Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-22 / 171. szám

1986. JÚLIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 PAULINA ÉVA: bnészballada (Részlet) 7. Bánki László: — Pali gye­rekkora különösen fontos volt Majláth Júliának. Szin­te úgy foglalkozott vele, mint a fogadott fiával. Később ter­mészetesen már nem volt olyan szoros a kapcsolatuk, mint a pályaindításkor, de tudom, hogy Szécsi akkor is sokat járt hozzá. Emlékszem, ha Majláth zeneszerzői tevé­kenysége évfordulóinak ren­dezvényeire elhívta Palit, csapot-papot otthagyott és ment. Szécsi Katalin: — Bánki nagyon szerette Palit, nagyon jó volt hozzá; Pali nem min­dig viszonozta. Nem rossza­ságból, inkább figyelmetlen­ségből, zavarodottságból. Bánki László: — Én nem emlékszem rá, lehet, hogy apróságok voltak. Nem léte­zik, hogy hosszú, folyamatos munka során ne legyenek konfliktusok. Pali kivétele­sen szép emberi tulajdonsá­gokkal rendelkezett. Ügy emlékszem» hogy senki se haragudott rá. Nem bántott meg senkit. Legfeljebb egy­szer csak mindenkiinéi, vagy majdnem mindenkinél na­gyobb sikere lett. Olyan szép hangja volt, amilyennel meg­ítélésem szerint a könnyű műfajban az elmúlt harminc esztendőben talán csak Vá­mosi János rendelkezett. Ambrus Kyri: — Mikes Éva, Fenyvesi Gabii, Angyal János, Pali és én egy műsor­ral jártuk az országot. A Ju­ventus zenekar kísért ben­nünket. Sokat voltunk együtt, nemcsak munka közben, ha­nem a privát életben is. — Hamar befogadta Palit az énekesvilág? — Azonnal. Tudom, hogy a férfiénekesek között is voltak jó barátai. Mindenki imádta. Az ember azt hinné, min­den rendben. Táncdalfeszti­vál, Csak egy tánc volt, siker, elismerés. Vagy mégsem? Aradszky László: — A si­ker nem hull senkinek az öltbe. Palinak se hullott. Na­gyon sokat küszködött és harcolt, mert bizonyos fokú szerencsére is szüksége van az embernek, hogy olyat pro­dukáljon, amit elfogadnak. Neki egy icipicivel italán to­vább tartott ez a küzdelem, mint kellett volna, ö első perctől kezdve nagyszerű volt. Semmivel sem énekelt rosszabbul 1965-ben, vagy ’86-ban» mint ’67-ben,. Két­ségtelen, hogy' fejlődik az ember, de tény, hogy neki az átlagosnál egy kicsit tovább tartott, amíg sikerült elis­mertetni magát. Aztán olyan konstans sztár lett, hogy azt hiszem, fölösleges ecsetel­nem. De — mint mindenki — nagyon megdolgozott érte. — Előtte? — Előtte is, utána is. Ha valaki, teszem föl, berobban egy fesztiválon, mint Pali is, utána hívják, eljut az ország minden részébe, most kül­földről nem beszélek, az más. A számokról kislemezek ké­szülnek. Határozottan emlék­szem, hogy nagyon nagy si­kerük volt a fesztiváldalok lemezeinek. Na most. Pali, ahogy berobbant az élvonal­ba, egyre többet foglalkozott önmagával és az énekléssel. Végtelenül szerette és tisz­telte a színpadot, elsősorban a felkészültségével, megbíz­hatóságával, pontosságával. Félreértés ne essék, nem aka­rom piedesztálra emelni ezért, mert nincs itt. Rettenetesen precíz volt. Követett el baklövéseket, de ki nem? Egyébként ő volt a „nagy taxis ember”. Egyszer például az egyik napon Ju­goszláviában lépett föl, más­nap pedig Debrecenben. El­aludt, lekéste a vonatot. Deb­recenben izgatottan vártuk, délelőtt még sehol senki, a vonattal már rég meg kellett volna érkeznie. Jugoszláviá­ból Mercedes taxival jött Debrecenbe. Szécsi Katalin: — Nem mindig figyelt a fellépési rendre. Előfordult, hogy nem rpent el» késett. Sokat elnéz­itek neki egyrészt, mert a te­hetséges ember üzletet is je­lent, másrészt, mert végtele­nül kedves volt. . Aradszky László: — Egy másik eset... Komlón altud- turtk, előző este lent voltunk a bárban, és délelőtt arra éb­redtünk, hogy a szálloda előtti vurstliban megy az Is­ten véled, édes Piroskám. Tízóra lehetett» de nekünk az még hajnal. Pali ordított, mint a sakál (elneveti ma­gát), kikérte magának, hogy ezt a szar nótát játsszák, nincs érzékük az emberek­nek, ilyen blőd, primitív da­lokra kell neki fölébrednie. Addig-addig (elmosolyodik). amíg mérges lett (megint el­neveti magát), megmosdott, felöltözött, lement. Én meg utána. A céllövöldében ki­szúrta a fényképemet — egy 6x9-es fotó volt —, le lehe­tett lőni. Persze, hogy az én fotómra célzott. A képről a sörét visszapattant a szemöl­dökére. Erre azt mondtam neki, hogy ha valaki kikezd velem, megközelítően így jár. Egyébként nyert egy féllite­res köcsögöt, amelyet a ba­rátságunkra való tekintettel a feleségemnek ajándékozott, hogy ne balhézzon, ha eset­leg néha-néha kimaradunk. Délután indultunk tovább, azt hiszem, Mohácsra. Pali Pécsre ment dedikálni, és megkért, hogy szóljak a so­főrünknek várjuk meg őt az egyik elágazásnál. Akkor is, ha netán késik egy-két per­cet. Mondanom se kell, hogy elfelejtettem. Megérkeztünk Harkányba vagy Mohácsra — nem akarok hazudni, de nem emlékszem már —, kérdezik, hogy hol van Szécsi? Mon­dom: gyerekek, nem vettük föl az elágazásnál? Senki nem tudott semmit. (Megint nevet.) Előadás előtt tíz perc­cel megérkezett — taxival. Persze, voltam „szép”, „okos” és egyebek. Ambrus Kyri: — Amikor rosszabb periódusai voltak, előfordult, hogy azt mondta, nem jön föllépni. Ezt azért nem lehet megtenni, mert ez a munkánk, nem csaphatunk be senkit, az előadást meg kell tartani. Ilyenkor elmen­tünk a lakására, rábeszélni. Ha más csinálja, nem ő, ak­kor az ember azt mondja; kész, leírtam, soha többet nem hívom, mert nekem nem kell ez a felhajtás, hogy én menjek könyörögni. De Pali­nak el kellett jönnie, mert Palit nem hagyhattuk egye­dül, velünk kellett lennie. Bennünk volt, hogy el fogjuk hozni, ha kell erőszakkal is. Aztán később közöttünk fel­oldódott. — Miért anyáskodtatok? — Tudtuk, hogy gyenge az idegrendszere, tudtunk az ön­gyilkossági kísérleteiről és féltünk. .. nem akartuk' ma­gára hagyni. Aradszky László: — Pali mindent az éneklésre tett föl. Hatszázadszor mondom, de mindent erre tett föl. Na­gyon helyesen. — Amellett, hogy egyfoly­tában a csúcson volt... — Nagyon nehezen — VI­GYÁZZON! — nagyon nehe­zen indult. Évekig — három, négy esztendőn keresztül — komoly gödörben volt. A Csak egy tánc előtt is sokat küszködött, és a Csak egy tánc után is volt egy kis pa­uza Az olasz nóták hozták meg neki az istenadta nagy sikert. A Csak egy tánc és a Kósza szél között volt egy űr. Nem tud olyan dalt monda­ni a kettő között, amely dü­höngő sláger lett. (folytatjuk) flmatfirök munkáit várják Képek a kórházakban Tiszatour*ajánlatok Koncertjegy, színházjegy Gyulára, Gyárbe A Szolnoki nyár rendezvé­nyei iránt nagy az érdeklő­dés. A kulturális programok­ra a Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatalnál váltha­tók jegyek, ezt a szolgáltatá­sukat ebben az évben kezd­ték. Eddigi tapasztalataik jók. sokan látogatják a ren­dezvényeiket A Benkó Dixi­eland Band estjére minden jegyük elkelt. A szolnoki programokon kívül, a Szegedi szadatéri já­tékok előadásaira és a Gyulai várjátékokra eddig harminc­harminc jegyet adtak el. Munkakollektíváknak, cso­portoknak komplett progra­mot, autóbuszkirándulást szervez és szállást is bizto­sít a Tisza tour. Ettől az évtől kezdve ajánl­ja a Győri nyár programjait is. Az érdeklődés eddig nem nagy, ami a távolsággal ma­gyarázható. A Fővárosi Nagycirkusz előadásaira, illetve nagyobb koncertekre jegyekét, csopor­toknak autóbuszt biztosíta­nak. Egyénileg és csoporto­san is sokan látogatnák a pesti színházak előadásait. Oda, a jegyek beszerzésére nem vállalkozik a hivatal, ugyanis eddigi próbálkozásai hasztalannak bizonyultak. Jegyeket már hónapokkal az előadások kezdete előtt nem lehet kapni, legalábbis vi­dékre nem adnak el. Most nagy érdeklődés mu­tatkozik a Forma—1 autó­verseny iránt, amelyre au­gusztus 8-ára és 9-éré még tudnak jegyet biztosítani. Alighanem mindannyiunk­nak vannak már tapaszta­latai arról, hogy a kórházak folyosóinak, kórtermeinek falán csak elvétve találhatók képzőművészeti alkotások. Pedig kétségtelen, hogy a rajzok, festmények, nem csu­pán az ott dolgozók számá­ra tennék otthonosabbá munkahelyük környezetét- hanem valamelyest jobb hangulatot teremtenének a betegeknek is. Éppen ezért az Amatőr Kép­zőművészek Szolnok Megyei Tanácsa karöltve az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetével a megye amatőr képzőművészei körében gyűj­tést indít az egészségügyi in­tézmények számára. Elsősor­ban sokszorosított grafikai munkákat várnak, de öröm­mel fogadnak bármilyen egyéb technikájú alkotást is. Az amatőr képzőművészek felajánlott alkotásaikat szep­tember 20-ig juttathatják el a Megyei Művelődési és If­júsági Központba. Hozzáértéssel és nemes szándékául szelfálni a hazát Megnyílt a TIT Tisza Nyári Egyetem Tegnap délelőtt a megye- székhelyen a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának Poli­tikai Oktatási Központjában, megnyílt a TIT Tisza Nyári Egyeteme. A hazafias hon­védelmi neveléssel foglalko­zó általános, középiskolai nevelők, a felsőfokú intéz­mények tanárai mellett az ezzel a feladattal megbízott katonatisztek, MHSZ-akti- visták, a TIT megyei honvé­delmi szakosztályának tag­jai, valamint sok érdeklődő jelenlétében köszöntötte Be­de László ezredes, a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskola politikai osztályának vezetője Szabó Egon vezér­őrnagyot, Bugán Mihály me­gyei tanácselnökhelyettest, Iváncsik Imrét, a KISZ me­gyei bizottságának első tit­kárát, a városi pártbizottság, városi tanács vezető tisztség- viselőit. Az üdvözlő szavak után Bugán Mihály szólt a me­Dr. Szabó Egon vezérőrnagy megnyitja a nyári egyetemet gye múltjáról és jelenéről majd Szabó Egon vezérőr­nagy nyitotta meg a nyári egyetemet. A Honvédelmi Minisztérium Katonai Taná­csa és a honvédelmi mi­niszter üdvözletét tolmácsol­ta a résztvevőknek, majd a nyári egyetem céljáról szól­va kiemelte: az ötéves, nem ismétlődő programmal azt szeretnék elérni, hogy p résztvevők hozzáértéssel és nemes szándékkal szolgálják á hazát. A honvédelmi tör­vény végrehajtásának tízéves gyakorlatáról szólva elisme­réssel nyugtázta a hazafias honvédelmi nevelésben résztvevők áldozatvállalását és további elmélyült munká­ra kérte őket. Kiemelte, hogy a Művelődési Minisz­tériummal kötött egyezmény alapján ezt a nyári egyete­met a hazafias honvédel­mi neveléssel foglalkozó pe­dagógusok továbbképzésének tekintik és ezért anyagilag is támogatják a jövőben. A megnyitó után dr. Ba­logh Sándor egyetemi tanár Történelmi tudat — Magyar­ság — Hazafiság címszó alatt tartott előadást. Ezt kővető­en Szabó Miklós ezredes A hadtörténelem tárgya és sa­játosságai címmel tartott elő­adást. A június 26-ig tartó (szom­baton záródó) nyári egyetem megannyi érdekes előadást- tapasztalatcserét és fórumot szerepeltet programjában. Ma például a Mohácshoz vezető útról, a török uralom alóli felszabadulásról, az 1848—49- es forradalom legújabb tör­ténelmi kutatásairól hallhat­nak a résztvevők (és mellet­tük azok is, akiket ez a té­makör érdekel), amellett pe­dig filmankéton vehetnek részt, melyen a Szirmok, vi­rágok, koszorúk című film­ről folytathatnak eszmecserét Lugossy László rendezővel. A nyár! egyetem résztvevőinek egyik csoportja Vasárnap, Szolnokon II „Száztagú” vendégszereplése Mogórdomolt alkar volt Aki netán úgy ült be va­sárnap este a szolnoki tisza- ligeti sportcsarnokba a 100 tagú Budapest cigányzene- kar^ hangversenyére, hogy fölkészült — mondjuk — a kitűnő folklorista Sárosi Bá­lint valamelyik, munkája alapján, gyorsan módosíta­nia kellett előzetes elképze­lésein. Az, aki a népies mű­zene cigányok által művelt változatát áhított, ugyancsak mást kapott. Mindez korántsem jelenti azt, hogy bárkinek is csaló­dottan kellett volna távozni, noha néha-néha, itt-ott elé­gedetlen moraj hallatszott a nézőtéren, amikor a szép hangú és csinos műsorvezető hölgy Erkel, Liszt, Brahms, vagy Verdi nevét említette. (Más kérdés, hogy a szám elhangzása után a korábban „morgolódók” is vörösre tap­solták a tenyerüket.) Egy szó, mint száz, a Cziffra György inspirációjá­ra — és hathatós támogatá­sával — tavaly november­ben alakult együttes, a mű­vészeti vezető Berki László, a vezető prímás Boross La­jos, valamint a más-más temperamentumú és stílusú prímások — köztük Suha Balogh Kálmán, id. és ifj. Lendvai Csócsi Jenő, Oláh Viktor, Albert György, Bo­ros Mátyás — irányításával egészen virtuóz, a maga ne­mében egyedülálló produk­ciót nyújtott. A Szentendrei Klára és Puskás Sándor in­terpretálta magyarnótáik is jól illeszkedtek az előadás egészéhez. Nem véletlen — amint azt dr. Gyenes Józseftől, az együttest menedzselő, „100 tagú Cigányzenekar Kultu­rális Egyesület” elnökétől, a szünetben megtudtuk, — hogy az együttest a megala­kulása óta eltelt rövid idő alatt a szárnyára kapta p hír, érkeznek a meghívásost az indonéz szigetvilágtól Kanadáig mindenhonnan. Tv-felvétel, videokazetta már készült az együttessel, a lemezgyárral most folynak a tárgyalások. —' Mindez óriási szervezé­si, egyeztetési és anyagi gondokkal is jár — tette hozzá az elnök, — hiszen az együttes zenészei nem itt dolgoznak főállásban. Szá­mukra ez kikapcsolódás, örömzene, a szó igazi értel­mében. Terveink, elképzelé­seink természetesen vannak a folytatást illetőleg, s a me­nedzselés kiterjesztése érde­kében is folytatunk tárgya­lásokat. • • • Végeredményben a „Száz­tagú” vendégszereplése ki­csit halk előkészítő propa­ganda után, jó rendezés mel­lett zajlott le, mintegy 800— 900 néző előtt; a Szolnoki Nyár idei rendezvénysoroza­tának eddigi legszínvonala­sabb szórakoztató eseményé­nek voltunk résztvevői. V. J. Berki László volt a prímása Liszt XV. magyar rabszódiáj ának

Next

/
Oldalképek
Tartalom