Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

1986. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megújult tartalommal Ifjúsági találkozó Kunhegyesen Előadások, diszkó, sportdélután „Földrészéin” lakótelep 1,2 millióért akar válogatni? Lakó csak vállalati kijelöléssel Nem kezdőknek való Az időjárás nem fogadta kegyeibe azokat, akik a hét végén részt vettek Kunhe­gyesen az élelmiszergazda­ságban dolgozó és falun élő fiatalok megyei találkozóján. Kató Sábor, a KISZ Szolnok Megyei Bizottságának titkára még a hét közepén így aján­lotta az eseményt: „Szándé­kunk kettős. Szeretnénk tá­jékoztatni a résztvevőiket napjaink két aktuális kér­désköréről, egyben fórumot is biztosítva a tapasztalatcse­réhez. Mindezt persze úgy — ez a másik célunk —■„ hogy kellemes szabadidős progra­mok is szolgálják a fiatalo­kat”. Pénteken este, több mint száz kiszes futott be Kun­hegyesre, hogy elfoglalja a szállását, s részt vegyen a vasárnap délutánig tartó rendezvényeken. Szombat délelőttiére két előadást kínált az előzetes program. Egy tájékoztatót a KISZ XI. kongresszusa hatá­rozatairól, s az élelmiszer- gazdaságtan, valamint a fa­lun megoldásra váró felada­tokról; majd egy másikat a VII. ötéves terv Szolnok me­gyei célkitűzéseiről, nyilván­valóan az említett területek­re aktualizálva. Kiss Syörgy, a KISZ KB osztályvezető-helyettese — első előadóként — előbb már jól ismert kérdésekről, a kongreszusról, és annak elő­készítő munkálatairól be­szélt, majd néhány valóban új, érdekes információval is szolgált Ezek már speciáli­san az élelmiszergazdaságban dolgozó, és a falun élő fia­talokra vonatkoztak. Említsünk néhányat az újdonságok közül. A KISZ KB, a szövetség rétegpoliti­A Minőségi Cipőgyár az idén a tervezettnél egyötöd­del több, összesen 720 ezer pár lábbelit értékesít a kon­vertibilis piacon, sőt az ex­port további dinamikus fej­lesztését tervezi. Az utóbbi időben ugyanis a belföldi pi­acon csökkent a női cipők, szandálok iránti kereslet, ré­szint azért, mert a belkeres­kedelem nagy mennyiségben rendel külföldi —. a hazai termékeknél olcsóbb — di­vatos lábbelit, részint mert megváltoztak a fogyasztók igényei is. Mind többen ke­resnek olcsóbb lábbelit, és kájához kapcsolódva, meg­hirdeti az agrárifjúsági moz­galmat, amelybe nemcsak KISZ-tagok kapcsolódhatnak be, hanem a falu és az ag­rárágazat minden fiatalja. Kapcsolatteremtő kísérlet­nek tekintjük e kezdeménye­zést, amely sikerre csak nagy figyelem révén, komoly tar­talommal töltve vezethet. A legrosszabb anyagi vi­szonyok között ma kétségte­lenül a falusi alapszerveze­tek dolgoznak. Lehetőségeik bővítésére falusi ifjúsági ala­pokat lehet a jövőben létre­hozni, különböző gazdálkodó szervezetek rendszeres — évente ismétlődő — támoga­tásából. Természetesen ezért „cserében” az alapok fel- használását is azok határoz­hatják meg, akik a pénzt ad­ják. Még egy anyagi természe­tű újdonság: a MÉM-mel kö­zös álláspont alapján ifjúsá­gi szakcsoportok hívhatók életre. Tevékenységük főként az állattartás lehet. Jelentő­ségük kettős, egyfelől jöve­delemtermelő lehetőséget te­remtenek a fiataloknak, más­felől viszont az ország és az adott település gazdasági ér­dekeit szolgálják. tJtjára indul a „vándorbot- mozgalom”, amely a fiatal agrárszakemberek tapaszta­latcseréjét kívánja új, racio­nális és hatékony alapokra helyezni, új formák és mód­szerek segítségével. Boros Lajos, a megyei ta­nács osztályvezetője — a dél­előtt második előadójaként — a megye élelmiszergazda­ságának VII. ötéves tervidő­szaki folyamatairól és célki­tűzéseiről tartott tájékozta­tót, majd a falvak, a közsé­gek fejlesztési lehetőségeiről Ugyancsak növekedett azok számai, akik különlegesen jó minőségű és ezért drágább cipőt, szandált, csizmát vásá­rolnának. E körülményeket figyelem­be véve módosított kül- és belpiaci munkáján a MINŐ, s immár hagyományos ten­gerentúli parnerei mellett új, nyugat-európai vevőket ke­resett. Ennek eredményeként 100 ezer pár kiváló minősé­gű sevro-ciipőt szállít Fran­ciaországba és 150 ezer pár kényelmes, úgynevezett ut­cai lábbelit Ausztriába. szólt. Az előadás után, a kér­dezők között egy szőke kis­lány is szót kért, Kakuk Ju­dit községi KISZ-titkár Mes­terszállásról : —• Én magam falun élek. s szeretek is ott lakni. Még nem látom azonban igazán kézzel fogható eredményét azoknak a tejepülésfejlesz­tési elveknek amelyekről itt is, máshol is egyre többet hallunk. Mi munkalehetőség híján főként a fiatal nőket nem tudjuk megtartani a faluban. Aki tud, elmegy tő­lünk. Lassan elöregszik a községünk. A nők elhelyez­kedési gondjai már egész ko­molyak... A szünetben Judittal az előtérben folytattuk a meg­kezdett gondolatot, amikor leült hozzánk Lévai Erzsébet Besenyszögről. Segíteni akart, tippet adni, hogy ná­luk miként teremtett a té- esz új női munkahelyeket Diskurzusunk végkövetkez­tetése egy régóta ismert, és aligha vitatható tény volt: a kistelepülések gondjain ren­geteget segíthetnek a helybé­li termelőszövetkezetek. s a tanácsok nélkülük csak ne­hezen boldogulnak. Okosab­bat mi sem tudtunk kisütni ott, a kunhegyesi művelődé­si ház előcsarnokában üldö­gélve. A hétvégi találkozóval új­ra beindult tehát a megyei ifjúsági találkozók sora. Ta­valy késő ősszel ott fejeztük be, hogy a kevesebb azon az őszön talán több lehetett vol­na. A múlt évi megállapítás többé kevésbé most is igaz: vissza kell adni a találkozók hitelét, tovább növelni tar­talmi értékét, hogy azok be- töltség a nekik szánt társa­dalmi, politikai szerepet. L. M. L. Idegenforgalom Több a turista Az év első öt hónapjában 3,2 millió külföldi érkezett Magyarországra, 12 százalék­kal több mint tavaly ilyen­kor. Ezen belül a látogatók csaknem kétharmadát kitevő turisták, valamint a kirándu­lók száma egyaránt tíz szá­zalékkal, az átutazóké pedig több mint 25 százalékkal nőtt. Emelkedett a külföldi­ek átlagos itt-tartózkodási ideje is. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjsza­ka-forgalma három, ezen be­lül a szállodáké két százalék­kal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Lassan valósággá válik az 1981 óta dédelgetett terv: épül Szolnokon a Bartók Bé­la úti lakótelep. Tetótérbe- építéses, kétszintes, több la­kást magukba foglaló épüle­tei harmonikus átmenetet ké­peznek a környék földszin­tes családi házai és a Szé­chenyi lakótelep betonko­losszusai között. És nemcsak a városkép, hanem az életforma szerint is átmenetet képez majd az itteni közösség. Lesz ugyan minden családnak egy tyúk­lépésnyi elókertje, alatta és fölötte nem zörögnek, nem lármáznak a szomszédok — csupán jobbról és balról. Több lakásnak áll a váza, néhány teteyén már az ácsok szorgoskodnak. A daru mel­lett új alapok nyúlnak ki a földből. Bajzáth László, a SZÁÉV főművezetője körbe mutat: — Onnan a vasúti átjáró­tól kezdve százhuszonnyolc lakás épül majd itt. Az első ütemben — értve alatta az idei kivitelezést — ötven la­kást adunk majd át. Közü­lük huszonnégyet szeptember végére szeretnénk felépíteni. — Nem túlságosan közeli az az időpont? A főművezetőnek is sok­minden eszébe juthat a ha­táridők betartásáról mert si­etve hozzáteszi: — Sok függ természetesen az anyagellátástól, a létszám­tól és a munkák rangsorolá­sától is. Az év elején még barákk- lakások voltak itt. Lakóik egy részéről sokat sejtetően mondja a főművezető: — Amikor nekikezdtünk a trafóház építésének, csak az maradt meg, ami a kezünk­ben volt. Kénytelenek vol­tunk minden anyagot estén­ként visszavinni a telepre és reggel megint kihozni ide. Csak a beépített betont hagy­tuk itt. Most már viszont lebon­tatták a barakkokat, esztéti- kusabb és nyugodt lett a környék. — Én mégsem szívesen laknék itt — jegyzi meg a fő­művezető. — Egyedülálló családi házhoz vagyok szok­va. Jobban kedvelem azt, bár belátom, hogy a tízeme­letesekhez képest ennek is sok az előnye. Ninfcs például lépcsőház, sok bosszúságot okozó lift, valahogy családi­asabb hangulatú ez az új la­kótelep. Ügy tűnik, sokan vélekednek így, mert az ideköltözés le­hetőségeiről gyakran érdek­lődnek az embereik a külön­böző fórumokon. Tóth Sán­dor, az OTP megyei igazga­tóságának helyettes igazgató­ja ezért mondja: — Nem biztos, hogy a kel­lő hatást váltja ki ez új lakó­telepről szóló írás, mert nem mindenki igényelhet ott la­kást. Az ottani közműveket ugyanis csak nagymérvű vál­lalati segítséggel tudtuk kié­píteni, ezért a vállalatok kapták meg a vevőkijelölési jogot. Ha valamelyik igény­lő visszalép, a saját vállala­tától lépnek a helyébe. Ezért hangsúlyosam, hogy nem mindenki jöhet vevőként számításba a Bartók Béla úti lakónegyedben. — Milyenek lesznek az ot­tani lakások? — Szerintem minőségi cse­rére alkalmasak a maguk 86 négyzetméterével. Költsé­gük sem a fiatal házasok pénztárcájához igazodó. — Mennyibe kerülnek? — Az előkalkuláció szerint négyzetméterenként 13,500 forintba, de a végleges ár ak­kor kezd kialakulni, amikor majd a végszámlához közele­dünk. — Az előbb elmondottak csak arra az ötven lakásra vonatkoznak, melynek építé­sére megkötötték a szerző­dést. Elképzelhető, hogy a második ütem igénylői közé „vállalaton kívüliek” is be­kerüljenek? — Az ottani közművesítési költségeket nem lehet az ál­lampolgárokra terhelni. A vállalatoknak viszont van le­hetőségük a lakásgondok közművesítési költségek át­vállalásával való enyhítésé­re. A vevőkijelölési jog te­hát a továbbiakban is az övék lesz. — Egyértelmű válasz, kö­szönöm. 3. A Bartók Béla úti lakótér lep jövendő lakóinak egyike Kovács Jánosné, a Kőolajku­tató Vállalat titkárnője. A férje vízügyi dolgozó. A vá­ros szép és csendes negyedé­ben, a Kassai úti tömbbelső­ben van kétszobás lakásuk, önkéntelenül is adódik a kérdés: miért vállalnak tete­mes pluszköltséget azért, hogy a város központjából ide kerüljenek? — Azért vágtunk a lakás­cserébe — mondja, — mert növekvő fiainknak kicsi a kisebbik szobánk, másrészt arra is számítanunk kell, hogy az idős szülők is hoz­zánk kerülhetnek. Meg az­tán sokat jelent az is, hogy a ház előtt lesz egy kis kert. Van ugyan Ahányban ker­tünk, de mégis más az, ha az ablak alatt van egy kis pet­rezselyem, virág, meg né­hány díszbokor. — Ezek szerint örül a la­káscserének. .. — Igen, mert vállalati tá­mogatást is kaptunk és így könnyebben boldogulunk, csak... — Mi az, hogy csak.. ? — Csak ezt nem értem, hogy 1,2 milliós költség vál­lalása esetén miért nem vá­laszthatom meg, hogy milyen legyen a lakásom belseje. — Szerkezeti elemek elhe­lyezésére gondol? — Nem. Behívattak ben­nünket az építőkhöz és mu­tattak négyféle virágmíntás tapétát. Bútorainkhoz egyik sem illik. Azt mondták, más tapétát nem adnak. Mond­tam, akkor csak meszelt fa­lat kérünk. A válasz az volt: úgy nem veszi át az OTP. Kértük azt is, hogy a fürdő­szobába fehér csempe he­lyett más színűt tegyenek. Vállaltuk volna a plusz költ­ségeket, de úgysem voltak hajlandók a változtatásra. Ami pedig a szőnyegpadló választását illeti: megmutat­ták milyen jön a nagyszobá­ba és milyen a kicsikbe, örültem, amikor hívtak az építőkhöz. Még mondtam is, milyen figyelmesek, mégha a mi pénzünkre megy a játék, akkor is. Aztán meg... Ügy látszik, az építők hal­lottak már valamit arról, hogy kellene az ügyfelekkel bánni, de a gyakorlatba még nem tudják átültetni a hal­lottakat. Az előbbiek ugyan­is szélesebb körben a szö­vetkezeti lakásokra is érvé­nyesek. Azok lakói is sok­szor panaszkodtak amiatt, hogy a tapéta, a szőnyegpad­ló és a csempe kiválasztása­kor nem kérik véleményüket. Pedig csak arra a régi igaz­ságra kellene gondolni, hogy „aki fizet, petyegtet”. Simon Béla Fényszarui kalapok külföldre A megyében már csak a Jászfényszarui Béke Tsz melléküzemága foglalkozik kalapgyártással, de az or­szágban is egyre kevesebben. így hát akad munka a szövetkezetben, mert az ötletes, divatos kalapok kelen­dőek belföldön és külföldön egyaránt. Az üzemág éves termelési értéke a kalapgyártásból 26 millió forint.-Női és férfi gyapjú- és nyári kalapokat készítenek. Ezenkívül félkész terméket szállítanak a csehszlovák Tónak gyárnak. Képeinken nyári kalapokat gyártanak szovjet exportra. (T. Z.) Több olcsó lábbeli Női cipők itthon és külföldön

Next

/
Oldalképek
Tartalom