Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-30 / 178. szám
A Gorbacsov-beszéd visszhangja Az SZKP főtitkára újabb távol-keleti városokba látogatott Sajtótájékoztató Moszkvában A nyugatnémet hírközlés az ázsiai—csendes-óceáni térségre vonatkozó új szovjet elképzelések első átfogó megfogalmazásának tartja Mihail Gorbacsov vlagyi- vosztoki beszédét, amely a mértékadó nagy újságok véleménye szerint elsősorban a Kinával való kapcsolatok további javítását szolgálta. Az Afganisztánból való szovjet csapatkivonások bejelentését, ennek hatását az első kommentárok eltérően, illetve fenntartásokkal fogadják. A konzervatív Die Welt szerint az SZKP KB főtitkára nagystílű közeledési gesztust tett Kína irányában, amikor előzetesen jelezte hat afganisztáni szovjet ezred ez év végéig történő kivonását. A lap ugyancsak nagystílűnek tartja azt a közlést is, hogy a Szovjetunió jelenleg tárgyal Mongóliával a kinai—mongol határon állomásozó szovjet katonai erők jelentékeny részének kivonásáról. A Frankfurter Rundschau szerkesztőségi jegyzetének szerzője lekicsinyli az Afganisztánnal kapcsolatos szovjet ajánlat fontosságát, tagadva a kezdeményezés politikai békegesztus jellegét, csakúgy, mint a bonni külügyminisztériumhoz közel állónak tekintett General- Anzeiger vezércikke, amely csupán propagandaértéket tulajdonít a csapatkivonás bejelentésének. A közvetett afgán—pakisztáni külügyminiszteri tárgyalásokon közvetítő Diego Condovez ENSZ-főtitkárhe- lyettes „pozitív fejleményként” értékelte Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki bejelentését hat Afganisztánban állomásozó szovjet ezred kivonásáról. A szovjet bejelentés első pakisztáni visszhangja kedvező. Iszlámábádban a pakisztáni külügyminisztérium szóvivője üdvözölte Mihail Gorbacsov bejelentését. Washington és Iszlámábád első reagálása Mihail Gor- bacsovnak arra a bejelentésére, hogy a Szovjetunió hajlandó rövidesen csapatokat kivonni Afganisztán területéről, egyelőre nem jogosít fel semmiféle optimizmusra — írja a TASZSZ tegnapi kommentárjában. A szovjet hírügynökség a hétfői vlagyivosztoki beszéd Afganisztánnal kapcsolatos részleteit kommentálva a többi között emlékeztet rá, hogy a jelenlegi döntés tulajdonképpen a szovjet álláspont konkrét megerősítése és továbbfejlesztése. A Fehér Ház szóvivője azonban — mutat rá a szovjet hírügynökség — lényegében megismételte kormány(Folytatás a 2. oldalon) Alapanyaggondok közepette Másfélszer nagyobb nyereség az Aprítógépgyárban Sikeres volt az exportpályázat Felújítás után Ismét termel a Péti Befejezéséhez közeledik a martfűi Növényolaj gyárban a tárolótartályok építése Nitrogénművek A felvételi vizsgák után Várva várt vendég a postás Nagyjavítás után ismét termel Péten a Nitrogénművek nagykapacitású műtrágyagyára, amelyben az üzem fennállása óta a legalaposabb felújítást végezték el. Harminchat napra állították le a gépeket, berendezéseket, és 10 vállalat mintegy 2000 dolgozója vett részt a nagyjavításban. Az egyes egységek szerelésének irányítására eljöttek a gyártó cégek szakemberei is, így a francia Dresser, a belga Carnoy, az NSZK-beli Siemens szakértői, valamint az NDK-beli pnesteritzi vegyi kombinát karbantartói. A magyar vállalatok közül kulcsfeladatokat kapott és oldott meg a Vegyépszer, amelynek 200 szakembere a nagyjavítás teljes ideje alatt Péten tevékenykedett. Valamennyi munkájukat határidő alatt végezték el. Jelentős szerepük volt több fontos üzemrész felújításában, és a 33 méter széles, 20 méter magas ammóniatároló újraszigetelésében is. A nyár közepén kevés olyan várva várt vendég van a családoknál, mint a postás. Válltáskájában legalább annyi örömöt hordoz, mint bánatot, hisz a felső- oktatási, intézményekbe jelentkezett, középiskolát végzett tanulók tőle kapják meg a felvételi bizottságok kedvező és elutasító határozatait tartalmazó borítékot. Megyénk három felsőoktatási intézményében is befejeződtek már a felvételi vizsgákat követő tanácskozások. A korábbiakhoz hasonlóan jelentős volt a túljelentkezés mindhárom főiskolán. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatán a kereskedelmi szakra ebben az évben csaknem háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyi a felvehető hallgatók létszáma, vendéglátó szakon a túljelentkezés több mint hatszoros volt. Nappali tagozaton szeptemberben százhármán, levelezőn harminchétén kezdhetik meg tanulmányaikat. A közgazdasági képzésben részt vevő felsőoktatási intézmények összehangolt felvételi rendszerének új kezdeményezése volt, hogy együtt határozták meg a felvehetők létszámát, a ponthatárokat, és közösen bírálták el az átirányítási kérelmeket is. így egyetlen jelentkező sem került hátrányos helyzetbe azért, mert felvételi lapján több intézményt is megjelölt. A Jászherényi Tanítóképző Főiskolára jelentkezett 304 tanulóból az első fordulóban 117-et -vettek föl, tizenhatan kaptak jogot a fellebbezésre nappali tagozaton. A levelező tagozatra jelentkezett 135 főből 35-öt vettek föl, kilencen fellebbezhetnek. A felsőfokú óvó(Folytatás az 5. oldalon) A Jászberényi Aprítón~- gyárban július 24-én ^ tartották a már szokásos műszaki konferenciát, amelyen értékelték az első félév eredményeit, s előretekintettek az év további részének feladataira. A gyár vezetése jó eredményekről számolhatott be az értekezlet résztvevőinek. Az Aprítógépgyár termék- szerkezete és rendelésállománya, olyan, hogy a nyereség növelésének egyetlen lehetséges útja a költségekkel való fegyelmezett takarékoskodás. Ezért úgynevezett racionalizációs program készült a gyárban a belső tartalékok feltárására és kiaknázására. A program, úgy tűnik, meghozta a várt eredményt, hiszen az első félévet javuló termelési és hatékonysági mutatókkal zárták. A termelési tervüket 101,2 százalékra teljesítették, s figyelemre méltók a gyár exportered~ myei is: a nem rubel elszámolású export 57,1 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. Az 58 millió forint nyereség a tervben szereplőnek másfélszerese, a tavaly első félévit pedig mintegy 60 százalékkal haladja meg. Az exportkötelezettségek túlteljesítését segítette, hogy a Szovjetunió számára vállalt csőgyári berendezésekből a harmadik negyedévi szállítások egy részét már az ellső félévben rendezhették. A gyár egyébként nagy erőfeszítéseket tesz a tőkés export növelésére. Éppen a napokban kötött meg egy 7J5 millió márkás keretszerződést, s így már négy ilyen szerződés kapcsolja nyugati tőkés partnerekhez. Ezek a megállapodások hosszabb távú együttműködést sejtetnek, amire szüksége is van az Aprítógépgyárnak. Exportfejlesztési pályázatot nyújtott be a Külkereskedelmi Minisztériumhoz, amelyben konvertibilis kivitele 11 százalékos növelését vállalta. („Cserében” a teljesítéshez többlet importlehetőséghez, bérpreferenciához és kereskedelempolitikai támogatáshoz jut.) A többlet vállalás erre az esztendőre, megrendelésekkel fedezve van. Elmondták viszont a gyár vezetői, hogy az alapanyagellátás a belföldi piacokról akadozik, s már-már a termelést veszélyeztető méreteket ölt. Készleteik mennyisége a kritikus szint közelébe csökkent, ezért szocialista importból próbálják feltölteni az alapanyagraktáraikat. Most viszonylag nehéz e tekintetben a helyzet, mert a gyár tőkés szállításai rugalmas alapanyag-ellátást kívánnak meg. Az egyetlen kínálkozó lehetőség: szélesíteni a beszerzési bázisokat. MA: Alkalmazkodás a piachoz 3. oldal Egy „megszállott” kövesdi ember gépei 4. oldal A túrkevei Vegyesipari Szövetkezetben 130 százalékos az ipari lekötöttség. Igen nagy az importkiváltó tevékenységük alumínium-szerelvényekből. Többek között kéménybéléseket, ereszcsatornákat, gáz- és tüzelőberendezésekhez füstelvezető csöveket készítenek Növekszik a tudományos-műszaki Kutatások a VII. ötéves tervben Az Akadémiának a tudományirányitásban betöltött, erősödő szerepéről, a tudományos kutatások időszerű témáiról, valamint a VII. ötéves tervidőszakban előtérbe kerülő középtávú kutatási feladatokról volt szó azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak a Parlamentben. Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia részéről megjelent Berend T. Iván elnököt és Láng István főtitkárt, akik részletesen elemezték az egyes témákat. Bevezetőben Berend T. Iván arról a kormányzati törekvésről beszélt, hogy tovább kívánják fejleszteni az Akadémia, valamint a tudományirányításban érdekelt minisztériumok és más országos hatáskörű szervek koordináló tevékenységét, növelni részvételüket a kutatás és a fejlesztés irányító rendszerében. Mint mondta: ennek jegyében módosította tavasszal az Elnöki Tanács a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló, 1979-ben megalkotott törvényerejű rendeletet Az új rendelkezések értelmében az Akadémia országosan irányítja valamennyi tudományág alapkutatásait, valamint az állami tervekben szereplő társadalomtudományi kutatásokat. Tudománypolitikai törekvésként említette az elnök a szellemi erők jobb összefogását és hasznosítását, s az ehhez rendelkezésre álló anyagiak ésszerűbb — a feladatok súlyához, nagyságrendjéhez rugalmasabban alkalmazkodó — felhasználását. Más szavakkal ez azt jelenti — folytatta —, hogy napjainkban, a világgazdaság nagy átalakulási periódusában hazánkban is növekszik a tudományos-műszaki fejlődés jelentősége, a kutatási eredményeknek mihamarabb a gyakorlatba kell kerülniük. Külön kitért Berend T. Iván arra, hogy mind szélesebb körben kér és kap véleményt a Minisztertanács az Akadémiától olyan döntések előkészítéséhez, amelynek tudományos felkészültséget, különleges szakértelmet igényelnek, legyen az akár gazdasági, akár szociális intézkedés. E véleményező tevékenység során az Akadémiánál már folyamatban van például az egészségvédelemmel, az egészséggondozással, az egészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatos új koncepció előzetes elemzése, formálása. Ugyancsak véleményt kértek az Akadémiától a felsőoktatási intézmények hálózatának, illetve egyes ilyen intézmények fejlesztésének terveit illetően. Az ipari miniszternek az MTA legutóbbi közgyűlésén elhangzott javaslata nyomán az iparfejlesztési koncepció kialakításából is részt vállalnak a tudomány emberei. Láng István a kutatásfejlesztési tervek kapcsán kiemelte^ hogy az eddigi, jobbára gyakorlati célú társadalomtudományi kutatások mellett természettudományi témájú programok is indulnak. Ez utóbbiak közé tartoznak például a biológiai alapkutatások, molekuláris, neurológiai és ökológiai témákkal. Az Országos Tudományos Kutatási Alap — a VII. ötéves terv idején 3.8—4 milliárd forint — felhasználásáról szólva a főtitkár elmondta, hogy ennek fele működési költségekre, másik fele a kutatási infrastruktúra fejlesztésére, műszerbeszerzésre fordítható. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXVII. évf. 178. sz., 1986. Július 30., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
