Szolnok Megyei Néplap, 1986. július (37. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-18 / 168. szám

1986. JULIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nőttek a belföldi és az exportigények Tanácskozás a kacsatenyésztésröl Palotáson A Minisztertanács megtárgyalta Szerkezetváltozás a szénbányászatban A Palotási Állami Gazda­ság Kacsatenyésztési Rend­szere, öt társsal közösen, szakmai tanácskozást rende­zett tegnap Palotáson, a gazdaság központjában, ahol ezúttal nem kacsák kerültek terítékre, hanem tenyészté­sükkel és piacukkal kapcso­latos aktuális kérdések. A tanácskozásra meghívták a 26 belföldi gazdaság, vala­mint a külkereskedelem kép­iviselőit. továbbá minden partnert, akik valamilyen módon is kapcsolatban áll­nak a palotási rendszerrel. Mindenképpen növelte az esemény jelentőségét, hogy három külföldi üzletfél is képviseltette magát. Cseh­szlovákiába szülőpárokat szállít a rendszer, az angol Cherry-Valley céggel vi­szont más jellegű a kapcso­lat: a jelenlegi állomány nagyszülőpárjai tőlük szár­maznak. Képviseltette ma­gát a francia Grimaud cég is, mint potenciális • üzleti partner. Az állami gazdaság igaz­gatójának, Bagi Károlynak a megnyitója után Tóth Má­tyás kandidátus, a Baromfi- termelők Egyesületének igazgatója tartott tájékozta­tó előadást a baromfitenyész­tési ágazat kilátásairól és exportfeladatairól. Részle­tesen elemezte az ágazat helyzetét, s a VII. ötéves terv ágazati feladatait. A nyolcvanas évtized köze­pére baromfitenyésztésünk a világ élvonalába emelke- dett. Egy lakosra jutó vágó­baromfi-termelésünk elérte az 50 kilogrammot, a belső fogyasztás pedig 22 kilo­grammra nőtt. Évente 160 180 ezer tonna feldolgozott termék kerül exportra ha­zánkból. 1986-ra a Baromfitermelők Egyesülete — amely átfogja a teljes magyar „baromfi- vertikumot” — 420 ezer ton­na vágóbaromfi termelését és felvásárlását tervezte. A belföldi fogyasztás 3—4 szá­zalékos, s az export 14—15 százalékos növekedését irá­nyozták elő. A külpiaci érté­kesítés így eléri a 185 ezer tonnát. Az első félév eredmé- (nyei kielégítően alakultak: 11 százalékkal vásároltak fel több baromfit, mint ’85 ha­sonló időszakában. A bel­földi fogyasztás 5, az export pedig 16 százalékkal volt magasabb, mint tavaly jú­nius 30-ig. A kacsatenyésztés helyze­tét külön is részletezte az előadó. A kacsa viszonylag kis hányaddal, öt százalék­kal részesedik az összes ha­zai baromfitermelésből. Ex­port-piaci, kiviteli lehetősé­gei is korlátozottak. Jelenleg a Szovjetunió és néhány nyugat-európai ország vá­sárol tőlünk feldolgozott ka­csát. A nyugat-eu­rópai konkurencia azon­ban nagy, nehéz a pia­con maradni Különösen úgy, hogy igen gyorsan változnak a vevői igények, amelyeket mi csak lassan tudunk követni. 1984 mélypont volt a ka­Tavaly is kellemes élményekkel távoztak Tavaly óta nyaranta két­hetes turnusokban középis- lás diákok tevékenykednek Szolnokon a Városi Tanács Közterületfenntartó Intéz­ményének környezetvédelmi táborában. Az építőtábor létrejöttének elsődleges cél­ja: a városközpont, a Zagy­va-part illetve a Széchenyi (lakótelep szépítése, az in­tézmény munkaerőhiányának enyhítése. A tábor első napján be­szélgettem Janzsó Norbert- tel és Kadlovics Andreával, a nagykanizsai dr. Mező Fe­renc Gimnázium harmadik osztályos tanulóival. — Miért épp ezt az építő­tábort választottátok? — Az elmúlt évben is dol­goztak már itt gimnáziu­munkból, s igen kellemes él­ményekkel érkeztek haza. Mivel még nem voltam épí­tőtáborban, vonzott a táboro­zás. a közös munka. Itt má­sok a „normák”, jó a han­gulat, örömmel dolgozunk. — Hányán jöttök az idén Szolnokra? — Negyvenkilencen ér­keztünk Zala megyéből, többnyire Zalaegerszegről, illetve Nagykanizsáról. Ki- lenc-tízfős csoportokban dol­gozunk, napi hat órát. utána szabadok vagyunk. — Hogyan fogadtak ben­neteket, milyenek a szabad­idős programok? — Rögtön megérkezésünk után ajándékokkal kedves­kedtek nekünk. Szalmakala­pot és pólót kaptunk, hogy jobban menjen a munka. Ma délután strandolunk, holnap moziba megyünk, utána ti- szakécskei hajókirándulás, üzemlátogatás a Tiszamenti Vegyiműveknél, kajakozás, s persze diszkó, — ezek a vár­ható programok. — Jártatok már korábban is Szolnokon? Hogy tetszik a város? — Ügy látom, Szolnokon nem törődnek eleget a tisz­tasággal. Sajnos kevés a ré- g:, műemlék jellegű épület r. város központjában, ezeket nagyon hiányolom. Ám az újak, például a Skála, a Me­gyei Művelődési Központ vagy a pályaudvar nagyon tetszettek. Talán több fi­gyelmet kellene fordítani faültetésre, virágpalántázás­ra. — Mennyi a fizettség e munkáért? — Nem kapunk semmit, de nem is ez volt a fő szem­pont, amikor Szolnokot vá­lasztottuk. Azért jöttünk, mert nagyon tetszik ez a munka, a parkápolás, s meg­ismerhettünk egy alföldi vá­rost. — Elégedett a fiatalok munkával? — kérdeztem Daróczi Sándort, a Közterü* lettfenntartó Intézmény tár- sadalmimunka-felelősét Maivar paradicsomfajuk sikere Két új pa rád i csomfa j ta mutatkozott be külföldön. A Zöldségtermesztési Kutatóin­tézet Fejlesztő Vállalat szak­emberei álltai ki nemesített Mobil és Zömök elnevezésű fajták nem akármilyen kö­rülmények között vizsgáz­tak; mediterrán tájon pró­bálták ki őket, és sikerrel szerepeltek több afrikai or­szág szakmai termékbemuta­tóján is. Az elmúlt két év­ben több tonnányi vetőma­got rendeltek, mindenekelőtt a Mobil-fajtából, timely a külföldi ellenőrző próbák szerint az egyik legkitűnőbb tartósító ipari fajtának szá­mít, de piaci árusításra is alkalmas. A Mobil-fajta azzal tűnt ki, hogy termése igen ke­mény ellenáll még az erőtel­jesebb fizikai hatásoknak is. Ily módon nemcsak a szál­lítási vesztesége kicsiny, ha­nem a konzerviparban is ki­tűnően használható, lévén a töppedt, ütődött szemek ará­nya igen alacsony. Bogyója talán a legnagyobb a ha­zánkban termesztett fajták köziül, 130—150 grammos és a fogyasztók szempontjából kí­vánatossá teszi ezt a gyü­mölcsöt az is, hogy hosszan­ti vágásfelületén fehér szö­vetrész alig található. csatenyésztésben: közel 20 százalékkal csökkent az ér­tékesítés. Ezért rákénysze­rültek a feldolgozóüzemek, hogy fokozott figyelemmel a belföldi fogyasztók felé for­duljanak, s új csomagolási megoldásokat próbáljanak itthon vevőt találni. ’85-ben ugrásszerűen nőttek a bel­földi igények, ’86-ra pedig már ,.túlnőnek” a termelés lehetőségein. A VII. ötéves terv idősza­kára jelentős mennyiségi nö­vekedést kell produkálnia a .kacsatenyésztő ágazatnak. Ehhez a legfontosabb lépés a termelői kedv növelése, a termelői érdekeltség fokozá­sa. „Helyre kell tenni” a felvásárlási árakat, támo­gatni az ágazat beruházásait, jó minőségű takarmányt és jó genetikai képességű alap­anyagot kell biztosítani a termelőknek. — hangzott el a tanácskozáson. A kacsa felvásárlási ára nem emelkedik 1986-ban, vi­szont a többi területen elő­relépés történt: 35, illetve 50 százalékos beruházási támo­gatást élvez például' az, aki építeni, illetve fejleszteni akar. Az egyesülés saját anyagi erőforrásaiból próbál javítani a felvásárlási ára­kon. — mondta el Tóth Má­tyás. A továbbiakban szakmai jellegű előadások következ­tek, majd Vereb Mihálynak, a palotási rendszer vezetőjé­nek tájékoztatója zárta a programot. Zala megyei építötáborozók Szolnokon — A diákok ügyesen, szor­galmasan végzik munkáju­kat. Ha ezután is ilyen lel­kesen dolgoznak, túlteljesí­tik a tervet. Ennek a cso­portnak a városközpontot kell rendbe tenni, csinosíta­ni. Munka van elég, ha ko­rábban befejezik, a pályaud­var előtti terület szépítése lesz a feladatuk. — Megéri-e a városnak majd másfélszáz diák hathe­tes nyári munkáját igénybe venni? — Mindenképpen — vála­szolja Bozori Ibolya üzem­mérnök. — Mivel a Közterü­letfenntartó Intézménynek kevés a dolgozója, súlyos gondon enyhítenek a gimna­zisták. Nélkülük nehezen boldogulnánk főleg az idén, mert tavasszal az időjárás miatt eleve csak később kezdhettük el a munkát. Segítségükre nagy szükség lesz a jövőben is. N. É. A Minisztertanács jóvá­hagyta az Állami Tervbi­zottságnak a szánbányászat helyzetéről és az energeti­kai rendszer fejlesztési kon­cepciójával összehangolt, VII. ötéves tervi feladatai­ról hozott határozatát. A hazai széntermelés 1984— 85. évi csökkentése, a termelési költségek jelentős növekedése és a világpiaci kőolajárak változása indo­kolttá tették,, hogy új ter­melési-fejlesztési alterna­tívákat dolgozzanak ki a szénbányászat hatékonysá­gának növelése érdekében. A kormány egyetértett az­zal a javaslattal, hogy a széntermelés a VII. ötéves tervben évi 24 millió tonna legyen, ugyanannyi, mint 1985- ben volt, s indokolt­nak tartott olyan termelési szerkezetváltozást, amely a szénbányászat termelési költségeit jelentősen csök­kenti. A szerkezetváltozás keretében az a cél, hogy a A termelési ráfordításokat mérséklő központi gazdaság- fejlesztési programok, így az energiagazdálkodási, a gaz­daságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsí­tést, valamint a mellékter­mékek és hulladékok hasz­nosítását szolgáló progra­mok a hetedik ötéves terv­ben is folytatódnak, megva­lósításuk ösztönzésére kö­zös feltételrendszert alakíta­nak ki. A Minisztertanács tegnapi ülésén a Gazdasági Bizottság elnökének előter­jesztése alapján megvitatta a három program helyzetét és a jövőbeni feladatokat Az energiagazdálkodási program a hatodik ötéves tervidőszakban jelentős ered­ményeket hozott A válla­latok pályázati rendszer ke- retében az energiapolitikai céloknak leginkább megfele­lő fejlesztéseket valósítottak meg. összesen 3128 energia­racionalizálási javaslatot tet­tek, közülük több mint há­romezret elbíráltak a szak­emberek és 61 százalékukat jóváhagyták. Az elutasított javaslatok közül is sokat megoldottak saját erőből a vállalatok. A programhoz akciótervet is készítettek, en­nek megvalósulásával — csaknem 14 milliárd forint­nyi beruházással — évente mintegy 35 petajoule ener­giamegtakarítást értek el, to­vábbá több mint 22 Ipetajoulenak megfélelő energiahordozót helyettesí­tettek. A gazdaságos anyagfel­használás és technológia- korszerűsítési programot a nagy munkatermelékeny­ségű, kis költségű külfejtéses lignittermelés a jelenlegi 6.6 millió tonnáról 1990-ben 8.7 millió tonnára növeked­jen. Ezáltal lehetővé válik a mélyműveléses bányásza­tot folytató vállalatok össz­termelésének mérséklése évi 17,4 millió tonnáról 15,3 millió tonnára. A kisebb termelési feladatok ezeknél a vállalatoknál a vesztesé­ges bányák gyorsított lefej­tésével és a szabadnapi ter­melés jelentős mérséklésé­vel kell megoldani. A közelmúltban szakem­berek átfogó vizsgálatot tar­tottak, ennek során elvégez­ték 35 széntermelő akna gazdaságossági számításait, önköltségelemzését. Arra a megállapításra jutottak, hogy 12—13 aknában foko­zatosan fel kell számolni a kitermelést; ezzel gazda­ságosabbá tehető a szénbá­nyászat. kormány 1982-ben hagyta jóvá. 1982 és 1984 között a program megvalósítása ered­ményesen folyt. 1985-ben és ez év első felében a végre­hajtásban lassulás tapasztal­ható, a korábbi évék ered­ményedhez képest a megta­karítások mérséklődtek. Je­lentősebb eredményeket a feldolgozó, az építő- és épí­tőanyagipari vállalatok értek el. A megtakarítások össze­ge 1982 és 1985 között 36 milliárd forint volt. Az elmúlt másfél év mér­sékeltebb megtakarítási eredményeiben jelentős sze­repet játszott az a körül­mény, hogy a gazdasági fo­lyamatok (a bruttó termelés növekedése elmaradt a ter­vezettől, az anyagigényes ex­portcikkeknél bekövetkezett árveszteségek stb.) kedve­zőtlen hatását a program fel­adatainak teljesítése csak mérsékelni tudta, A program eredményes megvalósítása jelentős for­rása lehet a jövedelemterme­lő képesség napjainkban mind sürgetőbbé váló foko­zásának. A kormány szüksé­gesnek látja, hogy a végre­hajtásban érintett irányító és gazdálkodó szervek fokozzák erőfeszítéseiket a program- feladatok megvalósítására és dolgozzanak ki intézkedése­ket. A melléktermékek és hul­ladékok hasznosítását szor­galmazó programot 1981-ben hagyták jóvá. A program célkitűzése az e területen lévő tartalékok feltárása, a melléktermékek és hulladé­Az Állami Tervbizottság intézkedett a szénbánya­vállalatok gazdálkodási ne­hézségeinek — megfelelő feltételek teljesítéséhez kö­tött — tartós rendezéséről, és rögzítette a szénbányá­szat gazdasági szabályozá­sának elveit a VII. ötéves tervidőszakra. A költségek csökkentése, a költségérzé­kenység fokozása érdeké­ben a vállalatok szabályo­zását a reális követelmé­nyek figyelembevételével előne rögzíteni kívánják. A szénbányászat állami irá­nyítását — a vállalatok ön­állóságának fenntartása mellett — úgy korszerűsí­tik, hogy a széntermelés ha­tékonyabb legyen. A szénbányászat létszám­helyzetével foglalkozva el­határozták, hogy megvizs­gálják az ezzel kapcsolatos korábbi kormányhajárof- zat hatását és további in­tézkedéseket dolgoznak ki. kok visszajuttatása az anyag­gazdálkodási folyamatba. Ily- módon bővülhet a népgazda­ság nyersanyagbázisa, csök­kenhet az import, és a hulla­dékok hasznosítása mérsé­kelheti a környezet szennye­zését. A hatodik ötéves tervidő­szakban a program végre­hajtása néhány, különösen értékes és nagy tömegű, vi­szonylag könnyen hasznosít­ható hulladékra terjed ki, ilyen az acél, a színesfém, a textil, a papír, a műanyag a gumi, valamint a mezőgazda­sági és élelmiszeripari mel­léktermék és hulladék. A hnegváltozott gazdasági körülmények között a beru­házások szerkezete módosult. A legjelentősebb fejlesztések megvalósultak — például a vaskohászati salakhányák kialakítása — de néhány ere­detileg tervezett fejlesztés gazdasági, illetve környezet­védelmi okok miatt elma­radt. Helyettük számos ki­sebb beruházás készült el. A hetedik ötéves terv­időszakban célul tűzték ki, hogy 1990-re évi 6,5—7,5 mil­liárd forinttal növekedjék a hasznosított hulladékok érté­ke. Előtérbe kerül a közvet­len üzemi hasznosítás, s fon­tos, hogy az eddig feldolgo­zó-kapacitás hiányában ex­portált hulladékot is itthon hasznosítsák a vállalatok. Egy újabb pályázati felhí­vás szerint bizonyos feltéte­lek esetén (gyors megtérü­lés, jövedelmezőség, stb.), korlátozott mértékben ked­vezményekhez juthatnak a vállalatok. Takarékoskodás az anyaggal és az energiával A héten, ha az idő is engedi, befejezik az aratást a Jászapáti Velemi E. Tsz-ben. Jelenleg 17 gép dolgozik, a szövetkezetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom