sertés- és baromfi- tartáshoz nyújtott eddigi kedvezmények rendszere. A jövőben is: takarékosság Hogyan érint bennünket az olajár csökkenése? Az olajháborúról nap mint nap olvashatunk az újságokban, hallhatunk a rádióban, tévében, önkéntelenül felmerül bennünk a kérdés: hogyan érintette a magyar népgazdaságot ez a negatív árrobbanás (így nevezik) és milyen hatása van annak, hogy napjainkban mélyponton va e folyékony energiahordozó ára? A Konjunktúra- és Piackutató Intézet (Kopint) árupiaci kutatóosztályának vezetőjét, dr. Nyers Józsefnét kérdeztük meg, tapasztalatai, ismeretei alapján mi a véleménye minderről. A Kopint osztályvezetője válaszát annak a folyamatnak érzékeltetésével kezdte, amely a hetvenes évek olajárrobbanásával indult. Ennek következeiében nagyarányú takarékosság kezdődött a fejlett tőkés országokban, melynek eredményeként olajfogyasztásuk az 1973-as szinten stagnál. Úgy 15—22 dollár között Mivel a kőolajat exportáló országok szervezete, az OPEC a termelés korlátozásával sem tudta tartani az olaj árszintjét, 1985. novemberében feladta ezt az elvet, annak érdekében, hogy a szervezeten kívüli kőolajtermelő országokkal szemben megvédje piaci részesedését. A szervezeten kívüli termelők, Nagy-Bri- tannia, Norvégia, Mexikó a legutóbbi években felfuttatta olajtermelését, és nem hajlandók egyezkedni az OPEC-cel. Az árharc következtében 29 dollárról 15—13 dollárra csökkent az olaj hordónkénti ára, de a becslések szerint Nagy-Britanniának még 5 dolláros áron is érdemes lenne eladnia. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a 15 dollár körüli szabadpiaci áron kevés olajat vásárolnak, mert a forgalom jelentős része hosszú lejáratú szerződések keretében bonyolódik, ami a régebbi, magasabb árat tartalmazza. Felmerül a kérdés, hogy mélypontnak tartjuk-e a jelenlegi 15 dolláros olajárat? Ha annak tartanánk, mikor, milyen mértékű emelkedés várható? A Kopint prognózisa szerint 30 dollárra 1990- ig valószínűleg nem kúszik fel újra az olaj ára. A feltételezés szerint 15—22 dollár között stabilizálódik majd az ár szintje. Az év végéig az erős hullámzás valószínűleg lecsillapul. Az alacsony ár az olajat importáló fejlett országokban az 1984-ben megindult fellendülés folytatását segíti, ami a kőolajfogyasztás enyhe növekedésével jár. Az olajexportőröket viszont nehéz helyzetbe hozta a jelenlegi árszínvonal, még az angol font árfolyama is zuhanni kezdett. Az eladósodott olajtermelő államok, mint Mexikó, Nigéria, és a népesebb arab országok számára pedig katasztrofális bevételük erőteljes csökkenése. Gondok a vegyiparban Ám a nemzetközi pénzpiacot érzékenyen érintené, ha adósai fizetésképtelenné válnának, ezért nem céljuk a fejlett tőkés országoknak, különösen az Egyesült Államoknak, hogy az alacsonyan tartott olajárakkal pénzügyi csődbe juttassák a latin-amerikai országokat vagy a nehéz helyzetben lévő arab államokat. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy számos már működő olajkút sem termelne tartósan gazdaságosan a jelenlegi árak mellett, nem is szólva az új feltárások beruházási igényeiről. Tehát rendkívül bonyolult érdekviszonyok határozzák meg és befolyásolják a kőolaj világpiaci árát. Hogyan érzékelte mindezt a magyar népgazdaság az elmúlt közel másfél évtized folyamán? Mint tudjuk, a Szovjetunióból exportáljuk ezt a fontos energiát, és az úgynevezett bukaresti árelv előírásai szerint fizetünk érte. Ennek értelmében öt év átlaga adja az árat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mintegy tíz esztendőn keresztül a világpiaci árnál olcsóbban kapta a magyar népgazdaság a szovjet olajat, így nálunk, nem volt a hetvenes években árrobbanás, csak lassú begyűrűzés. Idén az 1981—85. közötti évek átlagát fizetjük, ez magasabb a jelenlegi tőkés szabadpiaci árnál, amely először 1987-ben befolyásolja majd kisebb mértékben a KGST-árakat. Hogyan érinti mindez a kőolajszármazékok magyar exportárait? — kérdeztük beszélgetésünk során dr. Nyers Józsefnét. Megtudtuk, hogy Nyugaton, a kőolaj ,|írával párhuzamosan olcsóbb lett a szén és a földgáz, és csökken a petroké- miai termékek ára is. Ez azt jelenti, hogy a magyar szállításokért is az alacsonyabb világpiaci árat fizetik Nyugaton, például a PVC-porért, a műtrágyáért, vagy az egyéb, kőolaj feldolgozásából származó termékekért. A vegyipari vállalatok többségét érinti ez az árváltozás. Nagyságrendjére jellemző, hogy a fejlett tőkés országokba irányuló 190 milliárd forint értékű magyar export mintegy 20 százaléka szénhidrogénipari termék. Változatlan energiaszerkezet Arról viszont szó sem lehet, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzet miatt lemondjunk erről a tőkésex- port-lehetőségről. Már folynak a tárgyalások arról, miként segítsék a vegyipari vállalatokat a veszteség elviselésében. Tény, hogy minél feldolgozottabb az exportált termék, annál kevesebb lesz rajta a veszteség. Elképzelhető az elkövetkezendő évek folyamán az is, hogy az árcsökkenés átterjed a többi energiaigényes termékre, például a kohászati gyártmányokra, a cementre. A fejlett nyugati országokban az áraktól függően rugalmasan módosítják az energiafelhasználás szerkezetét, az erőműveket át tudják állítani széntüzelésű olajra, vagy földgázra. Nálunk ennek technikai feltételei kevésbé vannak meg. A népgazdaság utóbbi években ki alakított kombinatív energiastratégiája érthető módon az atomenergiára és a szénre alapozza a villa- mosenergia-itenmelést, mivel kőolaj- és földgáejter- melésünk, illetve -beszerzésünk lehetőségei korlátozottak. Bár az olajárak csökkenése némileg módosíthat energiastratégiánkon, az ország szűkös devizahelyzetét ismerve, valószínű, hogy a jövőben is az atom-, illetve gazdaságosabb széntüzelésű erőművek lesznek a meghatározók. S még valószínűbb, hogy ezután is épp úgy — sőt még jobban — kell takarékoskodnunk az energiával, mint ezidáig. Ha a gazdag olajkinccsel rendelkező Anglia is ezt teszi, Magyar- országnak sem maradhat más választása. I. E. Á Kontakt» mezőtúri gyára teljesítette féléves tervét. Különböző kisfeszültségű villamos vezérlőkészülékeket, háztartási gépekhez, gépjárművekhez kapcsolókat és elektronikai termékeket gyártanak hazai ellátásra
