Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-23 / 172. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xxxni. ér(. 112.#*., iMfi. júiitu 23.,szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Kubai párthüldöltség látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására július 17. és 22. között Magyarországon tartózkodott a Kubai Kom­munista Párt küldöttsége Jaime Crombetnek, a Köz­ponti Bizottság titkárának vezetésével. A delegációt fo­gadta- Havasi Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja a Központi Bizottság tit­kára. A küldöttség konzultációt folytatott a gazdaságirányító szervek vezető-képviselői­vel és látogatást tett Veszp­rém megyében. Tanulmá­nyozta a magyar gazdaságirá­nyítás rendszerét és működé­sét, a tudományos és techni­kai fejlődés eredményeinek gyakorlati alkalmazását, az anyag- és energiatakarékos­ságban szerzett tapasztalato­kat, a kiskereskedelmi és szolgáltatási hálózat felépí­tését, felkeresett ipari és ide­genforgalmi létesítményeket. A kubai pártküldöttség kedden elutazott Budapest­ről. A delegáció búcsúztatá­sán a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Euclides Vázquez Candela, a Kubai Köztársa­ság magyarországi nagyköve­te. Júliusban is aranyat ér Moszkvában Befejeződtek Genscher tárgyalásai Kormányközi megállapodást Írtak alá A kelet—nyugati párbe­széd, a háború és béke kér­dései, a nemzetközi helyzet időszerű problémái valamint a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei áll­tak Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher tár­gyalásainak homlokterében — hangsúlyozza a július 21— 22-én Moszícvában megtar­tott szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról tegnap ki­adott közlemény. A külügyminiszteri tár­gyalásokon Sevardnadze részletesen kifejtette tárgya­lópartnerének a szovjet bé­kekezdeményezések lénye­gét, a biztonság kérdéseiben képviselt álláspontot. A szov­jet külügyminiszter újólag megerősítette, hogy országa nem veszi jónéven az NSZK részvételét az SDI program­jának megvalósításában. Sevardnadze kiemelte, hogy a bonni kormány sokat tehetne egyebek között a nukleáris kísérletek beszün­tetéséért, a szovjet moratóri­um biztosította lehetőséget kihasználva. A szovjet kül­ügyminiszter kijelentette: Amennyiben az NSZK-ból vagy más nyugat-európai or­szágból kivonják az ameri­kai rakétákat, természetesen a Szovjetunió is megfelelő válaszintézkedéseket tesz. Genscher egyetértett ab­ban, hogy lényegi előrelépés­re van szükség a leszerelés területén. Az új szovjet ja­vaslatokat érdeklődéssel fo­gadták Nyugaton — hangsú­lyozta, s utalt arra, hogy kormánya elkötelezte magát a konstruktív párbeszéd, a béke mellett. A két külügyminiszter amellett foglalt állást, hogy mielőbb, lehetőleg még az idén be kell fejezni a vegyi fegyvereket betiltó konven­ció előkészítését. A nem nuk­leáris fegyverzet kérdésében Sevardnadze külön felhívta Genscher figyelmét a Var­sói Szerződés legutóbbi Bu­dapestről keltezett felhívá­sára. Sevardnadze és Genscher a stockholmi értekezlet sike­(Folytatás a 2. oldalon) MA: Kiképzésben, tűzre várva 4. oldal A Túrkevei Vegyesipari Szövetkezetben különböző méretű és típusú ereszcsatornákat is készítenek. Képünkön könyök­csöveket forrasztanak (Fotó: CT. Z.) Magyar-uruguayi gazdasági vegyes bizottság alakult A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Enrique I glesi as, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminiszte­re kedden délelőtt a kétol­dalú gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok kérdéseiről tárgyalt Veress Péter külke­reskedelmi miniszterrel. A megbeszélésen kifejezték szándékukat a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés bővítésére. A tárgyalások befejeztével a miniszterek aláírták a ma­gyar—uruguayi gazdasági ve­gyes bizottság megalakításá­ról szóló okmányt Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke kedden délután a Parlament­ben fogadta a hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó Enrique Iglesiast. A szí­vélyes légkörű találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar—uruguayi kap­csolatok néhány időszerű kérdését. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter, jelen volt Gualberto Talamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagy­követe. Az uruguayi külügyminisz­ter ezt követően látogatást tett a Világgazdasági Kuta­tóintézetben. Tegnap Budapesten szer­ződést írtak alá a Hungurex S. A. magyar—uruguayi ve­gyes vállalat alapításáról. Az új közös vállalat tulajdono­sai: magyar részről a Hun- garotex Külkereskedelmi Vállalat, a Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt; uru­guayi részről egy pénzinté­zet, valamint egy gyapjúter­melő és -forgalmazó vállalat. A megállapodás aláírásá­nál jelen volt Gualberto Ta­lamas, az Uruguayi Keleti Köztársaság budapesti nagy­követe is. Az Elit SZSZK nemzeti ünnepén megemlékezést tartottak Szolnokon, a Mezőgép Vállalatnál. Képünkön az ünnepi esemény résztvevői (Tudósítás a 3. oldalon) Nemztti parkok, tájvédelmi körzetek Védetté nyilvánítanak több állat- és növényfajt Kevés volt, de jól jött a mezőgazdaságnak az eső Másodvetés 1700 hektárén — Betakarítás a gyümölcsösökben A mezőgazdaságban nemcsak májusban aranyat érő a csapadék, különösen ha heteken át tikkad a határ. Tartós szárazság és kánikula után az elmúlt hétvégére — a mete­orológiai előrejelzések szerint rövid időre — csapadékosra fordult az időjárás térségünkben ás. Jóllehet az üdülők, a nyári' szabadságukat töltők rosszallja tekintgettek a három napig borús égre, a mezőgazdák — bár korántsem elégedet­tek a lehullott csapadék mennyiségével — örülnek az esők­nek. A természetvédelem hely­zetéről, gondjairól, s jö­vőbeni terveiről tartottak sajtótájékoztatót tegnap az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatalban. Elmondták: Jelenleg az or­szágban csaknem 140 helyen több mint 484 ezer hektárt tesznek ki a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, termé­szetvédelmi területek. Fenn­tartásukra az elmúlt öt évben 96 millió forintot költöttek. A hetedik ötéves tervidő­szakban százezer hektárral kívánják növelni a védetté nyilvánított területeket. Az elképzelések szerint a táj­védelmi körzetek száma 14- gyel a 100 hektárnál nagyobb természetvédelmi területek száma pedig huszonegy­gyei nő. Tervezik több vé­dett terület bővítését is, va­lamint számos, 100 hektárnál kisebb körzet védetté nyil­vánítását. Ez utóbbi főként azért fontos* mert több ve­szélyeztetett növényfaj ma már csak kis területen él. Az OKTH az elkövetkező öt évben célul tűzte ki több kihalófélben levő állat- és növényfaj védetté nyilvání­tását is. A 'természetvédelmi el­képzelések megvalósítására a jelenlegi ötéves terv idősza­kában 220 millió forintot irá­nyoztak elő. A pénzt elsősor­ban mocsarak, lápok helyre- állítására, nyílt vízterületek kialakítására, a vízimadarak új ..lakóhelyeinek” létesítésé­re, a védett területek őrzésé­re, ismeretterjesztésre és ter­mészetvédelmi kutatásokra fordítják. A tájékoztatón felhívták a figyelmet: fontos feladat a természetvédelem összehan­golása a mezőgazdasági és ipari termeléssel. Gyakori ta­pasztalat ugyanis, hogy a ter­melőszövetkezetek és a bá­nyák nem veszik kellőképpen fegyelembe a környezet- és természetvédelmi előíráso­kat. Ezért az OKTH a jövő­ben gyakrabban él szankcio­nálási lehetőségeivel. A hivatal az eddigieknél jobban számít a társadalmi szervekre is a természetvé­delmi feladatok megvalósítá­sában. Gazdaság- politikai aktfva- értekezlet Úzdon Gazdaságpolitikai aktíva­értekezletet rendeztek az Ózdi Kohászati Üzemekben több mint 700 vezető terme­lésirányító és társadalmi ak­tíva részvételével. Az érte­kezleten dr. Pethes András, a vállalat vezérigazgatója Js- mertette az Állami Tervbi­zottság döntését, amely sze­rint a vállalat pénzügyi ter­heit 4*2 milliárd forinttal csökkentették, ugyanakkor a vállalatnak gazdaságosabbá, korszerűbbé kell tenni a ter­mékszerkezetét. Az Ózdi Kohászati Üzemek kidolgozta megújulási prog­ramját, amely a népgazda­ság és a vállalat pénzügyi lehetőségei szerint két ötéves terv alatt hajtható végre. A korszerű, gazdaságos termé­kek mennyiségét és arányát a termelés megfelelő átszer­vezésével növelik, ezzel össz­hangban a veszteséges ter­mékek gyártását fokozatosan visszaszorítják, illetve meg­szüntetik. Az aktívaértekezleten a vállalat műszaki és gazda­sági vezetői, valamint a kü­lönböző szakterületekért fe­lelős dolgozók is kifejtették véleményüket a vállalat programjáról. A Kötivizig hidrológiai osztályától kapott informáci­ók szerint, Jászkiséren és Jászberényben 19 milliméter körüli, Mezőtúron 22 milli­méter. Cibakházán pedig 27,7 milliméter esőt regisztráltak az elmúlt három napban a mérőállomások. Ez bizony — figyelembe véve, hogy előt­te heteken át hiába szomjaz­ták a vizet a földek, a tava­szi vetésű növények, és hogy a szakemberek mérései sze­rint a térségben, a felső 50 centiméteres rétegben átla­gosan mindössze 45—50 szá­zalékos a talajok vízellátott­sága — nem túlságosan sok. Rapszodikus a napokban lehullott csapadék eloszlása is. Amíg például Karcagon csak 6,6 milliméter eső esett, a szomszédos kisújszállási határt csaknem 25 millimé- ternyi eső áztatta. Ahol esett több-kevesebb, ott viszont felüdült a határ, mondhatni magához tért a megyében több mint 100 ezer hektáron fejlődő napraforgó, cukorré­pa és kukorica. Persze, nem­csak az úgynevezett kapá­soknak jött jól a csapadék, hanem a két és félezer hek­tárnyi zöldségfélének is. Ezek közül befejezéséhez kö­zeledik a megyében — az esők előtt 95 százaléknál tar­tott — a borsó betakarítása, és javában tart a „szüret” a dinnyetermesztő gazdaságok­ban is. A gyümölcsültetvé­nyekben, Tiszaburán már befejezték az időszerű sze- dési munkákat, a kajsziba­rack betakarítása és a szil­va, a körte beérése közötti napokat a fák lombkártevők elleni permetezésére, a sor- közök tárcsával történő gyommentesítésére használ­ják ki. Fegyverneken befe­jezéséhez közeledik a 79 hektáron termő kajszi- és őszibarackfák termésének betakarítása. Mindkét gyü­mölcsféléből az idén elő­ször a téesz nemrégen át­adott konzervüzemében ké­szítenek felezett befőttet il­letve gyümölcsvelőt. Ahol volt csapadék az utóbbi napokban, ott — ahogy a gazdák mondják — jó nevelő eső áztatta a föl­deket. Nem járt ugyanis a hőmérséklet jelentős lehűlé­sével az időjárás-változás, így a felhők elvonultával gyors, erős felmelegedéssel számolhatunk. Ez intenzív növényvédelemre, a gomba- betegségek megelőzésére in­ti a nagyüzemeket. Mihelyst a talajállapotok lehetővé te­szik — ott ahol kényszerpi­henőre vonultak a talajmű­velő gépek, a bálázók — gyorsított ütemben folytat­ni kell a learatott gabonate­rületek felszabadítását a jö­vő évi termés megalapozá­sához. A szalma betakarítá­sával a terület mintegy fe­lén, a nyári talajmunkák­kal 30 százalékán végeztek eddig a gazdaságokban. Azokban a nagyüzemekben, ahol biztosítottak a feltételei, — elsősorban az öntözési lehetőségek — ott a gabona- földek másodszori hasznosí­tásáról is gondoskodnak: 1700 hektáron került eddig a megyében másodvetésként a földbe rövid tsnyészi zöldségfélék, törnegtakar- mányok magva. T. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom