Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
1986. JÚLIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 PAULINA ÉVA: bnészballada (Részlet) 7. Bánki László: — Pali gyerekkora különösen fontos volt Majláth Júliának. Szinte úgy foglalkozott vele, mint a fogadott fiával. Később természetesen már nem volt olyan szoros a kapcsolatuk, mint a pályaindításkor, de tudom, hogy Szécsi akkor is sokat járt hozzá. Emlékszem, ha Majláth zeneszerzői tevékenysége évfordulóinak rendezvényeire elhívta Palit, csapot-papot otthagyott és ment. Szécsi Katalin: — Bánki nagyon szerette Palit, nagyon jó volt hozzá; Pali nem mindig viszonozta. Nem rosszaságból, inkább figyelmetlenségből, zavarodottságból. Bánki László: — Én nem emlékszem rá, lehet, hogy apróságok voltak. Nem létezik, hogy hosszú, folyamatos munka során ne legyenek konfliktusok. Pali kivételesen szép emberi tulajdonságokkal rendelkezett. Ügy emlékszem» hogy senki se haragudott rá. Nem bántott meg senkit. Legfeljebb egyszer csak mindenkiinéi, vagy majdnem mindenkinél nagyobb sikere lett. Olyan szép hangja volt, amilyennel megítélésem szerint a könnyű műfajban az elmúlt harminc esztendőben talán csak Vámosi János rendelkezett. Ambrus Kyri: — Mikes Éva, Fenyvesi Gabii, Angyal János, Pali és én egy műsorral jártuk az országot. A Juventus zenekar kísért bennünket. Sokat voltunk együtt, nemcsak munka közben, hanem a privát életben is. — Hamar befogadta Palit az énekesvilág? — Azonnal. Tudom, hogy a férfiénekesek között is voltak jó barátai. Mindenki imádta. Az ember azt hinné, minden rendben. Táncdalfesztivál, Csak egy tánc volt, siker, elismerés. Vagy mégsem? Aradszky László: — A siker nem hull senkinek az öltbe. Palinak se hullott. Nagyon sokat küszködött és harcolt, mert bizonyos fokú szerencsére is szüksége van az embernek, hogy olyat produkáljon, amit elfogadnak. Neki egy icipicivel italán tovább tartott ez a küzdelem, mint kellett volna, ö első perctől kezdve nagyszerű volt. Semmivel sem énekelt rosszabbul 1965-ben, vagy ’86-ban» mint ’67-ben,. Kétségtelen, hogy' fejlődik az ember, de tény, hogy neki az átlagosnál egy kicsit tovább tartott, amíg sikerült elismertetni magát. Aztán olyan konstans sztár lett, hogy azt hiszem, fölösleges ecsetelnem. De — mint mindenki — nagyon megdolgozott érte. — Előtte? — Előtte is, utána is. Ha valaki, teszem föl, berobban egy fesztiválon, mint Pali is, utána hívják, eljut az ország minden részébe, most külföldről nem beszélek, az más. A számokról kislemezek készülnek. Határozottan emlékszem, hogy nagyon nagy sikerük volt a fesztiváldalok lemezeinek. Na most. Pali, ahogy berobbant az élvonalba, egyre többet foglalkozott önmagával és az énekléssel. Végtelenül szerette és tisztelte a színpadot, elsősorban a felkészültségével, megbízhatóságával, pontosságával. Félreértés ne essék, nem akarom piedesztálra emelni ezért, mert nincs itt. Rettenetesen precíz volt. Követett el baklövéseket, de ki nem? Egyébként ő volt a „nagy taxis ember”. Egyszer például az egyik napon Jugoszláviában lépett föl, másnap pedig Debrecenben. Elaludt, lekéste a vonatot. Debrecenben izgatottan vártuk, délelőtt még sehol senki, a vonattal már rég meg kellett volna érkeznie. Jugoszláviából Mercedes taxival jött Debrecenbe. Szécsi Katalin: — Nem mindig figyelt a fellépési rendre. Előfordult, hogy nem rpent el» késett. Sokat elnézitek neki egyrészt, mert a tehetséges ember üzletet is jelent, másrészt, mert végtelenül kedves volt. . Aradszky László: — Egy másik eset... Komlón altud- turtk, előző este lent voltunk a bárban, és délelőtt arra ébredtünk, hogy a szálloda előtti vurstliban megy az Isten véled, édes Piroskám. Tízóra lehetett» de nekünk az még hajnal. Pali ordított, mint a sakál (elneveti magát), kikérte magának, hogy ezt a szar nótát játsszák, nincs érzékük az embereknek, ilyen blőd, primitív dalokra kell neki fölébrednie. Addig-addig (elmosolyodik). amíg mérges lett (megint elneveti magát), megmosdott, felöltözött, lement. Én meg utána. A céllövöldében kiszúrta a fényképemet — egy 6x9-es fotó volt —, le lehetett lőni. Persze, hogy az én fotómra célzott. A képről a sörét visszapattant a szemöldökére. Erre azt mondtam neki, hogy ha valaki kikezd velem, megközelítően így jár. Egyébként nyert egy félliteres köcsögöt, amelyet a barátságunkra való tekintettel a feleségemnek ajándékozott, hogy ne balhézzon, ha esetleg néha-néha kimaradunk. Délután indultunk tovább, azt hiszem, Mohácsra. Pali Pécsre ment dedikálni, és megkért, hogy szóljak a sofőrünknek várjuk meg őt az egyik elágazásnál. Akkor is, ha netán késik egy-két percet. Mondanom se kell, hogy elfelejtettem. Megérkeztünk Harkányba vagy Mohácsra — nem akarok hazudni, de nem emlékszem már —, kérdezik, hogy hol van Szécsi? Mondom: gyerekek, nem vettük föl az elágazásnál? Senki nem tudott semmit. (Megint nevet.) Előadás előtt tíz perccel megérkezett — taxival. Persze, voltam „szép”, „okos” és egyebek. Ambrus Kyri: — Amikor rosszabb periódusai voltak, előfordult, hogy azt mondta, nem jön föllépni. Ezt azért nem lehet megtenni, mert ez a munkánk, nem csaphatunk be senkit, az előadást meg kell tartani. Ilyenkor elmentünk a lakására, rábeszélni. Ha más csinálja, nem ő, akkor az ember azt mondja; kész, leírtam, soha többet nem hívom, mert nekem nem kell ez a felhajtás, hogy én menjek könyörögni. De Palinak el kellett jönnie, mert Palit nem hagyhattuk egyedül, velünk kellett lennie. Bennünk volt, hogy el fogjuk hozni, ha kell erőszakkal is. Aztán később közöttünk feloldódott. — Miért anyáskodtatok? — Tudtuk, hogy gyenge az idegrendszere, tudtunk az öngyilkossági kísérleteiről és féltünk. .. nem akartuk' magára hagyni. Aradszky László: — Pali mindent az éneklésre tett föl. Hatszázadszor mondom, de mindent erre tett föl. Nagyon helyesen. — Amellett, hogy egyfolytában a csúcson volt... — Nagyon nehezen — VIGYÁZZON! — nagyon nehezen indult. Évekig — három, négy esztendőn keresztül — komoly gödörben volt. A Csak egy tánc előtt is sokat küszködött, és a Csak egy tánc után is volt egy kis pauza Az olasz nóták hozták meg neki az istenadta nagy sikert. A Csak egy tánc és a Kósza szél között volt egy űr. Nem tud olyan dalt mondani a kettő között, amely dühöngő sláger lett. (folytatjuk) flmatfirök munkáit várják Képek a kórházakban Tiszatour*ajánlatok Koncertjegy, színházjegy Gyulára, Gyárbe A Szolnoki nyár rendezvényei iránt nagy az érdeklődés. A kulturális programokra a Szolnok megyei Idegen- forgalmi Hivatalnál válthatók jegyek, ezt a szolgáltatásukat ebben az évben kezdték. Eddigi tapasztalataik jók. sokan látogatják a rendezvényeiket A Benkó Dixieland Band estjére minden jegyük elkelt. A szolnoki programokon kívül, a Szegedi szadatéri játékok előadásaira és a Gyulai várjátékokra eddig harmincharminc jegyet adtak el. Munkakollektíváknak, csoportoknak komplett programot, autóbuszkirándulást szervez és szállást is biztosít a Tisza tour. Ettől az évtől kezdve ajánlja a Győri nyár programjait is. Az érdeklődés eddig nem nagy, ami a távolsággal magyarázható. A Fővárosi Nagycirkusz előadásaira, illetve nagyobb koncertekre jegyekét, csoportoknak autóbuszt biztosítanak. Egyénileg és csoportosan is sokan látogatnák a pesti színházak előadásait. Oda, a jegyek beszerzésére nem vállalkozik a hivatal, ugyanis eddigi próbálkozásai hasztalannak bizonyultak. Jegyeket már hónapokkal az előadások kezdete előtt nem lehet kapni, legalábbis vidékre nem adnak el. Most nagy érdeklődés mutatkozik a Forma—1 autóverseny iránt, amelyre augusztus 8-ára és 9-éré még tudnak jegyet biztosítani. Alighanem mindannyiunknak vannak már tapasztalatai arról, hogy a kórházak folyosóinak, kórtermeinek falán csak elvétve találhatók képzőművészeti alkotások. Pedig kétségtelen, hogy a rajzok, festmények, nem csupán az ott dolgozók számára tennék otthonosabbá munkahelyük környezetét- hanem valamelyest jobb hangulatot teremtenének a betegeknek is. Éppen ezért az Amatőr Képzőművészek Szolnok Megyei Tanácsa karöltve az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével a megye amatőr képzőművészei körében gyűjtést indít az egészségügyi intézmények számára. Elsősorban sokszorosított grafikai munkákat várnak, de örömmel fogadnak bármilyen egyéb technikájú alkotást is. Az amatőr képzőművészek felajánlott alkotásaikat szeptember 20-ig juttathatják el a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba. Hozzáértéssel és nemes szándékául szelfálni a hazát Megnyílt a TIT Tisza Nyári Egyetem Tegnap délelőtt a megye- székhelyen a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának Politikai Oktatási Központjában, megnyílt a TIT Tisza Nyári Egyeteme. A hazafias honvédelmi neveléssel foglalkozó általános, középiskolai nevelők, a felsőfokú intézmények tanárai mellett az ezzel a feladattal megbízott katonatisztek, MHSZ-akti- visták, a TIT megyei honvédelmi szakosztályának tagjai, valamint sok érdeklődő jelenlétében köszöntötte Bede László ezredes, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola politikai osztályának vezetője Szabó Egon vezérőrnagyot, Bugán Mihály megyei tanácselnökhelyettest, Iváncsik Imrét, a KISZ megyei bizottságának első titkárát, a városi pártbizottság, városi tanács vezető tisztség- viselőit. Az üdvözlő szavak után Bugán Mihály szólt a meDr. Szabó Egon vezérőrnagy megnyitja a nyári egyetemet gye múltjáról és jelenéről majd Szabó Egon vezérőrnagy nyitotta meg a nyári egyetemet. A Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsa és a honvédelmi miniszter üdvözletét tolmácsolta a résztvevőknek, majd a nyári egyetem céljáról szólva kiemelte: az ötéves, nem ismétlődő programmal azt szeretnék elérni, hogy p résztvevők hozzáértéssel és nemes szándékkal szolgálják á hazát. A honvédelmi törvény végrehajtásának tízéves gyakorlatáról szólva elismeréssel nyugtázta a hazafias honvédelmi nevelésben résztvevők áldozatvállalását és további elmélyült munkára kérte őket. Kiemelte, hogy a Művelődési Minisztériummal kötött egyezmény alapján ezt a nyári egyetemet a hazafias honvédelmi neveléssel foglalkozó pedagógusok továbbképzésének tekintik és ezért anyagilag is támogatják a jövőben. A megnyitó után dr. Balogh Sándor egyetemi tanár Történelmi tudat — Magyarság — Hazafiság címszó alatt tartott előadást. Ezt kővetően Szabó Miklós ezredes A hadtörténelem tárgya és sajátosságai címmel tartott előadást. A június 26-ig tartó (szombaton záródó) nyári egyetem megannyi érdekes előadást- tapasztalatcserét és fórumot szerepeltet programjában. Ma például a Mohácshoz vezető útról, a török uralom alóli felszabadulásról, az 1848—49- es forradalom legújabb történelmi kutatásairól hallhatnak a résztvevők (és mellettük azok is, akiket ez a témakör érdekel), amellett pedig filmankéton vehetnek részt, melyen a Szirmok, virágok, koszorúk című filmről folytathatnak eszmecserét Lugossy László rendezővel. A nyár! egyetem résztvevőinek egyik csoportja Vasárnap, Szolnokon II „Száztagú” vendégszereplése Mogórdomolt alkar volt Aki netán úgy ült be vasárnap este a szolnoki tisza- ligeti sportcsarnokba a 100 tagú Budapest cigányzene- kar^ hangversenyére, hogy fölkészült — mondjuk — a kitűnő folklorista Sárosi Bálint valamelyik, munkája alapján, gyorsan módosítania kellett előzetes elképzelésein. Az, aki a népies műzene cigányok által művelt változatát áhított, ugyancsak mást kapott. Mindez korántsem jelenti azt, hogy bárkinek is csalódottan kellett volna távozni, noha néha-néha, itt-ott elégedetlen moraj hallatszott a nézőtéren, amikor a szép hangú és csinos műsorvezető hölgy Erkel, Liszt, Brahms, vagy Verdi nevét említette. (Más kérdés, hogy a szám elhangzása után a korábban „morgolódók” is vörösre tapsolták a tenyerüket.) Egy szó, mint száz, a Cziffra György inspirációjára — és hathatós támogatásával — tavaly novemberben alakult együttes, a művészeti vezető Berki László, a vezető prímás Boross Lajos, valamint a más-más temperamentumú és stílusú prímások — köztük Suha Balogh Kálmán, id. és ifj. Lendvai Csócsi Jenő, Oláh Viktor, Albert György, Boros Mátyás — irányításával egészen virtuóz, a maga nemében egyedülálló produkciót nyújtott. A Szentendrei Klára és Puskás Sándor interpretálta magyarnótáik is jól illeszkedtek az előadás egészéhez. Nem véletlen — amint azt dr. Gyenes Józseftől, az együttest menedzselő, „100 tagú Cigányzenekar Kulturális Egyesület” elnökétől, a szünetben megtudtuk, — hogy az együttest a megalakulása óta eltelt rövid idő alatt a szárnyára kapta p hír, érkeznek a meghívásost az indonéz szigetvilágtól Kanadáig mindenhonnan. Tv-felvétel, videokazetta már készült az együttessel, a lemezgyárral most folynak a tárgyalások. —' Mindez óriási szervezési, egyeztetési és anyagi gondokkal is jár — tette hozzá az elnök, — hiszen az együttes zenészei nem itt dolgoznak főállásban. Számukra ez kikapcsolódás, örömzene, a szó igazi értelmében. Terveink, elképzeléseink természetesen vannak a folytatást illetőleg, s a menedzselés kiterjesztése érdekében is folytatunk tárgyalásokat. • • • Végeredményben a „Száztagú” vendégszereplése kicsit halk előkészítő propaganda után, jó rendezés mellett zajlott le, mintegy 800— 900 néző előtt; a Szolnoki Nyár idei rendezvénysorozatának eddigi legszínvonalasabb szórakoztató eseményének voltunk résztvevői. V. J. Berki László volt a prímása Liszt XV. magyar rabszódiáj ának
